A Hideglelős-kereszt sziklaorma
A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen
A túra útvonala GPX formátumban
A TÚRA JELLEMZŐI
- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 21,50 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 774/756 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 7,7/10 (Egész napos túra átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 8/10 (Szép kilátások a Hideglelős keresztettől, a Sas-hegyről, a Róka-sziklától, a Fehér-sziklától és a Hirsch-oromról)
Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:
- A piros háromszög és piros kápolna jelzések felfestése jó, eltévedés nélkül követhetőek (8/10)
- A piros kereszt és zöld sáv jelzéseinek felfestése átlagos, kicsit ritkás, de a gerincúton könnyen követhetőek (7/10).
- A piros sáv jelzések felfestése átlagos, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhetők (6/10). A jelzések a Miklós-deák-völgy erdei útján nagyon ritkák, de itt egyszerűen nem kell letérni a murvás, később aszfaltos útról.
A megtett távolság és a szintadatok a túra során felvett GPS-track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív.
Természetesen nem kell a teljes túrát végigjárni, egyes látnivalók külön is felkereshetőek egy-egy rövidebb kirándulás keretében:
- A Hideglelős-kereszt negyed órás - húsz perces kapaszkodással elérhető a 11-es úttól
- A Sas-kő kilátópontja tovább tíz perces kapaszkodás a Hideglelős-kereszthez vezető piros kápolna jelzések elágazásától
- A Miklós-deák-völgyi tavak elérhetőek egy órás sétával Pilismarót központjából az erdei úton
*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom.
TÚRALEÍRÁS
Mostanában eléggé kevés időm jut a túrázásra, a családi dolgok mellett nyugdíjasként korlátozott munkaidőben visszaalkalmazott a korábbi munkahelyem is, de erre a szombati napra végre szabaddá tudtam tenni magam, és mivel az időjárás-előrejelzések szép időt jósoltak, úgy döntöttem, útnak is indulok. Mindenesetre azt már a túra tervezése közben eldöntöttem, hogy kerülni fogom a frekventált kirándulóhelyeket, így aztán a Visegrádi-hegység egyik talán legeldugottabb zugát, a Maróti-hegyeket választottam úticélul. A tavasziasan meleg, napos hétvége biztos sok kirándulót kicsábít majd a természetbe, de bíztam abban, hogy ezen a viszonylag ismeretlen környéken nem fogok sokakkal összeakadni az erdőben!
Átbuszozva, aztán átmetrózva Budapest alatt még éppen elcsíptem a 6:32-kor Újpestről Esztergomba induló zónázó vonatot, aztán csupán pár perces várakozás után továbbindultam Esztergomból is a Dunakanyaron keresztül Szentendrére és Budapestre tartó helyközi autóbusszal. Ezzel már nem utaztam sokat, nyolc előtt pár perccel már le is szálltam róla az Esztergom, Búbánatvölgy megállóban. Pár perc alatt összekaptam magam a kis üvegfalú esővédő házikó padjánál, felfűztem a fényképezőgépem tokját a derékszíjamra, indítottam a mobiltelómon a Strava útvonalrögzítését, aztán útnak is indultam azonnal, ugyanis a hűvös reggelen fázni kezdtem, mint a kutya.













