Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán óriási arcképei előtt parkol a bringa a Magyar-Török Barátság Parkjában

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A korábbi két és félnapos bicajos túrám Szigetváron fejeztem be egy hőségriadós július végi kora délelőttön, aztán még sétálgattam a városban és a déli vonat indulásáig körülnéztem a várban is. Most ide terveztem a visszatérést, hogy továbbinduljak az Országos Kerékpáros Körtúra útvonalán, ugyanis ebben az évben szeretnék minél többet megtenni rajta, hogy jövőre a végére érhessek ennek az óriási, papíron 4148 km hosszú túramozgalomnak. Amennyiben végig tudom tekerni ezt a túrát is, akkor a maradék táv már 1000 km alá fog csökkenni, tehát az útvonal több mint háromnegyed részét már magam mögött tudhatom!

Az időjárási előrejelzések a hét közepére mondták a forró nyári napok végét, amelynek egy érkező erős hidegfront fog véget vetni, még ismeretlen mennyiségű esővel. Tehát még ennek az érkezése előtt be kellene fejezni ezt a háromnapos tekerést, így aztán egy hirtelen elhatározással vasárnap hajnalban fogtam bele ebbe a menetbe. Gyors reggeli után fél hatra cuccoltam le a földszinti kerékpártárolóhoz, aztán a bringát gyorsan felmálházva hatra legurultam vele a Kelenföldi pályaudvarra. Épp volt még időm felpakolni mindent a Mecsek Intercityre, már indult is velem Pécs felé.

Rejtő Jenő regényhőse, Piszkos Fred heverészik egy roskatag utazóláda kidőlt oldalán a Duna partján

A POSZTBAN SZEREPLŐ MINISZOBROK FEÁLLÍTÁSI HELYEI 

Előszó

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyarországon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! Jelen pillanatban a Wikipédia szócikke összesen 190 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy negyven található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

Végül 2024. március 3-án, egy szép kora tavaszi vasárnapon vágtam bele az első szoborkereső túrámba és a délelőtt folyamán végigjártam a budai oldal szobrocskáit, ezekről született az első posztom. Egy rövid déli pihenő után a pesti oldalon folytattam a szobrocskák felkutatását, a délutáni utamról írtam a második posztomban. Fél öt felé azonban még mindig maradt vagy tíz felkeresendő Kolodko alkotás a listámon, de ekkor már alkonyodott, ezért kénytelen voltam az utam félbeszakítani. Végül néhány héttel rá adódott egy szabad délelőttöm, abba belezsúfoltam a maradék szobrocskák felkeresését, erről egy harmadik posztomban írtam.

Szigetvár, Zrínyi tér

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Szokás szerint most is korán ébredtem és bár még csak négy óra felé járt az idő, szinte nappali világosság volt a sátorban a még az égen magasan járó telihold fényétől. Előző nap késő délután a hőség miatt fel sem raktam a belső sátor szellős szövetére a külső vízhatlan borítást, így még az sem adott árnyékot a holdfény ellen. A fejlámpát fel sem véve tettem-vettem a sátorban, radíroztam le a borostát a képes felemről a kis elemes borotvámmal, reggeliztem meg az előző napon még Harkányban vett kaja maradékából, aztán komótosan összepakoltam mindent a kerékpáros táska rekeszeibe és a hátizsákomba.

Öt óra felé bújtam ki a sátorból, kicsit elgyönyörködtem a Mecsek csúcsai felett vöröslő hajnali égben, aztán a hajlékom lebontva azt is összecsomagoltam a zsákjába, végül felmálháztam a kerékpárom. Telefonon felhívva pár percig még eldumálgattunk a nejemmel. Megnyugtattam, hogy ezen az éjszakán sem támadott meg sem állat, sem ember – sokan kérdik, nem félek-e sátorozás közben a vadállatoktól, erre a kedvenc válaszom az, hogy a vadállatoktól nem tartok, de a „vademberektől” igen, ezért is sátorozok mindig eldugott helyeken, ahol nem vagyok szem előtt –, aztán a szokott koreográfia szerint felfűztem a fényképezőgép tokját a derékszíjamra és indítottam a kerékpáros GPS-t.

Beremend - A Megbékélés kápolna a kora reggeli napsütésben

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az előző nap délutáni szundikálással összekötött sziesztának és a korai lefekvésnek köszönhetően ezen a reggelen is korán ébredtem, bár olyan világos volt a sátorban, hogy azt hittem először, elaludtam és már közeledik a napkelte. Kidugva a fejem a sátorból láttam csak, hogy éppen lefekvéshez készülődik a tarló túlsó szélén a telihold és annak a fénye ragyogott be a sátorponyván keresztül a fekhelyemre. A sátorban szétpakolt holmik alól előhalászva a fényképezőgépet készítettem vele pár képet a „holdlementéről”, aztán komótosan belefogtam a megszokott reggeli rutinba.

Pár deci víz és egy fürdőszivacs segítségével macskamosdást tartottam, megreggeliztem és összepakoltam mindent a kerékpáros táska rekeszeibe meg a hátizsákomba. Már világosodott, amikor kidobáltam mindent a sátorból és lebontva azt is felmálháztam a kerékpárt. Nagyjából fél hatra készültem el mindennel, akkor még a sokéves rutin szerint felhívtam a nejem (ő is koránkelő típus, hozzám hasonlóan) és megnyugtattam, hogy nem kóstolt meg éjszaka se farkas, se medve, így hát indulok tovább az utamon és késő délután várhatóan valahonnan Királyegyháza határából jelentkezem majd be a hívásommal.

A teljes napfogyatkozás pillanata. Magyarországról sajnos nem így látjuk majd a mostani napfogyatkozást. Forrás

Ez a poszt a blogon 2022. október 24-én megjelent írás aktualizált, kibővített változata!

Joggal kérdezhetitek, kedves olvasóim, hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis egy túrablogba egy poszt a napfogyatkozásról? Fel kell hát világosítsalak benneteket, hogy napunk a legősibb tájékozódási eszközünk, amely nappal általában kéznél is van (hacsak nem borult az ég), és mivel a tájékozódás a túrázóknak is fontos, úgy érzem, nagyon is a helyén van itt egy olyan blogbejegyzés, amely a napunkkal foglalkozik! Csodálatos magyar anyanyelvünk máig megőrizte a Nap égtájakkal való kapcsolatát, hiszen keleten – régiesen napkeleten – kel és nyugaton – vagyis napnyugaton – nyugszik. Délben délen delel és éjszaka északon járja a napi virtuális útját – csak éppen ekkor a látóhatár alatt teszi ezt meg.

A túra kezdetén a pécsi Széchenyi téren várakozik a felmálházott bringa

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Idestova két éve már, hogy az Országos Kerékpáros Körtúra útvonalán eljutottam a Mecseken keresztül Pécsre, ahol is a vörös fokozatú hőségriadó miatt kénytelen voltam feladni a további tekerést. Alaposan megégettem magam azzal a túrával, meg is fogadtam akkor egy életre, még egyszer nem követem el azt a hibát, hogy 38-40 Celsius fokos hőségben kerékpározásra adjam a fejem, amikor nem csak a nap tűz folyamatosan a fejem búbjára, de még az aszfalt is ontja magából a hőt!

Sajnos, családi elfoglaltságok miatt idén tavasszal nem tudtam többnapos kerékpártúrát szervezni magamnak, aztán már júniusban keményen beköszöntött a hőségriadós nyár, végül úgy nézett ki, a túrára kiszemelt három egymást követő napon nem jön még vissza az idén egyszer már átélt forróság. Azonban ahogy múltak a napok, egyre tisztábban látszott, hogy bizony visszatér a kánikula, méghozzá nem is akárhogy, hiszen a túra utolsó napjára már ismét vörös riasztás volt várható. Mivel a kerékpártúrát nem akartam elnapolni, így aztán inkább lecsökkentettem az egyes napokra tervezett távokat, az utolsóra csak egy nyúlfarknyi maradékot hagyva, hogy még kora délelőtt befejezhessem a tekerést Szigetváron.

2026. második félév

256.    Kolodko Mihály budapesti miniszobrai nyáman 5. rész

255.   Túrakerékpárral a Dráva-síkon és az Ormánságban

254.   Túrakerékpárral Pécsről Mohácson át le a déli határhoz

253.   Túrakerékpárral a Dráva-síkon és az Ormánságban

252.   Útravaló 41: Magyarországról is látható napfogyatkozás lesz szerdán késő délután!

251.   Túrakerékpárral Pécsről Mohácson át le a déli határra

250.   Túrakerékpárral Budapestről Szentendrén át Visegrádra

A Fellegvárhoz vezető Panoráma út kilátópontján parkol a bringa

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nem sokkal azután, hogy 2020-ban elkészült a Budapest-Szentendre kerékpárút még hiányzó szakasza a Duna-parton, már végigtekertem egyszer ezt az útvonalat és persze továbbgurultam még Visegrádig, akkor írtam is erről a blogon. Azóta már többször is megfordultam bringával ezen a szakaszon rátérve itt-ott pár kilométer erejéig az útvonalára, most azonban elhatároztam, ismét végigjárva a teljes távot megnézem, változott-e bármi is az elmúlt több mint öt év alatt? És most spoilerezni fogok: hát, nem változott semmi, nem nyúltak sehol a már régebben kiépített infrastruktúrához, csak a kihelyezett táblázás és az aszfaltra felfestett jelzések koptak meg egy kicsit azóta. De mindezektől függetlenül az útvonal szépsége semmit sem változott, érdemes hát ismét írni róla egy posztot!

Mini világítótorony áll az aligai magasparton

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt, 2022 júniusában egyszer már végigtekertem a Balatoni Kiskört, természetesen a blogon is írtam az utamról, de annyira megtetszett ez az útvonal, hogy úgy gondoltam, érdemes újra végigtekerni, ráadásul így az időközben bekövetkezett változásokról is írhatok. Az első utam előtt sokat gondolkodtam, hol is kezdjek bele, végül a Budapestről vasúttal leggyorsabban megközelíthető helyről, Siófokról indulva vágtam bele a körtúrába. Ezen most sem kívántam változtatni, de azt már az első pillanatban eldöntöttem, most ellenkező irányban tekerve teljesítem a távot, tehát az óramutatók járásával megegyezően gurulom körbe a Balaton keleti medencéjét.

Kilátás a Helembai-hegységből Esztergomra és Párkányra

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az előző túrámon, amikor a Maróti-hegyek gerincéből kinyúló Szamár-kő szikláin üldögéltem és átpillantottam a Duna túlsó, szlovák oldalára, a szemembe ötlött a közvetlenül a folyóparton álló Helembai-hegység, más néven Kovácspataki-hegyek (szlovákul: Burda) sziklás északi oldala. De jó lenne egyszer onnan áttekinteni ide, a Duna magyar oldalára! De miért is ne? Ekkor döntöttem el, hogy a legközelebbi túrám oda szervezem majd, a helembai hegyek szép kilátópontjaira!

Kilátás a Helembai-hegység sziklás oldalára a Szamár-kőről

Persze kicsit túlzás hegységnek nevezni a Kovácspataki-hegyeket, hiszen a legmagasabb csúcs, a Keserős-hegy (Plesivec) is csupán 395 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, ami még magyar fogalmak szerint is csupán dombságnak minősül, de mivel a meredek, sziklás hegyoldal közvetlenül a Duna fölé magasodik, ettől sokkal magasabbnak tűnik. Már évekkel ezelőtt is olvastam a sziklákról nyíló szép kilátásokról, de a leírások mind azt javasolták, hogy autóval menjünk a hegyek tövében fekvő Garamkövesdig (Kamenica nad Hronom) és onnan egy viszonylag rövid úton elérhetők a piros sáv jelzésen a kilátópontok. De biztos van már lehetőség is.

A Hideglelős-kereszt sziklaorma

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Mostanában eléggé kevés időm jut a túrázásra, a családi dolgok mellett nyugdíjasként korlátozott munkaidőben visszaalkalmazott a korábbi munkahelyem is, de erre a szombati napra végre szabaddá tudtam tenni magam, és mivel az időjárás-előrejelzések szép időt jósoltak, úgy döntöttem, útnak is indulok. Mindenesetre azt már a túra tervezése közben eldöntöttem, hogy kerülni fogom a frekventált kirándulóhelyeket, így aztán a Visegrádi-hegység egyik talán legeldugottabb zugát, a Maróti-hegyeket választottam úticélul. A tavasziasan meleg, napos hétvége biztos sok kirándulót kicsábít majd a természetbe, de bíztam abban, hogy ezen a viszonylag ismeretlen környéken nem fogok sokakkal összeakadni az erdőben!

Átbuszozva, aztán átmetrózva Budapest alatt még éppen elcsíptem a 6:32-kor Újpestről Esztergomba induló zónázó vonatot, aztán csupán pár perces várakozás után továbbindultam Esztergomból is a Dunakanyaron keresztül Szentendrére és Budapestre tartó helyközi autóbusszal. Ezzel már nem utaztam sokat, nyolc előtt pár perccel már le is szálltam róla az Esztergom, Búbánatvölgy megállóban. Pár perc alatt összekaptam magam a kis üvegfalú esővédő házikó padjánál, felfűztem a fényképezőgépem tokját a derékszíjamra, indítottam a mobiltelómon a Strava útvonalrögzítését, aztán útnak is indultam azonnal, ugyanis a hűvös reggelen fázni kezdtem, mint a kutya.

Kilátás a Visegrádi Fellegvárból

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Márciusi erdőjárásaimon eddig a Bányászkör két instant teljesítménytúráját, a 32 kilométeres Hantken Miksa-kört és a jóval hosszabb, névleg 54 kilométer hosszú Schmidt Sándor-kört teljesítettem, ez pedig éppen elég is volt számomra az időre történő rohanásból! Ezen a túrámon visszaálltam hát a megszokott nézelődő, fényképezős túratempóra, persze a távot is ehhez szabva. A Pilis és a Visegrádi-hegység térképét nézegetve végül egy Leányfalu és Visegrád közötti menet mellett döntöttem és belevettem még az útitervbe az Urak asztalán évtizedekkel ezelőtt felszámolt légvédelmi rakétabázis maradványainak a meglátogatását is.

A Leányfalura való eljutást most sem bonyolítottam túl, Dél-Budáról átbuszozva és átmetrózva a város alatt háromnegyed hétre már az Újpest, Városkapu autóbuszállomáson voltam, itt pedig felszállva egy helyközi buszra a menetrend szerinti perces pontossággal 7:43-ra érkeztem meg Leányfalura, a pócsmegyeri rév buszmegállójába. Egy perc alatt összekapva magam a megálló üvegfalú esővédő bodegájának padján leballagtam a napsütéses, de hűvös reggelen a Duna partjára.

Naplemente a Hegyes-kő mögött

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

BEVEZETÉS

Először is, mi az az „instant teljesítménytúra”? Ehhez nézzük meg, milyen egy átlagos teljesítménytúra! A teljesítménytúrákat az év egy adott napjára szervezik – sok túra már több évtizedes hagyományt követve kerül megrendezésre egy bizonyos napon –, ekkor felállítják a rendezők az útvonalon a start és a cél helyét, valamint az ellenőrzőpontokat, aztán elindítják a sokszor több száz főnyi mezőnyt, amely aztán végigjárva a teljesítménytúrát begyűjti az ellenőrzőpontok igazolásait, végül a célban a résztvevők átvehetik a túra teljesítéséért járó kitűzőt, jelvényt, esetleg érmet.

Az instant teljesítménytúra, mint a neve is mutatja, abban különbözik a hagyományos teljesítménytúrától, hogy online jelentkezve rá azt az év bármely napján teljesítheted, persze itt is végig kell járni az útvonalat, és az ellenőrzőpontokat érintve be kell valamilyen módon olvasni az ott elhelyezett kódokat. Természetesen a díjazás is instant, vagyis azonnal történik a túra teljesítése után, ugyanis a végigjárást igazolva a jelvény átvehető valamilyen, általában minden nap nyitva tartó helyen (boltban, presszóban, múzeumban, ez változó).

Kicsit párás kilátás a Pollus-hegyről Csolnokra és a mögötte álló Mókus-hegyre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Amikor tavaly ősszel befejeztem a Bányászkör nyolc rövid túrájának teljesítését, úgy gondoltam, hogy épp elég számomra a díjazásként kapott bronz téglácskákból összerakott kis bányatáró, de késő ősszel egyre inkább azon kezdett el járni az agyam, kora tavasszal bele kellene vágni a hosszú túrák teljesítésébe is! Azokat viszont nem lehet csak úgy végiglötyögni, vagyis fényképezgetve, nézelődve sétálni egyet az erdőkön-mezőkön, ott úgy kell menni, mint a mérgezett egérnek, hogy a szintidőt tartani lehessen. Tehát a teljesítésükhöz kondíció is szükséges, amelyet meg is kell szerezni, így hát a szokásos reggeli sétáim hosszát még decemberben tíz kilométeresre nyújtottam, a tempót is fokoztam annyira, hogy kétórás szintidőn belül végigjárhassam azokat a dimbes-dombos Dél-Budán.

Az előző túrámon nemcsak a gerecsei sárviszonyokat teszteltem Tardos és Szárliget között, hanem a saját erőnlétemet is, aztán kicsit megnyugodva vettem tudomásul a szárligeti vasútállomáson a vonatra várva, hogy még a szokásos fényképezgetéssel együtt is teljesíteni tudtam kilenc óra alatt a harminchat kilométeres távot, bár a szokásosnál jóval komolyabb tempóval. Így hát nem is húztam sokáig az időt, úgy döntöttem, hogy egy hét erőgyűjtő felkészülés után bele is vágok a Bányászkör hosszú túráinak legrövidebbikébe, a névleg 32 km hosszú Hantken Miksa-körbe. Erre a csütörtöki napra derült, napos, már-már áprilist idéző időjárást jósoltak az előrejelzések, tehát optimálisak lesznek a feltételek az instant teljesítménytúra végigjárására.

Kilátás a Somlyóvári kulcsosház rétjéről a Tarjáni-medencére és a háttérben álló Nagy-Gerecsére

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Január elején jártam utoljára az erdőkben az akkor frissen lehullott 25 centis hóban, azóta a szürke, ködös időkben még a lábam sem volt kedvem sokszor kitenni a lakásból, az pedig fel sem merült bennem, hogy hosszabb túrákra induljak a hegyek közé. Február végén aztán hirtelen berúgta a tavasz az ajtót, a taknyos téli időjárást messzire fújták a böjti szelek, én pedig egyből azon kezdtem el gondolkodni, merre is vezessen az első tavaszi utam?

Végül úgy döntöttem, most a Déli-Gerecsébe indulok, mégpedig egy nem különösebben ismert környékre egy olyan útvonalon, amely ráadásul a látnivalókat is messzire elkerüli. Egyszerűen csak járni akartam egyet az erdőkben felmérve a kora tavaszi sárviszonyokat, meg persze a tél végi kondíciómat is, ugyanis komoly terveim vannak márciusra, de erről később még szólni fogok. Kíváncsi voltam arra is, mennyire sikerült a napi gyaloglásokkal átmentenem a tavalyi kondíciómat a szebb időkre, de ez összefügg az előzőekkel. Hát, így esett a választásom a Tardos és Szárliget közötti Országos Kéktúra szakaszra. Tehát kedves Olvasóm, most ne várj tőlem képeket a csodálatos panorámákról, vagy várromokról és egyéb műemlékekről, csak tél végi, kora tavaszi erdők képeit fogod kapni tőlem, bár ez sem kevés!