Kerékpárosok egy angol utcán [1]
Talán a legfontosabb, hogy amikor kerékpárra ülünk, és kigurulunk vele az utcára, akkor mint a közlekedés résztvevőinek mindenben meg kell felelnünk az előírásoknak! Ez két dolog miatt is fontos: egyrészt a kerékpárra szerelt és az általunk viselt felszerelések a biztonságos közlekedésünket is elősegítik, másrészt pedig a hiányuk miatt meg is büntethetnek bennünket a rend marcona őrei! De honnan tudhatjuk meg pontosan, hogy mit kell felszerelni a bicajra és mit kell viselnünk ahhoz, hogy szabályosan közlekedhessünk a forgalomban?
Két rendelet az, amely megadja a fentebbi kérdésekre a választ! Az egyik a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, a másik pedig az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, amelyet mi laikusok egyszerűen csak KRESZ néven emlegetünk. Megmondom őszintén, mindkét rendelet meglehetősen hosszú, ráadásul a nyelvezetük sem nevezhető egyszerűnek (jellegzetesen jogász bikkfanyelven van fogalmazva mindkettő), tehát csakis azokat a részeiket nézzük meg alaposabban, melyek a kerékpárokra és a kerékpárosokra vonatkoznak!
A kerékpárra vonatkozó előírások
A fentebb említett 6/1990. KöHÉM rendelet 116. paragrafusa intézkedik erről. Lássuk hát, mivel kell rendelkeznie a kerékpárunknak a forgalomban! Az alább látható képen egy olyan városi kerékpár látható, amely nagyjából eleget tesz az alább részletesebben, magyarázatokkal ellátva közreadott előírásoknak:
Az előírásoknak nagyjából megfelelően felszerelt kerékpár [2]
Most lássuk tételesen a dolgokat, milyen eszközökkel kell felszerelni egy kerékpárt! Dőlt betűkkel a rendelet szövege olvasható, álló betűkkel a megjegyzéseim. A három pont (...) az idézetből való kihagyásokat jelzi. A * jel az mutatja, hogy itt a rendelet szövege valamikor változott, már nem az eredetileg kiadott. Mindenesetre a idézeteket a most, 2022. szeptember 18-án hatályos rendeletből vettem! Erre mutat a fentebbi link is.
116. § * (1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
Oké, tételezzük fel, hogy ez alapból megvan minden kerékpáron, mert ki látott már a forgalomban kormány nélküli biciklit? Viszont a rendelet szerint könnyen kezelhetőnek is kell lennie. Azt javaslom, pár évente azért nézzünk rá a bringa kormánycsapágyára, tisztítsuk ki és zsírozzuk meg újra, ha a korábbi kenőanyag már összekoszolódott, vagy eltűnt belőle. Ilyenkor be is állíthatjuk, hogy ne szoruljon, vagy kotyogjon. Bár a rendelet nem említi, én azért megjegyezném, hogy szerintem a kormány mozgását sem szabad semminek sem akadályoznia, például a vázra szerelt gyerekülésnek és benne ülő gyereknek sem!
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
A két külön fék rajta van minden újonnan vásárolt kerékpáron, ezek külön-külön hatnak az első és a hátsó kerékre, saját külön fogantyújuk van, lehet mindkettő bowdenszálas, de természetesen a kontrafék is megengedett a hátsó keréken. Még általánosan elterjedtek a felnit megfogó patkófékek - az én bringámon is ilyenek vannak -, és ezek bizony esőben veszíteni szoktak a hatásosságukból pusztán azért, mert a nedves felni felületén nehezebben tapadnak meg a fékbetétek, így csak lassabban tudunk megállni. Erre bizony figyelnünk kell csapadékos időben, tehát messzebbről kezdjük a fékezést, illetve néha húzzuk be kicsit a fékeket, hogy a felnire rakódott vizet a fékbetétek letörölhessék!
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
Tehát nem szabad mindenféle dudát, kürtöt, más egyéb hangot adó készüléket (békabrekegést, libagágogást, tehénbőgést, stb.) a kormányra aggatnunk, hiszen ezek hangja a rendelet szerint nem megfelelő, viszont a megfogalmazás teret enged az egyre jobban terjedő elektronikus kütyüknek, melyek csengőhangot is utánozhatnak.
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával.
...
A d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is.
...
A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
A legfontosabb dolog: látni és látszani! A legtöbb újonnan eladásra kínált túrakerékpáron általában rajta van a dinamós működtetésű első és hátsó lámpa, de ezt én kicsit divatjamúltnak tartom, zajos is, meg a dinamókerék a gumit is koptatja, ahogy forog rajta menet közben. Ezért inkább a LED-es első-hátsó lámpákat ajánlom, ezek régebben elemről működtek, manapság már egyre jobban elterjednek az akkumulátoros lámpák. Bármilyen típust is vesszük meg, rögtön próbáljuk ki, hogy mennyi ideig világítanak elemcsere, vagy töltés nélkül, hogy aztán ne érjenek kínos meglepetések bennünket út közben. Ha mégis cserbenhagy bennünket a LED-es világítás éjszaka, akkor azért jó, ha ott van tartaléknak a dinamós világításunk is!
És még egy gondolat! Bár a rendelet szerint a lámpák villogó üzemmódja is megengedett, én azt ajánlom, ne használjuk azt, működjenek a lámpák inkább folyamatos fénnyel! Így kevésbé zavarjuk a mögöttünk érkezőket, vagy a szembejövőket, ráadásul a folyamatosan világító első lámpa fényében mi is többet látunk az esetleg nem megfelelően megvilágított úttestből! A LED-es fényforrások általában könnyen kipattinthatóak a foglalatukból, ezért ha a kerékpárt otthagyjuk valahol, mindig vegyük le azokat és tegyük el a zsebünkbe, hogy el ne tűnjenek! Persze ebből a szempontból a legjobb, ha a világítást a sisakunkra, vagy a ruhánkra szereljük, ekkor mindig magunkkal hordhatjuk azokat!
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel,
Ez nagyon fontos, ugyanis a legtöbb kerékpáron nincs elöl fehér színű fényvisszaverő prizma, mivel régebben nem volt kötelező, de most sem így adják el az új kerékpárok javát! Ha szabályosan szeretnénk közlekedni, ezt a hiányt mindenképpen pótolnunk kell! A másik fontos dolog pedig az, hogy a könnyen bepiszkolódó prizmákat rendszeresen töröljük le, hogy elláthassák a funkciójukat, vagyis hogy visszaverjék a szemből, vagy hátulról érkező lámpájának fényét! Ne feledjük: látni és látszani!
g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ-EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
Nem csak elölről és hátulról, de oldalról is jó, ha lát bennünket a közlekedés többi résztvevője, ezért szereljük fel ezeket a sárga színű fényvisszaverőket a küllőkre! Én feltettem ezeket mindkét kerékre a ha már lúd, legyen kövér elvből kifolyólag. Tényleg bagóért meg lehet venni ezeket a kerékpárboltokban! Mostanában terjednek a fényvisszaverő felülettel gyártott gumiabroncsok, a rendelet ezeket is megengedi, viszont őszintén szólva, még soha nem láttam fényvisszaverő körgyűrűt a kerekeken. Mindenesetre ezek a fehér gyűrűk is megengedettek! Viszont nem lehet használni a világító küllődíszeket a rendelet szerint, bár érdekes színfolt egy ilyenekkel kivilágított kerékpár!
Borostyánsárga küllőprizma
A kerékpárt fel lehet szerelni még (most már nem szó szerint idézve a rendeletet):
- az oldalán és a pedálokon borostyánsárga fényvisszaverő prizmákkal,
- hátul, bal oldalon személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz
- gyermeküléssel olyan módon, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja.
A kerékpárhoz kapcsolható egy legfeljebb 70 centiméter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (kerékpár utánfutó). Természetesen az utánfutót is fel kell szerelni piros fényvisszaverő prizmával (ennek háromszög alakúnak kell lennie) és a kerékpárra is előírt hátsó, piros színű világítással.
A rendelet további részei egyértelműen meghatározzák, hogy milyen legalacsonyabb, vagy legmagasabb pozíciókban szerelhetőek fel a lámpák és a prizmák, de ezek a határok olyan tágak, hogy azok szinte mindenhol elhelyezhetőek a bringán. Szerintem egyedül a küllőprizmák elhelyezésénél kell az előírásokra figyelni, ugyanis azoknak 10-15 centiméter távolságra kell lenniük a felniktől.
Ha valaki kíváncsi a rendelet teljes szövegére, ezen a linken megtalálhatja azt! Most, hogy tisztáztuk, milyen előírásoknak kell megfelelniük a kerékpároknak, lássuk, mi vonatkozik a kerékpárosokra!
A kerékpárosokra vonatkozó előírások
Mint már fentebb írtam, itt az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, vagyis a KRESZ szabályai a mérvadók. Lássuk hát ezeket is!
Szabad-e szeszesital fogyasztását követően kerékpározni?
Ez nem felszerelés, de annyira fontos, hogy ide is leírom!
4. § (1) Járművet az vezethet, aki
…
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.…
(4) * Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában a járművezető szervezetében szeszesital fogyasztásából származó alkohol jelenlétére vonatkozó korlátozást.
Tehát, ha a kerékpáros a biztonságos vezetésre képes állapotban van, akkor nem kell vizsgálni azt, hogy ivott-e! Gumiparagrafus, úgy lehet értelmezni, ahogy akarjuk! A lényeg, hogy szabad inni, de csak annyit, hogy azt a külső szemlélő (rendőr) ne vegye észre abból, ahogy kerékpározunk! Aztán, hogy mennyire sasszemű a rend őre, az kérdéses. Ilyen szempontból tehát a legjobb, ha vak rendőrrel találkozunk! Persze az is jó megoldás, hogy nem iszunk, ha tudjuk, hogy kerékpárra ülünk! De ha mégis..., akkor inkább toljuk a bringát a járdán, vagy ha az nincs, akkor az úttest bal oldalának szélén, forgalommal szemben!
Mikor kell bukósisakot viselnie a kerékpárosnak?
Érdekes, de erről a KRESZ konkrétan nem rendelkezik, az előírás kicsit el van bújtatva a megengedett sebességekről szóló paragrafusban!
26. § (1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni: *
…
da) * lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db) * lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
Tehát lakott területen belül a kutya nem foglalkozik azzal, hogy visel-e a kerékpáros fejvédőt, lakott területen kívül pedig addig bicajozhatunk sisak nélkül, amíg a sebességünk nem éri el a 40 km/órát! Viszont sisakkal sem tekerhetünk gyorsabban, mint 50 km/óra! Mivel a versenykerékpárosok kivételével legfeljebb csak erős lejtőn tudunk 40 km/óra felett tekerni, a sisakot akár el is felejthetnénk, azonban be kell látnunk, az elsősorban a saját bucinkat, ezáltal az életünket védi!
Én egy olyan balesetem után kezdtem kerékpáros sisakot hordani, amikor fejreálltam, mint a jancsiszög és négy öltéssel varrták össze a homlokom. Mindez vagy ötven éves bringás rutin és sok tízezer letekert kilométer után történt! Mindezzel csupán annyit szeretnék mondani, hogy még a legrutinosabbakkal is előfordulhatnak szinte kivédhetetlen balesetek, és be kell látnunk, mi kerékpárosok vagyunk az úton közlekedők között talán a legveszélyeztetebbek! Ráadásul a fejünk van a legmagasabban, tehát az fog bukás esetén a legnagyobb energiával a flaszterhoz csapódni! A sisak szó szerint életet menthet!
Na jó, de milyent válasszunk? A felhozatal óriási, az árak rendkívül változóak. Nagyon nehéz tanácsot adni, én is csak halkan javaslom, hogy olyan sisakot válasszunk, amely nem csak a fejünk búbját fedi, de a homlokunkat is, vagy pedig van erős simlédere, amelynek szintén homlokvédő hatása van.
Fényvisszaverő mellény
A KRESZ 54. paragrafusa rendelkezik a kerékpárosok közlekedéséről (erről még szeretnék egy külön posztban foglalkozni), most csupán egyetlen bekezdését idézném:
(6) * A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson
a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és
b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel
Az a) pont visszautal a KöHÉM rendeletben már tárgyalt világításra (érdekes, hogy itt csak fehér fényű lámpát engedve előre, kadmiumsárgát nem), a b) pontja viszont azt mondja, hogy éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt vagy fényvisszaverő ruházatot kell, hogy viseljen a bringás! És hogy mik azok a „korlátozott látási viszonyok”? Ez nincs tisztázva a KRESZ-ben, de ha kicsit belegondolunk, adódik a megoldás! A fényvisszaverő mellény és ruházat a mi életünket védi, tehát jobb, ha az éjszakai tekeréseken kívül ködben, esőben, hajnalban és alkonyatkor is felvesszük, ugyanis így a gyorsabban közlekedők már messziről észlelik, hogy ott vagyunk. Szerintem nappal, jó látási viszonyok között viselni felesleges, de ettől függetlenül jó páran hordják. Nekem mindig ott van a hátizsákomban és ha úgy ítélem meg a látási viszonyokat, akkor fel is veszem!
Még egy dolog! Én szeretem hátizsákba pakolni a dolgaim, de persze az csökkenti a mellényem láthatóságát a sötétben, mivel részben takarja azt. Ezért vettem még évekkel ezelőtt két fényvisszaverő bokapántot, azokat is szoktam hordani. Nagyon figyelemfelhívó, hiszen a pedálokat tekerve állandóan mozognak fel-le a szalagok is!
Zárógondolatként csak annyit mondanék, hogy ne azért szereljük fel a kerékpárunkat és magunkat a fentebb leírt felszerelésekkel, mert kötelező és ha nincs meg, akkor megbüntetnek bennünket, hanem lássuk be, mindezzel a rendeletek megfogalmazói az életünket és testi épségünket próbálják védeni! Tehát értsük meg, nem "ciki" a sisak, vagy éppen a küllőprizma, hanem hasznos biztonsági felszerelés!
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!
Képek forrása:
[1] https://www.businessinsider.com/heres-how-companies-paying-staff-to-cycle-to-work-end-up-saving-money-2018-7 (Dan Kitwood/Getty Images)
[2] Kerékpáros Kisokos
A többi kép a kerékpár tartozékokról a https://kerekparwebshop.eu/ és a https://bikepro.hu/ oldalról származik!
