Jelenleg végre jutott rá időm, hogy felzárkózzak a listán szereplő művekkel, így a Netflixen kiszemelt sorozatokra is áttérhettem. A lemaradásom időben elég nagy, az elmúlt 5 év során kevésszer jutottam el oda, hogy naprakész legyek mindennel. De igaz, arról is leszoktam, hogy folyamatában kövessek egy-egy évadot, inkább egyben tekintem meg őket. A DAN DA DAN-t 
Momo Ayase a nagymamájával él egy templomnál, a szüleit elvesztette, de Seiko, a nagyi gondos ügyel a gyermek nevelkedésére. Mivel médiumként tekint magára, így a lánykát is megtanítja a természetfeletti csínjára-bínjára. Momo egy középiskolás hölgy, ezért alaposan meg is kell acélozza magát, a küzdősportoknak hódol, mert a kegyetlen természet ellen védekeznie kell, ha a hiedelmei miatt kikezdenek vele. 
Tipikusan erős és független nő, aki a híres színészért, Ken Takamuráért rajong és hasonló párt szeretne magának. Szakítása után szóba elegyedik egy másik osztály tanulójával, aki viszont a földönkívüliekben hisz. A hangulata nem éppen rózsás így a srácon tölti ki frusztráltságát. Hogy ezt kompenzálja, megsajnálja szegény Oktaku-sant és kihívja őt egy „párbajra”. Az győz, akinek a meggyőződése igaz. Ennek érdekében éjjel a fiú egy elhagyatott alagutat, a lány egy épületet látogat meg. Melyik létezik: a földönkívüliek vagy a szellemek? Spirituális vagy rejtőzködő idegenek lesnek ránk?
Yukinobu Tatsu mangájának első sorozatát ismerhettük meg eddig, a felvezetés kimondottan frappáns és pörgős. Fūga Yamashiro rendezése valószínűleg pontosan annyira kaotikus, mint maga a történet, így kellően követhető, de kérdőjelekkel teli. Hiroshi Sekoban (
karakterdizájnja és Junichi Higashi (Beelzebub, 
A DAN DA DAN kellően groteszk, minden pontján kényelmetlenül érezzük magunkat, a szónak jó értelmében. A weird vagy awkward szavak jellemzik leginkább az animét, ennek oka pedig a fő témában keresendő. Nem igazán szükséges sokat találgatni, az egész cselekménysorozat hátterében a felnőtté válás, a tinédzserek hormonvihara, a másik nemhez való viszony, az érzelmek értelmezhetetlensége és természetesen a szexualitás tabuja állnak. Ezek a témakörök nem ismeretlenek azok számára, akik ilyen típusú sorozatokat néznek, a japánoknál szeretnek ilyesmivel játszani. A témakörök feszegetése tökéletesen illik a természetfeletti világához, hiszen a tinédzserek számára ez egy ismeretlen terület, amelyet izgalmakkal, kompexusokkal, félelmekkel, prekoncepciókkal, kíváncsisággal és kínosan pironkodva vagy éppen látványosan explicit szeretnének felfedezni. Nem véletlen, hogy a tinisorozatok, melyek vámpírokkal foglalkoznak, annyira népszerűek a fiatal felnőttek körében is, hiszen akkor már más szemszögből szemlélek az elmúlt vagy elpazarolt 10 évüket.
Az első évad cselekményét tekintve a szereplők bemutatásával bajlódik, melyet meglehetősen hosszú felvezetésekkel, hátterek és motivációk felderítésével ötvöz, ezen ötlet tökéletesnek bizonyul, hogy ráhangoljon bennünket a folytatásra, illetve kellően a pofánkba rúgja a valóságot, természetesen science fiction és fantasy keverékelemekkel tarkítva. Olyan érzésünk van, mint amikor a Pindúr Pandúrokat készíti Plutónium professzor és mindenféle hozzávalót belebasz az edénybe. Látszólag tudja, mit csinál, de a végeredmény azért minden várakozását felülmúlja. 
Nyilván az összes kritikusnak a Scooby-gang fog eszébe jutni, amikor a díszes szellemírtó csapat összeáll, az animékben pedig a cica sokkal cukibb figura, mint egy macska, ezért a változtatások is rendben vannak. Aki kicsivel messzebbre is tekint, akkor van itt azért némi Buffy-utánérzet is, valamint az FLCL stílusát is tetten érhetjük. De mindezek azért vannak, mert ügyesen sztereotípiákkal is megszórnak bennünket. Nem a közérthetőség, hanem inkább a kritikus hangnem és a vígjátékelemek minél zsúfoltabb felhasználása a cél. Az eredmény működik, ezt a sorozatot vagy imádni, vagy utálni fogjátok.
A karakterek felvonultatása igen szórakoztató és kellemes élmény, annak ellenére, hogy sokszor úgy érezzük, egy citromba csomagolt téglával verik éppen péppé az agyunkat, de Douglas Adams nem mindenki számára ismerős. A jelenetek kimondottan kakofón módon érkeznek, a vágás zseniálisan kihasználja a TikTok-generáció igényeit és aláfekve tövig be is nyal nekik. Ez a képzavar egy átlagos írásomba nem férne bele, de itt a cél az eszközhöz kellő izgalommal nyúl, ezért nincs benne hiba. 
A szexuális téma megközelítésétől nekünk nem indul meg az orrvérzésünk, de tökéletesen átérezzük a karakterek zavarát és kínos feszengését, ahogy egymással beszélgetnek ezekről. Minden pontján tapasztalható a kettősség, amivel természetesnek tűnő tárgyilagossággal, majd arcpirító idegrohammal kezelik a felmerülő problémákat. A rémálmokat idéző, ötletes történeti csavarokba könnyedén beleborzongunk, bár számunkra jó eséllyel és reménnyel már ezek azért nem olyan tabufeszegető kérdések.
Nyilvánvalóan a fiatal generációt vették célba a DAN DA DAN alkotói, a tizenéveseket és a korai húszasokat. Ennek ellenére, vagy emellett az idősebb korosztály is megtalálja a szépségét, csak el kell jutni a mögöttes tartalomhoz és úgy nagyon is élvezhető. A groteszk amúgy is kedves jelenség számomra, bár Gogolt például megutáltam, de 
venember83 • 5 nap
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.