Kirándulók érkeznek a Hármashatár-hegy csúcsán álló Guckler Károly kilátóhoz
Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpáros túráim során, hát most összegyűjtöttem a Budai-hegységben vagy tucatnyit ezekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Igyekeztem a nem hétköznapi elnevezések közül szemezgetni, hiszen mondjuk a Remete-hegynek (ebből ráadásul több is van a Budai-hegységben), vagy a Kecske-hegynek eléggé egyszerű lehet megfejtése. Lássuk hát Budapest hegyeinek-dombjainak érdekesebb beszédes neveit!
Nagy-szénás
Északon kezdem a sort, első ilyen helyünk legyen a Nagy-szénás! Ez az 550 méter magas hegytető a Budai-hegység egyik legszebb körpanorámát nyújtó pontja, onnan minden irányban úgy körbetekinthetünk, hogy nem kell semmiféle kilátóba sem felkapaszkodnunk! Ez a tény már jelzi azt, hogy nem sok fa lehet ezen a hegyen, és valóban, a Nagy-szénás és a környéke egy füves-ligetes fennsík és itt régebben takarmányozás céljára kaszálták a szénát és használták fel a környező településeken, elsősorban Nagykovácsiban.
Annyit még hozzátennék ehhez, hogy mindenkinek csakis ajánlhatom úticélként ezt a hegytetőt, a legkönnyebben Nagykovácsi központjából kapaszkodhatunk fel ide a piros sáv turistajelzéseket követve, így akár egy órai kényelmes sétával elérhetjük a csúcsot. A tetőt egyébként meglátogatja az Országos Kéktúra hazánkat átszelő kanyargós útvonala is. Itt alább egy körpanoráma fotó is megtekinthető, ezt idén kora tavasszal készítettem a Nagy-szénás csúcsáról egy gyalogtúrám során.
Körpanoráma a Nagy-szénás csúcsáról. A képre kattintva nyílik mag a 10.000 pixel széles panorámakép.
Vörös-pocsolyás-hát
Szinte mindenki úgy tudja, hogy a János-hegy a Budai-hegység legmagasabb csúcsa, pedig ez nem igaz! Az 527 méter magas János-hegy csupán a hegység Budapest területén álló legmagasabb pontja, de a hegyvidék ennél jóval nagyobb! Az 559 méteres Nagy-Kopasz a legmagasabb pontja, csúcsnak viszont nem igazán lehet nevezni, hiszen ez egy eléggé nagy kiterjedésű, Telki és Nagykovácsi között elterülő hegyhát és ennek a fennsíknak egy kisebb (igaz, a legmagasabb) kiemelkedése a már említett tető.
Na, de hogy kerül képbe a Vörös-pocsolya? A hegyhát egyes részeinek külön nevük van, az egyik közülük a Vörös-pocsolyás-hát, amely a nevét egy tényleg vörös színű kis tavacskáról – vagy inkább tócsáról – kapta. A Nagy-Kopasz hegyháta – a Budai-hegység több más részéhez hasonlóan – Dachsteini mészkőből épül fel, ennek egy töbrébe vöröses színű agyagos üledéket hordott össze a csapadékvíz, ami aztán most megakadályozza az eső talajba való elszivárgását. Így jött hát létre a Vörös-pocsolya, amely a vaddisznók kedvelt dagonyázó helye. A Nagy-szénáshoz hasonlóan a Vörös-pocsolyát is felkeresi a piros sáv turistajelzés, amely délről észak felé tartva átszeli a Budai-hegységet.
Hármashatár-hegy
Ezt a hegyet minden budapesti ismeri, erdős oldala a budapesti városkép része, ráadásul közkedvelt úticél is, hiszen könnyen megmászható, sőt, a csúcsa még autóval is elérhető. A legmagasabb, 495 méterrel a tengerszint felett elhelyezkedő pontján 2016-ban épült fel a Guckler Károly kilátó. Na, de honnan származik a hegy neve?
Budapest 1873-ban történt egyesítéséig a csúcson találkozott egymással Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa, tehát értelemszerűen a helyre ráragadt ez az elnevezés. Ma már mindhárom település Budapest része, viszont ma is a csúcson halad át a főváros II. és III. kerületének közös határa. A csúcson nem csak a kilátó áll, de egy kicsivel alatta találjuk az Udvarház vendéglőt, egy bekerített, volt katonai objektum területén pedig a Pilótacentrum, a Hangár bisztró és turistaház épülete található. A hegy tetejére, a kilátóhoz felkapaszkodik az Országos Kéktúra útvonala is.
Farkastorok
A Hármashatár-hegy meredeken leszakadó, erdős keleti oldalában két völgy is található, ezeket a hegyről leszaladó időszakos vízfolyások vájták maguknak az évmilliók alatt. Az egyiknek Kis-Farkastorok, a másiknak pedig Nagy-Farkastorok a neve. Nevük találó: a völgyek meredekek, ráadásul nagyon szűkek, tehát illik rájuk a Farkastorok név (aztán, hogy tényleg szűk-e egy farkas torka, azt meg nem tudom mondani, mindenesetre a mesében be tudta kapni Piroskát is, meg a nagymamáját is - igaz, nem egyszerre)!
A Nagy-Farkastorok-völgyben kapaszkodik fel nagyon meredeken a Hármashatár-hegy gerincére a zöld kereszt turistajelzés a 137-es busz Hedvig utcai megállójától. A kevésbé rutinos kirándulóknak az javaslom, ne ezen az útvonalon másszák meg a Hármashatár-hegyet, válasszák inkább az Országos Kéktúra jóval kényelmesebb kék sávval jelzett útvonalát a Szépvölgyi úttól!
Vadaskerti-hegy
Nem egy magas hegy, 371 méteres magasságával szerényen megbújik magasabb társai között, azonban furcsa nevére azonnal felfigyelnek a Budai-hegység turistatérképét nézegetők! A középkorban tényleg volt itt egy vadaskert, méghozzá Mátyás királyé, aki szeretett vadászgatni, és itt a budai palotához közel alakíttatott ki magának egy vadasparkot! Habár akkoriban még nagyon messze feküdt a lakott területektől, körbe is keríttette ezt a területet, a kerítés maradványai még most is fellelhetőek itt-ott az erdőben! A mostani vitorlázó-repülőtér füves mezejének szélén a mai napig megvan még a parkot ezen a szakaszon övező mély árok nyoma is!
A kutatások szerint a kerítés úgy volt kialakítva, hogy a vadak befelé könnyen átugorhatták, kifelé viszont már nem tudtak jönni az árok és a magas fal miatt! Természetesen a Vadaskerti-hegy is része volt a vadasparknak, keleti lábánál, közel a Határ-nyereghez egy betonoszlop állít emléket neki. Az emlékmű félórás sétával elérhető Hűvösvölgyből a sárga sáv, vagy az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit követve is.
Látó-hegy
Vajon tényleg olyan szép innen a kilátás, hogy megérdemli a Látó-hegy nevet? Igen, habár az erdősítés és a főváros terjeszkedése egyre zsugorítja az innen nyíló kilátást! A lapos fennsík déli pereméről nyíló panorámára a városrész sváb lakossága is felfigyelt már évszázadokkal ezelőtt, ezért Guggerbergre, vagyis Gugger-hegyre keresztelte el azt. Aztán a reformkor magyarosítási hulláma őt is elérte, ekkor nevezték el Látó-hegynek, ami végül is szinte a német név tükörfordítása (a guggen ige magyar jelentése nézni).
Olyan szép volt az innen nyíló kilátás, hogy ezt Glück Frigyes vendéglős, szállodatulajdonos, budapesti lokálpatrióta is észrevette. Az ő kezdeményezésére épült a János-hegyen az Erzsébet kilátó, és ő javasolta a Látó-hegyre is egy kilátóterasz építését, amely végül Árpád kilátó néven valósult meg. Ezt a kilátót is útba ejti az Országos Kéktúra (ez a fránya Országos Kéktúra az 1160 km-es útvonalán nagyon sok szép helyet felkeres, érdemes végigjárni - én megtettem!) , illetve a zöld sáv jelzésen is negyedórás sétával elérhető a 11-es busz Nagybányai úti végállomásáról. Glück Frigyes nevét őrzi az a szép sétaút, melynek a megépítését is ő javasolta és Hűvösvölgyből vezet át a Szép-völgybe az Árpád-kilátót érintve. Ezen is érdemes legalább egyszer végigsétálni, és mivel nincsenek benne meredek kaptatók, ezért kisgyerekes családoknak is ajánlható.
Szépjuhászné
A Budai-hegység egy hatalmas félkörben övezi a fővárost és a legjobban annál a nyeregnél szűkül össze, ahová Pasarétről felkapaszkodik a Budakeszi út, hogy aztán a túlsó oldalán leereszkedjen Budakeszire. A történelmi anekdoták szerint Mátyás király eléggé sokat vadászgatott a budai hegyekben a már említett vadasparkon kívül is, és az egyik útján találkozott itt, a nyeregben egy szép juhásznéval.
Hogy mi történt közöttük, arról nem beszél a fáma, viszont azt tudjuk, hogy Pavianovich János épített ide egy vendégfogadót Szép Juhászné néven az 1780-as években, és innen eredeztethető a hely neve. Aztán a fogadó a XX. század harmincas éveinek elején csődbe ment, le is bontották. A szocializmusban a Gyermekvasút (akkoriban még Úttörővasút) itteni állomását Ságváriligetnek nevezték el, és próbálták ezt a nyeregre is ráragasztani, de sikertelenül.
A Szépjuhászné, illetve maga a nyereg turistautak fontos csomópontja. Innen, ebből a körülbelül 350 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő nyeregből indulnak turistautak a János-hegyre, a Nagy-Hárs-hegyre, de lefelé Budakeszire is. Autóval is felkapaszkodhatunk ide a városból – a Gyermekvasút állomása mellett egy eléggé nagy murvás parkoló található -, de a 22-es busszal is gyorsan kijuthatunk ide a Széll Kálmán térről.
Normafa
Azt hiszem, a hely nevének eredetét nagyon sokan ismerik, de hátha valaki még nem hallotta, ezért leírom ide! A legendák szerint 1443-ben, Mátyás király születésének évében sarjadt ki az a hatalmas bükk, amely aztán évszázadokig állt itt, a Budai-hegység gerincén. Sokáig Viharbükknek hívták, a Normafa nevet akkor kapta, amikor 1840-ben Schódelné Klein Rozália énekesnő a lombja alatt énekelte el Bellini Norma című operájának nagyáriáját. Abban az időben támadt fel Pest-Budán a turizmus, sokan jártak ki a zöldbe csoportosan, természetesen akadtak közöttük színészek, költők, írók, és többek között a Nemzeti Színház társulata is, ahol Rozália játszott akkoriban.
A Normafába sokszor csapott villám, a XX. század első éveire már eléggé sérült volt, próbálták megmenteni, de 1927. június 19-én egy újabb villámcsapás következtében végleg elpusztult. A törzset konzerválni szerették volna, ezért a margitszigeti artézi forrás vízesése alá helyezték, hogy megkövesedjen a vízben oldott ásványi sóktól, de ez nem járt sikerrel. A Budapesti Művész és Opera Sportkör 1962-ben egy bükköt ültetett a Normafa helyére, 1967-ben emléktáblát is kapott a hely. Manapság a Normafa népszerű kirándulóközpont, megközelíthető busszal, a fogaskerekűvel és a Gyermekvasúttal is.
Csillebérc
Soha nem volt bánya a Budai-hegység ezen területén, de akkor honnan származik a hely neve? Teljesen máshonnan, nem is gondolnánk talán ilyen eredetre! Már írtam korábban, hogy a török kor végén rengeteg sváb telepedett le Budán, az általuk adott nevek sokáig fennmaradtak a térképeken is. Ők a Kukuckberg (Kakukkhegy) nevet adták a helynek, azonban a reformkor magyarosítási hullámát kihasználva Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos 1847-ben összegyűlt az ismerőseivel és kirándulásra indulva magyar nevet adtak számtalan helynek a hegyek között. Így ragasztották rá erre a dombra is a Csile-bércz nevet, mely a budai hegyek mondák szerinti tündérére, Csilére utal.
A név meg is gyökeresedett, azonban a XX. század elején – valószínűleg egy elírás következtében – belekerült még egy „L” betű a névbe, egy 1930-ban kiadott térkép szerint már Csillebérc volt a hely neve. Közismertté az úttörőtábor tette, 1948-as megnyitása egy időben történt az Úttörővasút első szakaszának átadásával.
Huszonnégyökrös-hegy
Egy újabb beszédes név! Mivel a környéken lakom, ennek a Budaörs felett emelkedő hegynek a legendájáról már gyerekkoromban is hallottam. Eszerint egy fiatalember alkut kötött az ördöggel, felszántja a hegyet, hogy elnyerhesse egy szép, szőke budaörsi sváb leány szerelmét, de még huszonnégy ökörrel vont ekéjével sem tudta feltörni a meredek, sziklás hegyoldalt, így az ördög a szerződés értelmében elvitte magával. Most ennek is utánaolvastam, a „hivatalos verzió” szerint egy kövér mészárosmester huszonnégy ökörbe fogadott, hogy egyszuszra felfut a hegytetőre. Meg is tette, de a tetőre felérve összeesett és meghalt. Ezután nevezték el a hegyet Huszonnégyökrösnek. Azért az általam ismert verzió kicsit romantikusabb, nem igaz?
A Huszonnégyökrös a Budai-hegység legdélibb vonulatának, a Csiki-hegyek a legnyugatibb tagja, köves csúcsáról szinte teljes körpanoráma nyílik a környékre. A sárga sáv turistajelzés kanyarog végig a Csiki-hegyeken, ennek útvonaláról érhető el a hegytető egy rövid sárga háromszög jelzésen. De ha már ide eljövünk kirándulni, ki ne hagyjuk a következő beszédes nevű helyet se!
Törökugrató
A Törökugrató-hegy jellegzetes alakja bizonyára már sokaknak feltűnt, ahogy az M1-es és M7-es autópálya közös szakaszán elautóztak Budaörs határában. Sziklás csúcsára déli irányból könnyű felkapaszkodni a csak enyhe emelkedőn, viszont az északi oldala meredeken letörik egy szinte szakadéknyi mélységbe. Vajon honnan származhat ennek a hegynek a neve?
Történelmi tény, hogy 1686-ban, a Budai vár törököktől való visszafoglalása közben Szolimán pasa felmentő serege Budaörs mellett ütközött meg az ostromló haddal, és a pasa felvágtatott a Törökugrató viszonylag enyhe lejtésű déli oldalán, hogy a csúcs felé keressen áttörési lehetőséget. Azonban csak a köves tetőn pillantotta meg a sziklás, meredek északi hegyoldalt, de ekkor már utolérték az üldözői. Mivel nem akart fogságba esni, leugratta a lovát a mélységbe és szörnyethalt. Ekkortól hívják ezt a különös formájú hegyet Törökugratónak!
Mai, beszélő helynevű túránk végére értünk, egyelőre ennek a tizenegy névnek a magyarázatával tudok szolgálni, de persze az általam korábban összegyűjtött listában van még legalább ugyanennyi magyarázatra váró helynév! Talán a jövőben még folytatom a most megkezdett sort – de ezt persze ne tekintsétek fenyegetésnek!
