Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 11. Hogyan készítsük fel a bicajunkat és magunkat a túrázásra?

Milyen felkészítést igényel a kerékpárunk és hogyan készüljünk fel mi magunk, ha országjáró kerékpártúrázásra indulunk?

2021. július 12. - horvabe

cimlap_u0011.JPG

Saját kerékpárom csak úgy üresen. 1987-ben vettem, mint Csepel Marathon "túraverseny" kerékpárt, azóta az elhasználódás miatt annyi mindent cseréltem már rajta, hogy gyakorlatilag a vázon kívül csak a csengő és a dinamós világítás eredeti. Húsz éve kapta a korábbi tűzpiros helyett a mostani bordó színét. Így néz ki egy eredeti, gyári állapotú Csepel Marathon.

Bevezető

Több százezren vannak olyanok, akik hobbiszinten kerékpároznak, vagyis alkalomszerűen nyeregbe szállva tekernek egy jót a bicajukon. Sokkal kevesebben vállalkoznak azonban arra, hogy távol az otthonuktól tegyék mindezt a kerékpárjukon, azonban az utóbbi időkben egyre többször látom azt, hogy a családok a nyaralásukra magukkal viszik az autójuk csomagtartóján a kerékpárjaikat is. Azonban ehhez képest is teljesen más kategóriát jelent, ha valaki csupán annyi felszereléssel vág bele többnapos túrákba, amennyit a kerékpárja és persze ő maga is elbír! Ezen kevesek közé tartozom én is, az utóbbi években már több mint kétezer kilométert tekertem országjáró kerékpáros túramozgalmakat teljesítve, elsősorban az Országos Kerékpáros Körtúrát járva, és azt hiszem, szereztem már annyi tapasztalatot, hogy megosszam ezeket a blog olvasóival!

Tehát még egyszer: itt most a hosszútávú (több napos) kerékpártúrázásról – illetve az arra való felkészülésről – szeretnék beszélni, nem pedig arról, amikor alkalmanként felülünk a drótszamarunkra és tekerünk vele egy hosszabb, rövidebb távot! Persze, az itt leírtakból bárki meríthet magának ötletet! 

Gyakran látom, hogy vállalkozó szellemű kerékpárosok könnyű, kecses versenygépeken tolják a kilométereket tisztán sportcélok által vezérelve, mindössze egy kicsi övtáskával, és néhány palack izotóniás itallal felszerelkezve. Itt erről a fajta kerékpározásról sem szeretnék szólni (nincs is ebben gyakorlatom), hanem csakis arról, amikor azért ülünk nyeregbe, hogy utunk során jobban megismerjük tágabb környezetünket, a hazánkat – vagyis hogy túrázzunk két keréken!

A kerékpár kiválasztásáról és felkészítéséről

Mivel a kitűzött távot aszfalton tesszük meg (kisebb-nagyobb forgalmú országutakon, települések utcáin, kerékpárutakon) a felmálházott kerékpárunkkal, viszont egyáltalán nem versenytempóban, teljes erőbedobással, úgy gondolom, erre a célra a könnyű, karbonszálas vázzal rendelkező versenygépek helyett a robusztusabb felépítésű túrakerékpárok (más néven trekking kerékpárok) alkalmasak elsősorban! Ezek a gépek a szélesebb gumijaikon gurulva kényelmesebbek, mint a versenykerékpárok, sárvédőik vannak, így nem verjük fel magunkra a vizet és a sarat az útról, strapabíró, erős csomagtartó is felszerelhető rájuk, ha nem azzal együtt vásároljuk meg őket. Természetesen a világszerte elterjedt mountainbike kerékpárok is alkalmasak erre a célra, de én az aszfaltutakra feleslegesnek tartom a rugózott villákat és nyerget, valamint a hegyi ösvényekre tervezett vázat.

Ha nincs ilyen trekking kerékpárunk, akkor a legjobb, ha kerékpárboltban vásároljuk meg, mégpedig olyan kialakításban, ami passzol a céljainkhoz. A boltokban tippeket tudnak adni a csomagtartó kiválasztásához is (fontos, hogy erős, strapabíró legyen), beállítják a kerékpárt, sőt sokszor megfelelő áttételezést is választhatunk hozzá! Az én saját tizenkét sebességes bringám első lánckerekei 53 és 39 fogúak, a hátsó hattagú racsnin pedig 28/24/21/18/16/14 fogú kerekek sorakoznak. Ezzel az áttételezéssel simán feltekerek csomagokkal megterhelve is hosszú 6-7%-os emelkedőkön, sík szakaszokon pedig akár 30 km/óra felett is tekerhetek - ha akarok. De általában nem akarok! Az áttételezésben is kérjük ki az eladók véleményét, mondjuk el, hogy milyen célra kell pontosan a kerékpár! És még egy tipp: kérjünk a bringára egy masszív kitámasztót is, ha gyárilag nincs felszerelve!

u11-104.jpg

[04] Felmálházott modern trekking kerékpár (Valaki árulja már el, hogy van ez a bringa kitámasztva? Vagy csak a  photoshop az egész nyitja?)

Azonban bármilyen kerékpárral is vágunk bele az országjáró túrázásba, a legfontosabb az, hogy az feleljen meg a KRESZ előírásainak! Gondolom, senki sem szeretné, hogy egy túlbuzgó közeg szénné büntesse azért, mert hiányzik egy előírt felszerelés, de az elemi ész is azt kívánja, hogy legyenek meg ezek a tényleg minimális kiegészítők! Mik is ezek: 

  • egymástól független első és hátsó fék, minden bolti trekking kerékpár így van szerelve (működőképességüket azonban rendszeresen ellenőrizni kell!)
  • első és hátsó világítás (félig-meddig viccből megtartottam működőképesen a „szériatartozék” dinamós világítást, de már sok éve könnyen fel- és leszerelhető LED-es világítást használok)
  • hátsó piros színű fényvisszaverő prizma
  • két darab küllőprizma az első kerékre (én szereltem a hátsó kerékre is)
  • csengő (most már más típusú hangjelző is elfogadható)

A legegyszerűbb az, hogy ha ezekkel együtt vesszük meg a kerékpárunkat.

A fentebbi felsoroláshoz még hozzátenném a következőket:

  • sárga fényvisszaverő mellény, melyet éjszaka és rossz látási viszonyok között lakott területen kívül kötelező hordani kerékpározás közben
  • fejvédő sisak (nem kötelező, de nagyon ajánlott, ha sokat tekerünk forgalomban!)
  • tartalék elemek a világításhoz (mindig pont akkor merülnek le az elemek, amikor a legnagyobb szükség lenne rájuk!)
  • olcsóbb kerékpárcomputer, melyen ellenőrizni tudjuk a sebességünket és a megtett távot
  • baloldali visszapillantó tükör (háziáldás, hogy nem kell mindig a fejem tekergetni, vagy a fülemre hagyatkozni, ha a mögöttem lévő forgalomra vagyok kíváncsi!)
  • pumpa 
  • friss kiadású kerékpáros atlasz, valamint mobilos applikáció az útvonaltervezéshez

Persze jó a kerékpárt is olyan állapotban tartani, hogy nyugodtan belevághassunk vele egy többnapos, akár több száz kilométer hosszú túrába! Itt a javaslatom a következő: ha nem vállalkozunk a kerékpár SK karbantartására, minden tavasszal, a szezon kezdetekor ne sajnáljuk az a pár ezer forintot és adjuk be egy megbízható kerékpárszerelőhöz (vagy abba a boltba, ahol vásároltuk) a bringát általános átvizsgálásra, aztán már csak fenn kell tartanunk év közben a jó állapotát! Minden túra előtt ellenőrizzük azt, hogy megfelelően működik-e a világítás, jól fognak-e a fékek, illetve hogy semmi sem lötyög-kotyog a kerékpáron!

Nyilván, ha találunk valami hibát, azt ki is kell javítanunk! Ezért egy minimális szerszámkészletet magunkkal kell vinni még a legrövidebb útra is! Én például egy használt, de strapabíró tolltartóba válogattam össze a szükséges szerszámokat. Ez a szerszámkészlet kerékpáronként változik, a lényeg az, hogy minden csavarhoz, anyához legyen szerszámunk! Azért leírom, hogy én miket hordok magamnál, de az én bicajom eléggé öszvér jószág:

  • pici villáskulcskészlet 6-13 mm mérettartományban
  • 1 db hosszabb szárú 12-13-as kulcs, ha erősen kell meghúzni valamit
  • 1 db 15-ös villáskulcs a kerékanyákhoz
  • 1 db állítható villáskulcs
  • 1 db kombináltfogó
  • imbuszkulcsok a szükséges méretekben (nem érdemes egy teljes készletet magunkkal hordani, csak ami kell a bringához)
  • 1 db éles kiskés
  • csavarhúzó (akkor kell, ha van a kerékpáron csak csavarhúzóval meghúzható csavar)
  • defektjavító készlet (abroncskiemelők, ragasztó, csiszolóvászon (smirgli), foltok)
  • pár darab arasznyi hosszú gyorskötöző (bármit megkötni vele, ami lelazult, lötyög, elszakadt)
  • 1 tekercs szigetelőszalag (mindegy, milyen színű, el sem hinnéd mennyi mindenre jó!)
  • kis flakon műszerolaj a lánc időnkénti olajozására (műanyag zacsiban, hogy még véletlenül se olajozzunk össze vele semmit, ha szivárog)

Mindehhez persze tartalék alkatrészek is dukálnak:

  • 1 db tartalék belső a gyors defektelhárításhoz (ha kapunk belsőcsere után is defektet, akkor már ragasztanunk kell)
  • tartalék izzólámpák az első és hátsó világításhoz (ha nem LED-es világítást használunk)
  • 1 db szelepbelső, ha az hagyná el magát és ott szökne a levegő
  • első- és hátsó kerékcsapágyak (ha rendszeresen ellenőrizzük, zsírozzuk őket, akkor nem muszáj, bár kaptam már egy többnapos túrán csapágykosártörést)

Persze, mielőtt felpakolnánk a teljes otthoni műhelyünket, gondoljunk arra is, hogy nem a világ végére megyünk kerékpározni, általában minden utunkba eső városban van kerékpárszerelő, aki a kisebb-nagyobb problémákat orvosolni tudja, nekünk csak odáig kell eljutni, lehetőleg a drótszamár tolása, vagy cipelése nélkül!

Itt azért röviden leírom, hogy 2018-ban, amikor belevágtam az országjáró kerékpározásba, a kerékpáromat hosszú vacillálás után tömör Tannus gumikkal szereltem fel, és most utólag látom, ez volt a legjobb a döntésem! Óriási előnye az, hogy eldobhattam a pumpát, a tartalék belsőt, valamint a defektjavító készletet, és így megszabadultam a kerékpározás egyik mumusától is: a defekttől, illetve a javításával járó vesződségtől! A gumit akár még egy árral is átszúrhatnám, akkor sem veszítene a menettulajdonságaiból semmit! Királydinnye és akáctüske, éles fémdarabok és üvegszilánkok, nevetve áthajtok rajtuk, hiszen semmi baja nem lesz tőle a gumiabroncsoknak! Tényleg király dolog ez, pláne, ha látod az ilyen helyeken óvatoskodó bringásokat!

Persze hátránya is van a tömör guminak: ez pedig a lecsökkent rugalmasság! Ha egy kiszerelt, és felpumpált tömlős kereket megfogsz lazán lógva a hüvelyk és mutató ujjaddal, aztán leejted az aszfaltra, az vissza fog pattanni a két ujjad közé. A Tannus gumi nem, csak nagyjából a fele magasságig! Tehát a járdára való fel- és az onnan leugratáskor, úthibákon való áthaladáskor a gumi csak alig tompítja az ütést, azt megkapja a kerékpárváz, és persze a kezed és az üleped is. Viszont éppúgy gurul a tömör gumi, mint egy jól felpumpált tömlős kerék! Most már nagyjából a kerékpár felkészítésének a végére értünk, ha a fentebb leírtakat elvégeztük, illetve elpakoltuk, akár útnak is indulhatunk, de vannak még egyéb szempontok is! 

Ne feledjük el, napokig fogunk a kerékpárunk nyergében ülni napi több órán keresztül, nem mindegy tehát, hogy az mennyire kényelmes! Gyárilag általában valamilyen olcsó nyerget kapunk a kerékpárral, és jó, ha az igazi túrák előtt kipróbáljuk mérsékelten hosszú távon is, mennyire kényelmes a nyereg! Persze a jó nyereg is csak akkor kényelmes, ha megfelelően van beállítva! Minden nyereg állítható fel és le, előre és hátra, valamint billenthető is. Ha nem boldogulunk vele, vigyük el szerelőhöz, pár perces munka a nyereg helyes beállítása!

Egy másik fontos dolog, hogy mennyire kényelmes a kormány markolata! A rugózatlan első villa és kormányszár minden úthibát közvetít a kezünkre, és tapasztalatból mondom, ez hosszabb távon nagyon kényelmetlen tud lenni (pláne, ha Tannus gumijaink vannak)! Tehát az egyenes kormányokra egy kényelmes, puha markolat kell, a versenykormányokra pedig vastag, puha bandázsolás (ez még kiegészíthető egy párnázott kerékpáros kesztyűvel is). Egyébként a hagyományos, kecskeszarv alakú versenykormány nem egy világtól elrugaszkodott ötlet a túrakerékpárokon, én ezzel nyomom már évtizedek óta és nagy előnye, hogy keskeny, tehát a sűrű forgalomban kis helyeken is átférek vele, valamint az utakon is kisebb a helyigényem. Ráadásul lejtőn lefelé, vagy ellenszélben az alsó kormányfogással csökkenthető a légellenállásom.

A harmadik kényelmi szempont a pedál! A versenykerékpárosok általában patentpedálokat használnak, ehhez persze speciális, hozzávaló kerékpáros cipőt kell viselnünk, így tud csak a cipő és a pedál „összepatentolódni”. Ez a pedáltípus ergonómiailag a legjobban kivitelezett, tehát a legjobb hatásfokkal ezzel a pedállal tekerhetjük a bringát, de mi, ugye nem csak tekerni szeretnénk az utunk során a pedált, hanem gyalogolni is a látnivalókhoz. És mivel nem szeretnénk két pár cipőt is magunkkal vinni és az egyikkel tekerni, a másikkal pedig sétálni, marad a hétköznapi taposó pedál, de ebből is csak a kényelmesebb fajták, melyeken akkor sem fájdul meg a lábunk, ha napokon keresztül reggeltől estig nyomjuk velük a kilométereket! (Megjegyzés: Alick kommentje szerint az SPD  patentpedálos cipőkben kilométereket is lehet gyalogolni)

Ezzel nagyjából fel is készítettük a kerékpárunkat a rá váró kihívásokra, már csak nekünk kell megfelelnünk az elvárásoknak! 

Mi hogyan készüljünk fel a kerékpártúrákra?

Az egyik legfontosabb elvárás a megfelelő kondíció! Ezt persze nem adják ingyen, meg kell dolgoznunk érte! Nálam a kerékpár tavasztól őszig napi használatban van, gyakorlatilag április és október között vele járok dolgozni, ami az esetemben nagyjából napi 30-35 km pedálozást jelent! Jó, én könnyen beszélek, hiszen a munkahelyemen van kerékpártárolási, valamint mosdási, fürdési lehetőség. Amikor izzadtan megérkezem oda, csak egy gyors zuhanyozást követően öltözöm át munkaruhába. Ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor törekedjünk arra, hogy hetente minimum 2-3 alkalommal tekerjünk a túratempónál kicsit gyorsabban legalább egy órányit! Ezek a kisebb edzések nem csak a szükséges kondíciónkat adják meg, de hozzászoktatjuk vele a ülepünket is a kerékpárnyereg jelentette igénybevételhez!

Egy másik fontos dolgot meg kell említenem: kerékpártúráinkat települések utcáin, azokon kívül pedig nagyobb részt országutakon tesszük meg, emiatt aztán kellő rutinnal kell mozognunk a forgalomban! Nincs mindenhol kiépített kerékpárút, tehát mi is forgalom résztvevői leszünk az úttesten! Úgy látom, mostanában az autósok már nagyobb figyelemmel vannak a kerékpárosok iránt, mint egy-két évtizeddel ezelőtt, de azt meg kell szoknunk, hogy ha leelőznek bennünket, akkor nem fognak teljes járműszélességgel sávot váltani, hanem „centizni” fognak bennünket! Ez különösen akkor igaz, ha van szembejövő forgalom. A másik veszélyes dolog a teherautók, kamionok menetszele, amely bizony meg tud cibálni bennünket, kerékpárosokat! A kezdő bicajosok ilyen esetekben ijedtükben elránthatják a kormányt, ami azt jelenti, hogy útjukat jobb esetben az árokban, rosszabb esetben a mögöttük jövő kerekei alatt fejezik be!

Tehát minél többet próbáljunk a lakóhelyünkön is a forgalomban tekerni, kerüljük az amúgy is szabálytalan járdázást! Gyakorlás közben törekedjünk a fokozatosságra, vagyis ha már kellő gyakorlatot szereztünk a mellékutcákban, akkor merészkedjünk csak ki a kisebb forgalmú, és a legvégén a nagyforgalmú főutakra! Az úttesten való közlekedés egyrészt nem tűr bizonytalanságot, másrészt feltételezi a KRESZ megfelelő ismeretét is!
És itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nincs külön kerékpáros KRESZ, nekünk éppúgy tisztában kell lennünk a táblákkal, útburkolati jelekkel, az elsőbbségadás szabályaival, mint az autósoknak, motorosoknak! Tehát jó, ha van jogosítványunk, mielőtt belevágnánk az országjáró kerékpározásba, de ha nincs, akkor is érdemes alaposan átolvasni (és uram bocsá’, esetleg megtanulni) egy, a neten is megtalálható, viszonylag friss KRESZ tankönyvet, vagy beruházni egyre és megvenni a könyvesboltban!

Azonban nem csak az elmélettel kell tisztában lennünk, tudnunk kell alkalmazni a szabályokat a  gyakorlatban is! Képesnek kell lennünk arra, hogy a környezetünkre figyelve, egyenes vonalban, kacsázás, bizonytalankodás nélkül kerékpározzunk az úttesten, és ami a legfontosabb: próbáljuk defenzíven tenni mindezt! Mi, kerékpárosok vagyunk a közlekedés legvédtelenebb résztvevői, tehát tudnunk kell felmérni a bennünket a forgalomban körülvevők szándékait, és ennek megfelelően cselekedni! Meg kell szoknunk azt, hogy a necces, az elsőbbséget érintő helyzetekben szemkontaktust keressünk a gépjárművezetőkkel, így pár pillantással felmérhetjük egymás szándékait. Ne feledjük, csak akkor van elsőbbségünk, ha azt meg is adják nekünk!

A fajsúlyosabb dolgok után még pár gondolatot leírnék a ruházatunkról is, ugyanis egyáltalán nem mindegy, milyen ruhában tekerünk több napon keresztül napi hatvan, nyolcvan, vagy akár száz kilométert! A színes, testre feszülő kerékpáros ruházat nagyon szép, de nem a túrakerékpározásra találtak ki! Természetesen feszíthetünk ilyenben is a kerékpárunkon, csak éppen teljesen felesleges! Menet közben a mi átlagsebességünk valahol a 15-20 km/óra tartományban lesz, emellett még tudunk nézelődni, ráadásul nem is túlságosan fárasztó, hiszen ilyenkor a légellenállás még elhanyagolható! Márpedig a kerékpáros ruhák pont arra szolgálnak, hogy versenykerékpáros tempónál (amely a mi sebességünk minimum duplája) lecsökkentsék vele a közegellenállást! (Megjegyzés: Alick kommentje szerint a bringásfelsők hatékonyabban vezetik el a bőrről az izzadtságot, mint a pamut, vizesen, menetszélben nem érezzük olyan hidegnek a levegőt!)

Tehát hordjunk lazább ruházatot, amely jól szellőzik és persze kényelmes is! Nekem jól beváltak a fehér pólók, ezek még az állandóan napos úttesteken sem melegszenek rám, ezekhez általában térdig érő, keki színű halásznadrágokat viselek. Ne feledjük, egy-egy napsütéses nyári napon az aszfalt hőmérséklete könnyen elérheti a 45-50 Celsius fokot is, tehát még akkor is kimelegedhetünk, ha nem sietünk! A sok pedálozás pedig könnyen tönkre teheti cipőnket, ezért én kerékpározáshoz egy könnyű és olcsó túrafélcipőt viselek, amelynek azért kicsit erősebb a talpa, mint egy átlag sportcipőnek.

Ezzel nagyjából a végére is értem annak, hogyan érdemes felkészítenünk a kerékpárunkat és magunkat az országjárásra! Természetesen ezt a posztot is lehet kommentelni, és ha bármilyen véleményed, hozzáfűznivalód van az itt leírtakhoz, kérlek, tedd meg ezt itt, alább!

Azzal, hogy mit vigyünk magunkkal egy többnapos kerékpártúrára, egy későbbi posztomban fogok majd foglalkozni!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

 

A nem saját képek listája:

 

Az Útravaló posztok teljes listája:

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr8516618872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

olahtamas- 2021.07.12. 07:20:13

Ez a tömör gumi már nekem is sokszor eszembe jutott defekt szereléskor, nem is tudtam, hogy lehet ilyet kapni.
Mennyi lehet az élettartama?

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.07.12. 11:19:58

@olahtamas-: Ahogy látod, nagyjából 8000 km-t tekertem eddig bele a gumikba. Az első kerékről készült a kép, a hátsó kicsit jobban elkopott az alatt a három és fél év alatt. A boltban mutattak olyan gumit, amelyet keresztmetszetében félig elkoptattak a futárok! Elméletileg a felniig el lehet használni ezt a gumit, hiszen tömör, anyaga ugyanaz a teljes keresztmetszetében. Én úgy tervezem, még minimum két és fél szezon kell az Országos Kerékpáros Körtúra befejezéséhez, tehát addig az egyéb útjaimmal, munkábajárással megteszek újabb 8000 km-t. Addigra a külső bordái már eléggé kopottak lesznek a gumiknak. Tehát én nagyjából 16.000 km után szeretném cserélni a meglevőket! Aztán amit felteszek akkor, az már elegendő lesz a teljes életemre!

Alick 2021.07.13. 17:54:09

Alapos leírás... néhány kiegészítés:
"Civil" SPD (montis, rejtett klipszes) patentpedálos cipőben kilométereket is lehet gyalogolni, még ha a talpa merevebb is egy sportcipőnél... viszont tekeréskor hatékony és a zökkenőknél sem csúszik le a pedálról a (különösen nedves talpú) cipő.
A pamutpólókhoz képest a bringásfelsők nem is a légellenállás miatt előnyösek, hanem mert a spec műszálas anyaguk jobban elvezeti az izzadtságot, vízesen, menetszélben kevésbé jegecesek, nem vonzzák a mellhártyagyulladást.
A küllőprizmát hatékonyan kiváltja (a KRESZ szerint is) a reflexcsíkos külső.
Hosszabb túrára mindenképpen olyan kormány ajánlott, amin több fogás is van (versenykormány vagy pillagókormány).
A régi acélvázakkal óvatosan... alattam már két 10+ éves acélváz tört el, mindkét esetben látszott a törésfelületeken, hogy a rozsda alattomosan belülről ette meg (ebből kívülről semmi sem látszott).
Nagyobb csomagok esetében érdemes az első kerék vagy kormány vidékére is költöztetni egy kisebb táská(ka)t, így nem lesz a bringa farnehéz.

Drag 2021.07.14. 18:53:27

Ami tapasztalás volt régebbről:
Ne szégyelljük a beállításokat módosítani menet közben, mert lehet, hogy hosszabb síkvidéki tekeréskor kényelmesebb a modosított testtartás.

A szerszámok nekem:
Multifogó, belevaló bitkészlettel.
A mai gépeknél 3-4 féle kulcs elég mindenre...

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.07.15. 05:03:25

@Drag: Neked is köszönöm a kiegészítést!

Drag 2021.07.15. 19:09:00

@horvabe:
Nekem 27.7-ös kerékpárom van, a gyári teleszkópot kiszórtam, kapott helyette egy merev villát, a 2.2-es gumik helyett 1.75 trekking külsőket.
Ég és föld, nekem sokkal kényelmesebb így, mint kirugózva.
A tekerés energiáinak egy részét nem veszi el a rugózás, és 1.5 kilóval könnyebb lett a minden.
Bár nem trekking, hanem mtb, viszont ezekkel a módosításokkal aszfalton igen jó lett.
De utólag már kicsit bánom, hogy nem túragépet választottam.

Drag 2021.07.15. 19:09:57

Elírtam, 27.5 az a kerékméret... :)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.07.16. 06:46:58

@Drag: Aszfaltúton tényleg felesleges a rugózás, csak az energiánkat fogyasztja! Sajnos, vannak olyan rossz állapotú aszfaltutak, ahová viszont pont rugózott kerékpár kellene, bár ezek azért ritkák, mint a fehér holló! Most, hogy elég sokat járom az országot, el kell ismernem, hogy rosszabbra számítottam! Az utak, kerékpárutak minősége a legtöbb helyen elfogadható!

Az én gépem eredetileg 27"-os volt, most 28-as felnik vannak rajta, és 32-622-es gumik vannak fenn. Ez azt hiszem 28 x 1 5/8-os guminak felel meg a régi számozás szerint, ami jóval keskenyebb a tiédnél.
süti beállítások módosítása