Fagyos, szeles, de csodálatos kilátás a János-hegyről, az Erzsébet kilátóból egy decemberi napon
Biztosan sokan gondolják úgy egy-egy szép hétvégi napon, hogy érdemes lenne kimozdulni a lakás falai közül és egy hosszabb séta, esetleg kirándulás végén eljutni egy olyan pontra, ahonnan megcsodálhatjuk a kilátást, de azért nem túl megerőltető oda eljutni. Az sem utolsó szempont, hogy a lebetonozott sétányokat magunk mögött hagyva az utunk egy részét lehetőség szerint a természetben tegyük meg, viszont nem olyan járatlan ösvényeken, ahol könnyen eltévedhetnénk. Talán nem is gondolják a budapestiek, de több tucatnyi ilyen hely is van a várost övező hegyek között, ezek közül szeretnék most átnyújtani egy párat, csak úgy ízelítőül! Megfelelő útvonalat választva akár egy rövid sétával is felkereshetjük őket!
Budaörs, Kő-hegy
Budaörs a Budai-hegység déli peremén fekszik, több kopár dolomitdomb is található a területén. Ezeket a kopasz sziklákat jól láthatjuk az M1 és M7 autópályák közös szakaszáról is, ahogy a város házai fölé magasodnak. Ide teszünk hát most egy kirándulást! A Kő-hegy Budaörs belvárosa felett emelkedik, már a főutcáról, a Szabadság útról is látszik a gerincén álló kis kápolna. Ez lesz tehát most az úticélunk.
Ha tömegközlekedéssel megyünk, akkor célszerű a Kelenföldi pályaudvar hegyek felőli oldaláról induló buszjáratokat használni, a 40, 40B, 88, 88A és 188-as buszok egyaránt jók nekünk, de a Széll Kálmán tér felől is jöhetünk a 140, 140A buszokkal a Kisfaludy utcai megállóig. Figyelem! Ha valakinek Budapest bérlete van, vagy buszjeggyel utazik, akkor a főváros területét elhagyva egy környéki helyközi vonaljegyet (jelenleg 250 Ft-ba kerül) is érvényesíteni kell! Autóval érkezve vagy a főutca melletti parkolókban álljunk meg, vagy a környéken valamelyik csendes utcában keressünk parkolóhelyet magunknak.
A piros sáv jelzéseket követve induljunk el a Kisfaludy utcán a dombok felé, majd jobbra letérve róla a Kőláb, később a Kőszikla utcákon kapaszkodjunk a domboldalban. A kápolnához feljuthatunk a Kőszikla utcáról induló lépcsősoron, vagy pedig a folytatásán, a Kőszirt utcán végigballagva az utca végéről is nekiindulhatunk a tetőre felvezető jól kitaposott ösvénynek. Kényelmes sétával fél óra alatt felkapaszkodhatunk a gerincre, a kis kápolnához.
A templomocska a Kő-hegy két sziklás csúcsa között áll a gerinc nyergében, érdemes valamelyik tetőre felkaptatni a kilátás miatt! Itt mindössze hetven méterrel állunk a város felett, de mégis szép a kilátás! Alattunk terül el Budaörs, innen szinte belátunk az alattunk fekvő házak udvaraira. Dél felé tekintve a házak mögött a repülőtér füves mezője terül el, a hátteret a Tétényi-fennsík hosszan elnyúló vonulata adja. Bal kéz felé látszanak a távolban Kelenföld és Budafok lakótelepei, tiszta időben feltűnnek a Csepel Művek kéményei is. Észak és nyugat felé jó a rálátás a többi kopár dombra, közülük kiemelkedik a sziklás Odvas-hegy.
Végigcsavarogva a hepehupás gerincet a nézelődés végén visszaereszkedhetünk Budaörs központjába, de egy pár perces kitérővel a Kálvária-dombra is felkapaszkodhatunk a stációk mentén. Mintegy másfél órát rászánva erre a kirándulásra nem is kell sietnünk, továbbá megnézhetjük a kápolnát és mellette lévő remetebarlangot is.
Budaörs, Törökugrató
A Kő-hegyről nyugat felé tekintve már láthatjuk a furcsa, aszimmetrikus alakú Törökugratót, de oda elsétálni azért túl messze van! Érdemes oda tömegközlekedéssel (a Csiki csárdáig a 88, 88A, vagy 188-as busszal), vagy autóval eljutni. A Csiki csárda megállótól a sárga háromszög turistajelzéseket követve a nagyon meredek Törökugrató utcán kapaszkodhatunk fel a lakott terület szélére, majd onnan egy jól kiépített gyalogúton járhatjuk körbe a dombtetőt és nézhetjük meg a kőfejtő katlanját. A korlátokkal biztosított gyalogúton a Naprózsa tanösvény is végigkalauzol bennünket érdekes botanikai magyarázatokkal szolgálva.
Több száz éves legenda fűződik a Törökugrató nevéhez. 1686-ban, Buda törököktől való visszafoglalása közben Szolimán pasa felmentő serege Budaörs mellett ütközött meg az ostromló haddal, és a pasa felvágtatott a Törökugrató viszonylag enyhe lejtésű déli oldalán, hogy a csúcs felé keressen áttörési lehetőséget. Azonban csak a köves tetőn pillantotta meg a sziklás, meredeken leszakadó északi hegyoldalt, de ekkor már utolérték az üldözői. Mivel nem akart fogságba esni, leugratta a lovát a mélységbe és szörnyethalt. Ekkortól hívják ezt a különös formájú hegyet Törökugratónak!
Ha felkapaszkodunk a csúcsra, az öreg vasvázas toronyhoz, tényleg csodálatos panoráma tárul a szemünk elé! Kelet és dél felé pillantva alattunk terül el Budaörs, észak felé a Budai-hegység déli vonulatát látjuk, amelyre már alaposan felkapaszkodtak a házak. Talán innen lehet a legjobban belátni a budaörsi kopár dombok teljes sorát: a Kő-hegyet, az Odvas-hegyet, az Út-hegyet, valamint a mögöttük emelkedő Farkas-hegyet és a Szekrényest.
Ha az összes dombot be szeretnénk járni (én főképpen az Odvas-hegyet ajánlanám), akkor egy teljes napot kell erre rászánni, én pontosan egy évvel ezelőtt egy tiszta, napsütéses januári napon megtettem ezt, erről a blogon is írtam egy posztot. Azonban itt felhívnám a figyelmet, hogy a teljes túrához a sok emelkedő miatt már megfelelő kondíció is szükséges!
Kis-Hárs-hegy
A Budai-hegység gerincének középső szakaszán három olyan szomszédos hegytető is van, amelyekre kilátók épültek, egy hosszabb, félnapos kirándulás (vagy rövid túra, ez csupán nézőpont kérdése) keretében mindhárom felkereshető, de csupán egyre is érdemes közülük felkapaszkodni egy rövidebb séta keretében. Ezek közül legyen most a legelső a legalacsonyabb domb, a Kis-Hárs-hegy.
Panorámakép a Kis-Hárs-hegyről. A fotót egy nyári túrámon készítettem. A képre kattintva nyílik meg külön oldalon az 5000 pixel széles kép.
Érdemes a Széll Kálmán térről indulni a Szépjuhásznéhoz – így hívják a Budai-hegységnek azt a nyergét, ahol a Budakeszi út átbillen a Városmajortól idáig tartó emelkedőből a Budakeszire vezető lejtőbe –, ezt aztán megtehetjük tömegközlekedéssel és autóval is. Egyrészt jöhetünk busszal a Széll Kálmán térről (használhatjuk a 22, 22A és 222 jelzésű buszokat is), de kisgyerekes családoknak a Gyermekvasutat ajánlom az érdekessége miatt! Ha autóval jövünk, akkor a Szépjuhásznénál lévő murvás parkolót érdemes igénybe venni, bár ez hétvégéken zsúfolt szokott lenni. Itt nagyjából 340 méteres tengerszint feletti magasságban járunk, innen kezdjük a kirándulásunkat.
A parkolóból a zöld körtúra turistajelzést kell követni a szélesre kitaposott turistaúton egészen a Kis- és Nagy-Hárs-hegy közötti széles nyeregig, közben nagyjából feleúton keresztezzük a Gyermekvasút vágányát is. A nyereg turistaút elágazásában aztán a jobbra induló sárga háromszög jelzés útjára ráállva pár perc alatt felkapaszkodhatunk a Kis-Hárs-hegy 362 méter magas csúcsára, a favázas kilátóhoz. Az utat a Szépjuhásznétól tempótól függően 20-30 perc alatt lehet megtenni, és amint látható, emelkedő is alig akad az utunkon. A Makovecz Imre által tervezett tornyocska legfelső szintjén egyszerre csak két-három ember fér el, de érdemes kivárnunk a sorunkat a feljutásra várakozók között!
Persze szép a kilátás már innen is Budapestre és a környező hegyekre, de érdemes szemügyre venni a két magasabb „szomszédot” is, vagyis a tőlünk nyugatra álló 434 méter magas Nagy-Hárs-hegyet és dél felé fordulva az 527 méteres János-hegyet is. Mindkettő tetején jól láthatóak a kilátók! Ha már kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, akkor ereszkedjünk le a toronyból és a tövében lévő pihenőpadokra letelepedve érdemes elgondolkodni a továbbiakon. Mert ugye visszatérhetünk a már megtett úton a Szépjuhásznéhoz – ez így a nézelődéssel együtt egy másfél órás sétát jelent –, vagy pedig nekiindulhatunk a „Nagy Testvér”, vagyis a Nagy-Hárs-hegy tetejére vezető útnak!
Nagy-Hárs-hegy
Ha a második lehetőség mellett döntünk, akkor a turistautak csomópontjából (ahol korábban a sárga háromszög jelzés útjára tértünk) a sárga sáv turistajelzéseket követve induljunk tovább. Mindössze egyetlen kilométer a távolság a Kis-Hárs-hegy csúcsától a Nagy-Hárs-hegy csúcsáig, de van ám közben több mint száz méter kaptató is, ami pedig majdnem egy gellérthegynyi emelkedőt jelent! Azonban nyugodtan kijelenthetem, a kilátás miatt érdemes ezt a kitérőt megtennünk!
Panorámakép a Nagy-Hárs-hegyről. Ez is saját felvétel. A képre kattintva külön oldalon nyílik meg az 5000 pixel széles kép.
A kapaszkodó vége eléggé meredek, de fél óra alatt kényelmesen megtehetjük ezt az utat is és máris a Kaán Károly kilátó tövében állunk! A többszintes torony legfelső emeletéről nyílik csak élvezhető körpanoráma, de a fa lépcsősorokat megmászva tényleg lélegzetelállító kilátás tárul a szemünk elé! Innen már nemcsak Budapest belvárosát látjuk, de feltárul előttünk Pesthidegkút és Máriaremete is! Ettől a panorámától nem lehet csak úgy pár perc alatt elszakadni, érdemes sokáig elnézelődni a kilátótoronyban!
A Nagy-Hárs-hegyről már nem érdemes a bejárt úton visszatérni a Szépjuhásznéhoz, sokkal gyorsabban visszajuthatunk oda, ha továbbindulunk a sárga sáv jelzés sétányszerűen széles gyalogútján és így ereszkedünk vissza a Gyermekvasút állomásához. A fentebb leírt körtúra 3,14 kilométer hosszú, nagyjából 132 méter szintemelkedéssel. Ez egy körülbelül kettő, kettő és fél órás kirándulás, persze a nézelődés idejét is beleszámítva, kisebb gyerekekkel azonban akár egy félnapos megmozdulás is lehet!
János-hegy
A Szépjuhásznétól nem csak a Kis- és Nagy-Hárs-hegy felé, de a János-hegy felé is indulnak turistautak. Több útvonal közül is választhatunk, a legrövidebb és a legegyszerűbb (habár nem a legkönnyebb) a piros sáv jelzések útvonalán feljutni a hegytetőn álló Erzsébet kilátóhoz. Ez azonban már jelentős szintemelkedéssel jár: egy nagyjából 1,73 kilométeres úton 167 métert kell kapaszkodnunk, ráadásul ennek a felét az utolsó 500 méteren! Alternatív megoldás, ha a Normafa autóparkolója (21, 221, és 212-es jelzésű busz megállója) felől sétálva jutunk el a hegytetőre, így egy 2,16 km hosszú úton kell 73 métert kapaszkodni, de a legrövidebb útvonal a Libegő felső végállomásától vezet a csúcsra, ezen az úton tíz perc alatt feljuthatunk a kilátóhoz.
Panorámakép a János-hegyről. A képre kattintva külön lapon nyílik meg az 7000 pixel széles kép.
Az Erzsébet kilátó a Budai-hegység legöregebb kilátója, a neoromán stílusú tornyot Schulek Frigyes tervei alapján építették fel 1910-re Budapest legmagasabb hegytetőjén. Erzsébet királyné 1882-ben egyszer kirándulásképpen felsétált a csúcsra, róla nevezték el a kilátót. A torony legfelső szintjére pontosan 100 lépcsőfok vezet fel, ekkor mintegy 20 méterrel vagyunk magasabban az 527 méter magas hegytetőnél! De ide nem muszáj feltalpalnunk, ugyanis már az alsóbb szintekről is lélegzetelállító panoráma nyílik.
Átlagosan tiszta időben belátható innen szinte teljes Budapest, a Budai-hegység széles karéja, de végigtekinthetünk észak felé a Pilis teljes vonulatán, nyugat felé pedig a Zsámbéki-medencén és a Gerecse csúcsain. Különösen tiszta időben látszik innen a Mátra is. Ide tényleg fel kell jönni és látni kell ezt a panorámát! A kilátótól visszasétálhatunk a Szépjuhásznéhoz, de a közelből induló Libegővel és a hozzá csatlakozó 291-es busszal is lejuthatunk a városba.
A Kis-Hárs-hegy, Nagy-Hárs-hegy, János-hegy túra
Ha érzünk magunkban elég ambíciót és kitartást, érdemes egy rövidebb túra keretében végigjárni mindhárom kilátót, akár a most leírt sorrendben, akár ellenkező irányban. Az útvonal nagyjából 5 kilométer 275 méter szintemelkedéssel, a kaptatók miatt ez már egy félnapos kirándulást jelent a kilátókban való nézelődéssel, kisgyerekekkel azonban már nem is vállalkoznék ekkora útra, csak ha már megfelelő edzettséggel rendelkező erdőjárók! A körtúra egy lájtosabb verziója, ha a Libegővel jövünk fel a gerincre és onnan másszuk meg a János-hegyet, majd ereszkedünk tovább az alacsonyabb csúcsok felé, végül a Szépjuhásznénál fejezzük be a kirándulást. Ekkor valamivel kisebb szintemelkedéssel számolhatunk.
Apáthy-szikla
Az Apáthy-sziklát és a közelében lévő Árpád kilátót külön-külön és együtt is felkereshetjük. Az Apáthy-sziklára vezető kirándulásra az 56-os és 61-es villamos Nagyhíd nevű megállójából érdemes elindulni, a villamosról leszállva pont magunk előtt látjuk a völgy túlsó oldalán a szikla dolomitszirtjét. Már körbenőtték a házak, de a szikla közvetlen környezete még természetvédelmi terület, ami azért határt szab az építkezéseknek!
Egyszerűen ereszkedjünk le a villamosmegállóból (amely tényleg egy hídon van) a híd alatt átfutó utcára. Ezen vezetnek a zöld sáv jelzések, ezeket kövessük az utunkon. Az Ördögárok keresztezése után indul felfelé a kaptató, erősen emelkedő utcákon és lépcsősorokon jutunk fel a Nagybányai útra, itt indulnak tovább balra a zöld sáv jelzések egy jól kijárt gyalogúton. Ezen aztán pár perc alatt elérjük a domboldalból kinyúló sziklát, ahová kisétálhatunk körülnézni.
Dél és nyugat felé nyílik a szikla tetejéről kilátás, alattunk terül el Pasarét, mögötte jól látszik az OPNI évekkel ezelőtt bezárt sárga épülettömbje, mögötte pedig a János-hegy és a Normafa vonulata. Az Apáthy-szikla hálás kilátópont, nem kell sokat kapaszkodnunk az innen nyíló panorámáért, és pontosan felmérhetjük, mennyit is jöttünk a villamosmegállótól! Nézelődés után akár vissza is térhetünk oda, ahonnan jöttünk, de ha van időnk, induljunk tovább a zöld sáv jelzéseket követve.
Árpád kilátó
Az Apáthy-sziklától továbbindulva egy darabig még a dolomitszirt oldalában haladunk, aztán belépünk az erdőbe és egy negyedórás további sétával felérünk az enyhe emelkedőn a Görgényi út aszfaltcsíkjára, ezen jobbra indulva pár perces séta a Törökvész út végén a 11-es busz végállomása. Alig húsz perc alatt lejuthatunk vele a Batthyány térre, de ha már idáig eljöttünk, induljunk tovább a zöld sáv jelzéseket követve!
Az Árpád-kilátó alulról, a hegyoldalból fényképezve
A Görgényi út keresztezése után erős kaptató kezdődik, de kicsivel később már egy sétányszerűen széles, néhol kavicsos gyalogúton haladhatunk és nagyjából húsz perc alatt juthatunk fel az alig kilométeres úton 80 méter szintemelkedést legyőzve az Árpád kilátóhoz. A terasz a Látó-hegy meredeken leszakadó déli peremén áll és Budapest belvárosa látszik a teraszáról, ha körbetekintünk. Leülhetünk egy pihenőre akár a terasz padjain, akár pedig a mellette lévő turistapihenő asztalainál is.
Az Árpád kilátóval soha nem volt szerencsém, a képen is látható tiszta időben soha nem jártam ott, pedig vagy tucatnyi túrám útvonalába is belevettem! Ezért ezt a képet a Wikipédiáról vettem át! A fotóra kattintva nyílik meg a teljes méretű panorámakép!
Az Árpád kilátó 1929-ben épült Glück Frigyes szállodatulajdonos, várospolitikus kezdeményezésére a Látó-hegyen (németes nevén Gugger-hegyen). A kilátóból a Glück Frigyes nevét viselő sétányon folytatjuk az utunkat, az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit követve. Ha a terasszal a hátunk mögött jobbra indulunk el rajta, akkor nagyjából 20-25 perc alatt ereszkedünk le a Látó-hegy fennsíkjáról a Szépvölgyi útra, éppen a 65 és 65A jelzésű buszok megállójába. Ezekkel a Bécsi útra juthatunk le, ahonnan már könnyen visszautazhatunk a belvárosba. Másik irányba indulva el a kéktúra útvonalán egy sokkal hosszabb, mintegy másfél órás úton az Oroszlán-sziklát érintve a hűvösvölgyi villamos és autóbusz végállomásra juthatunk el.
Tehát összefoglalva, a Nagyhíd – Apáthy-szikla – Árpád kilátó – Szépvölgyi út kirándulás nagyjából 3,7 kilométer hosszú, 240 méter szintemelkedéssel, amelyet a nézelődéssel együtt két, két és fél óra alatt tudunk végigsétálni, hűvösvölgyi befutóval számolva egy órával tovább tart, tehát már egy félnapos kirándulás.
Megjegyzés:
A távok megtételéhez szükséges időket egy átlagos felnőtt sétálótempójából számoltam (3 km/óra), gyerekek azonban – különösen ha még kicsik – alaposan belassíthatják ezt a tempót!
Ha már idáig eljutottál az olvasásban, Kedves Olvasóm, szeretnék a figyelmedbe ajánlani egy saját magam által készített kvízt a Budapest környéki kilátókról. Ha kedved van hozzá, teszteld a tudásod, vajon mennyit ismersz közülük?
