Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Őszi túra a Gerecse dombjai között Dorogtól Mogyorósbányáig

Szép kilátást nyújtó hegytetők, völgyekben megbújó faluk, őszi színekben pompázó erdők, mezők egyetlen túrába zanzásítva (2022. október 15.)

2022. október 17. - horvabe

cimkep-t072.jpg

Vaskereszt áll a Kőszikla ormán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

72.png

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 17,63 km (GPS)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 884/845 m (GPS)
- Nehézség: 7/10 (Alig több mint félnapos gyalogtúra sok szintemelkedéssel)
- Kilátások: 10/10 (Szép kilátás a dorogi Kálváriától, a Gete-hegyről, a Nagy-Getéről és a Kőszikláról, fantasztikus körpanoráma a Hegyes-kő csúcsáról)
- Épített látnivalók: 3/10 (Dorog új főtere, a dorogi Kálvária és a Bányászkör látnivalói)
- Jelzettség a túra időpontjában: 10/10 Ahogy gyakorlott turisták mondani szokták, az Országos Kéktúra jelzettsége mostanra már hülyebiztos, tehát különösebb tájékozódási ismeretek nélkül is végig lehet járni eltévedés nélkül az útvonalát csupán a jelzéseket követve!

A távolság- és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív.

Természetesen nem kell mindegyik látnivalót egyetlen túrán felkeresni, a posztban csupán tippeket próbálok adni egy-egy rövidebb kiránduláshoz! Persze az egész útvonalat végigjárni csodálatos élmény!

TÚRALEÍRÁS

Itt van az ősz, itt van újra, mondhatnám Petőfi szavaival élve, és ez azt jelenti a számomra, hogy éppen ideje volt már a kerékpárom eltenni téli álomra a házunk kerékpártárolójába. Az október a gyalogtúrák időszaka már számomra, szeretem ilyenkor az őszbe forduló természetet már gyalogosan szemlélni bakancsban járva az erdőket, közben azt figyelgetve, hogyan sárgulnak, vöröslenek a fák levelei, hogy aztán lassan lehullva csörgő-zörgő vastag avarszőnyeget alkossanak a lábaim alatt. Idén azonban céges munkák miatt csak most, október közepén tudtam elkezdeni a bakancsos túraszezont, viszont, ha már így alakult, akkor kedvenc tájamra, a Gerecsébe szerveztem a mostani túrámat!

Ez a túrám nem igényelt túl sok szervezést: szokás szerint vonattal utazom majd Dorogra, onnan indulok erre a nagyobbacska kirándulásra, aztán a menet végén ide térek majd vissza helyközi busszal Mogyorósbányáról, hogy aztán ismét vonattal menjek vissza Budapestre. Úgy számoltam odahaza, hogy a betervezett kitérőkkel együtt sem éri majd el a túra hossza a húsz kilométert, nem is akartam most elsőre nagyobbat bevállalni, hiszen az idei hosszúra nyúlt kerékpáros szezon után újra meg kell szereznem a gyalogtúrázáshoz szükséges kondíciót.

Nem akartam túl korán kelni, de ezen a szombati napon is fenn kukorékoltam már négy óra után, így aztán csendesen összekészülődtem és öt óra után el is indultam otthonról. Lenn Budafokon pont elkaptam egy tömött 133E buszt, aztán a Blahán egy négyes tujára váltva hatkor már a Nyugatiban baktattam ki a mindig az első vágányról induló esztergomi személyvonathoz. Ez az utazás gyorsan összejött, mintha nem is szombat lenne! Most nem kellett jegyet se vennem, azt elintéztem még pénteken, így aztán pont elkaptam a tervezettnél eggyel korábban induló vonatot, a kaller már épp indítani akarta a Flirtet, amikor felugrottam rá az utolsó ajtajánál.

Szeretek ezen a vonalon utazni, és közben a Pilis tövében végigkanyargó vonatról a hegyvonulat csúcsait figyelgetni, de most vékony talajmenti köd ülte meg a Solymári-völgyet, csak Pilisvörösvárnál kapaszkodtunk ki belőle. Már elkönyveltem magamban, hogy hasonló lesz a helyzet a Dorogi-medencében is, de az alagúton átérve vakító napsütés fogadott a túlsó oldalon, így érkezett meg a vonat fél nyolc előtt pár perccel Dorogra. Kicsit didergős volt a reggel, de alapvetően nem is a hőmérséklettel volt bajom, hanem az éles déli széllel, ami pedig változást ígért, méghozzá egy napközben érkező melegfrontot! Az előrejelzések szerint valamikor késő délelőtt fognak feltűnni az első komolyabb felhők, délutánra pedig már be is fog borulni!

De most még sütött a kora reggeli nap, én pedig úgy döntöttem, megpróbálom kihasználni ezt és minél több dolgot megnézni a front érkezéséig. Akkor pedig hegyibe! A peron egyik padjánál gyorsan felfűztem a fényképezőgépem tokját az övemre, bekapcsoltam a turista GPS-em és a mobilon indítottam a Stravát. Az állomásépület előtt elbaktatva kiértem a szinte vadiúj terecskére és most is megcsodáltam!

Régebben a koszlott állomásépület el volt dugva lepusztult iparvágányok és rozoga barakképületek közé, de pár éve, amikor teljesen felújították az esztergomi vasútvonalat, itt is csodát tettek! Szépen kipofozták a vasútállomás öreg épületét, felszámolták a már használaton kívüli iparvágányokat, eldózerolták a lepusztult raktárakat és a helyükön megépítették ezt a kis terecskét. Így a vasútállomás ténylegesen is a városka része lett, ugyanis eddig szinte teljesen el volt szigetelve tőle! Valójában kialakult egy új városközpont magja, és ha lesz még pénz és akarat arra, hogy továbbfejlesszék, akkor talán felébredhet Dorog a szénbányászat megszűnése utáni Csipkerózsika-álmából!

Hamar meglettek az Országos Kéktúra kék sáv jelzései, a sínek alatti aluljárón érkeztek meg az állomásépülethez, ezeket fogom követni szinte az egész túrámon! A terecskén átvágva a Hantken Miksa utcán indultam meg a távolban már látható Kálvária-domb felé, és elballagva a bányaigazgatóság ugyancsak szépen helyreállított sárga épülettömbje előtt gyorsan elértem a Városháza előtti körforgalmat. Még a kék sáv jelzéseket figyelgetve indultam tovább a Kálvária utcán, de aztán én jobbra fordulva megkezdtem a Kálvária közön a meredek kapaszkodást, míg a kéktúra az István király utcán bal felé haladt tovább. A domboldalban szintező Ady Endre utcát elérve egy pár pillanatra megszabadultam a kaptatótól, de aztán innen indult meredeken a csúcsra maga a Kálvária, ennek a füves nyiladékában rohamoztam meg a tetőn álló régi, jelképes aknatornyot, amely az 1981-ben felrobbantott kálváriakápolna helyén áll.

Kemény kapaszkodó végén értem fel a keresztekhez, a torony tövébe, de ha másért nem, a kilátásért mindenképp érdemes feljönni ide! Most is, mint már többször korábban, megcsodáltam a városra, és a mögötte sorjázó pilisi hegyekre nyíló panorámát, aztán balra, északnyugat felé tekingetve próbáltam megtalálni a párás reggeli levegőben az esztergomi Bazilikát. Meg is lett, de szabad szemmel nézegetve mintha furcsa, felemás lett volna kupolája! Előkaptam hát a hátizsákomból a távcsövemet, azzal is megvizsgáltam a Bazilikát és ekkor már láttam, hogy éppen felújítják a kupola borítását, az egyik oldal már rézszínűen csillog a reggeli napfényben, de a másik oldala még patinás zöld színű. Erről is készítettem pár képet a fényképezőgépem legnagyobb zoomjával, aztán már csak nézelődtem a dombtetőn.

Csak nyolc előtt pár perccel ereszkedtem vissza Dorog utcáira, és tértem rá ismét az Országos Kéktúra útvonalára. Éppen két negyvenes turista hölgy mellé értem le az István király utcára, ők a fél órával későbbi vonattal érkezhettek meg Dorogra. Odaköszöntem nekik, aztán csak úgy a társalgás indításaképpen megkérdeztem, hogy szintén Mogyorósbánya felé tartanak-e? A válasz rövid volt, és kicsit távolságtartó, mindenesetre megtudtam belőle, hogy nekik Péliföldszentkereszt a céljuk, ami azért egy csöppet messzebb van, mint a Mogyorósbánya. Ambiciózus terv, társalogni viszont úgy láttam, nem kívánnak, ezért kicsit hosszabbra nyújtottam a lépteim és magam mögött hagytam őket.

Igen ám, de elfeledkeztem arról, hogy én viszont szeretek folyton megállva fényképezni is, így viszont egykettőre utolértek és meg is előztek. Így is jó, akkor viszont menjenek előttem! Elnézelődtem még egy-két percig és csak akkor indultam tovább, amikor kialakult egy kis térköz közöttünk. Így haladtunk egy jó darabon, hagytuk magunk mögött Dorogot és tértünk rá a városszéli telephelyek mellett elbaktatva a dombok közé bevezető erdei földútra. Ha lassan is, de már megkezdődött a Nagy-Getére felvezető kaptató, de egyelőre még egy széles völgy alján kanyargott az erdei út alig-alig emelkedve.

A Miklós akna lezárt nyílása feletti emlékkövet elérve rövid kitérőt tettek hozzá a hölgyek, én pont akkor értem oda, amikor ők továbbindultak a földúton. A Miklós-akna az itteni bányák egyik úgynevezett fékaknája volt, tehát miután a szénnel megrakott csilléket a felszínen kiürítették, ezen a lejtős aknán folyamatosan fékezve eresztették vissza azokat a mélyen elhelyezkedő bányaszintekre. Pár éve alakították ki a dorogi bányavidéken a Bányászkört, akkor hozták rendbe ezeket a már szinte elfeledett helyeket, helyezték el a szép tájékoztató táblákat és hirdettek túramozgalmat az útvonalak végigjárására. Gyorsan elolvastam még a tájékoztató táblát, aztán indultam tovább én is.

Pár perccel később aztán véget ért az eddigi lazulás: meredek kapaszkodó kezdődött egy nagyjából évtizedes tarvágáson növekvő akácos fiataloson keresztül, itt aztán pár perc alatt eléggé kimelegedtem az anorákomban. Épp azon morfondíroztam, hogy meg kellene állni és megszabadulni tőle, de aztán láttam, az előttem ballagó hölgyek is pont erre a döntésre jutottak, így aztán inkább csak elmentem mellettük. Tapasztalatból tudom már, hogy lépcsőzetesen fog kapaszkodni az út egészen a hegytetőig, egy-egy erősebb kaptatót hosszabb, csupán enyhén emelkedő szakaszok követnek majd, azokon pedig jól jön még a vékony széldzsekim!

Szeszélyesen kanyargott alattam az erdei út, csak egy erdei útkereszteződésben hagytam magam mögött, ahol aztán ösvényre térve haladtam tovább egy darabon. Később egy másik földútra akadva folytattam az utam, aztán megkezdődött a Nagy-Getére felvezető kapaszkodás érdemi része! Az egyik oldalcsúcsra, a Gete-hegyre felérve és magam mögött hagyva az erdőt kiléptem a ligetes rétre, innen szép volt már a kilátás a Gerecse távolabbi dombjaira. Pár percre megállva a csúcskeresztnél onnan is körbetekintettem, aztán továbbindultam a megszelídült emelkedőn a Nagy-Gete már közeli csúcsa felé. Végül fél tíz felé érkeztem meg a hegytető rétjén álló hatalmas fakereszthez, elbandukolva a tövében az első utam a kilátópontra vezetett.

Pár éve olvastam, hogy terveznek ide egy kilátót építeni, de amíg ez nem valósul meg, csak dél felé nyílik kilátás a hegytetőről. Persze ez se semmi, jól látszik innen szinte az egész Gerecse, néhány percig csak gyönyörködtem a látványban! Kicsit még mindig párás volt a levegő, ráadásul nyugat felől kezdte eltakarni az eget a lassan érkező melegfronti felhőzet is, de azért számba vettem az ismerős hegyeket, dombokat, aztán az egyik sziklára letelepedve kényelmesen megtízóraiztam, miközben elszórakoztam a fényképezőgépem önkioldójával is. Mivel általában magányosan túrázom, én soha nem szerepelek a fényképeken, de talán így én is képre kerülhetek majd párszor!

Már az induláshoz készülődtem, amikor hallottam, hogy a hölgyek is elhaladnak beszélgetve a kereszt mellett, így aztán pár percig még elnézelődtem, és csak utána indultam tovább. Hamarabb utolértem őket, mint gondoltam. A Nagy-Gete nyugati oldala nagyon meredek, a kéktúra ösvénye a csenevész tölgyesben sziklák között kanyarogva ereszkedik egy gatyafékes lejtőn, hát bizony, alaposan a lába alá kell néznie annak, aki itt próbál meg lejutni! Egyikőjük eléggé tapasztalatlan volt az ilyesfajta lejtőn való haladásban, a társnője próbált segíteni neki, pár percig mögöttük lépkedtem, aztán egy helyen félreállva előre engedtek. Többször már nem találkoztam velük.

A meredek ereszkedést egy rövid kaptató követte az Öreg-kő oldalában, majd újra egy hosszú lejtő jött, kezdetben még az erdőben, aztán később a ligetes, bozótos hegyoldalban. Egy régi földúton ereszkedtem, már évek óta nem használják járművel, ugyanis a rajta lefolyó esővíz már sok helyen vízmosássá alakította azt, elhordva a sziklás talajról a termőföldet, így pedig szabadra kerültek a hegyet alkotó dolomit kisebb-nagyobb kövei. Óvatosan lépkedtem szikláról sziklára, kőről kőre, közben pedig a kilátásban gyönyörködtem, mert az pazar volt! Előttem feltűntek Tokod házai, de jó volt a rálátás a Hegyes-kő sziklás csúcsára is, az lesz a legközelebbi megmászandó hegy az utamon. Az ereszkedés vége kellemetlenül meredek volt, a víz itt már méter mély árkokat vájt a valaha volt földútba, ezeket a mini kanyonokat kerülgetve jutottam le a szűk Sörház-völgy fenekére.

Innen már csak egy kellemes séta volt Tokod kicsi főtere a templommal és az iskolával, itt megállva pár percre pecsételtem a kéktúra tájékoztató táblára felszerelt bélyegzővel az igazolófüzetembe, aztán megbámultam az innen a Hegyes-kőre nyíló kilátást. A sziklás bérc szó szerint a falu fölé tornyosult, még nézni is fárasztó volt innen, nem hogy felkapaszkodni a csúcsára! Márpedig nekem ez volt a szándékom, és mivel már háromnegyed tizenegy felé ballagott az idő, nem is sokat szüttyögtem, azon melegében bele is vágtam a kaptatóba!

A házakat elhagyva kiértem a hegy északi oldalának ligetes rétjeire, már innen is nagyon szép volt a falura nyíló kilátás, de az igazi a csúcsról nyílik majd! Az Országos Kéktúra ösvénye nem mássza meg a Hegyes-követ, csak a válláig kapaszkodik fel, de a csúcsra vezető kitérőt a csodálatos körpanoráma miatt mindenképpen érdemes megtenni! Legutóbb másfél éve jártam fenn a csúcson és írtam le egy korábbi posztomban, hogy szerintem ez az egyik legszebb körpanoráma, amelyben Magyarországon gyönyörködhetünk, de hogy az Országos Kéktúra útvonalán a legszebb, az tuti biztos! És ezt tapasztalatból írom, ugyanis már háromszor végigjártam az útvonalát! Tavaly tavasszal az akkor fantasztikusan tiszta levegőben készítettem a csúcsról egy körpanorámát, az alábbi kis képre kattintva külön lapon nyílik meg az akkor fényképezett 10.000 pixel széles panorámakép.

hegyes-kő.jpg

Természetesen hosszasan elnézelődtem innen is, habár az egyre erősebb déli szél cibált ezerrel, aztán az egyik kőre letelepedve megettem a korai ebédemet és itt is eljátszottam a fényképezőgépem önkioldójával pár percet, mire egy használható képet tudtam készíteni magamról. Közben persze egyre inkább csodálkoztam azon, hogy milyen kevés túrázóval, kirándulóval találkozom ezen a szakaszon, ugyanis egy-egy szép, napos hétvégén majdnem olyan zsúfolt ez a túraszakasz, mint a Normafa és a János-hegy közötti kirándulósétány! Most viszont egymagamban voltam fenn végig a hegytetőn. Csak fél tizenkettő felé kaptam a hátamra a zsákomat és indultam tovább az utamon.

A turistaútra visszaereszkedve átvágtam a Hegyes-kő oldalából a Kis-kőre és végigbaktattam a kopár hegytető alatt a jól kitaposott ösvényen. Innen nem is látszik, de ha felkapaszkodunk a tetőre, akkor vesszük csak észre, hogy a hegy déli oldalát szinte elbontották egy óriási kőfejtő sziklakatlanjában! Érdemes ide is egy kitérőt tenni, de most csak a pereméről készítettem néhány felvételt, aztán mentem tovább. A lejtő vége a Dorogra vezető országútnál volt, ennek a szélén pedig kitalpaltam egészen az útkereszteződésig. Három aszfaltút fut itt össze, de a kéktúra egy poros földúton indul tovább és vezet be a tokodi borospincék tágas völgyébe. Megállva egy percre a Kavics-lak előtti kéktúra pecsételőhelyen bélyegeztem a füzetembe, aztán belevágtam a mostani túrám harmadik hegye, a Kőszikla megmászásába!

Szőlőskertek, borospincék, víkendházak között kanyargott felfelé a földút, aztán nagyjából a hegy derekánál ez véget ért és egy ösvényen folytattam a kapaszkodást. Itt is szép volt a kilátás a fás-ligetes hegyoldalból, érdemes itt is megállni és miközben kifújjuk magunkat, megnézni a mögöttünk feltáruló egyre szebb panorámát, de a legszebb kilátás itt is a sziklákról nyílik majd! Érdekes, de a kéktúra itt sem látogatja meg a sziklákon a kilátópontot, de érdemes azt egy rövid ösvényen felkeresni! Eddig ez az ösvény jelöletlen volt, de most végre felfestették az erdőből a sziklákra kivezető gyalogútra a kék háromszög jelzéseket!

Persze itt is megálltam egy hosszabb pihenőre, alaposan körülnéztem a sziklák tetejéről, de mostanra a melegfronti felhőzet már teljesen beborította az eget és ráadásul a levegő is csak egyre párásabbá vált napközben, szóval nem volt valami fantasztikus most a kilátás. Azért itt is fényképeztem sokat, és mivel a buszomig volt még rengeteg időm, sokáig elnézelődtem. Csak negyed kettő felé indultam tovább, és a lapos hegytető rétjén kezdődő földúton alig fél óra alatt letrappoltam Mogyorósbánya központjába.

Eddig még soha nem csalódtam az internetes buszmenetrendben, de ettől függetlenül azonnal megnéztem a buszvégállomás menetrendi tábláján, hogy fel van-e tüntetve rajta a 14:18-as dorogi busz. Hát nem volt, pontosabban jelölte ezt is a menetrend, de csak munkanapokra! Volt még elég időm, elbaktattam hát a helyi kéktúra pecsételőponthoz, a Kakukk sörözőhöz, bélyegeztem a füzetembe, majd a buszfordulóhoz visszatérve és leülve egy padra ismét megnéztem a neten, van-e ilyen busz? Az internetes menetrend egyértelműen jelezte, hogy ezen a szombati napon jönnie kell, akkor pedig nem tehetek mást, mint várni!

Jött is busz perces pontossággal, aztán végig tartva a menetrendet 14:44-re értem vele a dorogi vasútállomásra. Pontosan ekkorra jelezte a vasúti menetrend a vonatom indulását is, éreztem, hogy csücskös lesz az átszállás, de bíztam abban, hogy csak megvárja a vonat a perontól csupán pár méterre megálló helyközi busz utasait! Hát, nem várta meg! Pont akkor húzott ki az állomásról a Flirt, amikor leszálltam csupán néhány lépésnyire tőle! És most őszinte tiszteletemet szeretném kifejezni a menetrendek összeállítóinak, ugyanis eddig nem hittem volna, hogy ilyen tökéletesen össze nem hangolt menetrendet lehet egyáltalán készíteni!

Persze gond egy szál se, kivártam a félóra múlva érkező következő vonatot, amelyik egy emeletes Stadler Kiss volt. Négy után pár perccel a Nyugatiból kilépve pont elkaptam egy hatos tuját a körúton, aztán a Blahán egy 133E-re váltva ötkör már Budafok központjában jártam vele. Csodálkozva láttam a buszmegálló kijelzőjén, hogy tízpercenként mennek fel a dombra a 250-es buszok, hát milyen szombat akkor ez? Zsúfoltság a városban, sűrűn járó, tömött villamosok, buszok, talán hétköznap lenne? Csak otthon kaptam választ erre a fiamtól, amikor elmeséltem neki a történteket, szóval most éppen a Halottak napja miatti munkanap áthelyezések okán nem volt szabadnap ez a szombati nap! Nálunk persze a cégnél már előre kiírták a szabadságokat az ilyen szombatokra, ezért nem kellett komolyabban foglalkoznom vele. Tehát akkor szabadságon voltam ezen a napon. Hát, ebben az esetben lehetett volna szebb is az idő, de így is jó volt, és ezzel a kirándulással megkezdtem az idei bakancsos túraszezonom!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr6317955488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bratya 2022.10.17. 08:43:34

Ismét szuper bejegyzés volt!!!

gigabursch 2022.10.17. 13:32:40

Klassz lehetett.

Egy apróság:
Az nem bányatorony, hanem aknatorony.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.17. 16:27:00

@bratya: Köszi! Nagyon élveztem a sok bringázás után (amit pedig amúgy szeretek) végre gyalogolni egy jót! Lehet, hogy ez átjön a leíráson is.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.17. 16:28:36

@gigabursch: Tényleg aknatorony! Mentségemre szolgáljon, hogy ahonnan a leírást átvettem, az ezen a néven említi.
www.dorog.hu/content/9542-varostortenet

olahtamas- 2022.10.17. 23:22:22

Az aknatoronytól érdemes lett volna a Panoráma úton, ahol a bányászkör útvonala is halad, visszatérni a kéktúrára ott csak jobb ballagni, mint lent a házak között :)
Bár ha kéktúráztál, és nagyon szigorúan veszed az útvonal követést, akkor persze ebből a szempontból érthető.

Aki munkanapon túrázik, az ne csodálkozzon, hogy kevés a túrázó!

A menetrendekkel sem egyszerű a helyzet, de épp vasárnap szállt volna át ismerősöm kelenföldön a Győrből érkező IC-ről a Pécsre menőre amire menetrend szerint 10 perc lett volna, de persze késett 12 percet a vonata...
Hiába szóltam a kalauznak, hogy váranak még 2 percet, nem tették meg, pedig 5 percet illene várni, így várhattunk 2 órát...

Aureliano Buendía 2022.10.17. 23:31:30

óóó, az egy nagyon jó környék, a családdal is jártunk arra párszor, Péliföldszentketestről is, a Tokodi poncéktő is menve. A Hegyes-kőre még az OKT során felmásztam, és akkor elhatároztam, hogy oda felmegyek a családdal is.
A Nagy-Gete csak OKT alatt volt meg, Tokod felől, de örülök, hogy ott felfelé másztam, nem lefelé.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.18. 06:06:23

@olahtamas-: Még csak fel sem merült bennem, hogy nem a kéken megyek! Ez volt ugyanis a negyedik OKT bejárásom hatodik túrája és ahogy írtam, stempliztem is serényen, ahol kellett. Ez viszont megszabta az útvonalkövetést, ezt volt kéktúra ellenőrként nem tehettem másképp. Bár manapság már nem ellenőrzöm a leadott füzeteket, de még így utólag sem akartam vizet prédikálni és sört inni. Sajnos, ez nem is jöhetett össze! Mármint a sörivás, mert zárva volt a Kakukk, pedig nagyon fentem rá a fogam (vagyis inkább a torkom)!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.18. 06:12:03

@Aureliano Buendía: Ez a Dorog-Mogyorósbánya szakasz talán a legszebb az egész Kék Körön! Én legalábbis így vagyok vele, ünnep a számomra, ha arra járok! Így most nem is tudom, meg kéne nézni otthon a statisztikát, de az elmúlt húsz évben végigmehettem már rajta legalább tucatnyiszor! Négy OKT bejárás, Kinizsi100, Kinizsi felkészülő túrák, meg csak úgy barátokkal, ismerősökkel, legutóbb tavaly a lányommal. Ez a kedvenc szakaszom!

gigabursch 2022.10.18. 06:21:04

@olahtamas-:

Általában felnőtt ember a MÁV (Mindig Álló Vasutak) harmadik ilyen húzása után mondja azt, hogy ....xhfgbbb+++!
S ezután szg-val közlekedik.

Ami ráadásul háztól-házig viszi és nem kell szenvednie volán vagy a helyi közlekedési vállalat ráhordásával

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.18. 07:07:19

@gigabursch: Erre nekem is van egy sztorim, bár pont az ellenkező véglet!

Egy kis zalai faluból, Rádiházáról jöttem haza Budapestre vonattal. A kis egykocsis Bzmot majdnem negyedórát késett Rádiházán sebességkorlátozások miatt, egyes szakaszokon lépésben ment tovább Zalaegerszegig, további 10 perc késést összeszedve. De Zalaegerszegen megvárt minket a gyors, ugyanis a menetrend szerint volt csatlakozás a két vonat között. Tehát húsz perc késéssel indult el a gyors, amely két kocsiját aztán Bobán hozzácsatolták a Szombathely-Déli gyors végéhez, mert az is megvárt bennünket. Tehát azért késett talán több száz ember Budapestre érve vagy 20 percet, mert valahol Zalában késett egy Bzmot 5 utassal!

Na, most akkor mi a rosszabb? Elmegy a vonat a csatlakozás késése miatt 5 ember nélkül, de 200 ember pontosan ér célba, vagy megvárják az 5 embert, de késik minden vonaton utazó!

gigabursch 2022.10.18. 08:51:37

@horvabe:
Hogy mi a rosszabb, azon lehet merengeni, de inkább az a kérdés, hogy mi az elvárás.

Én pl elvárom a MÁV-tól, hogy ne vágyvezérelt, hanem tartható menetrendet adjon ki és azt tartsa be.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.18. 11:02:15

@gigabursch: Hát, ehhez kellene egy jó pálya- és járműkarbantartás is (mondjuk ez csak pénz és akarat kérdése), viszont vannak kivédhetetlen dolgok: baleset, sínekre dőlt fa, késve érkező nemzetközi gyors, amit be kell sorolni a zsúfolt fővonalra, stb. Tapasztalatból tudom, hogy egyetlen késésben lévő nemzetközi gyors felborította órákra a dél-balatoni egyvágányú vonalon az ütemes menetrendet!

Aureliano Buendía 2022.10.18. 19:33:07

@Aureliano Buendía: elnézést kérek, nem tudom, mikor váltott a klaviatúra klingonra.

Szóval „Péliföldszentkeresztről is, a Tokodi pincéktől is”

Aureliano Buendía 2022.10.18. 19:37:12

@horvabe: a Kakukk szerintem utoljára 2020 februárjában volt nyitva, akkor jártunk ott. A jó híre ellenére a tulaj elég mogorva volt.
Aztán jöttek a lezártások, bezárások, és amikor a családdal voltunk, már csak a cetlit találtuk az ablakban, pedig voltunk ott kétszer is.

Aureliano Buendía 2022.10.18. 19:41:52

@horvabe: nekem még 2020 februárban lett nagy szerelem, de ott élesen elkülönül a két kedvenc szakaszom. Az egyik Koldusszállástól majdnem Pusztamarótig-ahol a K és a P elválik és a P-on megy a Gerecse50 Héreg felé. Ez is egy erős indok volt a Gerecse50-re.
A másik kedvencem benne Péliföldszentkereszttől Tokodig úgy minden. A barlangok, a pincevölgy hangulat, a Hegyes-kő, minden.
És hiába Gerecse mindkettő, nekem teljesen más szakaszok.

Aureliano Buendía 2022.10.18. 19:45:22

@gigabursch: ha már túra: az autóban rosszabb esetben te vagy a sofőr, nem ihatsz :D Pedig milyen jól esik megbontani egy bort/sört a vonaton. Néha kell is, múltkor Kisvárdáig mentem, eléggé befontam a szemöldököm az alatt a 4 óra alatt.
Ugyanakkor vagy nagy szerencsém van, vagy történt valami, de újabban a vonatok meglepően pontosak.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.19. 09:57:52

@Aureliano Buendía: Igen, a Gerecse úgy szép, ahogy van, és még nem találták meg a hétvégi kirándulók sem! A Gerecse legészakibb vonulatát néha Gete-hegységként is emlegetik, ugyanis annyira elkülönül a tájegység többi részétől!
Nekem még az az erdei út is nagyon tetszik, ahol az OKT körbejárja a Gerecse-tetőt, bár ezt Te is említetted!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.19. 10:00:02

@Aureliano Buendía: Igen, ha a Volán/MÁV hoz-visz, akkor lehet inni alkoholtartalmú italokat is a túrán. Szerencsére Budapestről jó a tömegközlekedése több gyalogtúra célpontomnak is: Gerecse, Vértes, Pilis és Visegrádi-hegység, még a déli Börzsöny is ideszámítható.

Drag 2022.10.20. 15:23:35

"Az október a gyalogtúrák időszaka már számomra..."

Egy kérdésem volna.
Lehet figyelmetlen vagyok, és nem vettem észre, de hiányolok egy tapasztalati írást az éjszakai sátor/táborhely kiválasztásáról.
Ha esetleg van ilyen írás, hol keressem? :)

Aureliano Buendía 2022.10.20. 15:38:48

@horvabe: szerencsére nem könnyű megközelíteni, illetve a nagyon jó részei messze vannak a parkolóktól, ezért sincs nagy tomeg. De tényleg látványosan más (nekem) Pusztamarót után (Dorog felé), mint az első szakasza.

Aureliano Buendía 2022.10.20. 15:43:21

@horvabe: a Pilis és a Visegrádi-hegység van nagyon elkirándulósítva :D hétvégente.
Nekem a Börzsöny van most becsípődve, főleg az északi része, ami távol van a Dunától.
Volt tervben egy NHH ottalvósan a családdal, de pont lebetegedtek előző héten szépen sorban... Pedig a csemeték nagyon rá voltak állva, hogy túrázzunk úgy, hogy turistaházban alszunk :)

Fődíszpinty 2022.10.21. 12:44:27

@horvabe: Nekem is :) Köszöni az említést a bányászkör szervezőbizottsága :)

Fődíszpinty 2022.10.21. 12:54:09

@horvabe: Ráadásul ott sosem volt aknatorony :) csak egy kápolna. Ezt a tornyot Tokodaltáróról szállították oda mementónak 5 éve készül belőle kilátó :).

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.21. 17:55:09

@Aureliano Buendía: Na, most két nap alatt végigjártam - persze kitérőkkel - a Mogyorósbánya-Koldusszállás szakaszt is. Tényleg változatos a Gerecse és jellegben eltér az északi rész a többitől! De szép volt mindkettő most az őszi fílinggel!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.21. 17:58:17

@Drag: Bocs, a két túrázós napom miatt neked is csak most tudok válaszolni. Itt írtam a vadkempingezésről: bakancsban-ket-kereken.blog.hu/2021/05/16/nehany_gondolat_a_vadkempingezesrol

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.21. 17:59:42

@Fődíszpinty: Ennyivel azért tartozom nektek! Nekem nem került semmibe, nektek pedig talán résztvevőket generál!

Aureliano Buendía 2022.10.21. 19:03:16

@horvabe: mi a családdal a Nógrád-Katalinpuszta távot tettük meg az egynapos hétvégén :) Még csak a túra kedvéért, a kisebbik jövőre lesz 6, akkor kezdhetünk bele hivatalosan.
Alakulnak az őszi színek, de én „többre” számítottam, közel sem volt még az a színorgia, amire számítottam, de szép volt így is. Ez a kis lehűlés talán segít.
Jövő héten meg AK, ott meg kiérek Létavértesnél az erdőből, és jönnek a végtelen rónák.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.22. 06:52:49

@Aureliano Buendía: Azért olyan "végtelen" rónákra ne számíts! Nekem pont ez a végtelenség érzése hiányzott az Alföldi Kéktúra bejárásomkor. Egyébként ezt leginkább a Szarvas és Eperjes közötti szakaszon tapasztaltam meg, ott sokszor tényleg majdnem el lehetett látni körben a látóhatárig! Meg talán ilyen volt még Mezőtúr környéke is a gátmenetekkel.

olahtamas- 2022.10.22. 07:33:42

@gigabursch: Én is általában autóval közlekedek, de az illető ismerősömnek erre csak akkor van esélye, ha valaki elviszi, mert nem lát.

Aureliano Buendía 2022.10.22. 17:20:33

@horvabe: jó, ebben igazad van, de Létavértesig csak erdőben fogok menni (ahogy Kisvárdától a Halápiig is szinte csak erdőkben mentem, ahhoz képest ki fog tágulni a tér :)

Drag 2022.10.23. 09:33:25

@horvabe:

Köszönöm, ezt az írást olvastam, csak elfeledtem valahogy.
40 felett már előfordul az ilyen-velem. :D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.23. 18:50:11

@Drag: Nekem mondod? Hatvan felett már napi vendég Alzheimer bácsi nálam! :-)

bányabükki 2022.10.29. 22:50:10

@horvabe: Hörpi, picinyke lazasággal a Kálvária felé menet sem tértél le a (régi) kékről, ugyanis volt egy időszak mikor a kék jelzések a kálvária stációi mentén kapaszkodtak felfelé. Majd utánanézek pontosan mikor volt ez az útvonal és mi volt a pontos nyomvonal vezetés. Tényleg: régi kék jeleket nem láttál?

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.10.30. 08:22:55

@bányabükki: Őszintén szólva Gerecsében én már rutinból megyek végig az útvonalon, annyiszor jártam már arrafelé. Különféle alkalmakkor, Kinizsi, Kinizsi felkészülés, kéktúra, meg csak úgy végigjártam már vagy tucatnyiszor a Gerecsét, ahol amúgy nem sokat változott az útvonal az elmúlt húsz évben, mióta bakancsosan járom az országot. Szóval nem nagyon keresgettem a jelzéseket, bár fél szemem mindig rajtuk volt.
süti beállítások módosítása