Pihenő Békéscsabán az Élővíz-csatorna hídján. Háttérben a Munkácsy Mihály múzeum

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Ebben az évben a harmadik és egyben utolsó többnapos kerékpártúrámat Békéscsaba és Dunaföldvár közé terveztem, öt túranap alatt megtéve az Országos Kerékpáros Körtúra kanyargós útvonalán a kiírás szerinti 453 kilométert, ami a tervezett kisebb-nagyobb kitérőkkel akár még 500 km-re is felhízhatott. Természetesen most is sátorral indultam útnak, így nem kellett foglalkoznom az előzetes szálláskereséssel, ráadásul akkora napi szakaszokra oszthattam fel a távot, amekkorákra csak akartam – persze az öt nap alatt történő teljesítés nem engedett meg nagyobb lazaságot! Kicsit átalakítva a közmondást mondhattam volna azt is, hogy amit ma nem teszek meg, azt meg kell tennem holnap, és ez bizony azt jelentette, hogy minden napi szakaszt 90-110 km közé igyekeztem belőni.

Pihenő a Hortobágyon

Bevezetés

Az elmúlt hónapok során már vagy tucatnyi túraleírást tettem fel ide, a blogra az Országos Kerékpáros Körtúra (OKKT) teljesítésemről. Úgy gondolom, itt az ideje annak, hogy röviden bemutassam ezt a túramozgalmat, mert úgy látom, nagyon kevesen ismerik csupán! Az OKKT szerényen megbújik a nagy gyalogos túramozgalom, az Országos Kéktúra (OKT) árnyékában, pedig a felmérések szerint hazánkban a felnőtt lakosság 70%-a szokott kerékpározni, 38% pedig hetente többször is kerékpárra ül!

Kilátás a Velencei-tóra a Bence-hegyi kilátótól

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

A TÚRA SZINTMETSZETE

TÚRALEÍRÁS

Mióta hazaértem a legutóbbi, háromnapos dél-alföldi kerékpártúrámról, csak a munkába járás miatt ültem párszor nyeregbe, hiányzott már egy hosszabb, kiadós tekerés! A térképet nézegetve rövid gondolkodás után meg is született a terv: pótolnom kellene egy, még 2018-ban az Országos Kerékpáros Körtúra teljesítéséből kihagyott szakaszt. Akkor ugyanis a második túranapomon eléggé túlvállaltam magam, és kénytelen voltam Lovasberényből az útvonalon rövidítve egyből Csákvárra tekerni, így viszont kihagytam az alcsútdobozi pecsételőpontot. A hiány azóta is ott díszelgett az igazoló füzetemben, ideje lenne hát ide is beütni egy bélyegzőt!

Megérkeztem Gyula várához

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Alföldi kerékpártúrám harmadik napján is korán ébredtem, de most nem is bántam, mivel már az elindulásom előtt megvettem a vonatjegyet a hazaútra magamnak és a bringának Budapesten. Most először utaztam Intercityvel, és nem tudtam, mennyire korán fogynak el erre a pénteki napra a helyjegyek, így a maximális biztonságra törekedve lerendeztem ezt már napokkal korábban, nem szerettem volna ezt az utolsó pillanatra, a békéscsabai vasútállomásra megérkezés idejére halasztani. Így viszont már nem mondhattam azt, hogy megérkezem, ahogy összejön és az éppen adódó vonattal utazom haza, kötve voltam a Békés IC 16:43-as indulásához! Az útvonaltervező szerint a napi táv nagyjából 92 kilométerre adódott, minden emberi számítás szerint a normál tempómmal haladva is volt minimum másfél órás tartalékom a Békéscsabára érkezésben. Ennek ellenére úgy gondoltam, nem árt minél korábban indulni ezen a reggelen, így legalább kihasználhatom a viszonylag hűvös kora reggeli órákat, és egy komolyabb távot magam mögött hagyhatok, mire beüt a déli hőség.

Pihenő Szarvason a Holt-Körös partján

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jót aludtam a sátramban a Nagyrévi komp melletti erdőben, de már hajnalok hajnalán fenn kukorékoltam ezen a reggelen is! Végül négy óra felé untam meg a forgolódást, és kezdtem el készülődni. Még a fejlámpám fényénél reggeliztem meg az előző nap, Tiszakécskén vásárolt kaja maradékából, aztán az elemes borotvám elővéve ledörzsöltem a képemről a borostát és gyors macskamosdást tartottam. Akkor kezdett csak világosodni a fák között, amikorra összepakoltam mindent és kidobáltam a cókmókot a sátorból. Végül fél hat felé végeztem a sátor lebontásával és a kerékpár felmálházásával, ekkor indítottam el a mobilon a Stravát és bekapcsolva a turista GPS-em kitoltam az erdőből a kerékpárt az alig autónyi szélességű aszfaltútra.

Kompozás Tiszakécske és Nagyrév között

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az idei második többnapos kerékpártúrámra készülődve napokig terveztem a távokat, végül úgy döntöttem, hogy most Abonytól Békéscsabáig tekerek el három nap alatt. Szegedig szerettem volna most eljutni – ez egy ötnapos túra lett volna – viszont a MÁV keresztülhúzta a számításom, ugyanis idén nyáron pályafelújítás van a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti vonalon, emiatt aztán Szegedről csak részben vonatpótló busszal vagy távolsági buszokkal lehet feljutni Budapestre. Mivel a buszokon nem lehetséges a kerékpárszállítás, ezért lett a szegedi cél helyett békéscsabai befutó!

Sátorbontás közben egy kerékpáros túrámon

Bevezető

Alapvetően úgy gondolom, hogy túrázni jó gyalogosan is, és kerékpárral is. Bakancsban már több évtizede járom az országot, ebbe belefért az Országos Kéktúra háromszori teljesítése, és már a Kékkört is végigjártam. Hazánk távoli vidékein jó tömegközlekedéssel rendelkező helyek közé szerveztem a túrákat, alapvetően ezek a pontok határozták a túrák hosszát is. Még csak három éve járom az országot kerékpárral, de itt is hasonló elvek szerint tervezem a túráimat. Ráadásul a magammal vitt dolgok sem nagyon különbözőek, hasonló dolgokat pakolok össze magamnak az útra, akár gyalogosan, akár kerékpárral indulok el országot járni. Az előző posztomban arról írtam, hogyan készítsük fel magunkat és a bicajunkat a túrázásra, most tehát arról írnék, mit vigyünk magunkkal az ilyen utakra. A fejezet képei a kerékpáros túráimon készültek és az utazás, a kerékpározás és a sátorozás pillanatait mutatják be.

Saját kerékpárom csak úgy üresen. 1987-ben vettem, mint Csepel Marathon "túraverseny" kerékpárt, azóta az elhasználódás miatt annyi mindent cseréltem már rajta, hogy gyakorlatilag a vázon kívül csak a csengő és a dinamós világítás eredeti. Húsz éve kapta a korábbi tűzpiros helyett a mostani bordó színét. Így néz ki egy eredeti, gyári állapotú Csepel Marathon.

Bevezető

Több százezren vannak olyanok, akik hobbiszinten kerékpároznak, vagyis alkalomszerűen nyeregbe szállva tekernek egy jót a bicajukon. Sokkal kevesebben vállalkoznak azonban arra, hogy távol az otthonuktól tegyék mindezt a kerékpárjukon, azonban az utóbbi időkben egyre többször látom azt, hogy a családok a nyaralásukra magukkal viszik az autójuk csomagtartóján a kerékpárjaikat is. Azonban ehhez képest is teljesen más kategóriát jelent, ha valaki csupán annyi felszereléssel vág bele többnapos túrákba, amennyit a kerékpárja és persze ő maga is elbír! Ezen kevesek közé tartozom én is, az utóbbi években már több mint kétezer kilométert tekertem országjáró kerékpáros túramozgalmakat teljesítve, elsősorban az Országos Kerékpáros Körtúrát járva, és azt hiszem, szereztem már annyi tapasztalatot, hogy megosszam ezeket a blog olvasóival!

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az Országos Kerékpáros Körtúrát (OKKT) járva az utolsó utam Törökszentmiklóson fejeztem be, ahol felkerestem egy régi iskolai csapat volt tagját, aki több mint negyven évvel ezelőtt teljesítette a körtúrát a társaival. Innen azonban vissza kellett jutnom az OKKT útvonalára, hogy folytathassam azt, ugyanis alaposan otthagytam a látogatás kedvéért! Kunhegyesen tértem le az ajánlott útvonalról, és mivel ott igazoltam is, onnan is folytathattam volna az utam, de oda vonattal csak füzesabonyi átszállással juthattam volna el, annál gyorsabbnak gondoltam azt, hogy maradok a debreceni vasúti fővonalon. Így jött az elhatározás, hogy Fegyvernek-Örményes vasútállomásig vonatozom majd, aztán onnan már nyeregben folytatom az utam.

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala letölthető GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Szokás szerint már hajnali négykor felébredtem a poroszlói Tavirózsa Kempingben felvert sátramban. Hiába no, aki a tyúkokkal fekszik, az velük együtt is kel! Csend ülte meg a Tisza-parti kempinget, és bár eléggé kevés volt még a vendég és távol vertük fel egymástól a sátrainkat, halkan kezdtem el készülődni, hogy ne ébresszek fel senkit. Elővettem a még előző nap délutánján vásárolt zsemléket és felvágottat, aztán a fejlámpám fényében próbáltam annyit magamba gyömöszölni belőlük, amennyit tudtam. Igazából csak ilyenkor reggel szokott étvágyam lenni a forró nyári túrákon, napközben már csak csipegetni szoktam a maradékokból, vagy a nasit rágcsálom egy-egy pihenőkor.

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala letölthető GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jót aludtam a sátramban a Tiszacsege utáni gátszakaszon a belvíz átemelő szivattyútelep kis tisztásán, de a korai lefekvés után most is fenn kukorékoltam már négy óra után. Kis forgolódás után rájöttem, hogy ebből már nem lesz alvás, így aztán komótosan hozzákezdtem a reggeli készülődéshez. A fejlámpámat felvéve megreggeliztem a még tegnap, Tiszacsegén vásárolt dolgok maradékaiból, aztán megborotválkoztam a kis elemes kézi készülékemmel, végül macskamosdást tartottam egy fürdőszivaccsal a megmaradt vízkészletemből. Már jócskán felkelt a nap, mire végeztem az összepakolással, aztán egy kicsit még elfeküdtem a sátorban.

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala letölthető GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Még 2018-ban kezdtem bele hazánk legnagyobb kerékpáros túramozgalmába, az Országos Kerékpáros Körtúrába, rövidítve az OKKT-be. Sajnos nincs annyi szabadidőm, hogy egyvégtében végigtekerjek a körülbelül 4100 kilométer hosszú útvonalán, ezért aztán 3-4 napos szakaszokra bontva teljesítem, ahogy éppen az időm engedi. Olyan pontokon fejezem be a túrákat és aztán indulok tovább, melyek vonattal jól megközelíthetők Budapestről. Tavaly szeptemberben érkeztem meg a Nyírség felől Debrecenbe, most pedig onnan indulok tovább, hogy aztán a Tisza mentén tekerjek egy jót a következő napokban. Az eddigi 18 túranapon körülbelül 1400 km-t tettem meg a túramozgalom útvonalán.

Menetkészen összepakolva a hátizsák egy sátorbontás után

Kezdő túrázóknak gondot szokott jelenteni, hogy mit is vigyenek magukkal, ha egy kirándulásra indulnak. Mi az, ami fontos, és mit hagyhatnak nyugodtan otthon? Nagyon nehéz ebben tanácsot adni, hiszen mindenkinek mások az igényei, mást érez kellően fontosnak ahhoz, hogy magával vigye és aztán cipelje órákon, esetleg napokon keresztül a hátizsákjában. Nyilván nekem is van egy listám arról, hogy én mit tartok szükségesnek magammal vinni egy kirándulásra, túrára. Úgy gondolom, érdemes ezt megosztani másokkal is, ha másnak nem, legalább ötletadónak. Egyéni ízlések szerint ez a lista még kiegészíthető, azonban azt tanácsolom, ebből azért ne nagyon húzzon le senki semmit, hiszen sok év tapasztalatai alapján állítottam össze! 

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala letölthető GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Joggal kérdezhetitek, kedves Olvasók, hogy miért „Bakancsban, két keréken” a blog neve, ha eddig folyton csak gyalogtúráztam, és fél éves élete alatt egyetlen szó sem esett még benne a kerékpározásról? Ennek egyedül a kényelemszeretetem az oka, vagyis nem szeretek rossz időben, csúszós utakon bringázni, és a hideg szélben elgémberedve megérkezni az úticélomhoz. Ezért általában csak tavasszal, a melegebb idő beköszöntével szállok nyeregbe, és október vége felé már el is teszem a bicajt, hadd aludja téli álmát a házunk kerékpártárolójában. Ráadásul idén egy, a tavaszi karbantartáskor a hátsó váltóoldali villasarun felfedezett törés javítása miatt a kezdés több hetet csúszott! De ami késik, nem múlik – tartja a mondás, és május közepén ebben az évben is megkezdtem a kerékpáros szezonom.

Az előző részben már részletesen szóltam a hátizsákos, országjáró vadkempingezés legfontosabb felszerelési tárgyáról, a sátorról, illetve a hazai vadkempingezés törvényi szabályozásáról. Elmondtam, hol és hogyan érdemes sátrat verni, illetve pár szót szóltam az erdei illemszabályokról is. Ebben a posztban arról szeretnék írni, hogy a sátron kívül mit érdemes még magunkkal vinni a vadkempingezésre. Mivel itt a holmik mennyiségének az szab határt, mit tudunk egyáltalán a hátunkra venni, ígérem, nem lesz túlságosan hosszú a lista!