OLVASÁSI IDŐ: 10 PERC
Részlet a Hegyes-kő csúcsáról nyíló körpanorámából: Kilátás Tokodra, a Dorogi-medencére és a távoli Esztergomra
Arról el lehet vitatkozni, hogy vajon a Hegyes-kőről nyíló szinte szédítő körpanoráma a legszebb-e hazánkban, azonban nyugodtan kijelenthetem, ez a legszebb 360 fokos körpanorámát nyújtó természetes kilátópont azok között, amelyet eddig felkerestem, pedig már sokfelé jártam a túráim során! Már most rögtön tisztázni kell azt is, hogy erre a kilátópontra nem lehet autóval eljutni, azonban a felkeresése egy szép, nem túl hosszú kirándulással megoldható, de erről majd később szólnék részletesen.
A Hegyes-kő a Gerecse északi vonulatának egyik kibillent sasbérce, vagyis a hegyet alkotó és a Pannon-tengerben leülepedett mészkőrétegek a föld mélyében ható óriási erőknek köszönhetően kibillentek a vízszintes helyzetükből és most ferdén állnak. Ez megkönnyíti majd a hegy megmászását is. Tőle északra folyik a Duna, mellette a vonulat további bércei sorakoznak, nyugat felé a Kőszikla és a Bajóti Öreg-kő, keletre pedig a Nagy-Gete. A csúcsok közül ez érhető el a legkönnyebben a Duna-parti síkságról, mintegy háromnegyedórás kényelmes sétával kapaszkodhatunk fel a tokodi Hősök teréről a 311 méteres tengerszint feletti magasságban lévő sziklacsúcsra.
Az útvonal:
Kirándulásunkra Tokodról indulunk, célszerű az autónkkal a Hősök terén megállni, a római katolikus templom előtt van erre egy kis hely. Az autóból kiszállva egyből megpillantjuk a település fölé magasodó Hegyes-kő félig sziklás, félig pedig erdővel borított ormát. A terecske hegy felőli oldalán vesszük észre az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit, ezeket kell követnünk ezután szinte a csúcsig. A Vörösmarty Mihály utcán kezdjük a kapaszkodást, majd talán százötven lépés után jobbra térítenek bennünket a jelzések az Alkotmány utcára. Az utolsó házak után fordulunk balra, hogy a sziklás csúcs lábáig elterülő bokros, ligetes mezőn folytassuk a hegymenetet. Sajnos, itt a mezőn a jelzéseket nincs mire felfesteni.
Az ösvények elágazásában a csúcsot balra elkerülő gyalogutat követve juthatunk fel először az erdőbe (satnya bozótos inkább), aztán a gerincre, de ez egy hosszú hegymenetet jelent. Ha megállunk egy-egy pillanatra kifújni magunkat, érdemes megfordulni és élvezni a mögöttünk egyre szebben megnyíló kilátást. Már lelátunk Tokodra és a Dorogi-medencére, a távolban feltűnik az Esztergomi Bazilika is. A gerincet elérve az ösvény beletorkollik egy földútba, ezen jobbra indulva még kapaszkodunk egy keveset, aztán felérünk egy kis nyeregbe. Itt az Országos Kéktúra jelzett útvonala balra tér, egy alacsonyabb, köves dombhát, a Kis-kő felé, jobbra felettünk látjuk még mindig a Hegyes-kő sziklás csúcsát.
Jelzetlen ösvény indul innen a hegytető felé, a csúcstól balra tartva, érdemes itt a nyomokat követve a kibillent kőzetrétegek ferde rámpáján kapaszkodni tovább, végül mintegy lépcsőként használva a rétegsorokat feljutni a csúcsra. A helyszínen mindez sokkal egyszerűbb, a csúcsra vezető útvonal szinte kínálja magát. A Hősök terétől idáig mindössze 1300 méter hosszú utat tettünk meg, de közben 168 métert kapaszkodtunk is a túratervező szerint. Ez a táv és kapaszkodás valamivel több annál, mintha a Dunától másznánk meg a Gellért-hegyet. Kényelmes tempóban háromnegyed óra alatt érhetünk fel a csúcsra, félórás nézelődést és a visszatérést is beleszámítva tehát ez egy nagyjából kétórás kirándulás.
Mit látunk a csúcsról?
A bevezetőben már említettem pár látnivalót, de most forduljunk körbe a csúcson. Északkelet felé tekintve alattunk terül el Tokod, tisztán látjuk a Hősök terét és a templomot is, ahonnan indultunk. Mögötte a Dorogi-medence síkja terül el, a hátteret a Helembai-hegység és a Börzsöny adja, előterükben áll Esztergom, látjuk a Mária Valéria hidat és a Bazilikát is. Jobbra, kelet felé fordulva a szomszédos Nagy-Gete (455 m) erdős oldala tűnik fel, mögötte a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai sorakoznak.
Ha tovább fordulunk jobbra, délkelettől délnyugatig a Gerecse dombvilága terül el a lábaink alatt, a távolban a hegység névadója, a 633 méter magas Gerecse-tető erdős háta terül el, tetején a TV adótoronnyal. Nyugat felé a gerinc többi hegyét láthatjuk, hozzánk legközelebb a Kőszikla, mögötte a Bajóti Öreg-kő kétpúpú háta, amögött pedig a Nagy-Bersek-hegy kőfejtéssel felsebzett oldala terül el. Végül észak felé a Duna melletti síkot látjuk a folyóval. Ezért a kilátásért érdemes felkapaszkodni ide!
Felteszek két panorámaképet, mindkettő 360 fokos panoráma, az egyiket nyáron, a másikat kora tavasszal készítettem a csúcsról. A nyáron készült panorámaképre ráírtam a csúcsról látható legfontosabb hegyek és települések neveit is. A képekre kattintva nyílnak meg teljes nagyságban a panorámaképek.
Kilátás a Hegyes-kőről augusztusban. A képre kattintva nyílik meg új lapon a 8000 pixel széles panorámakép.
Kilátás a Hegyes-kőről március közepén. A képre kattintva nyílik meg új lapon a 10.000 pixel széles panorámakép.
Mikor érdemes felkapaszkodni a Hegyes-kőre?
Csakis akkor, amikor tiszta az idő, hiszen itt az a lényeg, hogy még a távoli látnivalókat is jól láthassuk. Erre legalkalmasabb a hidegfront utáni tiszta, napos idő, de azt ne feledjük, hogy a kopasz hegytetőn ki leszünk téve az ilyenkor fújó szélnek is. Érdemes kora délután felérni a csúcsra, hiszen ilyenkor van a legmelegebb, tehát a legkevésbé páros a levegő. Ha van távcsövünk (messzelátónk), azt is feltétlenül vigyük magunkkal erre a kirándulásra!
A követendő útvonal a www.turistautak.hu túratervezőjén
