Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Séta a Tétényi-fennsík tanösvényen

Egy icike-picike természetvédelmi terület meglátogatása Budapest határában, a Szoborpark (Memento Park) mellett

2021. április 19. - horvabe

cimkep0015.JPG

Már évek óta létezik ez a szépen kiépített tanösvény, itt van a lakóhelyem közvetlen közelében, és mégsem látogattam meg még sohasem! Mindig hosszabb túrákra indultam és arra gondoltam, ezt a tanösvényt majd akkor fogom felkeresni, amikor éppen csak egy fél napnyi szabadidőm lesz. Ez a pillanat most jött el, a szombat kora reggeli nagybevásárlás után csak három órám maradt ebédig, így aztán kocsiba vágtuk magunkat a fiammal, és pár perc múlva már meg is álltunk a Szoborpark murvás parkolójában. Gyalog mindössze háromnegyed órás séta lett volna az idejutás, többszöri átszállással még tömegközlekedéssel is jöhettünk volna, de hát ahogy a kicsit kiforgatott közmondás is tartja: a lustaság fél egészség!

Mivel a Szoborpark (hivatalos nevén Memento Park) rendszerváltás előtti, elsősorban ideológiai és munkásmozgalmi szobrok gyűjteménye a koronavírus járvány miatt már hónapok óta zárva van, nem is sokat vesztegettük az időnket, pár perc alatt összekaptuk magunkat és belevágtunk a sétába. Néhány tucat lépés után el is értük a tanösvény kezdetén álló legelső információs táblát. Ez a területre való belépés szabályait részletezte, melyek szerint csakis gyalogosan és lovon lehet itt közlekednii, ezen kívül felhívta a figyelmet arra is, hogy az itt található flóra és fauna bármilyen megkárosítása tilos! Tilos tüzet rakni, a kitaposott gyalogútról letérni pedig nem szabad! De hát ez így van a legtöbb természetvédelmi terület esetén. Egyébként a tanösvény táblázása kitűnő, a rajtuk feltüntetett információk hasznosak, a képek szépek.

Maga a terület alig egy négyzetkilométernyi, három irányból utak és Budafok szélső házai határolják, csak az északi oldalán érintkezik a Kamaraerdővel. Szigetként maradt tehát fenn itt a karsztos mészkőfennsíkokra jellemző bokros, füves, ligetes növénytársulás, amely a zöldfolyosók hiánya miatt nagyon sérülékeny! A Tétényi-fennsík, amely szélesen nyújtózik el Buda legdélibb csücskében, jócskán túllógva a város határain is, a maga nemében egyedülálló, hiszen területileg nagyobb, mint a Bükk-fennsík, igaz, 200 méteres átlagos magasságával jócskán elmarad mögötte. A fennsík nagy része már beépített, a terjeszkedő Budapest, Diósd és Törökbálint lakó- és ipari övezete szorongatja a szinte ősállapotában megmaradt természetvédelmi területet.

A következőkben – a korábbi túráimtól eltérően - nem írok részletes túraleírást, hiszen ezt a séta hossza sem indokolja, inkább csak röviden mesélnék az itteni látnivalókról! Mivel április közepén kerestük fel a fennsíkot, tavaszi virágpompájában találtuk a fákat és a réteket, de ez nem azt jelenti, hogy csakis ilyenkor érdemes felkeresni a tanösvényt! A természet minden évszakban más és más arcát mutatva tudja elkápráztatni a látogatókat! Természetesen nem csak magunkban jártuk a tanösvényt, több kiránduló társasággal, kutyasétáltatóval is találkoztunk utunk során. Örömmel láttam, hogy senki sem szegte meg a szabályokat, és sajnos csakis én voltam az, aki néha pár lépéssel letértem a gyalogútról hogy a szép virágokat lefényképezhessem! Ezért utólag bocsánatot is kérek!

A tanösvény egy körtúrából és két „farkincából” áll, az egyiken közelíthető meg a Szoborpark mellől, a másik pedig a Kamaraerdőig vezet, ahol rátérhetünk a zöld körtúra jelzésre. A körtúrával és a két csatlakozó szakasszal a túraösvény hossza körülbelül 3 kilométer, komolyabb szintek nélkül. Mi még kitérőt tettünk Budapest régi határköveihez, a víztoronyhoz és a Szoborpark kapujához, ez pluszban még mintegy másfél kilométert jelent. Nézelődéssel, a tájékoztató táblák elolvasásával körülbelül két órára volt szükségünk a végigjárására.

Röviden írok a virágokról is. A sziklagyepes foltokon hatalmas területeket borított be a kék fürtös gyöngyike (Muscari neglectum), de feltűnt mellette a sárga homoki pimpó (Potentilla arenaria) és a hegyi ternye (Alyssum montanum) is. Egy eldugott helyen láttunk apró nőszirmot (Iris pumila) és virágzik már az eper is. Éppen virágjában kaptuk el a cseresznyeszilva és a vadkörtefákat, a cserjék közül a mahónia (Mahonia aquifolium) virágzott sárgán. Megjegyzés: Itt szeretném megköszönni Sárfehér kommentjét, aki korrigálta a tévedéseimet! :-)

A terület érdekessége a felszínén húzódó lövészárkok még most is kivehető vonala. Itt zajlott le 1921 őszén a budaörsi csata, amikor is IV. Károly csapataival megpróbálta visszafoglalni a magyar trónt, de a próbálkozása sikertelen volt. Az árokrendszert a II. Világháború végén felújították és kibővítették, ugyanis a szovjet ostromzár idején itt is komoly csaták zajlottak. Később ez a terület honvédségi gyakorlóterület is volt, ezért nem is történtek itt fejlesztések, így tudott megmaradni éppen itt a karsztos térszín.

A természetvédelmi terület szinte minden pontjáról látható az annak északi sarkában, a Szoborparkhoz közel álló víztorony. A 42 méter magas, 3000 köbméteres víztornyot 2003 és 2007 között építették, jelentős szerepet tölt be Dél-Buda és a környező kisebb települések vízellátásában. Alakja meglehetősen szokatlan, a tervezők kerülték a sablonos formákat, végül egy aszimmetrikus kialakítású, repülő csészealjszerű építmény született itt, a Tétényi-fennsíkon. Évente szokott a Vízművek nyílt napokat tartani, ekkor egyéb létesítmények mellett ez a torony is látogatható!

Budapest régi határkövei, illetve egy öntöttvas határjelző oszlop is megtekinthető a természetvédelmi terület mellett! A modern Budapest jelenlegi területe két lépésben alakult ki. 1873-tól, tehát a mai Budapest megszületésétől 1950-ig kisebb volt a főváros területe és csupán tizenegy kerületből állt. Ennek a régi városnak a határát jelzik a fentebb is említett határkövek, és a terület északi határán, az erdőszélen állnak. Habár a helyben faragott mészkőtömböket csúnyán összegrafitizték, de az öntöttvas oszlop még minden „díszítő festéstől” mentesen tekinthető meg a terület északi sarkában, a Kamaraerdei út és a Szabadkai utca kereszteződésétől pár lépésnyire, az erdőszélen.

És akkor még pár szót szólnék a Szoborparkról is, hiszen annak a parkolójában érdemes hagynunk az autónkat, ha sétára indulunk a területen. 42 olyan szobrot, illetve köztéri alkotást gyűjtöttek össze ide, melyek a II. Világháború vége és a rendszerváltás közötti 45 év során keletkeztek. Többek között ide került a korábban a Budaörsi úton és az Üllői úton a város határában állt Osztapenko és Steinmetz kapitányok szobrai, de itt tekinthető meg a Felszabadulási emlékmű talapzatáról eltávolított vöröskatona szobra is. Érdemes összekötni a tanösvényen való sétát a Szoborpark meglátogatásával. Sajnos, most a kapuján kívül nem tudtunk mást lefényképezni ott, mert a kerítése úgy körbe lett ültetve cserjékkel, hogy képtelenség azon keresztülfényképezni!

Összességében csakis ajánlhatom mindenkinek a Tétényi-fennsík tanösvényét, mivel autóval bárhonnan, helyközi busszal pedig Kelenföldről könnyen megközelíthető, felkeresése a Szoborpark meglátogatásával együtt egy félnapos programot jelenthet, és akár kisgyerekes családok is vállalkozhatnak rá!

 

Ha tetszett a poszt, látogasd meg a blog facebook oldalát is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr2016505336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.04.19. 10:14:53

Innen milyen messze vannak a keserűvíz források?
Azok vajon látogathatók?

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.04.19. 13:42:13

A keserűvíz-források lenn vannak az Őrmező alatti lapályon, a vizüket az az árok gyűjti össze, amelyik a Kondorosi utat követve folyik a Dunába. A 7-es úton talán 4 km lehet a távolság a Szoborpark és a keserűvíz-telep között. Hogy ott a források láthatóak-e, látogathatóak-e, azt nem tudom megmondani!

olahtamas- 2021.04.19. 13:54:51

Jó séta ötlet, a Kamaraerdővel összekötve, már talán összehozható egy 10 km-es kirándulás is. A múltkor a Fundoklia tanösvényt jártuk végig, de az olyan rövid volt, hogy még átautóztunk a tervezett Levenduna tanösvény Duna parti szakaszát megnézni, hogy legyen egy kis sportértéke is a sétának :)

Sárfehér 2021.04.20. 10:23:06

Szép helyen jártál, de azért az "kankalin" az hegyi ternye (Alyssum montanum), a "lila crocus" az apró nőszirom (Iris pumila), a "réti boglárka" az homoki pimpó (Potentilla arenaria), az "erdei szamóca" az csattogó eper (Fragaria viridis), az első "madárcseresznye" az cseresznyeszilva (Prunus cerasifera), a második "madárcseresznye" pedig sajmeggy (Cerasus mahaleb).

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.04.20. 10:27:33

@Sárfehér: Köszönöm a helyreigazítást, úgy látszik, nem jól forgatom a növényhatározómat! Javítom a hibákat!
süti beállítások módosítása