Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Kolodko Mihály budapesti miniszobrai nyomában – 5. rész

Tudtad, hogy van szobra Budapesten Piszkos Frednek, a kapitánynak, ráadásul Doktor Bubónak, meg Leonak és Frednek is?

2026. augusztus 31. - horvabe

cimkep-t186-2.JPG

Rejtő Jenő regényhőse, Piszkos Fred heverészik egy roskatag utazóláda kidőlt oldalán a Duna partján

A POSZTBAN SZEREPLŐ MINISZOBROK FEÁLLÍTÁSI HELYEI 

Előszó

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyarországon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! Jelen pillanatban a Wikipédia szócikke összesen 190 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy negyven található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

Végül 2024. március 3-án, egy szép kora tavaszi vasárnapon vágtam bele az első szoborkereső túrámba és a délelőtt folyamán végigjártam a budai oldal szobrocskáit, ezekről született az első posztom. Egy rövid déli pihenő után a pesti oldalon folytattam a szobrocskák felkutatását, a délutáni utamról írtam a második posztomban. Fél öt felé azonban még mindig maradt vagy tíz felkeresendő Kolodko alkotás a listámon, de ekkor már alkonyodott, ezért kénytelen voltam az utam félbeszakítani. Végül néhány héttel rá adódott egy szabad délelőttöm, abba belezsúfoltam a maradék szobrocskák felkeresését, erről egy harmadik posztomban írtam.

Azonban Kolodko Mihály nem ül a babérain, azóta is folyamatosan készülnek a műhelyében az újabb és újabb miniszobrocskák. Én persze szorgalmasan bővítgettem a hírekben szereplőkkel a listámat, ezért tavaly februárban végigjártam az időközben felbukkant alkotásokat is, ebből született a negyedik posztom. Persze a mini alkotások azóta is fel-feltűnnek Budapest különböző pontjain, ezért múlt hét szerdán döntöttem úgy, elegendő összegyűlt már egy újabb szoborkereső túrához! Természetesen most is gyalogosan jártam végig ezeket a frissen kikerült alkotásokat, közben párszor tömegközlekedési eszközöket is igénybe vettem a közöttük való utazáshoz. Lássuk akkor sorban a megtalált szobrocskákat.

Zárójelben a miniszobroknak a mobiltelefonomra telepített Locus Map turistanavigációval megállapított földrajzi koordinátái vannak (földrajzi szélesség és hosszúság), ezen adatok pontossága 3-5 méter. Tehát ha éppen a megjelölt koordinátákra álltok, akkor pár lépésen belül kell lenniük a szobrocskáknak. Gyakorlatilag elég csak figyelmesen körülnézni és meg fogjátok látni azokat. Ha a mobilunkon a Google Térkép keresőmezőjébe bemásoljuk a koordinátákat, az is mutatja a térképén azok pontos helyét. 

A szobrok

A lábnyom (N47.46975° E19.06398°)

Mivel a lakóhelyemről, Budafokról indultam, ez a szobor esett először utamba. A Kelenföldi pályaudvartól az 1-es villamossal utazva az Infopark megállóban szálltam le róla, majd körülbelül tíz perces sétával értem ki a budai felső rakparton futó Pázmány Péter sétány és az Infopark peremén lévő Neumann János út kereszteződéséhez. Ide érkezik a Rákóczi hídról (leánykori nevén Lágymányosi hídról) leforduló két forgalmi sáv is, és a közlekedési lámpáktól csupán pár lépésnyire egy kőtömbön vettem észre az arasznyi magas hanti vadászt, vállán az elejtett szarvassal.

A hantik egy Szibéria nyugati szélén, az Ob folyam mellett élő kis népcsoport, távoli nyelvrokonaink. Máig a természetben élnek, vadászatból, halászatból, rénszarvastenyésztésből tartják fenn magukat. És hogy miért lábnyom a szobrocska címe? Érdemes elgondolkodni ezen. Talán az ökológiai lábnyomra gondolt Kolodko? Egy modern, városi ember ökológiai lábnyoma négyzetkilométer nagyságú, hiszen energiapazarlóan élünk, használati tárgyaink is ilyenek. Elgondolkodott már valaki azon, hogy mennyi anyag és energia felhasználásával készül egy modern villanyautó, vagy akár csak a televíziónk? Ehhez képest egy hanti vadász és használati tágyainak ökológiai lábnyoma olyan parányi, mint amekkora helyet a szobrocska csizmája elfoglal a kőtömbön.

A szó szoros értelmében a hanti vadász csak a lábnyomát hagyja maga után, amely aztán nyomtalanul eltűnik, ahogy elmossa az eső, belepi a hó. A mi lábnyomunk fejenként több tonnányi szemét és ócskavas, mérgezett, elszennyezett talaj és vizek. De ezek csak az én gondolataim, és lehet, hogy a művész teljesen másra gondolt, amikor elnevezte az alkotását. Körbefényképeztem a szobrocskát, a mobilommal megállapítottam a pontos földrajzi koordinátáit, aztán gyalog indultam tovább, hiszen nem kellett messzire mennem.

Leo és Fred, valamint a cirkuszkocsijuk (N47.46535° E19.06293°)

Átsétálva a Rákóczi híd alatt értem el a rakparti út nagy jobbkanyarját és a Kopaszi-gát autóparkolójának innen nyíló bejáratát. Csupán két évtizede rendezték a Kopaszi-gát környékét és építették ki a sétányokat és vendéglátóhelyeket. Most már közkedvelt célpontja a rövid sétára, kikapcsolódásra vágyó városi embereknek. Ide telepítette Kolodko Mihály a miniszobrokat a gát Lágymányosi-öböl felé eső oldalára, a kavicsos sétányt a víz felől határoló alacsony betonfalra, jó kilátással a lassan már elkészülő BudaPart lakó- és irodanegyedre.

Leo, az oroszlán és Fred, az idomárja egy, még az 1980-as években készült magyar rajzfilmsorozat hősei, akik egy cirkuszkocsiban laknak és együtt járják a világot a cirkuszt alkotó kis közösséggel, bár a többiek csak kisebb epizódszerepeket kapnak mellettük. Összesen 26 rész készült belőle, amelyeket két évadban mutatott be a televízió. A rajzfilmek nem a fellépéseikről szólnak, inkább a hétköznapi életüket mutatják be a mindennapok apró, de mindig megoldásra váró problémáival. Érdekesség, hogy nem beszélnek a rajzfilmen sem az emberek, sem pedig a cirkuszi állatok, a zenén kívül csak hanghatásokat, zörejeket hallunk a nézése közben. Kicsit talán érdemtelenül elfeledett rajzfilmsorozat, nem nagyon szokták manapság ismételni a részeit, bár a Youtube-on megtalálhatók. Belinkelek egy részt közülük, amelyben a cirkuszi elefánt szuvas fogát próbálják kihúzni. 

Az viszont jó kérdés, hogy miért éppen ide kerültek a szobrocskák? Mivel itt több mint száz évvel ezelőtt egy mulatónegyed állt, kézenfekvő, hogy Leo és Fred itt akartak fellépni, csak éppen elkéstek egy kicsit és most a mulatók helyén álló modern BudaPart negyed házait nézegetik, miközben a cirkuszi kocsi előtt kávézgatnak (vagy teázgatnak?) egy szőnyegen ülve. Itt is megállapítottam a szobrok pontos pozícióját, készítettem róluk egy csomó képet, aztán folytattam az utam.

Pinokkió (N47.50087° E19.04608°)

A következő miniszobor a belvárosban várt rám, ezért aztán visszaballagtam az 1-es tuja megállójába, azzal átcsattogtam a Rákóczi hídon és a Közvágóhídnál felszállva a 2-es villamosra egészen a Széchenyi István térig (a volt Roosevelt térig), vagyis a Magyar Tudományos Akadémia sarkáig utaztam vele. Itt, ebben a villamosmegállóban található Pinokkió szobra, ahogy a villamosmegálló aszfaltozott sávja és a felső rakpart útja közötti támfal kövei közötti egyik résben búslakodik magában, hiszen a hosszúra nyúlt orrából látható, most is füllentett egyet! Pont úgy néz ki, mintha odaakasztották volna, de maga a kampó nem látható.

Azt hiszem, Pinokkióról nem kell sokat írnom, meséje jól ismert, legalábbis az idősebb korosztályok számára. Így aztán annyit azért mondanék róla, hogy a mese szerint Dzsepettó, az öreg fafaragó fából készít egy Pinokkió nevű bábút és ezt a Kék Tündér életre kelti egy éjszaka. A fabábú azonban gyakran hazudik, ezzel azonban mindig lebukik, mert ilyenkor megnő az orra. Rossz társaságba keveredik, megszökik alkotójától, végül megbánja azt, amit tett és visszatér az öreg Dzsepettóhoz. Éjjel megint megjelenik a jótündér és igazi, hús-vér kisfiúvá változtatja Pinokkiót. Dzsepettó és Pinokkió ettől fogva boldogan éltek, míg meg nem haltak. Röviden ennyi a mese, amelyet Carlo Collodi írt még 1881-ben.

És ismét a kérdés: miért éppen ide került a szobor? Mivel a villamosmegálló a Magyar Tudományos Akadémia sarkán van, a szobor elhelyezése talán utalás lehet a tudomány és a (sokszor hazug) áltudomány alig látható mezsgyéjére. Ráadásul Pinokkió a szobrocskán egy négyszögletes amerikai egyetemi kalapot visel, amely talán a tanulásra, a tanulás fontosságára utalhat. De ez megint csak az én véleményem.

Piszkos Fred, a kapitány (N47.500167° E19.045853°)

A következő szobrocskához megint nem kellett messzire mennem, csak a villamosmegállóból leballagni a Duna partjára. Itt heverészik ugyanis Rejtő Jenő valóban ikonikus hőse egy szétesett utazóláda kidőlt oldalán, szájából most sem hiányzik az elmaradhatatlan pipa.

Piszkos Fredet, azt hiszem, nem kell bemutatni senkinek sem, Rejtő Jenő (írói álnevén P. Howard) több regényében is szerepel, például Az elveszett cirkálóban és A megkerült cirkálóban is. Mindig keveri a dolgokat a háttérben, ennek sokszor a barátai is az elszenvedői, Fülig Jimmy sokat tudna erről mesélni! Nem egy kisstílű figura, hiszen a két fentebb említett regényben csak úgy, ujjgyakorlatként ellopja Őfelsége Radzeer cirkálóját (amelyet Balmoralnak hívtak eredetileg, de ezt röviden elmagyarázni nem lehet), hogy aztán azzal fuvarozza a haverokat az újabb és újabb kalandjaik színhelyére.

Már gyerekkoromban is Rejtő regényeinek rajongója voltam és mint minden szereplőről, Piszkos Fredről is volt egy elképzelésem, de ezt Korcsmáros Pál zseniálisan megrajzolt képregényei felülírták. Azóta Fredet sem tudom másképp elképzelni, mint a halhatatlan rajzokon szereplő csimbókos hajú és szakállú, krumpliorrú és pókhasú, mindig pipázó tengerészt. Na, itt a szobrocskán pont ugyanez a figura köszön vissza ránk.

Arra is könnyen rájöhetünk, miért éppen ide került Fiszkos Fred szobrocskája. Habár a Duna nem a hatalmas óceánok egyike, azonban itt is állnak a parton kikötőbakok, és az egyik, a földből a betonkockájával együtt félig már kifordult fémbak mellett heverészik a mindig koszos regényhős. Habár Fred sem volt mindig mocskos, egykor igazi tengerészkapitány volt, csak később érdemelte ki a „Piszkos” előnevet, amikor korábbi életét feladva elvegyült a kikötői alvilágban. Ráadásul egyszer még a haverok is kimosdatták, amikor éppen egy igazi tengerészkapitányt kellett rövid ideig alakítania a Radzeeren.

A Pénzfúvó (N47.50331° E19.05257°)

Piszkos Fredtől továbbindulva felsétáltam a Széchenyi térre, majd az akadémia épülete mögött átvágtam a házak között a Szabadság térre. Pár perc séta után már a Magyar Nemzeti Bank épülete mellett álltam a Szabadság tér és a Hold utca sarkán. Az utcasarokra ültetett hatalmas platán törzsét egy talán térdmagasságú kovácsoltvas rács keríti el a járdától, ennek a tövében áll a Pénzfúvó miniszobra. A munkaruhás figura fején egy hallásvédővel, kezében egy nemrég divatba jött motoros lombfúvóval áll egy felpöndörödött szélű fém-bankjegyen és éppen fúj a kézi készülékével.

Az idekerülése miértjén most is elgondolkodhatunk, de eléggé triviális a megfejtés. Pontosan ötven évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-én vezették be a forintot a pengő helyett, miután azt úgy elinflálták, hogy teljesen értéktelenné vált. Akkoriban tényleg az utcatakarítók söpörték össze az utcákon a szerte-széjjel hajigált régi, értéküket vesztett bankjegyeket. Magát a pénzcserét, tehát a régi pengő kivonását és az új bankjegyek, vagyis a forint bevezetését pedig a Nemzeti Bank irányította, mai szóval menedzselte le.

Doktor Bubó és a gyógyuló nyúl (N47.51741° E19.08751°)

Az utolsó meglátogatandó Kolodko miniszobrokhoz sem tartott sokáig eljutni. A Szabadság térről átsétáltam a házak között a közeli Vörösmarty térre, ott pedig felszálltam a kisföldalattira. A Széchenyi fürdőig utaztam vele, aztán a Városligeten átvágó Kós Károly sétányon kiballagtam a Hermina útra. A Bethesda utca torkolatában a sarkon álló, kőből rakott kerítésoszlop tetején üldögél Doktor Bubó, alatta a fémrácsos kerítés kő alapzatán pedig a gyógyuló nyúl figurája.

Miért éppen itt vannak a szobrok? Mivel a bekerített telken állnak a Bethesda Gyermekkórház épületei, adja magát a párhuzam, ugyanis Doktor Bubó is orvos volt a közkedvelt rajzfilmsorozatban, amolyan erdei körzeti orvos, akihez a természetben élő állatok fordulhattak mindenféle nyavalyájukkal. Habár humorát és szójátékait inkább csak a felnőttek értették, a gyerekek is nagyon szerették a rajzfilmsorozat szereplőit, az uhu Bubót, a medvelány Ursulát, aki Bubó asszisztensnője volt, a sólyom Csőrmestert, a teknős küldöncöt, meg a többi epizódszereplőt is.

A nyuszi a Miért nyúl a nyúl? című epizódból való, ahol is üldözési mánia miatt kezeli Bubó a zöldség- és káposztatolvaj nyulat. Mint kiderült, az üldözési mániája valós tényeken alapul, hiszen a vadászkopó csősz állandóan üldözi a tolvajt. Végül a kezelés csődöt mond, de a poén, amelyet mindig Bubó mond az epizódok végén, most is ül: „A növényevés csak akkor árt az egészségnek, ha a csősz észreveszi.” 

Végjáték:

Ezzel a listámon szereplő mind a hat Kolodko-alkotást felkerestem és a jól végzett munka tudatával indultam haza. Otthon a laptopom bekapcsolva ugrott fel egy facebook Reels-videó, amelyen Kolodko Mihály egy újabb alkotását, egy miniatűr hidroplánt mutat be a Szabadság híd budai hídfőjénél, a rendkívül alacsony vízállású Duna medrében állva a sziklákon a lépcsőzetesen kiépített rakpart alatt.

Ezelőtt száz évvel, pontosabban 1923 és 1926 között innen indult a Duna vizéről egy menetrend szerint közlekedő légijárat Bécsbe. Az alkotás neve az Utolsó járat, és ezeknek a hidroplánoknak állít emléket. A videón a szobrász a Duna-parti bazaltsziklákon állva rakja össze elemeiből a kis repülőgépet. Szóval ide került ki a legújabb alkotás! De már akkor is eltöprengtem azon, hogy azt a helyet a Duna magasabb vízállása esetén elönti, tehát az alkotás víz alá kerül. Ilyen helyszínre még soha nem rakott szobrokat a művész, ez lenne az első?

Na mindegy, nem egy nagy ügy elszaladni oda, így hát alig egy óra múlva már pontosan a videó elkészítésének helyén álltam. Körülnéztem, sehol sem láttam a kis hidroplán szobrát, pedig a vízszint a film elkészítése óta egyetlen centimétert sem emelkedett! Márpedig a helyszín egyértelműen megállapítható: a köveken állva a távolabbi Erzsébet híd pesti pillére éppen feltűnik a Szabadság híd budai pillérjének part felé eső oldala mellett, éppúgy, mint a filmen. Egyre nagyobb körökben bejártam a hely környezetét, de sehol a miniszobor!

Csak ekkor figyeltem fel arra, hogy egy magam korabeli pár is keres valamit a Duna-parton. Talán ők is a miniszobrot próbálják megtalálni? Odamentem hozzájuk, megkérdeztem, hát ők is emiatt bóklásztak a parton! Most már együttes erővel kerestük az alkotást, de így sem találtuk meg azt. Kénytelenek voltunk egy idő után belátni, hogy itt nem terem számunkra babér, így aztán a keresést abbahagyva elbúcsúztunk egymástól, én pedig dolgom végezetlenül elindultam hazafelé.

A következő napokban alakult ki az a vélemény a Kolodko-rajongók között, hogy a művész a Duna partján csak bemutatta a legújabb alkotását, de még sehol sem állította fel. Akkor ennek a meglátogatására még várni kell egy ideig!

És még egy gondolat zárásképpen:

Eddig csak a Budapesten, közterületeken elhelyezett Kolodko-szobrokat kerestem fel, de vannak ilyenek múzeumokban, galériákban, sőt, még a Kőbányai Sörgyár területén is. Ezeken kívül úgy gondolom, ideje lenne megkeresni és bemutatni itt a blogon a vidéken felállított szobrocskákat is. Így hát várhattok tőlem még posztokat ezekről a miniatűr műalkotásokról már a közeli jövőben is!

Végül közreadok egy Google Térképet, amelyen valamennyi, általam megtalált Kolodko-miniszobor helye fel van tüntetve. Csakis arra tudok bíztatni mindenkit, akit érdekelnek ezek a miniatűr szobrocskák, hogy induljon neki egy amolyan városi kirándulásnak és keressen fel minél többet közülük!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr9219160355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2026.08.31. 11:21:58

Sok új volt nekem is, pedig voltam már Kolodko túrán.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2026.08.31. 11:39:50

@Gazz: Mindig újabbak jelennek meg, ez a 2025 második félévi és a 2026 első félévi termés. Egy ráadásul ki is maradt, a Meditáló nyúl. Na, majd legközelebb!

hereverő heverő 2026.09.05. 08:08:53

@horvabe: az ki is fog maradni, múlt héten ellopták

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2026.09.06. 03:24:51

@hereverő heverő: köszi, hogy megírtad! Akkor ennek annyi. Úgy látszik, valaki nem a fényképeket gyűjti a szobrocskákról, hanem magukat az alkotásokat. Most olvastam, hogy ellopták Drakulát is a Vajdahunyad várától.

AttHunter 2026.09.17. 10:30:46

@horvabe: Csak hogy ne szomorkodj és maradj túra nélkül. :)
Hétfői megjelenés:
2026. szeptember 14. Zsigmondy Vilmos - A Széchenyi fürdővel szemben lévő parkos részen, egy fém korlát elemében.

www.kozterkep.hu/52644/zsigmondy-vilmos

A lopásokat én sem értem.
süti beállítások módosítása