A Szentháromság tér és a Mátyás templom 1945-ben és most

Budapest régen és most címmel még június végén kezdtem bele egy sorozatba, ennek első részében a budapesti hidakról mutattam meg nyolc fotómontázst, melyek régi, esetenként több mint száz éves fekete-fehér képek és a saját magam által készített fotók összekopírozásával születtek meg. A második posztban a Nagykörúton sétáltam végig az Üllői út és az Andrássy út között, és készítettem hét fotómontázst a hajdani és jelenlegi állapot összeszerkesztésével, most pedig a Várnegyedbe ballagtam fel és fotóztam le az 1945-ös – tehát a hosszú ostrom után készült – fényképek készítőinek helyére állva azt, hogyan is néznek ki most, 78 év után a régi helyszínek.

Toldi Miklós mutatja a pázmándi kerékpáros pihenőben a Budára vezető utat

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Két nappal az előző, Tata és Bicske közötti kerékpártúrám után szombaton ismét nyeregbe pattantam, hogy most a változatosság kedvéért a Velencei-tó partjáról indulva tegyek egy körtúrát az Etyeki-dombságban és a Velencei-hegységben. Mivel nem kellett sokat utaznom, most sem indultam korán, csak hat óra után toltam ki a bringát a házunk kerékpártárolójából és húsz perc alatt legurultam vele a dombról a Kelenföldi pályaudvarra. A 6:45-ös gyorsított személlyel utaztam, negyed nyolc után pár perccel pedig már le is szálltam a Stadler Flirtről a velencei vasúti megállóban.

Kilátás a 633 méter magas Gerecse-tetőre a Tarjáni-horgásztó partjáról

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A blog majd hároméves története során most először döntöttem úgy, hogy a nyár közepén pár hét szünetet tartok a túrázásban és posztírásban is, ugyanis eléggé leterhelő dolog hetente két napot is erre a célra feláldozni. Az egyik napon ugyanis meg kell tenni egy gyalogos, vagy kerékpáros túrát, a másik napot pedig azzal tölteni, hogy elkészítsem a blogra a körítést, tehát hogy kiválasszam és fotosoppoljam a képeket, megszerkesszem az útvonalmetszetet és elkészítsem a túra leírását is. Persze nehogy azt higgyétek, hogy ez valami nemszeretem meló, hiszen imádok túrázni, barangolni gyalogosan és persze bicajjal is, meg sűrűn van közlési kényszerem is, de azért néha jó egyet lazítani! Így hát augusztusban inkább megültem otthon a fenekemen és élveztem a hétvégi semmittevéseket.

A Nagykörút a Király utcánál 1960-ban és most

Budapest régen és most címmel még június végén írtam egy posztot a blogra, akkor a Fortepanról töltöttem le régi képeket a Duna-partról, valamint a hidakról és próbáltam megtalálni azok készítési helyszínét. Amikor felleltem azokat a helyeket, ahol a korabeli fényképész állhatott, elkészítettem a saját képeimet ugyanazokról a témákról. Néhány napja ismét városi túrára indultam bakancsban, hátizsákosan, most a Nagykörúton és szűkebb környezetében jártam egyet, hogy a Fortepanról letöltött újabb adag öreg kép készítésének helyét is megtalálhassam.

Séta a késő őszi erdőben a Körtvélyes gerincútján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nagyon hosszú és kellemesen meleg volt 2018-ban a vénasszonyok nyara, kitartott egészen november közepéig, azonban ekkor már tartósabb lehűlést és csapadékosabb időszakot jeleztek egyre nagyobb valószínűséggel az időjárási előrejelzések. Az utolsó szép napnak egy pénteki munkanap ígérkezett, és mivel még mindig volt szabadságom, úgy döntöttem, nem fogom elszalasztani ezt az alkalmat, és folytatom a Közép-dunántúli Piros Túra (KDP) bejárását ott, ahol tíz nappal korábban abbahagytam: a szári vasútállomáson!

Kilátás a Zuppa-tetőről Szárligetre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Amikor szombaton délután hazaértem a Tarján és Csabdi közötti túráról, nem hittem volna, hogy rákövetkező kedden ismét belevágok a Közép-dunántúli Piros Túrába, hogy ott folytassam a bejárását, ahol abbahagytam! Azonban közbejött egy vasárnapi erőmű meghibásodás, ami miatt munkával kellett töltenem a vasárnapról hétfőre virradó éjszakát és az ezért kapott szabadnapon, mivel nem akadt semmi más dolgom, ismét túrázhattam egyet! Hétfő délután megnéztem gyorsan a menetrendeket, kigyűjtöttem a szükséges vonatok és buszok indulási időit, aztán még elolvastam, hol lesznek a pecsételőpontok a túra útvonalán, de másra már nem volt energiám az átvirrasztott éjszaka és az utána még ledolgozott hétfői munkanap után, ezért már késő délután eltettem magam aludni!

Erdei úton a Somlyó oldalában

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tíz nappal az első Közép-dunántúli Piros túrám után november első szombatján ismét útra készülődtem: most Tarjánból továbbindulva Csabdi volt a célom, ez a kicsi, Bicske mellett fekvő falucska. Erre a napra kissé párás, fátyolfelhős, de napos időt jósoltak a meteorológiai előrejelzések, tehát még mindig tartott a 2018-as évre jellemző hosszú, napos vénasszonyok nyara! A négynapos ünnepi hétvégén éppen a túrám előtt történt az óraátállítás, szóval most már figyelnem kellett arra is, nehogy rám sötétedjen majd menet közben, nem azért persze, mert félnék a sötétben, de akkor nem tudtam volna fényképezni a túraleírás számára!

Kilátás Héregre és a Gerecse-tető TV tornyára a település hátárból

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

BEVEZETÉS

Konzervet kapsz most tőlem, kedves Olvasóm, ugyanis a blog több mint két és féléves fennállása alatt most először fordul elő, hogy nem egy frissiben megtett túrámról számolok be, hanem egy már régebbit idézek fel a blogon. Ráadásul erről már írtam akkoriban a honlapomon is, és bár a szöveg stílusán javítottam, kicsit át is írtam, de mégiscsak egy már több éves túrámat mutatom be benne. És hogy miért teszem ezt? Egyrészt egy kicsit én is szabadságolnám magam, hiszen egy-egy alkalommal maga a túra és az azt követő posztírás két teljes napomat is kitölti, viszont köti a kezem a már két éve bevezetett HH, vagyis minden hétfő reggelen hatkor megjelenő poszt. Másrészt szeretnék - legalább részben - bemutatni egy szinte ismeretlen túramozgalmat, a Közép-dunántúli Piros Túrát, röviden a KDP-t.

Sokan csak a majdnem 1200 km-es Országos Kéktúráról hallottak, mint túramozgalomról, viszont abba belevágni - tapasztalatból tudom - nem kis elszántságot jelent, pedig vannak nála sokkal rövidebb, a túrázással csupán barátkozóknak való túramozgalmak is. Ilyen a posztban is szereplő Közép-dunántúli Piros Túra, amely hosszát tekintve alig a negyedrésze az Országos Kéktúrának, tehát egy-egy alkalommal 20-25 kilométert gyalogolva 12-15 túranap alatt végigjárható. Ez mégiscsak kevesebb, mint az Országos Kéktúra végigjárására fordított 50-60 túranap. Vágjunk is hát bele!

Kilátás észak felé a Homok-hegy csúcsának rétjéről

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A nyár hagyományosan a kerékpártúrák szezonja nálam, azonban csütörtökön azt vettem észre, hogy munkába menet a korábban simán futó hátsó kerék egyre jobban beleüt a patkófék betétjeibe. Gyors ellenőrzés után láttam, hogy két egymás melletti küllő is csak úgy kalimpál a levegőben, viszont nem elszakadtak, hanem a hátsó kerékagy pereméből tört ki darab a lötyögő küllők rögzítőlyukaival! Azt a kacifántos mindenségit! Ez bizony sürgős javításra szorul! Így hát munka után elgurultam a Fehérvári úti Start kerékpárboltba és szervizbe és gondjaikra bízva a bringát csak úgy gyalog-galoppban, a BKV igénybevételével indultam haza. Mivel biztosítottak róla, hogy az agycserével és az újraküllőzéssel hétfőre készülnek csak el, de ez halálbiztos, így hát a hétvégére tervezett kerékpártúrát törölnöm kellett. Akkor viszont gyalogosan indulok majd a hegyek közé!

Pihenő a Vértes fennsíkján az erdőgazdasági út szélén

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Gyalogtúrázóként már sokszor jártam a Vértesben és szinte minden túrámon belebotlottam a hegyvidék erdőit átszelő kopott aszfaltozású erdészeti utak valamelyikébe. Amikor nagyjából tíz éve Szárligeten létrehozták a II. Világháború után felszámolt vértesi kisvasút emlékhelyét pár méternyi keskeny-nyomtávú vágányra helyezett csillével meg faszállító pőrekocsival és elolvastam a mellettük álló tájékoztató táblát, akkor értettem meg, hogy részben ennek a régi vasútnak a nyomvonalán megépített erdészeti utakat kereszteztem eddig a túráim során. De még akkor sem fogalmazódott meg bennem az, hogy egyszer végig kellene tekernem ezeken az utakon, erre még éveket kellett várni, amíg meg nem született ez a blog.

Az Esztergomi Bazilika látképe a párkányi sétányról nézve

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

ELŐZMÉNYEK

Azzal fejeztem be az előző posztomat, hogy törött első fékkel kellett hazatekernem a budafoki vasútállomásról a Biatorbágy-Ercsi túrám végén. Otthon persze azonnal leműtöttem a beteget a bicajról, és másnap elindultam vele az ismerős kerékpárboltokba, hogy valahogy pótoljam azt. Arra persze reményem sem volt, hogy a 36 éves Altenburger fékemhez szerezzek feszítőrugót, de legalább egy méretben és kinézetben hasonló patkóféket próbáltam venni. Végül a Fehérvári úton a Start Kerékpárüzlet és Szerviz jelentette a megoldást, ugyanis habár készleten nem volt nekik sem, de vállalták hogy két nap alatt hoznak egy ugyanakkora Saccon patkóféket, és bár az két forgáspontos lesz, annyi baj legyen!

A martonvásári Brunszvik kastély a tópart felől nézve

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Hosszabb kerékpározási szünet után csak június végén volt lehetőségem ismét nyeregbe szállni, előtte persze átnéztem azt a kis fájlt, melybe a kerékpártúra tippjeimet gyűjtögetem és végül úgy döntöttem, a Zsámbéki-medencében és az Etyeki-dombságon tekerek most egy jót biatorbágyi indulással és ercsi érkezéssel. A túratervezőm nagyjából 75 kilométeres útnak tippelte ezt, mintegy 600 méter szintemelkedéssel, ami pont elegendő a számomra ahhoz, hogy kellemesen elfáradjak az út végére. Két szép látnivaló is adódik ezen az útvonalon: még a túra elején érintem majd Zsámbékon a premontrei kolostor és templom romjait és a vége felé közeledve érkezem majd Martonvásárra, ahol pedig a Brunszvik kastély a kihagyhatatlan látnivaló. Közben pedig egy szakaszon rátérek majd a Budapest-Balaton kerékpárútra is, hogy rajta tekerjek keresztül az Etyeki-dombságon.

Kerékpáros pihenő Etyek és Gyúró között a dombtetőn

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Kapcsolatom a Duna TV-vel még tavaly ősszel kezdődött, egy nagyon kedves ismerősöm, Csernus Gábor tizenháromszoros Országos Kéktúra teljesítő ajánlott be hozzájuk, mint túrakerékpáros „szakértőt”. Persze, dehogy vagyok én szakértő a kerékpározásban, egyszerűen csak szeretem tekerni a pedálokat, járni két keréken az országot és ezt már eléggé hosszú ideje teszem! Na mindegy, a lényeg az, hogy már kétszer is behívtak különféle témákban egy-egy rövidebb stúdióbeszélgetésre, ráadásul egy hónapja érkezett a felkérés arra, hogy bemutatnám-e valamelyik kedvenc túraútvonalamat pár percben a helyszínen, végigtekerve azt! A választásom a BuBára, vagyis a Budapest-Balaton kerékpárútra esett, méghozzá a legszebb részére, a Budapest és Velence közötti szakaszára.

A Szabadság híd és a Gellért-hegy a Corvinus Egyetemtől (régi Fővámháztól) nézve

Hogyan készült?

Néhány éve jelentek meg először olyan fotómontázsok, amelyek ugyanarról a helyről, azonos beállításokkal, de két különböző időpontban készült kép összeszerkesztésével készültek. Akkor arra gondoltam, már az is iszonyú babra munka lehet, hogy egy régi fénykép készítési helyét pontosan megtaláljuk, és ugyanazokkal a beállításokkal elkészítsünk egy másik felvételt, ráadásul még hozzájön ehhez a régi és az új kép összeszerkesztése is! Csak legyintettem egyet, ez biztos olyan nehéz lehet, hogy nem is érdemes profi felszerelés és szoftverek nélkül hozzákezdeni! De a gondolat csak nem hagyott nyugodni, állandóan ott motoszkált a fejemben, végül most szombat délelőtt kinyomtattam vagy kéttucatnyi régi, a Duna-parton készült felvételt a Fortepanról, szokás szerint felfűztem a fényképezőgépem tokját az övemre és csak úgy hátizsákkal, bakancsban nekiindultam a városnak!

Az Esztergomi Bazilika a Duna túlpartjáról, Párkányból nézve

Azt hiszem, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány templom található Magyarországon! Ha elfogadjuk azt, hogy hazánkban nagyjából 3150 település van, és ezek mindegyikében van legalább egy templom - de inkább több, hiszen minden felekezet épített régebben minimum egyet magának, ahol elég híve volt -, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a bazilikák, székesegyházak, templomok, zsinagógák, imaházak, kápolnák száma akár a tízezret is elérheti! És akkor a romokról még nem is beszéltem.

Mindet lehetetlen végigjárni, vagy legalábbis felismerni egy kép alapján, de azért van néhány tucatnyi közülük, melyeket nagyságuk, szépségük, történetük okán azért sok ember ismer. Ha nem is jártak ott, de legalább egy fényképet már láttak róluk. Közülük igyekeztem kiválasztani ennek a kvíznek a képeit és meg kell mondanom, a várakhoz és a hidakhoz hasonlóan most is a bőség zavarával küzdöttem! Ennek ellenére ha valaki a kvíz minden kérdésére helyes választ ad, az előtt megemelem a képzeletbeli kalapom!