A kép csupán fotómontázs! [11, 12]
Bevezetés
Tavaly februárban és március elején már írtam két posztot azokról az erdei ragadozókról, illetve az ízeltlábúakról, melyek veszélyesek lehetnek a kirándulókra, túrázókra, és akkor úgy gondoltam, ezt a témát eléggé ki is veséztem, számba vettem minden potenciális veszélyforrást. Csak a minap döbbentem rá arra, hogy a legveszélyesebb élőlényt kifelejtettem a felsorolásból, pedig évente több százezer elpusztított élet írható a tevékenysége számlájára, egyedszáma pedig minden képzeletet meghaladó! Igen, a vadászokra, és úgy általában véve a puskás emberekre gondolok most! A következőkben arról szeretnék írni, hogyan lehet elkerülni a vadászok és a turisták közötti konfliktusokat, extrém esetben tragédiákat.
Sajnos, nekem sincsenek és az interneten sem találtam olyan képeket, melyeken túrázók, kirándulók és vadászok barátságosan beszélgetnének egymással, vagy akár csak együtt szerepelnének egy fotón, így ez a poszt sajnos kép nélkül marad! Mindenesetre ez sokat elárul a két erdőjáró társaság kölcsönös viszonyáról!
A vadászatról számokban (csak hogy tisztában legyünk a probléma nagyságával)
Azt hiszem, senki sem gondolná, de 2021 őszén 68.228 vadász élt Magyarországon, ebből 2782 hivatásos, míg 65.446 sportvadász [1]. És ha azt hinnéd, kedves olvasóm, hogy ezzel vadászati nagyhatalom lehetünk, legalább is Európát tekintve, fel kell hogy világosítsalak, a fasorban nem vagyunk az „igazán nagyok” mögött. Hazánkban az ezer főre jutó vadászok száma csak 6,9 fő, ezzel szemben például Norvégiában 35,4, Finnországban 55,6, a listavezető Írországban pedig 72,8 fő [2]! Tehát Írországban durván minden tizennegyedik ember rendelkezik puskával és a használatához szükséges engedéllyel!
Azt javaslom, a rövid európai kitekintés után térjünk vissza Magyarországra! Természetesen nem csak magyar vadászok járják a hazai erdőket, mezőket, évente körülbelül 30.000 külföldi vadász is érkezik hozzánk [3], hogy puskacsővégre kapjon valamilyen zsákmányt, bár ez a szám a koronavírus járvány miatt az utóbbi időkben lecsökkent. Így már durván 90-100.000 főre tehető az összes vadászok száma. Ez már nem piskóta, ahogy mondani szokás, még szilvásgombócból is sok, nem hogy vadászból!
Na, de egyáltalán hol találkozhatunk velük? Hol vannak vadászterületek hazánkban, és mekkorák ezek? Erre pontos adatokat nem találtam, de a Hungarowild vadászatszervező iroda szerint a körülbelül 1400 vadászterület átlagos nagysága 6000 hektár [3]. Ez nem is tűnik olyan soknak. Vagy mégsem? 6000 hektár az pontosan 60 négyzetkilométer és ha ezt felszorozzuk a vadászterületek számával, 84.000 négyzetkilométert kapunk! Ez pedig Magyarország területének a 90%-a. Tehát a lakott területeket és közvetlen környezetüket leszámítva praktikusan bárhol összefuthatunk a hivatását/hobbiját gyakorló durván százezer vadász bármelyikével!
És ha esetleg arra gondolnánk, hogy a vadászok is biztos csak azért járják az erdőket, mezőket, hogy a madárfüttyös csendet hallgassák, akkor nagyon messze járunk az igazságtól! A 2020/2021-es vadászati évben összesen 226.000 nagyvad került terítékre, ebből csupán az őz 109.000 volt, a többi vad nagyrésze pedig dám- és gímszarvas, valamint vaddisznó. Apróvadakat tekintve a fácán a listavezető a 392.000 elejtett példánnyal, de 89.000 rókát is lőttek [4].
Nyilván az elejtett vadmennyiség az egyedszámukkal arányos, tehát csupán ilyen nagyságrendű vadászattal lehet kordában tartani a szaporodásukat! Túl vannak szaporítva? Igen, ez így van, azonban ennek az előnyét mi, turisták, kirándulók is élvezzük, hiszen szinte minden utunkon találkozhatunk figyelmesen, csendesen járva az erdő lakóival!
Most lássuk a másik oldalt, a túrázókat, kirándulókat. Az elmúlt nagyjából tíz évben többszörösérre nőtt a kirándulók, túrázók száma. Nyugodtan mondhatjuk, hogy reneszánszát éli a turistáskodás, például az Országos Kéktúra teljesítőinek száma az elmúlt tíz évben körülbelül négyszeresére nőtt, mivel 2011-ben csupán 139-en teljesítették, tavaly pedig már 584-en kapták meg a teljesítéséért járó szép jelvényt! A teljesítők számának növekedése szinte exponenciális, de ez jellemző az egész erdőjáró turistáskodásra, és erre az elmúlt két évben a koronavírus járvány is ráerősített. A fokozott erdőjárás fokozza a vadászok és turisták közötti konfliktusok számát is, hiszen sokkal sűrűbben botlanak bele egymásba az erdőkben.
Persze a fentebbi számokat nem elriasztásképpen tettem ide, hiszen elmondhatjuk, hogy évek óta egyetlen turista sem került puskavégre! A vadászok kiemelt gonddal ügyelnek arra, hogy ne lőjék le túrázó felebarátaikat. A célunk tehát legyen az, hogy ez a következő években se változzon, de tisztában kell lennünk a probléma nagyságával: szinte naponta előfordulnak a vadászok és az egyéb erdőjárók közötti súrlódások!
Nem szabad félvállról venni ezeket a dolgokat! Lássuk, mit tehetünk ezért mi, puska nélküli erdőjárók!
Hogyan tudunk mi, kirándulók, turisták előzetesen tájékozódni az utunkat érintő vadászatokról?
Az első és legfontosabb dolog, hogy legyünk tisztában a vadászati idényekkel. Ez minden vadfaj esetén más és más, ezek nagyobbik része csak egy bizonyos időszakban vadászható, néhány faj egyedeit viszont egész évben puskavégre lehet kapni [5]. Általánosságban elmondható, hogy a legnagyobb vadászati idény szeptemberben kezdődik és a tél végéig tart. Ebben az időszakban vannak társas (csoportos) vadászatok is. Társas vadászat esetén tiltani, korlátozni szokták az erdőterületek látogathatóságát.
Nem árt tisztázni, hogy mi a tilalom, és mi a korlátozás? Tilalom esetén annak kezdetétől a végéig tilos az adott erdőterület látogatása (ez akár több napig, hétig is eltarthat), míg korlátozás esetén egy adott időszakra előírják, hogy hány órától hány óráig tilos a területen történő tartózkodás. Ilyenkor általában jóval napkelte után léphetünk csak be az adott területre és napnyugta előtt el kell hagynunk azt.
Ezek a tilalmak, korlátozások jelentik a turisták számára a legnagyobb problémát, ilyenkor ugyanis a társas vadászatok területén áthaladó turistautakat is lezárják, tehát a vadászokon és hajtókon kívül mások nem léphetnek a területre. És hogy hol teszik közzé ezeket a korlátozásokat? Természetesen a vadásztársaságoknak van bejelentési kötelezettségük a felettes hatóságok felé, de nincs olyan fórum, ahol naprakészen lehetne egyetlen térképes felületen áttekinteni, hogy hol szabad és hol nem szabad egy adott időpontban túráznunk!
Persze vannak próbálkozások, egy nagyon jó térképet lehet találni egy túrázó, nickje szerint Heyjoe oldalán, ahol azok az erdőlátogatási tilalmak, korlátozások vannak feltüntetve, melyek a térképet szerkesztők tudomására jutottak. A Magyar Természetjáró Szövetség is fenntart egy külön oldalt, ahol felsorolják a tudomásukra jutott korlátozásokat, tilalmakat. Azonban sokszor futunk bele olyan korlátozásokba, melyeket csak a túránkat járva veszünk észre. Figyelmeztető táblák lehetnek kitéve a erdőben, de sokszor állítanak őröket is a vadászterület határát keresztező utakra, turistautakra is. Ha ilyen korlátozásokkal találkozunk, nem érdemes kekeckedni a vadászokkal, egyrészt náluk van a puska, másrészt többen is vannak, ráadásul a kedvünkért valószínűleg nem fognak arra az időre felhagyni a vadászattal, amíg áthaladunk a területen!
Azonban a társas vadászatokon kívül is sokszor összeakadhatunk magányos vadászokkal. Az egyik legnépszerűbb turistaút nyilvántartó és útvonaltervező programban, a www.turistautak.hu-n összesen 9610 magasles, vadászles helyzete van pontosan felmérve és a térképen rögzítve. Hogy a valóságban mekkora lehet a számuk, azt csak becsülni lehet, de szerintem a felmérteknek legalább a duplája. Tehát praktikusan bárhol találkozhatunk ezekkel az építményekkel az erdőkben, mezőkön. Napközben nem látunk vadászokat ezeken a leseken, alkonyat felé szoktak érkezni és hajnalban, kora reggel távoznak csak onnan. Azonban a vadászok nem csak a magasleseken helyezkedhetnek el a vadászat közben, jól belátható terepen bárhonnan vadászhatnak.
Hogyan kellene viselkedniük a vadászoknak és túrázóknak az erdőben?
Társas vadászatok esetén az alábbi szabályokat érdemes figyelembe venni a vadászoknak és túrázóknak. Jó összefoglalót találtam erről egy cikkben [6]:
- a vadászok kötelessége bejelenteni a hatóságoknál a vadászatot, és legalább egy útőrt állítani a hajtási területen áthaladó turistaösvények belépési pontjaira (de ha lehet, inkább elkerülni a forgalmasabb turistautakat)
- a vadászoknak ajánlott ezen felül táblákkal jelezni, hogy vadászat van, és ajánlott ezt a honlapjaikon is feltüntetni
- a vadászoknak ajánlott még felkészülni arra, hogy ha mégis jön túrázó, akkor kerülőutat tudjanak mutatni, vagy végső esetben saját járművel a késedelmet szenvedő turistát el tudják szállítani pl. a vasútállomásra
- a vadászoknak nincs joga megtiltani, hogy szélsőséges esetben a túrázó belépjen a hajtási területre, ilyen esetben a hajtást fel kell függeszteni
- a vadászoknak tudomásul kell venni, hogy az erdő a turistáké is, és a túrázás közjóléti szolgáltatás
Emellett viszont
- a túrázóknak ajánlott a túrázás előtt utána nézni, hogy a területen számíthat-e vadászatra, és ezt beleszámítani a túrázási időbe (a megyei vadászati hivatalokat érdemes keresni)
- a túrázóknak ajánlott elfogadni, amit az útőr ajánl (kisebb pihenő, kerülőút, esetleg szállítás)
- a túrázóknak nem ajánlott bemenni a hajtási területre, mert ezzel maga és társai életét veszélyeztetheti, ha a vadászok nem értesülnek időben a hajtás felfüggesztéséről
- a túrázóknak tudomásul kell venni, hogy a vadászat nem passzió, hanem a vadgazdálkodás része, aminek elmaradásával néhány éven belül használhatatlanná válik számára is az erdő.
A felsoroltakban inkább csak ajánlásokkal lehet találkozni, hiszen a túrázók és vadászok kapcsolatára nincsenek törvényi paragrafusok. Mindkét félnek figyelembe kellene venni a másik oldal érdekeit is. Ezzel kapcsolatban szeretnék elmesélni egy rövid történetet, amely velem esett meg egy többnapos, sátras túrámon.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát jártam a Zselicben 2014 szeptemberének elején, a túrám előtt próbáltam tájékozódni az utamat érintő társas vadászatokról (hiszen a hónap elején kezdődött a vadászati szezon), de a neten nem találtam erről információt. Az utam során egy kis falucskában, Felsőkövesden láttam kiírva a község hirdetőtáblájára, hogy erdőlátogatási korlátozás van hirdetve az utamon előttem fekvő erdőterületre.
Egy pillanat alatt felmértem, hogy az érintett területen szerettem volna nem csak áthaladni, de sátorozni is. Most mitévő legyek? Ha megállok a terület határa előtt, veszítek majdnem fél napot, áthaladni viszont nem tudok rajta a korlátozás kezdete előtt. A térképem nézegetve vettem csak észre a terület közepén álló Nagymáté vadászházat, oda még eljuthatok délután négyig, mielőtt az erdőlátogatási korlátozás megkezdődik. Ott csak meghúzhatom magam egy éjszakára, ráadásul ez csak néhány száz méteres letérést jelentett a túraútvonalról! Meg is engedték első szóra, hogy a házat körülvevő parkban felállítsam a sátram (a ház tele volt vadászvendégekkel) és még a vizesblokkot is használhattam – ingyen! Szóval próbáljunk kompromisszumos megoldást találni!
Azonban nem csak társas vadászati szezonban járjuk az erdőt. Ilyenkor mi a teendőnk?
Alapvetően a túráinkra napkelte után indulunk és általában be is fejezzük azokat még naplemente előtt. Nyári időszak elején akár már reggel hat óra felé indulhatunk, és még este hét felé is fenn van a nap az égen. Napközben semmilyen teendőnk nincsen. Általánosságban elmondható, hogy ne térjünk le a jelzett turistautakról, de ezt sok helyen, elsősorban védett területeken ki is táblázzák.
A problémák általában a sötétedéssel kezdődnek. A vadászok szeretnek kiülni már naplemente előtt a vadászlesekre, hogy kihasználhassák az alkonyati és hajnali fokozott vadmozgást. Ha naplemente után is az erdőben tartózkodunk, érdemes elővennünk a hátizsákunkból egy fejlámpát, esetleg egy fényvisszaverő mellényt, vagy élénk színű (piros, narancssárga, tehát az erdei színektől elütő) felsőruhát, hogy ezekkel felhívjuk magunkra a magaslesen ülő vadászok figyelmét. Sötétedés után már ne térjünk le a jelzett turistautakról sem. Figyelemfelhívó lehet a hangos beszélgetés is. Igyekezzünk minél gyorsabban elhagyni az erdőt!
Előfordulhat az is, hogy éjszakai túrán veszünk részt. Ha ez szervezett túra (teljesítménytúra), akkor a szervezők úgyis már jóval korábban bejelentették ezt az erdészeti hatóságoknak, tehát vadász még nyomokban sem fordul majd elő a kijelölt túraútvonal közelében. Persze ekkor úgyis fejlámpát viselnek a résztvevők, viszont ilyenkor sem célszerű az útvonalról letérve bóklászni a sötét erdőben (az eltévedés más dolog).
Megtörténhet, hogy magányos, kiscsoportos éjszakai túrát szervezünk magunknak. Velem már történt pár ilyen, egyszer egy Kinizsi100-ra vállalkozó ismerősünket kísértük el félig-meddig felkészülésképpen ketten, gyakorlottabb túrázók a teljesítménytúra előtt pár héttel az éjszakai felén a Gerecse erdőiben. Erős fényű fejlámpa volt mindhármunknál, messzire világító kézilámpát használtunk jelzéskeresésre, végig is beszélgettük az utat, kutya bajunk nem történt. Ezt bárki megteheti.
Egy másik dolog az, ha az erdőben szeretnénk aludni a sátrunkban, vagy bivakolni valahol. Jóval több mint száz sátorban, az erdőkben eltöltött éjszaka után a következőket tudom javasolni:
- Erdei pihenőkben, kiépített forrásoknál minden teketória nélkül sátrat verhetünk bármikor, ha a területen nincs látogatási tilalom és ezt az Erdőtörvény is megengedi (ezt a témát a vadkempingezésről szóló posztomban fejtettem ki részletesebben).
- Erdőkben, a fák között is nyugodtan felverhetjük a sátrunkat a turistautakról pár tucatnyi lépéssel letérve. Én például szeretem tiszta aljú tölgyesekben, bükkösökben felállítani a sátramat.
- Réteken, mezőkön már figyeljünk arra is, hogy ne legyenek látótérben magaslesek. Úgyis általában naplemente előtt választjuk ki a sátorozóhelyünket, akkor még alaposan körülnézhetünk.
- Sokszor tapasztaljuk, hogy egy-egy erdei tisztást, rétet szinte körbevesznek a magaslesek. Ilyenkor a taktikám az, hogy ha más megfelelő hely nincs, akkor közvetlenül az egyik magasles mellé ütöm fel a sátram. Aztán, ha vadász érkezik később, úgyis látja, hogy ott vagyok és ennek a tudatában mászik fel a magaslesre. Ha pedig egy másik lesre érkezik a vadász, az úgysem fog lőni a többi les irányába.
- Vadászidényben próbálok sátorozáskor a települések széle felé húzódni. Lakott területek közvetlen közelében nem szoktak társas vadászatokat tartani.
Végezetül röviden kitérnék arra, hogy a vadászok számára előírás, hogy a kóbor kutyákat le kell lőniük. A 2020/2021-es vadászati szezonban 2185 kutyát lőttek ki [6], ami azért nem kevés. Éppen emiatt vigyázzunk a túrán a saját kutyáinkra! Aki a felügyelete alatt álló kutyát természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen – a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével – póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, szabálysértést követ el [7]. Ráadásul ezeket a vadászok is kóbor kutyának nézhetik, pláne, ha egy kicsit messzebb került a gazdájától. Tehát itt is pórázzal kellene velünk jönnie az ebnek, de ezt nyilván senki sem tartja be, így fordulhatott elő pár éve, hogy külföldi kerékpáros turisták kutyáját lőtte le egy vadász Szalkszentmárton határában [7].
Tehát a poszt végén is elismétlem: hosszú évek óta nem lőttek meg a vadászok erdőt járó kirándulókat, túrázókat, kutyasétáltatókat, gombakeresőket, de a hozzáállásunkon múlik elsősorban az, hogy ez továbbra is így legyen, ne kerüljünk még véletlenül se célkeresztbe!
Köszönöm a kommentelőknek a javításokat, ötleteket, a poszt olvasóinak pedig azt tanácsolom, érdemes azokat is végigolvasni!
Források:
[1] https://www.penzcentrum.hu/szorakozas/20211114/mar-tobb-mint-65-ezer-magyar-uzi-ezt-az-elithobbit-csak-elkezdeni-tobb-szazezer-forintba-faj-1119289
[2] https://www.vadasz-blog.hu/2020/01/06/azt-gondoltad-vadaszati-nagyhatalom-vagyunk-europaban-itt-a-hidegzuhany
[3] http://www.hungarowild.hu/vadaszteruletek.html
[4] https://g7.hu/elet/20211110/napi-82-millio-forint-bevetel-es-tobb-mint-2000-elejtett-peldany-celkeresztben-a-magyarorszagi-vadaszat
[5] https://www.omvk.hu/oldal/vadaszati-idenyek
[6] https://index.hu/belfold/2015/11/12/azt_hittek_a_kekturazok_hogy_lelovik_oket
[7] https://parkerdo.hu/wp-content/uploads/2017/12/PPRT_kutya_LA4_140813_SCREEN.pdf
[8] https://nlc.hu/ezvan/20200825/szalkszentmarton-kutyakilovo-vadasz-felmentes
Képek:
[11] A címképhez felhasznált fotó forrása: https://www.thermarest.com/blog/considering-a-long-distance-hike-with-your-dog
[12] A célkereszthez felhasznált kép forrása: https://www.olaszfegyver-vadaszkellekek.hu/termekek/konus-technikai-leirasok
