Felszakadozó felhőzet egy éppen elvonult hidegfront után Dévaványa közelében

Azt hiszem, felesleges is mondanom, hogy a turisták, kirándulók számára az időjárás a legfontosabb tényező, amikor arról dönt, elindul-e egy hosszabb vagy rövidebb útra a természetben. Manapság már nagyon sok időjárási oldal létezik az interneten, mindenki megtalálhatja közöttük azt, amelyik a legszimpatikusabb a számára, vagy amelyiknek a leginkább hisz. Ennek ellenére azt gondolom, nem árt kicsit a következő napok időjárását mutató ikonocskák mögé nézni, és megérteni azt, hogy talpalatnyi kárpát-medencei hazánk időjárását milyen tényezők alakítják! Mint a címből is látható, ezt a témát több posztban is boncolgatni szeretném, ennek lenne az első része ez az írás! Természetesen minden meteorológiai jelenség kapcsán leírom, milyen hatása lehet a túránkra!

Az időjárási frontok

A modern, elektromosságon alapuló távközlés megszületéséig, vagyis a távíró megjelenéséig az emberek nem is sejtették, hogy Földünk időjárása egyetlen globális rendszer, amelyek csupán a helyi hatásait ismerhették addig. Az azonnali, nagytávolságú kommunikáció megjelenésével kezdtek együttműködni a korábban egymástól elszigetelten működő meteorológiai állomások, és jöttek rá az időjárást kutatók arra, hogy nem csak lokális hatások szerint alakul az időjárásunk, hanem a változások hullámszerűen, frontokat alkotva érkeznek és nagy területekre, egész földrészekre kiterjednek. 

Ekkor azonban még csak a „alulnézetből”, a Föld felszínén állva figyelhették meg a légköri jelenségeket, csak a később megjelenő időjárási ballonok adtak lehetőséget arra, hogy a légkör függőleges szerkezetét, változásait is mérjék. Természetesen nagyjából ötven éve az időjárási műholdak hozták a legnagyobb áttörést, éppen ebben az időben indultak fejlődésnek a számítógépes időjárási modellek is, aztán ahogy a computerek kapacitása növekedett, váltak egyre pontosabbá az előrejelzések. De erről majd később, egy másik posztban szeretnék írni.

Akkor most nézzük meg, milyenek jellegűek lehetnek a időváltozást hozó frontok, milyen változásokat okozhatnak és hogyan befolyásolhatják ezek a túráinkat! 

A melegfront

Melegfrontról akkor beszélünk, ha az adott helyen felhalmozódott és viszonylag nyugalomban lévő légtömegek helyére melegebb levegő érkezik. Mivel a meleg levegő sűrűsége kisebb, mint a helyben lévő hidegebb levegőé, ezért az érkező melegfront levegője mintegy felsiklik a hideg levegő hátára és a saját súlyánál fogva csak lassan tudja kiszorítani a hidegebb levegőt. Mivel a változás a légkör felső részében kezdődik a meleg levegő megjelenésével, és csak sokkal később ér le ez a változás a talajszintre, az időjárási jelentésekben sokszor úgy említik a melegfrontot, hogy „a légkör magasabb rétegeiben melegedés kezdődött”.

Ahogy a melegebb és általában nedvesebb levegő felemelkedik, felsiklik a hideg levegő hátán, először vékony pehely és fátyolfelhők jelennek meg az égen, aztán, ahogy melegfront eltolja maga alól a hidegebb levegőt, egyre vastagabb esőfelhők keletkeznek, és lassan elkezd esni. Az a hőmérséklettől függ, hogy milyen halmazállapotú csapadék érkezik, ez a körülményektől függően eső és hó is lehet. 

A melegfronti eső kitartó szokott lenni, ezt áztató esőnek is hívják. Tehát, ha azt látjuk, hogy a fentebb leírt felhőzet sodródik fölénk, lelkiekben készüljünk fel az először csupán szemerkélő, később viszont egyre erősebbé váló, gyakran országos esőre! Egy többnapos eső elől nincs hová elbújni, legjobb, ha melegfront érkezése előtt bele sem vágunk a túránkba, többnapos túra esetén pedig közbeiktatunk egy közeli településen egy pihenőnapot.

A melegfrontok (és úgy általában a meteorológiai frontok) hatással lehetnek a szervezetünkre is, bár ez egyénenként változik, hiszen vannak erre érzékenyebb és kevésbé érzékeny emberek is. Melegfront esetén a tünetek már több órával a frontnak a talajszinten történő átvonulása előtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a környezeti hőmérséklet, nő a páratartalom és fokozatosan csökken a légnyomás. Mindezek a vérnyomás csökkenéséhez, a pulzusszám emelkedéséhez, esetleg depressziós tünetek, illetve migrénes panaszok gyakoribb előfordulásához vezethetnek.

Melegfront esetén mintegy kiéleződik az idegrendszer, csökken az ingerküszöb. A felfokozott idegállapot után a szervezet gyorsan kimerül, emiatt koncentrációs zavarok lépnek fel, a reflexek lelassulnak, a reakcióidő megnövekszik. A melegfrontok jellemzően több mentális tünettel járnak a hidegfrontoknál. 

A hidegfront

Hidegfront esetén egy adott területen felhalmozódott melegebb levegő helyére érkezik hidegebb levegő. Mivel a hidegebb levegő sűrűsége nagyobb, ezért a talaj közelében haladva szinte beékelődik a meleg levegő alá és felemeli azt. A hideg levegő gyorsan érkezik, azonban a talaj közelében a súrlódás miatt lelassul, emiatt szinte függőleges is lehet a front éle, amely hirtelen emeli meg a meleg levegőt, így itt nagyon heves változásokra kell felkészülnünk! Több felhőfajta is jellemzi a hidegfrontot, de a legszembeötlőbbek ezek közül az üllő alakú zivatarfelhők, ezek hosszú vonalba, ívekbe rendeződnek a front vonala mentén.

A hidegfront jellegzetes csapadéka a zivatar, erős front esetén a felhőszakadás, de előfordulhat jégeső is. A viharfelhők aztán gyorsan tovább is állnak, utánuk pedig fokozatosan kitisztul a levegő, a felhőátvonulásokat követően általában hosszabb-rövidebb idő után kisüt a nap. Hidegfront előtt csökkenni szokott a légnyomás, amely aztán a front átvonulása után gyorsan emelkedik. Ha túránk közben egyre magasabbra tornyosuló zivatarfelhők láncát vesszük észre a távolban, gyorsan készüljünk fel a heves esőre, próbáljunk menedéket találni magunknak a front átvonulásának pár órájára! 

Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. Ilyenkor a csökkenő hőmérséklet és páratartalom mellett nő a légnyomás. Ez ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal, asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszokkal járhat együtt. A hidegfrontot a koraszülések és általában a szülések számának emelkedésével, illetve a szívinfarktusok gyakoribb előfordulásával is összefüggésbe szokták hozni. Sok hidegfrontra érzékeny ember panaszkodik, hogy a hidegfront után megerősödő széltől fáj a fejük. Ilyenkor az idegrendszer lassabban reagál a külső ingerekre, nő a reakcióidőnk. Fáradékonyság, aluszékonyság is jellemző.

Az okklúziós front

A meteorológiai frontok nem járnak egymagukban, egy melegfrontot általában hidegfront követ. De mivel a hidegfrontok nagyobb sebességgel mozognak, mint a melegfrontok, ezért utolérik azokat és összeolvadnak. Ennek az összeolvadt frontnak okklúziós front a neve és kialakulása a frontok megszűnésével is jár. Mivel a melegfront előtt helyben lévő és az érkező hidegfront hideg levegője felemeli a talajról a meleg levegőt, ez rövid idejű, de jelentős csapadékképződéssel is járhat. Általában ilyenkor mondják a meteorológusok, hogy vegyesen kell hideg- és melegfronti hatásokkal számolnunk. 

Az okklúziós frontoknak két típusa van. Ha az érkező hideg levegő melegebb a helyben lévőnél, akkor felsiklik rá (ezt hívjuk meleg okklúziónak), ha pedig hidegebb a már az adott helyen lévő levegőnél, akkor pedig behatol alája, és felemeli a meleg levegővel együtt azt is (hideg okklúzió). A felépítésük és működésük egy kicsit eltér egymástól. A alábbi két képen mindkettőt bemutatom.

Mit látunk mindezekből a túránk folyamán?

• A melegfront előtt lassan vastagodó felhőzetet észlelünk, a fátyolfelhőket egyre vastagabb esőfelhők váltják
• Megindul a csapadék, egyre erősödő, kitartó esőre kell számítanunk
• A melegfront elvonulása után a csapadékékhullás csak lassan mérséklődik, és párás marad a levegő
• Az érkező hidegfrontot heves zivatarok, felhőszakadások kísérik, ezek aztán gyorsan megszűnnek
• Hidegfront után lehűl a levegő, a zivatarfelhők elvonulnak, a felhőátvonulásokat követően kisüt a nap és a következő front érkezéséig szép idő várható

Persze mindez nagyon szép így leírva, a valóságban mindez sokkal bonyolultabb, hiszen a különféle ciklonok frontjai hullámzanak, hurkokat vetnek, egymáshoz kapcsolódnak, közben folyamatosan változnak, születnek és eltűnnek.

Most hogy megnéztük a frontok fajtáit, röviden szólnék arról is, hogyan keletkeznek és jutnak el hozzánk! Magyarországon a frontok tipikusan mérsékelt égövi, másnéven atlanti, vagy pedig mediterrán ciklonokhoz kapcsolódnak, és ezek a nevek a keletkezési helyeikre is utalnak. 

Mit mutatnak meg a meteorológiai térképek?

A következőkben látható meteorológiai térképeken piros vonallal és félkörökkel ábrázolják a melegfrontokat, kék vonallal és nyilakkal a hidegfrontokat, végül lila színnel valamint félkörökkel és nyilakkal az okklúziós frontokat. A félkörök és nyilak mindig a frontok mozgási irányába mutatnak. Kék „M” betű jelzi a magasnyomású, piros „A” betű pedig az alacsony nyomású övezeteket. A fekete karikákhoz kapcsolódó zászlócskák a szélirányt és erősséget mutatják, számokkal pedig hőmérséklet került feltüntetésre. Fekete folyamatos vonalak kötik össze az azonos nyomású helyeket, a vonalakba írt számok a légnyomást mutatják hektopascalban. Végül a fehér foltok a felhőzet elhelyezkedését jelzik. Ránézésre bonyolultnak tűnik a térkép, de a meteorológusok minden fontos dolgot ábrázolni szerettek volna rajta!

Atlanti ciklon

Ciklonok mindig a hideg és melegebb levegőtömegek egymással szembeni áramlásának határán keletkeznek hurokképződéssel. Ebbe nem érdemes belemélyedni, inkább csak a hatásukkal foglalkozzunk! Ezek a ciklonok tehát az Atlanti-óceán vize felett keletkeznek, és a víz párolgása miatt nagyon sok nedvességet képesek magukba gyűjteni. Ezek a nedves légtömegek a Föld forgásából származó Coriolis-erő hatására (amely végül is nem erő, csak éppen akként érzékeljük a hatását) az óramutató járásával ellentétesen forogni kezdenek az Egyenlítőtől északra – emiatt is ciklon a nevük - majd az uralkodó nyugati szelek kelet, északkelet felé hajtják őket, Európa felé. Forgásuk közben mindig a melegfront halad elöl, azt követi a hidegfront. Hozzánk általában nyugat, északnyugat felől szoktak érkezni és egy-két esős nappal kell számolnunk az áthaladásukkor. Ez alól kivételt képez, ha a ciklon frontjai „hullámot vetnek” a Kárpát-medencében, melyből egy önálló kis ciklon fejlődhet ki.

Az Eunice viharciklon melegfronti felhőzete már elérte Magyarországot, hidegfrontja pedig épp Belgiumban és Németországban garázdálkodik.

Csapadékuk és erejük zömét Európa nyugati partvidékén adják ki magukból és fokozatosan lassulva, erejükből veszítve érik el a Kárpát-medencét. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb energiával rendelkeznek ezek a ciklonok, jó példa erre a nemrégiben, idén februárban született Dudley és Eunice. Ezeket az erős szeleik miatt már viharciklonként emlegették, és az Eunice olyan erővel söpörte ki a párát még Közép-Európából is, hogy a Vértesből megpillanthattam a 200 kilométerre lévő Schneeberget!

Mediterrán ciklon

Általában Olaszország északi részén szokott keletkezni, ugyanis az Alpok felett lelassuló atlanti ciklonok hidegfrontja ott találkozik a Földközi-tenger medencéjének melegebb, párás levegőjével. Természetesen ez is forgásba jön az óramutató járásával ellentétesen, majd megkezdi a vándorlását északkelet felé, ebben az irányban pedig éppen útba esik neki Magyarország. Érkezésekor általában megfigyelhető, hogy meleg, sokszor afrikai eredetű meleg levegőt sodor maga előtt, ez okozta pár nappal korábban nálunk a sáros esőt is. A mediterrán ciklonok először hazánk délnyugati részét érik el, emiatt is az Őrség a legcsapadékosabb vidékünk. A mediterrán ciklonok lassan mozognak és sok csapadékot képesek okozni! Évszaktól függően ez lehet eső és hó is.

Kifejlett mediterrán ciklon Közép-Európában. Ez hozta meg végre a régen várt csapadékot a Kárpát-medencébe április legelején.

A hidegbetörés

Téli időszakban az északi sarkvidéken nagyon sok hideg levegő halmozódik fel, ezt egy sztatoszférikus poláris örvény zárja magába. Ha ez a légörvény valamilyen okból meggyengül, a sarkvidéki hideg kiszabadul és messzire behatolhat Európába, bár ennek a jelenségnek a legnagyobb megszenvedői Észak-Amerika lakói szoktak lenni! A poláris légörvény gyengülését sokan a globális felmelegedés rovására írják, egy dolog biztos: az utóbbi időkben egyre sűrűbben jelentkezik. A hidegbetörés tulajdonképpen hidegfrontnak felel meg, de nem kapcsolódik sem atlanti, sem pedig mediterrán ciklonhoz. A hideg levegő a nyugalomba jutása után kristálytiszta időt eredményez, ez a szép téli túrák ideje, bár ezt sokszor rontja a pár nap után a Kárpát-medencében kialakuló hidegpárna ködös időjárása!

Az anticiklon

A ciklonokra jellemző az, hogy alacsony nyomású légköri képződmények, vagyis a környezetükhöz képest bennük alacsonyabb a légnyomás. Az anticiklonokra éppen ennek az ellenkezője igaz, vagyis, hogy bennük a könyezetükhöz képest magasabb a légnyomás. Ennek oka az, hogy amíg a ciklonok belsejére a levegő felemelkedése következtében fellépő felhőképződés jellemző, az anticiklonokban pont lefelé áramlik a levegő és ez felhőoszlató hatású. Tehát ha a meteorológusok azt mondják, hogy Magyarország felett anticiklon alakul ki a következő napokban, akkor nyugodtan tervezhetünk akár többnapos túrákat is, mivel anticiklon jelenlétében az időjárási frontok messze elkerülnek bennünket!

Ez persze nem jelenti azt, hogy túra közben nem kaphatunk a nyakunkba egy-egy heves zivatart, ezek ugyanis lokális, helyi hatásokra is kialakulhatnak szinte bárhol! Az időjárást befolyásoló helyi hatásokról azonban egy másik posztban szeretnék majd írni!

Ugrás az időjárásról szóló poszt második részére

 Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

Források:

• https://szimpatika.hu/cikkek/3900/hideg_es_melegfront_tipikus_tunetek_helyes_vedekezes
  
• https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9gk%C3%B6ri_front
  
• https://www.nkp.hu/tankonyv/foldrajz_9_nat2020/lecke_03_007

Fényképek:

• Az [1], [2] és [3] jelű képeket (hidegfrontok érkezése) a https://zivipotty.hu/2008_konv.html oldalról vettem át.
• Az Európa időjárását mutató térképek forrása: https://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes_2005-2019/
• A többi kép és rajz a sajátom