A nádasdladányi Nádasdy kastély a rekonstrukció befejezése után 2022 nyarán

Sokszor nem tudjuk, hová, merre induljunk a családdal, ha éppen egy hétvégén ki szeretnénk mozdulni otthonról a lakás falai közül. Mert egy dolog az, hogy elindulhatunk kirándulni, kimehetünk a természetbe járni egyet, de mit tegyünk, ha csak úgy sétálgatni vágyunk és valami szokatlant, érdekeset is látni eközben? Esetleg egy kicsit autózni úgy, hogy közben eljussunk egy szép helyre? Kerékpáros és gyalogos túráim során akadtam össze négy szép közép-dunántúli kastéllyal, ezek természetesen autóval, sőt, akár egy kisebb kerékpáros kirándulással is felkereshetőek. Ezeket szeretném most ebben posztban ajánlani nektek, Olvasóknak!

Dég, Festetics kastély

Dég egy kisközség Székesfehérvártól délre, legegyszerűbben a 64-es úton tudjuk megközelíteni Simontornya, vagy a Balaton keleti vége felől. Ebben a községben áll egy hatalmas angolparkban a Festetics kastély. Felújítása 2022 novemberében fejeződött be, így tehát hazánk egyik legnagyobb klasszicista kastélya már belülről is megtekinthető. Én még nyáron jártam arrafelé kerékpárral, miközben az Országos Kerékpáros Körtúra útvonalán tekertem, akkor még csak kívülről nézhettem meg a kastélyt, de persze végigsétálhattam már a teljesen felújított kastélyparkon.

A Festetics család a XVIII. században emelkedett a legnagyobb földbirtokosok közé, ebben nagy szerepe volt Festetics Kristófnak, aki a keszthelyi kastélyt elkezdte építeni, az ő örökségéből vásárolták meg a dégi birtokot is, amely a kisebbik fiú, Lajos tulajdonába került. A dégi birtok jól jövedelmezett, azonban Lajos sokáig Toponáron lakott a családjával, csak 1772-ben építtetett fel Dégen egy földszintes kúriát. Csupán az ő fia, Antal kezdett bele a birtok fejlesztésébe, és építtette fel a szóban forgó klasszicista kastélyt.

Tervezője az akkor még fiatal Pollack Mihály volt, később az ő nevéhez fűződött számos más ismert középület mellett a Nemzeti Múzeum megtervezése és kivitelezésének vezetése is. Pollack itt a legtisztább, legdísztelenebb antik elemeket használta fel: a gyakran szobrokkal, domborművekkel díszített timpanont itt üresen hagyta, a tartóoszlopok pedig a legegyszerűbb dór stílusúak. Az építkezés 1802-ben kezdődött és tíz év múltán fejeződött be.

A kastéllyal együtt épült ki az angolpark is, a környék patakjai felduzzasztásával hozták létre benne az ágas-bogas Szerpentin-tavat, melynek az egyik szigetén áll az úgynevezett Hollandi-ház, amelyet Festetics Sándor építtetett németalföldi mintára. A kastélyban a Festetics család négy generációja nőtt fel. Az épület szerencsésen túlélte a II. Világháborút, de utána kifosztották, az államosítás után pedig egy gyermekotthon működött a falai között 1996-ig. A már eléggé lepusztult kastély a Nemzeti Kastélyprogram keretében újult meg, most már a belső terei is látogathatóak.

A látogatással kapcsolatos információkért érdemes felkeresni a kastély honlapját.

Nádasdladány, Nádasdy kastély

Székesfehérvártól mindössze tizenhat kilométerre található Nádasdladány, amely Várpalota és Polgárdi felől is könnyen megközelíthető. Itt áll egy nagyon érdekes kastély, amely a hazánkban kicsit szokatlan, angol Tudor stílusban épült fel! A dégi kastélyhoz hasonlóan csupán egy éve készült el a teljes külső-belső felújítása, ráadásul ezt is egy szép angolpark veszi körül!

A Nádasdy család is sok évszázadon keresztül tartozott hazánk legjelentősebb földbirtokosai közé, az itt birtokot szerző Nádasdy Lipót Komárom vármegye főispánja volt az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt. Mivel népfelkelést is vezetett a harcok folyamán, börtönbüntetésre ítélték a szabadságharc bukása után, annak letöltésekor vas megyei birtokait eladva költözött ide, az akkor még Sár-Ladánynak nevezett településre.

Fia, Ferenc alakíttatta át a korábbi barokk stílusú kúriát Tudor stílusúvá Hübner Nándor és Linzbauer István építészek tervei alapján a maga és szeretett felesége, Zichy Ilona számára. A XIX. század végén épült kastély belső kialakítása akkoriban nagyon modernnek számított: bevezették a vizet, a gázt és a telefont, kiépítették a csatornarendszerét is. Fűtését a hagyományos kandallók és kályhák mellett egy, az alagsorba telepített kazán és légbefúvásos csőrendszer látta el. A konyha nem a kastélyban került elhelyezésre, hanem egy erre a célra emelt másik épületben, az étel pedig földalatti sínrendszeren keresztül jutott el a főépületbe! Sajnos, Ilona nem érhette meg a kastély elkészültét, még előtte meghalt kolerában huszonnégy évesen.

A II. Világháború után ez a kastély sem kerülhette el a magyar kastélyok és kúriák szomorú sorsát: kifosztották, majd államosították. Állapota az évtizedeken keresztül elmaradt karbantartások miatt erősen leromlott, a könyvtárat és a faburkolatokat ráadásul penészgomba támadta meg. A parkot is elhanyagolták, a fák egy része kipusztult, a tó kiszáradt, az üvegház megsemmisült. A kastély rehabilitációja 2009-ben kezdődött meg a homlokzat felújításával, és a Nemzeti Kastélyprogram segítségével fejeződött be 2022-ben.

Az eredetileg hatvan hektáros kastélypark területe mostanra jelentősen összezsugorodott, azonban a megmaradt részét alaposan felújították a kastély rekonstrukciója során. A tájképi parkban a másfél holdas mesterséges tó medrét kikotorták, ismét feltöltötték vízzel, a közepén álló szigetet kis fahídon keresztül lehet megközelíteni.

A kastély megtekinthető, egyénileg is bejárható, de vezetés segítségével is megismerkedhetnek a látogatók a belső részével és a Nádasdyak történetével. Látogatás előtt itt is célszerű felkeresni a kastély honlapját.

Fehérvárcsurgó, Károlyi kastély

Székesfehérvár környéke bővelkedik a szép kastélyokban, ezek közé tartozik a fehérvárcsurgói Károlyi kastély is. Könnyen megközelíthető mellékutakon, de a Székesfehérvár és Győr közötti 81-es főút felől is. Jelenleg kastélyszálló működik a falai között, de vezetéssel látogatható.

A fehérvárcsurgói birtok tulajdonosa 1691-től a Hochburg család volt, majd leányágon először a Berényi, később a Perényi család örökölte. 1834-ben Perényi Imre elzálogosította azt Károlyi György grófnak, majd váráslás útján az végérvényesen a Károlyi család tulajdonába került. Az egyemeletes klasszicista, kicsit eklektikus épület 1844 és 1851 között épült fel Heinrich Koch tervei alapján, akit Ybl Miklós képviselt a helyszínen, aki többek között az Operaházat és a Várkert Bazárt is tervezte. A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.

A kastély tulajdonosa Károlyi György halála után a másodszülött fiú, Viktor lett, majd Károlyi Gyula, aki a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezője és első elnöke is volt. Az ő idősebb fia volt Károlyi Mihály politikus, az 1918-as őszirózsás forradalom miniszterelnöke, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja. Az uradalom és a kastély utolsó tulajdonosa Károlyi István volt, aztán a II. Világháború után a harcok során viszonylag jó állapotban megmaradt kastélyt államosították.

Kezdetben a Fővárosi Gázművek üdülője volt itt, később görög gyerekek menekültotthonának nevezték ki. Állami nevelőotthonként funkcionált az 1980-as évekig, de addigra az állaga már annyira leromlott, hogy ki kellett üríteni. Üresen állt sok évig, végül 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttműködési szerződést kötött a kastély felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban szálló működik, de kulturális rendezvényeknek is helyt ad.

Az épület egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet a falai között megtekinteni. Érdemes végigsétálni a parkon is, a negyven hektáros arborétumban több mint 150 éves fenyőket, hársakat, tölgyeket és gesztenyefákat lehet megcsodálni. Ez a kastély is szerepelt a Nemzeti Kastélyprogramban, ennek kertében újították fel az egykori istállóépületet, ahol családtörténeti, kastélytörténeti és zenetörténeti kiállítás tekinthető meg.

Iszkaszentgyörgy, Amádé-Bajzáth-Pappenheim kastély

Ez kastély még közelebb van Székesfehérvárhoz, mint a korábban említettek, mindössze tíz kilométerre található tőle, ráadásul a kisforgalmú 8202-es számú mellékút mentén haladó kerékpárúton is megközelíthető a koronázóvárosból egy alig órányi kényelmes tekeréssel. Tulajdonképpen a domboldalban álló kastély olyan közel van Székesfehérvárhoz, hogy jól látható a város a parkjából is. Az előzőekkel ellentétben ez a kastély nem vett részt a kastélyfelújítási programban, nem is látogatható, csak a parkja.

A település neve először 1691-ben szerepelt egy körpecséten, akkoriban az Amádé család birtokában volt, abban az időben épült a kastély magja is. Ezt toldotta meg Amádé Tádé 1764-ben a keleti szárnnyal és a kapuval. 1800-ben a kastély Bajzáth József veszprémi püspök tulajdonába került, aki a főszárny két végét bővítette oldalirányban, klasszicista stílusban. 1870-ben házasság révén a kastély a Pappenheim grófok birtokába jutott, ők aztán a meglévő épületet alaposan átépítették, ekkor nyerte el a most is látható formáját.

A Pappenheim család egészen a II. Világháború végéig birtokolta a kastélyt, aztán az államosítása után kórház, menekültszállás, BESZKRT (Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytérsaság, a BKV elődje) üdülő és munkásszálló is működött a falai között. Az 1960-as években került a helyi tanácshoz, akkor aztán idetelepítették a hivatalt, a vegyesboltot és a rendőrörsöt is, de itt volt akkoriban a könyvtár és a gyógyszertár is. Később a művelődési ház, a könyvtár és az általános iskola is itt kapott helyet. A kastély felújítása 1985-ben kezdődött, ekkor restaurálták a falfestményeket is. A neobarokk épületrészben a mai napig működik az általános iskola, és érdekesség, hogy 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film egyik jelenetét. A kastélypark szabadon látogatható, a parkon keresztül egészen a kastély főépületéig fel lehet menni autóval. És ha már Iszkaszentgyörgyön járunk, érdemes felkeresnünk még egy látnivalót, mégpedig a kőpiramist!

A helyi legenda szerint a piramist Pappenheim Szigfrid gróf építtette egy elhunyt rokona emlékére, aki állítólag egy rangon aluli lányba szeretett bele, de feleségül nem vehette a rokonok tiltása miatt. A rokon neve nem maradt fenn, de az biztos, hogy öngyilkos lett szerelmi bánatában, és az ő emlékét őrzi a kőgúla.

Az is bizonyos, hogy 1936-ban már állt és az 1960-as években bontották le – állítólag nem illett az akkori ideológiai vonalba a létezése. Akármi is volt az oka a megszüntetésének, a helyi lakosok hordták el a lebontott piramis köveit és 2014-ben épült csak újjá az ottani erdőgazdálkodó társaság segítségével. Az eredeti építmény tíz méter magas volt, a mostani piramis valamivel alacsonyabb, kicsit egyszerűbb kivitelű, ezzel együtt a története és egyedisége folytán érdemes felkeresnünk! Ezt a legegyszerűbben a Kastélybirtok Tanösvényen tehetjük meg, amely a kastélyt, a parkot és a közeli erdő pagonyait járja végig. A piramis egyébként nagyjából ötszáz lépésnyire található a kastélytól délnyugati irányban.

A négy fentebb említett kastély közül három, a nádasdladányi, a fehérvárcsurgói és az iszkaszentgyörgyi egymás közelében található, tehát ha egész napos programot szervezünk magunknak, akár mindhármat felkereshetjük, de természetesen csupán egyet is megtekinthetünk közülük. 

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

Képek forrása:

Meg kell őszintén mondanom, most nem csak a saját tollaimmal ékeskedek, vagyis nem csak a saját készítésű képeimet látjátok ebben a posztban, másoktól is átvettem néhányat. Ezek forrását itt szeretném megadni:

[1], [2], [3]  https://degikastely.hu/
[4], [5], [6], [7]  https://nadasdladanyikastely.hu/
[8], [9]  https://nof.hu/hu/varak-kastelyok/tovabbi-varak-kastelyok/fehervarcsurgo
[10], [11] https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/fehervarcsurgo-romantikus-edenkertje-a-karolyi-kastely-parkja/
[12], [13]  https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/emlekmu/iszkaszentgyoergyi-piramis/63266854/