Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 29. Beszédes helynevek és kialakulásuk az egykori Budapesten III.

Tudod, honnan származik Kelenföld, Nagytétény, esetleg Nagyicce neve, vagy Lágymányosé, amely egyáltalán nem lágy?

2022. november 28. - horvabe

cimkep-u29-2.jpg

 Buda és Pest utcatérképének részlete 1837-ből

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, esetleg kerékpártúráim során, vagy egyszerűen csak a fővárost járva, hát most is összegyűjtöttem megint tízet ezekből a Budapesten található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát budapesti beszédes helynevek folytatását! Amint látható, ez már a harmadik rész, de azt hiszem, pont olyan érdekes magyarázatokkal szolgál majd, mint az előző kettő!

Csepel

u29-05a.jpg

Csepel-sziget északi része az Első katonai felmérés térképén a XVIII. század végén. Végtelen mezők, legelők, erdőfoltok. A honfoglaláskor is ilyen lehetett, 800 év alatt csak pár apró település jelent meg, Csepel falu, Soroksár és a budai oldalon Promontor (Budafok)

Budapest XXI. kerülete Csepel, amely a Duna ugyanilyen nevű szigetének északi csücskében fekszik. De honnan származhat a neve? A legismertebb magyarázattal Anonymus szolgál erről, aki a honfoglalás koráról ezt írta:

 Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget, s a nemes személyek mindegyike ott udvart meg majort kap. Árpád vezér azonnal mesterembereket fogadott, és velük pompás vezéri házakat építtetett. Aztán meghagyta, hogy a napok hosszú során át elcsigázott minden lovát vigyék oda és ott legeltessék. Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, azért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig.

A nyelvészek azonban elvetik a fentebbi magyarázatot, Benkő Loránd magyar nyelvész, tudománytörténész, egyetemi tanár szerint a Csepel szó tájnyelvből származik. A szó jelentése: fiatal erdő vagy tölgyfa. Tehát a lovászmester alakjának a helyébe egy prózaibb megoldás került: a régi csepel(y), vagy cseplye »egyfajta erdő, bokros hely« jelentésű szavunk. Hát, nem tudom, nekem az anonymusi magyarázat jobban tetszik!

Lágymányos

Csepel után ugorjunk most át a Duna túlsó partjára, és Dél-Budán induljunk tovább etimológiai (szófejtési) sétánkra! Nem is kell messzire mennünk az első megfejtendő névért, hiszen a Rákóczi hídon keresztül egyből Lágymányosra érkezünk. Vajon honnan származhat a terület neve?

u29-01.jpg

A Második katonai felmérés térképén még csak tervekben létezik a Duna medrének leszűkítése és Lágymányos leválasztása róla

Lágymányos területe egy hatalmas lapály, még a XIX. század elején is mocsaras terület volt, a Duna hatalmas árterülete. A folyam a Buda és Pest közötti szűkületet elhagyva itt szélesen szétterült, ebben a kiöblösödésben volt a Csepel-sziget csúcsa is. Ez bizony egy igazi mocsaras terület volt, régies szóval nevezve lágymány. Nem is volt lakott sok-sok évszázadon keresztül! De mitől változott meg, ugyanis itt manapság már egy deka mocsarat sem találunk, csak egy viszonylag új városrészt!

Az 1838-as árvíz okait kutatva jöttek rá arra, hogy azt a Duna itteni széles, de sekély medrében feltorlódott jég okozta, amelyet ráadásul még a Csepel-sziget csúcsa is megakasztott. Nem volt hosszú távon más megoldás, mint a Duna medrének radikális szabályzása! Hatalmas gátrendszerrel szűkítették le a folyó szélességét, hogy mélyebbé és az áramlását gyorsabbá tegyék, ezenkívül még a Csepel-sziget csúcsát is eldugták a mederből, hogy az se akaszthassa meg a jégtáblák mozgását. A gátak hatalmas területet haraptak ki a folyam budai árteréből, ezt a területet aztán később fokozatosan feltöltötték, ennek ellenére a terület neve hivatalosan is Lágymányos lett.

Tulajdonképpen a feltöltés után indult fejlődésnek Lágymányos az északi végétől dél felé terjeszkedve. A XX. század első évtizedeiben épültek a területén a Budapesti Műszaki Egyetem első épületei, azonban a Petőfi hídtól délre eső terület teljes feltöltése csak az 1970-es években fejeződött be. Most itt állnak az Infópark és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem új épületei, a vasúti töltéstől délre pedig pont most készült el a MOL új székháza, amely Magyarország legmagasabb épülete. A korábban gátakkal elrekesztett terület déli végét azonban már nem fogják feltölteni, a Kopaszi gát és a mögötte fekvő Lágymányosi-öböl partjait parkosították, mellette épül jelenleg a BudaPart városnegyed.

Kelenföld, Kelenhegy, Kelenvölgy

Ha Lágymányosról továbbindulunk dél felé, Dél-Budán egy egész szóbokrot találunk, melyek mindegyikében felbukkan a Kelen szó. Kelenföldet talán leginkább a pályaudvaráról és a hatalmas lakótelepéről ismerjük, a vele szomszédos Kelenvölgy és Kelenhegy pedig egy-egy kertvárosias dombot és lágy völgyet jelöl. De ki, vagy mi volt az a kelen?

Egyes magyarázatok szerint Kelen honfoglalás kori vezér nevéből származik a terület neve, de valószínűbb egy sokkal prózaibb magyarázat. A török hódoltság után ezen a területen német telepesek éltek, ők pedig Creynfeld, Craynfeld, Kreynfeld, Kreinfeld, Krainfeld szavakkal illették lakóhelyüket. Egy dolog azonban biztos: Döbrentei Gábor költő, királyi tanácsos, az MTA tagjának 1847-es dűlőkeresztelője alkalmával kapta hivatalosan is a magyarosan hangzó Kelenföld nevet az előtte német néven futó környék, és azóta így hívják. Az még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nyelvészek szerint a kelen név kapcsolatban lehet a kel, átkel igével is, amely a környék dunai átkelőire utalhat.

Albertfalva

Ha már Dél-Budán járunk és alaposabban is körülnézünk, szinte rögtön megakad a szemünk Albertfalván. Manapság Albertfalva Kelenfölddel és Lágymányossal együtt Budapest XI. kerületének része, de vajon honnan származhat a neve?

A török időkben elnéptelenedett terület a XVIII. században a ráckevei uradalom része volt, amely 1766-ban került Habsburg-Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő tulajdonába, majd a halálát követően férje, Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg örökölte meg. Azt pontosan tudjuk, hogy 1819. március 1-én jelent meg az a hirdetmény, melyben telepeseket toboroztak az itt felparcellázandó ötven telekre. Jobbára a környékről érkeztek ide szász betelepülők, akik először Lerchenfeldnek (Pacsirtaföldnek), majd Sachsenfeldnek (Szászföldnek) hívták, végül a többszöri névváltás után lett Albertfalva a település neve Albert Kázmér Ágost herceg tiszteletére.

A névadó Albert herceg szobrát Albertfalva alapításának 200. évfordulóján, 2019-ben avatták fel a településen.

Budafok

u29-19cs.jpg

Budafok panorámaképe Csepelről. Jól látszik a Tétényi-fennsík meredeken leszakadó pereme, vagyis "foka". A képre kattintva nyílik meg külön ablakban a 4615 pixel széles panorámakép.

Tovább folytatva utunkat a Duna jobb oldali partján Albertfalva után érjük el Budafokot, szűkebb pátriámat. Ennek a településnek vajon honnan származhat a neve? Az tiszta sor, hogy a nevének első tagja a Duna budai oldalára utal, de mitől lett fok? Ehhez bizony vissza kell lépnünk pár évszázadot!

A török kor végén a terület Savoyai Jenő gróf császári hadvezér tulajdonába került a csepel-szigeti uradalom részeként, ekkor a neve Promontorium lett, amely arra utalt, hogy a Tétényi-fennsík Dunára néző hegyfokának (vagyis a promontoriumnak) löszös talaján jelentős szőlőbirtokok voltak. Promontor község 1739-ben lett megalapítva többségében Csepelről áttelepült szőlősgazdák által, akik később is folytatták itt a szőlőtermesztést és kialakították a Tétényi-fennsík mészkőszikláiban azt a máig fennálló zegzugos pincerendszert, melyben a bort tárolták hatalmas hordókban, míg a kitermelt kövekből építették fel a település házait.

A szőlőt azonban 1886-ben elvitte a filoxéra (szőlőgyökértetű), de a barlangrendszerben máig működik a borgazdaság, és jelenleg is a kivájt barlangokban, járatokban tárolják hordókban a bort. Ennek a pincerendszernek egy részén található a budafoki Borkatakomba étterem is. Azonban hogy lett a település neve Promontorból Budafok? 1886-ban egyszerűen lefordították magyarra a promontoriumot (vagyis hegyfokot) és a Buda előtaggal kiegészítették.

Budatétény, Nagytétény

Ha továbbindulunk a Duna mentén, két mára már teljesen összeolvadt települést találunk, Budatétényt (régebben Kistéténynek hívták) és Nagytétényt. Mindkét névben szerepel a Tétény szó, amely végül is a honfoglalás korából származik. Nagytétény helyén a római korban egy erődítés és városka állt, Campona, ennek a sáncai közé telepedett le a legendás hét vezér egyike, Töhötöm, és az ő nevének egy másik írásmódja a Tétény. Érdekesség, hogy a Tétényeknek itt csupán a téli szállása volt, nyáron északnyugatra vándorolt a még félig-meddig nomád törzs és az ottani szállása szintén egy Tétény nevű település környezetében volt (jelenleg Ausztriában Tadtennek hívják) a Fertő-tó mellett!

A fentebb felsorolt három település, Budafok, Budatétény és Nagytétény alkotják Budapest XXII. kerületét. Nagytétény déli határában érjük el Budapest közigazgatási határát is, innen indulunk vissza, miután bekalandoztuk Dél-Budát.

A Habsburgok Budapesten

Azt hiszem, mindenkinek megvannak a történelmi ismeretei arról, hogy hazánkban a százötven éves török uralmat egy még annál is hosszabb osztrák uralom követte, amelyből csak a XIX. század második felében, a Kiegyezéssel tudtunk szabadulni. Azonban Budapest fejlődésében nyomot hagytak ezek az idők is, főleg a településnevekben. A Nagykörút nevei senkinek sem ismeretlenek, a legészakibb, Margit hídnál kezdődő szakasza Szent István nevét viseli (de régebben Lipót körútnak hívták), majd dél felé haladva ezt követi a Teréz, az Erzsébet, a József, végül a Ferenc körút, amely a Duna partján, a Petőfi hídnál és a Boráros térnél ér véget.

A körút szakaszai az építésükkor a mellettük elterülő városrészekről kapták a neveiket, ugyanis áthalad Lipótvároson (V. és XIII. kerület), Terézvároson (VI. kerület), Erzsébetvároson (VII. kerület), Józsefvároson (VIII. kerület) és Ferencvároson (IX. kerület) is. De kik is voltak ők – amennyiben létező személyek voltak –, és miért róluk nevezték el ezeket a városrészeket? Induljunk hát el és udvariasságból előre sorolva a hölgyeket vegyük végig őket, de előbb tegyünk egy kis várostörténeti kitérőt is!

Terézváros

Pest városa a XVIII. századra már kinőtte a Kiskörút vonalában álló hajdani városfalakat (ezeket később le is bontották) és azokon kívül is rohamosan terjeszkedni kezdett, szinte minden irányban. A Kerepesi úttól északra elhelyezkedő Felső Külváros területén 1733-ban még csak 11 nyilvántartott ház állott, a század közepén pedig már 251. A folyamatosan fejlődő területet végül 1777-ben keresztelték el és kapta Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár látogatása emlékére a Terézváros nevet.

Erzsébetváros

Ezsébetváros viszonylag fiatal városrész, csak a városegyesítéskor választották le Terézvárosról mert azt túl nagynak és népesnek találták. Önálló kerület tehát 1873-ban lett, méghozzá a legkisebb a főváros kerületei közül, azonban nem volt akkor még neve! A kerület vezetése csak 1881-ben fordult azzal a kéréssel I. Ferenc Józsefhez és Erzsébet királynéhoz, hogy a városrész hadd vehesse fel Erzsébet királyné nevét! És hogy sikerrel zárult-e kérés? A városrész neve alapján nyilván igen, de erről sokkal emelkedettebben tájékoztat a Budapesti Közlöny:

Ő császári és Apostoli királyi Felsége, folyóévi január hó 17-én kelt legfelső elhatározásával, Budapest főváros közönségének ebbeli kérelme alapján, a belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök előterjesztésére legkegyelmesebben megengedni méltóztatott, hogy a fővárosi VII. kerület, Királyné Ő Felsége tiszteletére, ennek legmagasabb hozzájárulásával »Erzsébet-város«-nak elneveztethessék.

Na ugye! „Legkegyelmesebben megengedni méltóztatott” – hát tudok én saját kútfőmből ilyen szépeket írni?

Józsefváros és Ferencváros

A fentebb már említett Felső Külváros a Kerepesi útig tartott, az attól délre eső külterületet nevezték Alsó-Külvárosnak. A fentiek tükrében már egyáltalán nem meglepő, hogy ennek a területnek is Habsburg uralkodóktól származnak a jelenlegi nevei. Mária Terézia 1777-ben engedélyezte, hogy az Alsó-Külváros északi részét fiáról, Józsefről Josephiumnak nevezzék el, ez a név azonban nem tudott meghonosodni, ezért magyarra fordítva Józsefvárosként kezdték a területet hívni. József egyébként anyja, Mária Terézia halála után 1780 és 1790 között uralkodott II. József néven, közismertebb nevén ő volt a Kalapos király.
1873-ban, Budapest létrejöttekor a főváros VIII. kerületévé vált a városrész.

A négy városrész közül talán Ferencváros neve épült be legjobban a köztudatba, méghozzá a Ferencvárosi Torna Club, vagyis az FTC jóvoltából. Az egyre fejlődő városrész polgárai 1792-ben látták elérkezettnek az időt ahhoz, hogy más pesti külvárosokhoz, Terézvároshoz és Józsefvároshoz hasonlóan ez a terület is külön nevet nyerjen magának. Folyamodványt intéztek a városi tanácshoz, hogy az a Helytartótanácshoz, illetve I. Ferenc királynak továbbítsa névfelvételi kérelmüket. Sándor Lipót nádor 1792. december 4-i keltezésű leiratában tudatta a kérelmet írókkal, hogy a I. Ferenc király nagylelkűen hozzájárulását adta és a Pesttől és Józsefvárostól délre fekvő terület azóta a Ferencváros nevet viselheti.

Lipótváros

Kicsit kilóg az eddigiekből Lipótváros, melyet a Nagykörút szintén keresztez, valaha a körútnak ezt a szakaszát tényleg Lipót körútnak nevezték, de 1937-től Szent István király nevét viseli. Ki is volt hát a névadó Lipót, akit száműztek a Nagykörút utcanévtábláiról?

II. Lipót is osztrák császár volt, a városrész 1790-ben vette fel a nevét, a koronázásakor. Lipót mindössze két évig uralkodott bátyja, II. József halála után 1790 és 1792 között (aztán a Ferencvárosból már ismert I. Ferenc követte a trónon), azonban több jelentős törvény és rendelet is a nevéhez fűződik, például, hogy a magyar koronát szállítsák Pozsonyból Budára és ott őrizzék, valamint hogy a hivatali ügyintézés nyelve a magyar legyen az ország teljes területén. Kicsit méltatlanul vették el tőle a körút – és majdnem az egész városrész – nevét, de 1937-ben, Szent István halálának 900. évfordulójára készülve az egész ország Szent István lázban égett, ekkor határozták el, hogy az egész Lipótvárost átkeresztelik Szentistvánvárosra (hiszen itt áll a Szent István Bazilika is), de ez a név nem ment át a köztudatba, csak a körút őrzi itt Szent István nevét.

Nagyicce

Így utólag átolvasva ez a poszt bizony olyan komolyra sikeredett, mint egy kétoldali tüdőgyulladás, tehát megpróbálom egy kicsit vidámabbra kanyarítani a végét. A Nagyicce nevű környék már beleolvadt Sashalomba, már csak egy utcanév, egy erdőfolt és egy HÉV megálló őrzi a nevét, de vajon honnan származik ennek a területnek a neve? Egészen Mátyás királyig kell visszamennünk az időben, hogy a kérdésünkre választ kaphassunk! A következőkben a nepmese.hu oldalról idézek – bár a történet több, mit népmese:

A cinkotai plébános püspök szeretett volna lenni. Meg is írta Mátyás királynak, hogy így, meg úgy, ő már eleget plébánoskodott, a király tegye meg püspöknek. Mátyás király megüzente, hogy püspök lehet, ha megfelel az ő három kérdésére: ,,Hol kel fel a Nap? Mennyit ér a király? Mit gondol a király?” Ha ezeket a kérdéseket megválaszolja a plébános, akkor püspök lehet, ha nem, kiveti még a plébánosságból is.
Búnak ereszkedett a plébános. Mit feleljen ő ezekre a kérdésekre? Odacseppent a plébánoshoz a kántor, látta, hogy a plébános igen lógatja az orrát, megkérdezte:
- Mi bántja úgy a plébános urat, hogy így búnak adta magát?
A plébános elpanaszolta, hogy járt Mátyás királlyal. Azt mondta a kántor:
- Na, ezért egy cseppet se egye magát a plébános úr! Adja ide a reverenciáját, elmegyek én Mátyás királyhoz, s megfelelek neki.
A plébános nagy vonakodva, de csak odaadta a reverendáját a kántornak, s az megjelent a király előtt, mint cinkotai plébános. Kérdezte Mátyás király:
- No, plébános úr, hol kel fel a Nap?
- Felségednek Budán, nekem Cinkotán - válaszolta a kántor.
- Hát aztán, mennyit érek én? - tette fel a király a második kérdést.
A kántor azt felelte:
- Huszonkilenc aranyat!
- Ugyan bizony, mért pont huszonkilencet?
- Mikor Krisztus urunkat Júdás elárulta, harminc aranyat kapott érte. A király nem ér annyit, mint Krisztus urunk, egy arannyal olcsóbb!
- Arra mi a válaszod, hogy mit gondolok én?
- Felséged azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig én csak a cinkotai kántor vagyok.
Megtetszett Mátyás királynak az okos beszéd. Azt mondta a kántornak:
- Na, fiam, amiért ilyen okosan feleltél a kérdéseimre, teljesítem egy kívánságodat. Mi legyen az?
- Én azt kérem felségedtől, hogy a cinkotai icce bor kétszer akkora legyen, mint máshol!
Mátyás király mindjárt elrendelte, hogy tegyék törvénybe a dolgot. Mire a kántor hazaért, Cinkotán már kétszer akkora volt az iccényi bor, mint máshol. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy az ára ne legyen kétszer annyi, mint eddig volt.

Eddig a mese, de a valósághoz tartozik, hogy ezen a környéken tényleg állt egy Nagyicce nevű vendéglő, melyet már 1851-ben is „Cinkotai nagy itzéhöz” néven neveztek, a hely nevét a H8 és H9 HÉV vonalak közös szakaszának Nagyicce nevű megállója is őrzi.

u29-34.jpg

Régi képeslap a Cinkotai Nagyitce vendéglővel

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is! 

 

A poszt képeiről és a tudásom forrásáról

Itt szeretnék köszönetet mondani a Fortepannak a régi budapesti képekért, a Google Streetview-nak a mostani utcaképekért, és az Arcanum térképtárnak a régi katonai felmérések beszkennelt és geotaggelt térképeiért! A képek maradéka saját készítésű felvétel. Természetesen a poszt megírásához most is legjobb barátom a Wikipédia volt, az egyéb cikkek felsorolását az alábbiakban megtaláljátok.

Felhasznált egyéb irodalom

Kelenföld: https://www.life.hu/kultura/20210804-pesti-mesek-evszazadokig-mocsar-allt-kelenfold-a-varosresznek-a-helyen.html
Albertfalva: https://www.ujbuda.hu/ujbuda/felavattak-albertfalva-nevadojanak-szobrat és
https://pestbuda.hu/cikk/20191011_felavattak_albertfalva_nevadojanak_szobrat
Ezsébetváros: https://pestbuda.hu/cikk/20211214_a_legszegenyebb_es_legkisebb_kerulet_volt_
erzsebetvaros_de_a_kiralyne_nevet_akarta_felvenni

Nagyicce: https://www.nepmese.hu/mesetar/mesek/matyas-kiraly-mesek/a-cinkotai-nagyicce-toertenete

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr6617988560

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Adani 2022.11.28. 10:30:14

Va negy szomorú története is Nagyiccének, a kocsmát, amiről a nevét kapta a megálló egy gátlástalan telekspekuláció tüntette el a födl színéről. Az említett kocsma megvolt még 2000 körül, nyilván már romos állapotban pár évszázad nem múlik el nyomtalanul. Műemlékvédelem alatt álló épület volt, a telket ,amin állt árulták az épülettel együtt megvette valaki, feltétel volt és az adásvételi szerződésben is benne volt ,hogy a műemlékvédlemi épületet nem bonthatja le ill. állagmegóvást el kell végeznie. Nemhogy nem végezte el, de még slaggal is locsolta a vályog falakat, hogy tönkremenjen minél gyorsabban, utána arra hivatkozva hogy veszélyes volt engedély nélkül le is bontatta. A helyén van most a Leitold autókereskedés. Pénzbírságot kapott érte, mást nem, a bírságot meg eleve bekalkulálta a költségvetésbe.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.11.28. 12:08:36

@Adani: Tudom, olvastam ezt is, de ilyen szomorú dologgal nem szerettem volna elrontani a sztorit. De azért köszi, hogy leírtad.

gigabursch 2022.11.29. 16:12:18

Benkő Lórándot hanyagolhatjuk...

Lágymányos kapcsán érdekesség, hogy az eredeti dunai szigetvilág több, mint érdekes volt.
1.bp.blogspot.com/-oXTY2IBO4rY/WoGRABGtbOI/AAAAAAAAIec/pCZI4KqUVbMDFoiYmuiPmxIxIsWrzbpSACPcBGAYYCw/s1600/dunameder.jpeg

Kelenföld és a többi:
A Kelen, Kelén meglehetősen ősi magyar név. Elég csak a Helka és Kelén legendájára gondolni.
Szóval a németes belemagyarázás ugyanolyan eröltetett szagú, mint mindig. Mindenesetre érdekességként jó hogy leírtad.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.11.29. 19:43:35

@gigabursch: Érdekes a térkép, majd utánaolvasok! Valóban ilyen lett volna a Duna a római korban?
Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője valós esemény volt a XIX. században, aztán hogy ő honnan szedte a Kelen nevet, az kérdés. De biztos nem a történeti adatokból indult ki. Őt csak az a szándék vezette, hogy kiirtsa a német neveket és helyettük magyart találjon az adott helyre.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.11.29. 19:47:28

@gigabursch: Köszi, ezt a részét nem is ismertem eddig!

gigabursch 2022.11.29. 21:26:20

@horvabe:
Bécsre, Pozsonyra, vagy épp Szekszárdra se ismernél rá. De a felső német szakasz is tud pár megdöbbentőt mutatni.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.11.30. 02:29:15

Jó volt, alapos poszt, sok munka az ilyen.
Egy másik posztba, akár másoknak, avaslom még a következőket is, ha szabad, mint érdekes, fura városrész-nevek:
Szépjuhászné, Törökkő, Törökőr, Virányos, Nyék, Csatárka, Rézmál, Pesthidegkút,főleg, hogy ez utóbbi Budán van!
:D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.11.30. 06:04:21

@geegee: Pont annyi munka, mint egy túraposzt! Ott egy napot túrázok, egy napig pedig a poszt készül, itt pedig egy nap forrásgyűjtés (adatok, képek, stb.), egy nap pedig az írás. A tippeket köszönöm, de egy korábbi posztban már olvashatsz a Szépjuhásznéról és Pesthidegkútról, mivel ez már a harmadik névmagyarázós poszt! A többit pedig felírtam magamnak, és még foglalkozom majd ezzel a témával, de talán csak tavasszal.

gigabursch 2022.11.30. 07:19:13

@horvabe:
Aztán ha sár lesz, meg jég, meg leesik a hav, és kimész a természetbe túrázni, kíváncsian várom a spyke-k bevetését.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.11.30. 08:11:56

@gigabursch: Majd lesz élménybeszámoló, ne félj! :-)
süti beállítások módosítása