Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 34. Kisebb-nagyobb sétákkal elérhető kilátópontok a Pilisben

Hová érdemes egy-egy nagyobb sétára, kirándulásra indulni a Pilisben, ha szeretnénk szép panorámákban gyönyörködni?

2023. február 13. - horvabe

cimkep-u34.JPG

Nézelődő kirándulók a Boldog Özséb kilátóban

Egy korábbi posztomban a Budai-hegység egy-egy sétával könnyen elérhető, szép kilátást nyújtó pontjait vettem sorra, most egy kicsit lépjünk távolabb a fővárostól és járjuk végig – egyelőre csupán fényképekkel bemutatva – a Pilis Csillaghegytől Esztergomig nyúló vonulatát és vegyük sorra annak a kilátópontjait! Azonban egy dolgot már most a legelején le kell szögeznem: A Pilisbe már nem érdemes utcai cipőben indulni sétára, vagy kirándulásokra, ugyanis itt már magunk mögött hagyva a városias környezetet sokszor jól kitaposott, de esetleg köves turistautakon, gyalogösvényeken kell megközelítenünk a kilátópontokat! Strapabíró sportcipő, vagy kirándulócipő ajánlott! A kilátópontokhoz jelzett turistautakon lehet eljutni, mindegyik ismertetett útvonal térképe megtalálható a poszt végén a Függelékben. A turistajelzések követése azonban már bizonyos jelzésolvasási gyakorlatot feltételez.

Mielőtt azonban nekiindulnánk a kilátópontokhoz vezető kirándulásoknak, röviden szólok a Pilisről is. Az üledékes kőzetekből – tehát főként mészkőből és dolomitból – felépülő hegység vonulatának szinte minden pontja jól megközelíthető Budapestről egyrészt a 10-es főúton – ez az országút a gerinc délnyugati oldalán halad végig –, vagy pedig a túlsó oldala felől, a Pomáz és Esztergom között a Pilis és a Visegrádi-hegység közötti völgyekben kanyargó, 1111-es számú úton. A hegyek Budapest felőli vége a város felől több útvonalon is elérhető. A lentebb látható térképen bejelöltem a következő részben bemutatott csúcsokat, kilátópontokat.

pilis.jpg

A Pilis térképe a posztban említett kilátópontokkal

A kapaszkodás nagyságára külön mértékegységet vezetek be: ez pedig a gellérthegynyi kapaszkodó. Azt hiszem, mindenki ismeri a Budapesten a Duna fölé magasodó dolomitszirtet, vagyis a Gellért-hegyet, amelynek a csúcsán a Szabadság-szobor áll. Nos, a szobor talapzata körülbelül 120 méterrel van a folyóparti Gellért tér fölött, ahonnan a csúcsra vezető sétány indul. Tehát a következőkben egy gellérthegynyi kaptató 120 métert fog jelenteni! Fontos, hogy a leírásban csak a kilátópontra vezető út hosszát és emelkedését adtam meg, de azt visszafelé is meg kell tenni! És még egy dolog: valamennyi kilátóponton jártam már többször is, az összes képet saját magam készítettem az évek során. Igyekeztem téli képeket válogatni, hiszen február közepe van, de vannak olyan helyek, amelyekről csak nyári képeim vannak elfogadható minőségben.

Tehát távolságot és szintemelkedést írtam minden útvonalra, de hogyan számítsuk ki ebből a túránk időtartamát? Nyugodt, sétálós tempóban 3 km-t tehetünk meg óránként (tehát 1 km-t 20 perc alatt), ehhez adjunk minden 10 méter szintemelkedés után 1 percet. Így megkapjuk az odajutás idejét. Ennek vegyük a kétszeresét (bár visszafelé inkább lejtenek az utak, de így lesz egy kis tartalék időnk is) és adjunk hozzá még legalább fél órát, amit rászánunk a nézelődésre, az út közben a kisebb megállásokra, esetleg az útkeresésre. 

És még valami: A most ismertetésre kerülő kilátópontokat (és még másokat is) a Pilisi kilátások túramozgalom keretében is végigjárhatjuk, a pontokon igazolva az ottjártunkat a teljesítés után szép jelvényt kaphatunk!

A Nagy-Kevély

Budapest felől indulva az első szép panorámát nyújtó pont az 534 méter magas Nagy-Kevély sziklás csúcsa. Nevére bizony alaposan rászolgált, hiszen a csúcsa pontosan 7 méterrel van magasabban a budapesti János-hegynél, azonban megéri felkapaszkodni rá! Ezt aztán megtehetjük hosszabb, vagy rövidebb útvonalon is, a kirándulók általában három irány valamelyikéből szoktak felkapaszkodni rá.

A legismertebb útvonalon az Üröm és Budakalász közötti útról indulunk neki a hegynek a piros sáv turistajelzés útvonalán. Autóval az út szélén lehet leparkolni, illetve a víkendtelkek felé induló keskeny aszfaltút szélén. Ez az útvonal 3,4 km hosszú és 310 métert kell kapaszkodni az utunk során. Ez körülbelül két és fél gellérthegynyi emelkedés. Indulhatunk Pilisborosjenőről is, ekkor 2,5 km hosszú úton 300 métert kell kapaszkodni a piros négyzet, később a piros sáv jelzés útvonalán, a harmadik lehetőség pedig az, hogy Csobánka központjában hagyjuk az autónkat és onnan a piros kereszt, majd a piros sáv jelzéseket követve érjük el a hegytetőt. Ebből az irányból 3,2 km az út hossza, „csak” 265 méter kapaszkodóval, tehát a legkevesebb a három útvonalból, mindössze két gellérthegynyi.

nagy-kevely_1.jpg

Kilátás a Nagy-Kevély sziklás csúcsáról. A képre kattintva külön lapon nyílik meg az 5500 pixel széles panorámakép.

És hogy mit látunk a hegytetőről? Csodálatos félköríves panoráma nyílik onnan Budapestre, a Solymári-völgyben fekvő Pilisborosjenőre, Pilisvörösvárra és a Budai-hegység északi ívére. A környék legmagasabb pontján állunk itt, csak az északnyugat felé még éppen látható Pilis-tető (756 méter) magasabb a Nagy-Kevélynél! Fentebb egy panorámaképet is láthattok a csúcsról nyíló kilátásról.

Az Oszoly

Az Oszoly mindössze 328 méteres magasságával eltörpül a szomszédos Nagy-Kevély mellett, ennek ellenére nagyon szép kilátás nyílik a csúcsáról! Megközelítése eléggé egyszerű: Csobánka központjából a Kossuth Lajos utcán induljunk el a hegy felé, majd rövid kapaszkodás után a szélső házak melletti turistapihenőt elérve a sárga kereszt jelzések köves gyalogútján másszuk meg a gerincet. Balra térjünk rá a sárga sáv jelzés útvonalára, majd pár száz lépés után egy újabb balkanyarral a sárga háromszög jelzéseket követve kaptatunk fel hátulról a sziklás hegycsúcsra. A fentebb leírt útvonal mindössze 1,3 km hosszú 136 méter kapaszkodással, tehát nagyjából egy gellérthegynyit kell kapaszkodnunk.

Innen is félköríves kilátás nyílik nyugat felé, magunk alatt látjuk egész Csobánkát, távolabb tekintve a Pilis főgerincére látunk rá. Balra a Kis-Kevély csúcsa tűnik fel (csak alig valamivel alacsonyabb nagyobb testvérénél), előttünk terül el a Csobánkai-nyereg lassan beépülő mezeje, jobbra a Hosszú-hegy és a Pilis-tető is feltűnik. Az Oszoly tehát egy viszonylag könnyen elérhető kilátópont, azonban számítsunk arra, hogy a sárga kereszt jelzés jól kitaposott gyalogútjának egyes szakaszai eléggé meredekek, azonban kényelmes sétával is felérünk a tetőre 40 perc alatt.

A Pilisi Boldogasszony kápolna

A Pilis legmagasabb hegye, a Pilis-tető lábánál áll a Boldogasszony kápolna, amely a legkönnyebben Pilisszántó felől közelíthető meg. Ha az autónkat a település felső végén, az autóbuszforduló melletti füves placcon hagyjuk, mindössze egyetlen kilométernyi sétával és közben 100 méternyi szint legyűrésével már fenn is lehetünk a hegyoldalban álló kápolnánál! Tehát induljunk el felfelé az országút szélén, majd ahol szemből megérkeznek a piros sáv jelzések és balra letérnek egy földútra, kövessük azokat, végül nagyjából 600 lépés után az útelágazásban térjünk jobbra az emelkedő keréknyomokra. Innen már hamar felérünk arra a platóra, ahol a templomocska áll.

A kápolnától délkelet felé nyílik kilátás, alattunk terül el Pilisszántó, a háttérben pedig a Pilis-gerinc húzódik. Balra a valóban hosszú Hosszú-hegy erdős oldala emelkedik, mögötte feltűnik a távolban a Nagy-Kevély, közvetlenül mellette pedig a kicsit alacsonyabb Ziribár-hegy is. Jobbra a széles Solymári-völgy mögött már a Budai-hegység északi gerince emelkedik, tiszta időben jól látszanak a Hármashatár-hegy tetején az adótornyok is. Ez a kilátópont is könnyen adja magát, azonban ne feledjük, itt csupán 360 méter magasan járunk, a Pilis-tető 756 méter magas csúcsa még majdnem 400 méterrel fölöttünk tornyosul! Ha innen ilyen szép a kilátás, vajon milyen lehet odafentről?

A Pilis-tető

A Pilis-tető jellegzetesen olyan hegy, amelyet megmászhatunk kicsi és nagy erőfeszítéssel is! Most a legkönnyebb útvonalat írom le részletesen, amely akár egy hosszú sétának is tekinthető. Tehát álljunk meg az autónkkal az 1111-es úton ott, ahol a Két-bükkfa-nyeregnél kiágazik belőle a Dobogókőre vezető országút. Itt nagyjából 30-40 autó számára van hely az országút melletti salakos, földes placcon, hétvégéken bizony eléggé gyorsan megtelik személygépkocsikkal, hiszen több szép kilátópont is elérhető innen kisebb-nagyobb sétákkal. Tehát ide érvényes a közmondás: ki korán kel, aranyat lel – legalábbis parkolóhelyet a Két-bükkfa-nyeregben!

Kevés errefelé járó autós tudja, hogy egy negyedik aszfaltút is indul az elágazásból, méghozzá a már évtizedekkel ezelőtt felszámolt légvédelmi támaszpontra a Pilis-tetőre! Masszív fémsorompó zárja el az utat az autósok elől, de ha végigsétálunk rajta a ritkásan felfestett zöld háromszög jelzéseket követve, akkor egy 4,8 km hosszú úton mindössze 200 méter szintemelkedéssel felérhetünk a hegytetőre. Nincsenek az úton meredek emelkedők, hiszen autók számára épült. A kopottas, kanyargós erdei aszfaltút végig a fák között vezet, még gyerekekkel is felérünk a legmagasabb ponton álló Boldog Özséb kilátóhoz két óra alatt!

pilisteto.jpg

Téli panoráma a Boldog Özséb kilátóból. A képre kattintva külön lapon nyílik meg az 6000 pixel széles panorámakép.

A Kőszegi-hegységet leszámítva (amely az Alpok legkeletibb nyúlványa) a Dunántúl legmagasabb pontján állunk itt, ehhez mérten a kilátás is fejedelmi, teljes körpanorámában gyönyörködhetünk a kilátó teraszáról körbetekintve. Északkelet felé Dobogókőre nyílik nagyszerű kilátás, különösen tiszta időben erre kell keresnünk a Magas-Tátra fűrészfogas gerincét is – a megpillantása különösen nagy élmény ilyen messzeségből! Kelet felé tekintve alattunk terül el Pilisszentkereszt, mögötte a Visegrádi-hegység csúcsa sorjáznak, ameddig a szem ellát.

Dél felé Pilisszántó fekszik a hegy tövében, ebben az irányban azt a kilátást látjuk, mint a Boldogasszony kápolnától, csak éppen 400 méterrel magasabbról! Nyugati irányban a Gerecse dombjaira nyílik széles betekintés, és persze körbevesznek bennünket a hegytetőn épült légvédelmi támaszpont már pusztulófélben lévő épületei. Ha van időnk, érdemes végigsétálni közöttük is! Tehát ennek a kilátónak a felkeresése az oda-vissza úttal és a nézelődéssel már egy félnapos program!

A Pilis-tető megközelíthető más útvonalakon is, ezek közül a legnagyobb kihívást jelentő a Pilisszentkeresztről induló. A település központjából a piros sáv jelzéseken kell elindulni a hegy felé, majd a Magas-hegy nyergében kell váltanunk a zöld sáv jelzés útvonalára. Egy csodálatos útvonalon, a Panoráma út szerpentinkanyarjain keresztül másszuk meg a hegyet, és ahogy egyre feljebb érünk, úgy lesz egyre szebb a kilátás is. A hegytetőt a zöld háromszög jelzés helyenként köves ösvényén érhetjük el, miután felértünk a hegyhát rétjeire. Ez az útvonal 5,6 km hosszú 480 méter szintemelkedéssel (négy gellérthegynyi szint!), ezért csak rutinos erdőjáróknak és azoknak ajánlom, akik keresik a kihívásokat!

A Fekete-kő kilátópontja

Mint fentebb már írtam, a Két-bükkfa-nyereg több kirándulás kiindulópontja is lehet. Többek között innen indulva érdemes felkeresni a Fekete-kő kilátópontját is. A zöld kereszt turistajelzés jól kitaposott ösvényén induljunk el a nyeregből, később pedig váltsunk a zöld háromszög jelzések ösvényére. Ezen az útvonalon nagyjából 1,4 km-t kell megtennünk, miközben 65 méter kapaszkodunk és 90 métert ereszkedünk az ösvényen a kilátópontig. Főleg az ereszkedés vége meredek, mielőtt kiérünk a sziklákra. 

És hogy milyen innen a kilátás? Az eddigi kilátópontok közül talán a legszűkebb, hiszen csak északnyugat felé nyílik kilátás, de az első osztályú! Pilisszentlélek fekszik közvetlenül alattunk a völgyben, a sziklákról szinte beláthatunk az udvarokra is! Balra a Fekete-hegy erdős oldala húzódik, jobbra pedig a Szentléleki-tető zárja el a kilátást, egyedül északnyugat felé látunk el messzire, fel is tűnnek a távolban az esztergomi Suzuki gyár szerelőcsarnokai, és a Vaskapu-hegy erdős teteje mögül a Bazilika kupolája kukucskál ki.

Pilisszentlélek nevét nem nagyon ismerik az emberek, viszont Pajkaszegről már szinte mindenki hallott, aki tévét szokott nézni. Az egyik kereskedelmi kanálison futó, „A mi kis falunk” című sorozat játszódik ebben a kitalált nevű faluban és Pilisszentlélek adja a forgatási helyszínt hozzá már évek hosszú sora óta!

A Kémény-szikla

Ez a kilátópont is elérhető a Két-bükkfa-nyeregből, bár itt már egy jóval rövidebb útvonal is szóba jöhet Klastrompuszta felől. A következőkben mindkét útvonalat részletesen ismertetem. Tehát a Két-bükkfa-nyeregből megint csak a zöld kereszt jelzéseket kell sokáig követni, csak utunk utolsó 300 lépését kell a szikla tetejére kivezető zöld háromszög jelzésű ösvényen megtennünk (ez egy jóval messzebb lévő zöld háromszög jelzés, mint amelyen a Fekete-kőre juthatunk ki). Ez az útvonal 3,2 km hosszú, 100 méter emelkedéssel és 265 méter lejtéssel. Eljuthatunk a sziklára a kicsiny Klastrompusztáról is, ekkor az aszfaltút végéről, a parkoló rétjéről indulva mindössze 1,7 km-t kell megtennünk, miközben 180 métert kapaszkodik és 60 métert lejt az utunk. Ekkor a sárga sáv, később a zöld kereszt, végül a zöld háromszög jelzéseket kell követnünk.

kemeny-szikla.jpg

Panorámakép a Kémény-szikláról. A képre kattintva külön lapon nyílik meg az 6000 pixel széles panorámakép.

És akkor pár szót a kilátásról is: A szikla lapos tetejéről a Dorogi-medencére nyílik tág panoráma: alattunk terül el Klastrompuszta, északnyugat felé Kesztölcöt és Dorogot látjuk a távolban, nyugat felé Piliscsév házai is feltűnnek a dombok között. A hátteret a Gerecse hegyei-dombjai adják, bár délnyugat felé rálátunk a Piliscsaba feletti Nagy-Kopaszra és északnyugat felé a Kétágú-hegyre is.

Nagy-Kopasz

A Budai-hegység legmagasabb pontját is Nagy-Kopasznak hívják, de most a Piliscsaba feletti Nagy-Kopaszról beszélünk, melynek tetején 2015-ben épült fel a Dévényi Antal kilátó, melyre azonnal rá is ragasztották a kinézete alapján a Jenga-torony nevet. Ezt a kilátót a legegyszerűbben a piliscsabai vasútállomás P+R parkolójából érhetjük el a kék háromszög turistajelzéseket követve. Ez az útvonal 2,2 km hosszú és mintegy 220 méter szintemelkedést is le kell győznünk közben, tehát nem adja könnyen magát ez a kilátópont sem a majdnem két gellérthegynyi kapaszkodással! Először Piliscsaba utcáin kaptatunk egyre magasabbra, aztán az erdőben folytatjuk az utunkat a fák között. Na, de mit kapunk cserébe az erőfeszítésünkért?

jenga-torony.jpg

Panorámakép a Dévényi Antal kilátóból fényképezve. A képre kattintva külön lapon nyílik meg az 8000 pixel széles panorámakép.

Csodálatos körpanoráma nyílik a kilátóból a Pilisre és a Budai-hegységre, de legszebben innen is a Dorogi-medence településeit látjuk. Ide tényleg fel kell jönni és látni kell a kilátást!

A Kétágú-hegy

Ezt a kilátópontot inkább a siklóernyősök ismerik, ugyanis nagyon népszerű starthely a Kétágú-hegy délkeleti csúcsának sziklás orma. Hogyan juthatunk fel ide? Kesztölcről érdemes indulni, az autót lerakni valahol a volt Hársfa kocsma környékén és az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit követve nekiindulni a hegyek felé vezető útnak. Rövidebben is megoldható a séta, ha a volt Hársfa kocsmánál rátérünk a hegyek felé induló keskeny aszfaltútra, és a keresztező kék sáv jelzés ösvényéig megyünk rajta. Itt megállhatunk az autóval a rét szélén.

Az Országos Kéktúra útvonalán felkapaszkodva a sziklák tövében fekvő rétre is szép már a kilátás Kesztölcre és a Dorogi-medencére, azonban ha a turistautak elágazásából a zöld sáv jelzésen továbbindulva megmásszuk a meredek ösvényen a hegyet, akkor a zöld háromszög jelzések rövid ösvényének a végéről csodálatos panorámában gyönyörködhetünk! A 2,8 km-es úton 320 méter szintemelkedést kell legyőznünk, ez tehát több mint két és fél gellérthegynyi kaptató jelent, mire felérünk az 504 méter magasságban lévő kilátópontra!

A Dorogi-medencét látjuk itt is elterülni alattunk, Kesztölc szinte a lábainknál hever, de jól megfigyelhetjük a távolabb fekvő Dorogot is. A hátteret itt is a Gerecse hegyei-dombjai adják, és ha szerencsénk van, a sziklákról induló siklóernyősöket is megnézhetjük. Ők a hatalmas hátizsákba összecsomagolt ernyőikkel ugyanazon az útvonalon másszák meg a hegyet mint mi!

Kis-Strázsa-hegy

Utolsóként egy tényleg könnyű, kis erőfeszítést jelentő sétával zárom a sort. A Pilis vonulatának egyik legutolsó hegye a Kis-Strázsa-hegy, Esztergom-Kertváros mellett áll a mindössze 233 méter magas domb. Az autónkat hagyjuk a Kökörcsin ház előtt, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park bemutató épülete, és az előtte lévő parkoló ingyenesen használható. A bemutatóház és a hegytetőn álló kilátó általában zárva szokott lenni, de több ösvény is nekiindul a hegynek, amelynek ez az oldala eléggé kopár, tehát eltévedni nagyon nehéz rajta. A Strázsa-hegyi tanösvény elvileg ki van táblázva és felkapaszkodik a tetőre, de legutóbbi ottjártamkor a jelzései meglehetősen kopottak, foghíjasok voltak. Nagyjából 80-90 méter kapaszkodással juthatunk fel a tetőre, a táv egy kilométernél rövidebb.

A kilátótorony tövéből Esztergomra és Dorogra látunk rá, a kilátást a kopár tetőről szinte semmi sem korlátozza. Jól látható a Duna túlsó partján Párkány (Stúrovo) is, illetve az ellenkező irányba fordulva a Pilis és a Visegrádi-hegység erdős hegyei.

Függelék:

A turistautak.hu online turistatérképpel és túratervező programmal mértem ki a kilátópontokra vezető távokat és szinteket, a térképek az alábbi linkekre kattintva nézhetőek meg. Ezeket a térképrészleteket akár ki is nyomtathatjuk, hogy a túrára magunkkal vihessük azokat.

A Nagy-Kevély megközelítése az Ürömi útról
A Nagy-Kevély megközelítése Pilisborosjenőről
Nagy-Kevély megközelítése Csobánkáról
Útvonal az Oszolyra Csobánkáról
A Boldogasszony kápolna megközelítése Piliscsévről
A Pilis-tető elérése a Két-bükkfa-nyeregből
Útvonal a Fekete-kőre a Két-bükkfa-nyeregből
A Kémény-szikla megközelítése Két-bükkfa-nyereg felől
Kémény-szikla megközelítése Klastrompuszta felől
Útvonal a Kétágú-hegy kilátópontjára
Útvonal a Kis-Strázsa-hegyre

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr7818047536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Smith W. 2023.02.13. 08:11:08

Jó reggelt!

Igazából nekem korábban nem rögzült, hogy mindig hétfőn hat órakor kerül ki egy poszt, eddig csak úgy néha ránéztem a blogodra, aztán elolvastam, ha találtam új dolgot. De a múltkori, "hogyan készül a blogposzt" bejegyzésed óta már tudom, hogy itt tervezetten mennek a dolgok. Szóval ma reggel eszembe jutott, és megnéztem.
Bár nem szoktam keresni, és eddig nem is nagyon találtam elírásokat az írásaidban, de most két dolog is feltűnt:

1. A Kémény-szikláról szóló leírásban ez szerepel: ."... csak utunk utolsó 300 lépését kell a szikla tetejére kivezető zöld háromszög jelzésű ösvényen megtennünk (ez egy jóval messzebb lévő zöld háromszög jelzés, mint amelyen a Kémény-sziklára juthatunk ki)." Ezt biztos, hogy így akartad írni? Nem inkább az előtte lévő Fekete-kőre akartál utalni?

2. A szakaszcímnél a Kétágú-hegyből Kétágyú-hegy lett! :)

Jól összeszedted a legfontosabb helyeket, reméljük, hogy ezután nem lepik el kirándulók tömegei az érintett helyeket... :)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.13. 09:44:17

@Smith W.: Köszönöm szépen hogy felhívtad a figyelmem az elírásokra! Már javítottam is azokat!

gigabursch 2023.02.13. 10:42:37

Ez nagyon jó mértékegység!
:-)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.13. 12:11:32

@gigabursch: Na ugye, hogy ugye? Még évekkel ezelőtt jöttem rá, hogy a "kirándulók" nem tudják elképzelni a szintemelkedést és elkezdtem gondolkodni azon, hogyan tudnám ezt számukra elképzelhetővé tenni.
Aztán rá is jöttem, azért nem tudják ezt elképzelni, mert nem tudják mihez hasonlítani, nem tudják mivel összemérni. Ne, akkor született a Gellérthegy, mint mértékegység! Mert az 500 méter szint, az semmiség, na de 4x megmászni a Gellérthegyet, az már nagyon is valóságos dolog!

Adani 2023.02.13. 16:10:00

Strázsa hegyi kilátó mikor ott voltam zárva volt. A mellette lévő rádiótornyot meg lódarazsak őrizték. Pedig a kilátó tetejéről szépen be lehetne látni a tájat.

hátrasarc 2023.02.16. 20:25:01

A strázsahegyi mindig zárva.Persze ez csak akkor érdekes,amikor felkapaszkodva egy cetli vártja az emberfiát,hogy a kulcs a völgyben lévő házban van..

Adani 2023.02.17. 09:47:03

Mikor én mentem cetli se volt.
www.youtube.com/watch?v=W7RkhnUvDXU

Biciklivel feljönni elég embert próbáló volt, na meg én marha a legnagyobb kámikulában mentem fel, épp a fejem nem forrt csak fel a völgyben meg az első kisbolt ásványvíz és sörkészletét felvásároltam.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.17. 10:24:28

@hátrasarc: Ja. A pláne az, hogy a ház is zárva szokott lenni.

hátrasarc 2023.02.17. 11:56:55

@horvabe: Azt még nem próbáltam :D Csak kövel megdobni onnan fenntről :D
Néha jó tanácsadó a harag.

hátrasarc 2023.02.18. 20:15:53

Most jön el a jóvilág! Szeretett vezérünk bevezette/személyesen a saját kis kezével/az vármegyei bérleteket!
Juhuu!
Remélem sokkal több leírás jön :D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.19. 04:05:53

@hátrasarc: Nocsak, erről még nem is hallottam! De a szép idők szinte napra pontosan egy év múlva kezdődnek, amikor elmegyek nyögdíjba és időmilliomos nyugger leszek, aki ingyen utazhat az országon belül bárhová! :-D

gigabursch 2023.02.19. 09:30:03

@hátrasarc:
No, én meg azon merengtem, hogy minden évben hatalmas médiakampányt kap a '-'Kitörés 60', hogy mikor lesz ebből kifestett túraútvonal, meg leírás, meg látnivalók.

hátrasarc 2023.02.19. 10:23:32

@gigabursch: Van aki szerint esemény..Vannak akik azt mondják,csak a dolgukat végezték és az életüket mentették.Vannak akik náciznak,vannak akik hősnek tartják Őket.
Erősen pártállás szerint mérlegelnek az emberek.
Ha ugyanarról a kitörésről beszélünk.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.19. 11:12:38

@gigabursch: Részletes leírás a túraútvonalról már van, az útja jó részét jelzett turistautakon teszi meg. Külön jelzése biztos nem lesz, szerintem nem is engedélyeznék, mivel eléggé megosztó lenne, ahogy @hátrasarc is írta. Van honlapja is, ott van leírva a részletes útvonal:
kitorestura.hu/utvonal/

gigabursch 2023.02.20. 08:52:58

@hátrasarc:
Igen erre gondoltam.
Az OFF-os politikai vonalat eleresztem, nem kívánom szétrobbantani a blogot.

@horvabe:
Köszönöm a leírást, látom van ott letölthető fedvény is.
süti beállítások módosítása