A Skála Kópé közelől, ahogy a vonalkódos cetli-nyugágyán üldögél
Már itt a poszt legelején leírom, hogy bár én gyalogosan jártam végig az összes budapesti szobrocskát, felkereshetjük azokat tömegközlekedéssel, illetve saját autón is, bár a Belvárosban jobban tesszük, ha egy helyen leparkolunk a kocsival és egyetlen sétával végigjárhatjuk az összes közeli műalkotást! A kis szobrokat nem könnyű megtalálni, de az általam megadott koordináták 3-5 méter pontossággal megadják a helyzetüket. Aztán ha az adott ponton körülnézünk, észre kell vennünk azokat! A pontok koordinátáit én magam mértem ki a turista GPS-emmel.
Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyaroroszágon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia szócikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!
A budai oldal szobrait a túrám délelőttjén látogattam végig, L’ecsóról, a gasztropatkányról, a Kockásfülú nyúlról, a Főkukacról, Mekk Mesterről és társairól az előző posztomban írtam már és a történetet ott fejeztem be, hogy fél egy felé megérkezve a Nagyszombat utcai amfiteátrumba megebédeltem és egy hosszabb sziesztát is tartottam a ragyogó kora tavaszi napsütésben. Egyébként itt találtam meg a legészakibb budai szobrocskát, az ittas római légionáriust ábrázolót. Végül csak egy óra előtt pár perccel vettem a sátorfámat és indultam tovább az utamon.
A délelőtt folyamán délről észak felé haladva jártam végig Kolodko Mihály Budán elhelyezett miniszobrait, most viszont át kellett kerülnöm a pesti oldalra, hogy ott induljak vissza a szorosan vett belváros felé. Legegyszerűbb lehetőségként az Árpád híd adódott, ráadásul a pesti hídfőjében várt a következő minialkotás, a Putyin-arcú orosz hadihajó miniszobra. Így aztán végigballagtam a forgalmas Pacsirtamező utcán a Flórián térig, a hídra pedig a Szentlélek téren, a HÉV megálló mellett kapaszkodtam fel egy lépcsősoron.
Azt hittem, csak én leszek olyan lökött, hogy végigballagjak Budapest leghosszabb, több mint egy kilométeres Duna hídján, de alig győztem kerülgetni a rengeteg kocogót, sétálgató párokat és gyerekes családokat. Hát persze, a szép idő miatt sokaknak jutott az eszébe, hogy az óbudai lakótelepről átsétáljanak a Margitszigetre! Persze a járókelők mennyisége a szigeti lejáró után sem csökkent – úgy látszik, Angyalföldön és Újpesten is sokan döntöttek úgy, hogy sétálnak egyet ezen a szép napon, én viszont elgyönyörködtem a hídról nyíló kilátásban is. A belváros északi határából végigtekinthettem szinte egész Budapesten, a hátam mögött pedig a Budai-hegység északi gerincére, a Remete-hegy, Hámashatár-hegy és Csúcs-hegy vonulatára nyílt csodaszép panoráma.
Az Orosz hadihajó
(N 47° 32,170’ és E 019° 3,480’)
Már a hídról észrevettem azt a kis mesterséges dombocskát, ahol a hadihajó állt egy kőből faragott ujj tetején, közvetlenül a híd lábánál egy parkban. Szerencsére még csak nem is kellett nagyot kerülnöm, szinte mellette vezetett le egy keskeny lépcsősor a híd járdájáról a parkba. Pár pillanat múlva már a kőujj mellett álltam az alig méternyi magas dombocska tetején. Kolodko közvetlenül a ukrán-orosz háború kitörése után, 2022 márciusában helyezte ki a szobrocskát ide, a Moszkva sétányra és a harcok kezdete után pár nappal az orosz hadihajó ellenében a Kígyó-szigetet védelmező ukrán katonáknak állít emléket.
A miniszobor különös ismertetőjele, hogy a hadihajó parancsnoki hídja Putyin arcvonásait formázza, ezt már a helyszínen észrevettem, de az ott lőtt képeken is jól látható. Persze itt is elkészültek a szokásos távoli és közeli fotók, aztán a Duna-parti sétányon a Margit-híd felé indultam tovább. Itt is rengeteg volt a sétálgató, napfürdőző ember, tulajdonképpen ez a vásárnap volt az idei tavasz első kellemesen meleg napja. Szívesen leültem volna én is süttetni magam a nappal, de folytatnom kellett az utam, hiszen a meglátogatandó szobrok listájának alig a felénél tartottam csak itt!
A Halott mókus
(N 47° 30,757 és E 019° 02,932’)
Végül a Margit híd pesti hídfőjétől a Nagykörútra fordulva pár lépéssel elértem a Falk Miksa utca torkolatát. Itt minden nézelődő Colombo felügyelő és kutyája életnagyságú szobrát veszi észre először, őszintén szólva meglepetésként is hat az amerikai bűnügyi nyomozó Budapesten! Tehát ha az ember nem tudja, mit keres, könnyű elmenni a halott mókus szobrocskája mellett, pláne úgy, hogy a pici szobor az utca aszfaltjára lett letéve. Pedig ott van az is Colombo háta mögött.
Én is csak utánaolvasva tudtam meg, hogy a szobrocska hivatalos neve „Ars longa vita brevis”, vagyis magyarul: A művészet örök, az élet rövid. Legtöbb Kolodko művel ellentétben itt nem egy ismert meseszereplő alakja dereng fel, hanem egy olasz szobrász, Maurizio Cattelan 1996-os installációjára reflektál, ami a mókás Bidibidobidiboo nevet viselte. Az eredeti jelenet egy mókus öngyilkosságát ábrázolja, aki hatalmas bánatában egy konyhaasztalon vetett véget életének. Forrás Persze itt is elkészültek a szokásos fotók, aztán indultam tovább.
A Skála Kópé
(N 47° 30,597 és E 019° 03,372’)
Na, nem kellett érte messzire mennem a halott mókustól, hiszen Budapest belvárosa igazi kincsesbánya a Kolodko miniszobrait keresők számára! A Falk Miksa utca torkolatától mindössze 7-800 lépés a Nyugati tér és itt, stílszerűen a volt Skála Metro áruház előtti kis parkocska egyik virágágyásának kőperemén található talán a legelső magyar reklám mém, a Skála Kópé miniszobra.
1976-ben hozták létre az első magyar, nem állami, hanem szövetkezeti nagyáruházat, a Skálát. Persze azóta már rég elbontották, most az Allee pláza található a helyén, de akkoriban a Skála minőséget jelentett a kereskedelemben. Jaronics Béla, a Skála marketingese találta ki figurát, az első reklám rajzfilmje 1981-ban jelent meg. A versike maga, az „Én vagyok a Skála Kópé, a reklámom a Skála-Coopé, a szívem mindig a vásárlóké!” rendkívül ismert lett, évekig szinte még a csapból is ezt folyt. Pár Skála Kópé reklámfilmet ezen a linken lehet megnézni.
A szobrocska az egyik aszfaltos járószintből kiemelt virágágyás kőperemén található, ahol egy vonalkódos cetliből meghajlított nyugágyon heverészik. Fényképeztem párat, aztán a Belső Lipótvároson keresztül a Szabadság tér felé vettem az irányt.
A Holdjáró
(N 47° 30,352’ és E 019° 03,130’)
A mellékutcákon átvágva érkeztem a Báthory utca és a Hold utca kereszteződésébe, a Batthyány örökmécses melletti autóparkoló sarkán az aszfaltba ágyazott kőgolyóhoz. A figyelmetlenebb járókelők észre sem veszik, pedig a recés, szinte holdszerű kőgolyó egyenetlen felszínén egy kis holdjáró van, egyszem ülésében egy szakfanderes űrhajóssal.
Tulajdonképpen az emberiség a Földön kívül csupán egyetlen égitestre jutott el személyesen, ez pedig állandó kísérőnk, a Hold. 1969 nyarán az Apollo-11 legénysége mindössze pár órát töltve a felszínén csak sétálgatott és mintákat gyűjtött a holdporból, azonban két évvel később az Apollo-15 legénysége már vitt magával egy kis elektromotoros holdjárművet, és azzal már nagyobb utakat tehettek meg a Hold felszínén. A járművet egy mindössze 200 Wattos motor hajtotta, 121 Amperórás akkumulátorával 90 kilométert tehetett meg összesen. Azt talán mondanom sem kelll, hogy a Holdon utántölteni az akkumulátorát lehetetlen volt, de nem is erre tervezték!
Az űrhajósok ezt a kis járművet a holdkomp leszállóegységével együtt kénytelenek voltak a Holdon hagyni, így ezek már több mint ötven állnak magukra hagyottan égi kísérőnk felszínén.
A Balta
(N 47° 30,304’ és E 019° 03,000’)
Na, ehhez sem kellett messzire sétálnom, hiszen mindössze kettőszáz lépés a Batthyány örökmécsestől a Szabadság tér parkja. Ennek északnyugati ívében található a Balta a virágágyások kovácsoltvas rácsának egyik térdig érő oszlopán. De miért éppen egy balta van ide kirakva? Hát ez bizony kacskaringós történet.
A II. Világháború után itt, a Szabadság téren állították fel a hazánkat „felszabadító” Vörös Hadsereg áldozatainak központi emlékművét. A rendszerváltás után sok kritika érte az emlékművet, hogy miért pont itt, Budapest egyik központi helyén áll, de egyik kormány sem jutott el odáig, hogy lebontassa, vagy áthelyeztesse azt. És mivel a Vörös Hadsereg katonáinak téli sapkaviselete az usánka volt – amely meleg is volt, meg a lehajtható leffentyűi a fület is hatásosan védték a hidegben a lefagyástól – Kolodko valószínűleg ezért helyezte el az Usánka miniszobrát itt, a Szabadság téren.
Azonban a lüke politikusokra ő sem gondolhatott, így aztán F. E. országgyűlési képviselő (a nevét ki nem írom, mivel szerintem nem érdemli meg) 2019-ben, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapján lefeszegette egy baltával azt és a Dunába hajította. Blugggy! Volt usánka, nincs usánka! Persze Kolodko erre válaszul elkészítette a mostani Balta szobrot és ezt helyezte el a Usánka helyén. És mindezt ott a helyszínen tudtam meg egy kedves fiatal hölgytől, aki idegenvezető és a túrákat vezet a Kolodko szobrokhoz is! Ő mondta el a következő célpontom, vagyis Breki, a béka feltalálási helyét is!
Breki a béka
(N47° 30,231’ és E 019° 03,014’)
Brekit sem kellett sokáig keresnem, ott ül ő is a Szabadság téren, a volt TV székház előtti parkrészen, a virágágyás kovácsoltvas kerítésének tövében! Manapság már ritkán lehet a TV-ben látni az amerikai Muppet Show epizódjait, ez a rendszerváltozás utáni egy-két évtized egyik kedvelt gyermekműsora volt hazánkban. Az állandó muppet bábuk vitték a hátukon a show-t, bár egy-egy neves hús-vér színész is vendég volt a műsorban.
A muppet szó jelentése magyarra talán tehetségtelen bolondnak ferdíthető (jobb megnevezést szívesen elfogadok kommentben), és tényleg ezeknek a téblábolása, szerencsétlenkedése a színpadon adta a műsor sava-borsát. És hogy ki volt Breki? Békaként ő vezette az egész muppet-brancsot, összekötőket mondott a műsorszámok között, de lökött poénjaival is szórakoztatta a nézőket. Amolyan cirkuszi porondmester volt a színházban. Egyébként Mikó István adta Breki magyar hangját, ez is sokat jelentett ám! A kis szobor jól visszaadja az eredeti karaktert, de megszemélyesítésével sem veszíti el eredeti béka mivoltát. Nekem talán ez a szobor tetszett eddig a legjobban az összes látott közül!
Most csak a számomra legkedvesebb lökött dalt, a Mana-manát linkelem be ide a Muppet Showból, ebben feltűnik pár pillanatra Breki is.
Az Usánka
(N 47° 30,556’ és E 019° 02,721’)
Persze a kedves idegenvezetőnőtől kapott instrukciók alapján az usánka keresésének is nekiindultam, méghozzá nem messze a Szabadság tértől, a Parlament közvetlen közelében, a rakpart kőlépcsőin. Eléggé sok volt ezen a szép kora tavaszi délutánon a köveken üldögélő, napfürdőző turista, hát, egy kissé bolondnak tarthattak, ahogy ott kolbászoltam közöttük a kisarasznyi szobrocskát keresgélve! Végül csak meglett, két sütkérező ifjú hölgy között kuksolt – de szó szerint, ugyanis két békalába is nőtt szegénynek. Talán azért, hogy ha valaki megint vízbe dobná, akkor legyen legalább minimális esélye arra, hogy kiússzon!
Kissé döcögős angolságommal meggyőztem a hölgyeket, hogy telepedjenek le pár lépéssel arrébb, hogy a szokásos képeket itt is elkészíthessem, meg én is leülhessek pár percre a kövekre, ugyanis már régen volt a déli pihenőm az óbudai amfiteátrumban! Ekkor már fél négy felé ballagott az idő, egyre lejjebb hanyatlott a Várnegyed felett a nap, nem is ültem sokáig a fenekemen, indultam pár perc múlva tovább.
Roskovics Ignác szobra
(N 47° 29,859’ és E 019° 2,837’)
A művész életnagyságú szobra a Dunakorzón áll, állványán még a festmény is meg van pár vonással örökítve, itt éppen a Lánchidat festi a művész. A szobor talapzatán elolvasható a rövid életrajza is. 1854-ben született Szalókon, Kassa közelében, Münchenben is tanult festészetet az akadémián, majd ott nyitott műtermet. Először vallásos tárgyú képeket festett, később zsánerfestővé vált, élete utolsó szakaszában tért át a templomi festészetre, freskókat készített több helyen is.
Maga a szobor nem csak azzal lóg ki a sorból, hogy életnagyságban készítette el őt Kolodko Mihály (jó nagy darab ember lehetett Roskovics az életében), de azzal is, hogy másolat a szobor, hiszen az eredetije Ungváron áll. Viszont ott az Ung folyó feletti gyalogoshidat veti éppen vászonra, nem pedig a Lánchidat! Megadom ennek a szobornak is a koordinátáit, de ez olyan nagy, hogy ha miniszobor-keresés megszokásából csak a lábunk alá nézünk, akkor beleverjük a fejünket!
A Libidó (Lufikutya csonttal)
(N 47° 29,840’ és E 019° 02,849’)
Roskovics Ignác szobra közelében található, a Korzót a villamossínektől elválasztó kerítés kőpárkányzatán, egy kovácsoltvas oszlop tövében. Első pillantásra egy lufiból hajtogatott kiskutyát formáz, előtte egy (természetesen rézből készült) csont hever a kövön. Kicsit közelebb lépve hozzá aztán kicsit meglepődik az ember: mintha mellbimbók lennének a lábszárcsont forgóin! Hogy is van ez? Egyébként a szobrocskát valószínűleg Jeff Koons szobra inspirálhatta, amely szintén egy lufiból hajtogatott kutyát ábrázol.
Mr. Bean mackója
(N 47° 29,849’ és E 019° 03,084’)
A Korzót magam mögött hagyva indultam a házak között a Deák tér felé a Harmincad utcát is útba ejtve és már messziről észrevettem az egyik ház falán Mr. Bean macijának miniszobrát. Azt hiszem, itt minden magyarázat felesleges, hiszen a brit Rowan Atkinson által megformált kicsit gügye, kicsit kétbalkezes, de mindig jóindulatú kisember karaktere, hála TV sorozatnak és a mozifilmnek is, az egész világon közismert. A kicsi szobrocska pedig hol is lehetne jobb helyen, mint a Brit nagykövetség belvárosi épületének bejárata szomszédságában, a falon. Pontosabban a VOLT brit nagykövetség falán, hiszen maga a követség elköltözött a Harmaincad utcából még 2017 tavaszán. Tulajdonképpen a maci szobrocskája alatt még mindig látszanak a márványtáblán a régi betűk helyei: BRIT NAGYKÖVETSÉG.
Herzl Tivadar miniszobra
(N 47° 29,747’ és E 019° 03,565’)
Herzl Tivadar Budapesten született, a Dohány utcában, szülőházában működik jelenleg a Zsidó Múzeum. Jómódú családban nevelkedve a középiskoláit a Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, majd a családjával Bécsbe költözve jogot és irodalmat tanult az egyetemen. A Neue Freie Presse párizsi tudósítójaként szembesült a fokozódó antiszemitizmussal, ekkor írta meg a Zsidó Állam című értekezését, melyben azt javasolta, hogy a világban szétszórva élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, vagyis az ókori Judeába, ősi földjükre.
Később ő szervezte az első cionista világkongresszust, melynek elnökévé is választották. Érdekesség, hogy a magyar geográfus és orientalista, Vámbéry Ármin protezsálta be II. Abdul Hamid oszmán szultánhoz, akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinában, amely akkor még török uralom alatt állt. Halála után hamvait Jeruzsálembe vitték, ott temették el a Nemzeti Panteon díszsírhelyén. Ezt persze én sem tudtam fejből, de a Wikipédia most is segített. Arra viszont nem találtam magyarázatot, miért ábrázolja Kolodko egy kerékpárral Herzl Tivadart? Mindenesetre a Károly körút és a Wesselényi utca sarkán található meg a miniszobra a közelben haladó trolibusz egyik felsővezeték tartó rácsos fémoszlopának oldalán.
Seress Rezső szobra
(N 47° 29,993’ és E 019° 03,952’)
Már erősen alkonyodott a belvárosi szűk utcácskákban, mire délután fél ötre az Akácfa utcába értem. Szerencsére gyorsan meglett a Kispipa vendéglő épülete. Ennek a falán található a mai túrám utolsó Kolodko szobrocskája, méghozzá a tragikus életű Seress Rezső zeneszerzőé. Seress méltán leghíresebb alkotása a Szomorú vasárnap zenéje, melyet Jávor László szövegére komponált. A tényleg tragikusan szomorú dal öngyilkossági hullámot indított el, a dal kottáját megtalálták többek között egy minisztériumi tanácsos és egy cselédlány holtteste mellett is. Ezeket a híreket szenzáció gyanánt világszerte sok újság átvette, végül is ez hozta meg a szerzeménynek a világhírt, ugyanis a dal szövegét több mint 100 nyelvre fordították le és olyan világhírű előadók énekelték, mint Louis Armstrong és Frank Sinatra!
Mindez azonban nem hozott sikert Seressnek, zsidó származása miatt munkaszolgálatosnak vitték a II. Világháborúban, amelyet csak nagy-nagy szerencsével tudott ép bőrrel megúszni, ugyanis egy német tiszt felismerte benne a zeneszerzőt és rejtegetni kezdte. Tehát túlélte a világégést, azonban utána sem lett több szerencséje. Amerikában (akkori pénzen) mintegy 370.000 dollár jogdíj volt a nevén, azonban nem tudta ezt az összeget soha felvenni. A szocialista rendszerben elnyomták, dalait tiltólistára tették, nem játszhatták. Életének utolsó éveiben a Kispipa étteremben zongorázott esténként. 1968-ben vetett véget az életének. Emlékét mindössze ez a kis miniszobor őrzi, ahol egy stilizált pipában egy zongora előtt üldögél.
Az Akácfa utcából kiballagtam a Körútra, végül egy rövid séta után a Blaháról indultam el hazafelé. A GPS-em kijelzője szerint több mint 30 km-t talpaltam ezen a napon, de másnak nem muszáj ezt tennie, a koordináták alapján tömegközlekedéssel, esetleg saját autóval is végigjárhatóak a szobrocskák. A belvárosi alkotásokat azonban gyalogszerrel, egy nagyobbacska sétával is felkereshetjük.
A Kolodko Mihály miniszobrait bemutató sorozat utolsó, harmadik posztja jövő hétfőn fog majd megjelenni a blogon!
További cikkek, posztok Kolodko Mihály budapesti miniszobrairól:
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest/kolodko-mihaly-miniszobrok-terkep/
https://cimlap.blog.hu/posztok/mrfoster/2022/10/26/itt_az_osszes_budapesti_kolodko_miniszobor_egy_helyen
https://noizz.hu/varosom/tele-van-budapest-miniszobrokkal-mutatjuk-hol-keresd-oket/0wq6lsh
https://blog.szallas.hu/kolodko-mihaly-mini-szobor/
