A Szabadság híd és a Gellért-hegy a Corvinus Egyetemtől (régi Fővámháztól) nézve
Hogyan készült?
Néhány éve jelentek meg először olyan fotómontázsok, amelyek ugyanarról a helyről, azonos beállításokkal, de két különböző időpontban készült kép összeszerkesztésével készültek. Akkor arra gondoltam, már az is iszonyú babra munka lehet, hogy egy régi fénykép készítési helyét pontosan megtaláljuk, és ugyanazokkal a beállításokkal elkészítsünk egy másik felvételt, ráadásul még hozzájön ehhez a régi és az új kép összeszerkesztése is! Csak legyintettem egyet, ez biztos olyan nehéz lehet, hogy nem is érdemes profi felszerelés és szoftverek nélkül hozzákezdeni! De a gondolat csak nem hagyott nyugodni, állandóan ott motoszkált a fejemben, végül most szombat délelőtt kinyomtattam vagy kéttucatnyi régi, a Duna-parton készült felvételt a Fortepanról, szokás szerint felfűztem a fényképezőgépem tokját az övemre és csak úgy hátizsákkal, bakancsban nekiindultam a városnak!
A régi képek készítésének körülbelüli helyét könnyű volt behatárolni, na de pontosan megtalálni, az azért pestiesen szólva nem volt piskóta! A nagyjából kéttucatnyi kép készítési helyének több, mint felét már beépítették, vagy elé építkeztek, esetleg fák takarják már a kilátást pontosan ugyanarról a helyszínről, tehát ezek kapásból kiestek. Megmaradt viszont nyolc helyszín, ezen pontok mindegyikén ellőttem vagy tucatnyi fotót különféle beállításokkal és csak az egyikről zavart el az Országház őrsége, de addigra már elkészültek ott is a képek! Végül ezzel a zsákmánnyal tértem haza, láttam neki az utómunkálatoknak és most a végén elmondhatom, ez jóval tovább tartott, mint maga a fényképező túra!
A megfelelő, általam készített fotó kiválasztása után az eredeti képen pixel pontossággal meghatároztam a jellegzetes pontok távolságát, majd a saját képeimet addig gyúrtam, alakítottam a képszerkesztővel, mire pontosan ugyanazok a távolságok meglettek. Ekkor a két kép fedésbe volt hozható és már csak ki kellett jelölni a képek közötti zegzugos határokat. Ez a fajta összeillesztés lehetővé tette azt is, hogy a közeli zavaró részletek egy részét kiszűrhessem. Az eredmény itt látható.
Kellemes böngészést, nézelődést kívánok és ha szeretnél elmélyedni a részletekben, nyisd meg nagy méretben is a képeket! Sajnos, a blog kialakítása nem teszi lehetővé a képek teljes méretben való megtekintését, ezért a részletek tanulmányozása végett érdemes letölteni a körülbelül 1600 pixel széles képeket!
A Szabadság-híd a budai rakpartról nézve
A Budapesti Műszaki Egyetem előtt parkoltam le a kocsival, innen ballagtam le egy lépcsősoron az alsó rakpartra és a hétvégén is forgalmas főutat keresztezve értem el a kép készítési pontját. A régi képen látható, hogy a mostani kétszintes rakpart akkoriban még nem létezett, szerencsére a mostani alsó rakpart magassága nagyjából megegyezik a kép készítési magasságával! Persze mára a faúsztatók eltűntek már nem csak a Dunáról, de más folyóinkról is, viszont a látkép gyökeresen nem változott az eltelt közel 123 év alatt! A pesti rakpart házsora szinte ugyanaz mint 1900-ban, csak éppen a korabeli bárkák és uszályok helyett most üdülőhajók várakoznak a rakparti kikötőkben. És még egy lényeges különbség: még nincs meg az Erzsébet-híd, azt csupán pár évvel később kezdték építeni!
A Szabadság híd a pesti rakpartról nézve
A Szabadság hídon a pesti oldalra átsétálva folytattam a túrát és megkerestem a második kép eredeti készítési helyszínét is. Ez nagyjából a Corvinus Egyetem (a régi Közgáz) déli sarkánál van most, az épület már akkor is állt, csak akkor még Fővámháznak hívták. A képen távolabb látható lépcsőlejáró még most is áll, sajnos a párját – ahonnan a régi kép készült – mára már elbontották. Szerencsére a korláton kihajolva azért majdnem sikerült az eredeti kép készítésének pontján elkészíteni a mostani képet és a távlattal tudtam annyit csalni, hogy ez nem vehető észre.
A rakparti piac mára már megszűnt, de akkoriban még a Fővámház előtt kötöttek ki a „kofahajónak” nevezett termesgőzösök, amelyek hajnalonta a vidéki asszonyokat hozták fel Budapestre, hogy aztán vagy a szomszédos vásárcsarnokban, vagy itt a parton árulják ki a portékájukat. Manapság már ezt a rakpartot is az autók foglalták el maguknak, a kockaköves burkolatot is felbontották, az utat pedig leaszfaltozták még sok-sok évvel ezelőtt.
A pesti alsó rakparton
Szintén 1900-ban készült felvétel, készítésének pontos helyét könnyű volt megtalálni, mára sem építették be. A rakparti piac a mostani Erzsébet hídtól északra is folytatódott (a kép készítésekor még nem állt a híd), mára ez is megszűnt. Most itt is az autók foglalják el az egész rakpartot, a gyalogosok számára csak egy keskeny, a lépcsős kialakítású part feletti hídszerű acéljárda szolgál közlekedőként, szürke korlátja a képen is látszik.
A háttérben balra a Vár, a Sándor palota és a Karmelita kolostor áll a hegyen, jobbra a Lánchíd mögött a Gugger-hegy és a Hármashatár-hegy erdős oldala terül el. Érdekesség a kép jobb szélén a régi szállodasor, ezeket szállókat a II. Világháború után bontották le, mivel az ostrom alatt találat érte őket, vagy kiégtek, most modern szállodák állnak a helyükön, a Marriott és az Intercontinental.
A Lánchíd a pesti rakpartról
A régi kép az előzőekhez hasonlóan 1900-ban készült, akkoriban kikötői, talán felvonulási barakkok állhattak a a Lánchíd tövében, mögötte a Vár jól ismert panorámája látható. Sajnos a mostani kép készítéséhez nem tudtam a régi kép készítési helyére helyezkedni, ugyanis a fotós felmászott a járda széles kőkorlátjára és onnan készítette el a felvételt! Mivel a környék zsúfolva volt turistákkal, egy motoros felvonulás miatt rendőr is akadt a környéken dögivel, most nem akartam felkapaszkodni a méternyi széles kőpárkányra, így viszont a perspektíva a kőoroszlán talapzatánál egy kicsit megbicsaklik. Még mindig tart a Lánchíd felújítása, bár az úttestet már átadták a forgalomnak, de a járdák még le vannak zárva, ezért állnak a felvonulási konténerek a hídfőben a mostani képen is.
A felrobbantott Lánchíd a pesti rakpartról nézve
A kép készítési helye egyértelműen azonosítható volt, pontosan onnan lőttem az új fotót is. A régi kép 1945-ben készült, a híd ívei még a Dunába rogyva álltak. A háttérben a Vár épületei is romosak, csak pár hónappal korábban fejeződtek be ott a harcok. A mostani felújítás eszközei, csövei, kábelei költői összevisszaságot alkotnak a háború utáni állapotokkal, ugyanis már akkor is készültek a híd újjáépítésére, a házikó előtt bóklászó munkás és a pesti oldali pillér mellett csónakázók talán már erre utalnak. A híd egyébként 1949-re, első átadásának százéves évfordulójára lett felépítve.
A pesti rakpart a Parlamenttől nézve
Ennek a képnek is egyértelműen azonosítható volt a készítési helyszíne, csak éppen az a lépcsősor – a távolabb láthatónak a párja – most egy acéllánccal le van zárva, mivel az már a Parlament északnyugati sarkához vezet. Szerencsére a lépcsősoron felszaladva gyorsan elkészítettem a felvételeket, mire az őrség egyik tiszthelyettese észrevett és odajött elzavarni. Mivel másfél évig voltam katona még a rendszerváltás előtt, ismerem a rendfokozatokat, és az őr is kicsit megenyhült, amikor „katona úr” helyett törzsőrmester úrnak szólítottam!
A képen észak felé tekintünk végig a pesti rakparton, a régi képen a távolban még romosan áll a Margit híd. A rakpartról még nem takarították el a romokat, néhány bámészkodó ott lődörög a parton. Persze bámészkodóból most sem volt hiány, a hétvégi rakpartlezárás miatt sok volt errefelé a gyalogos és kerékpáros is.
A romos Lánchíd a budai rakpartól nézve
A túrát a budai rakparton folytattam. Ennél a képnél is egyértelmű volt a készítési helyszín, a felső rakpart sétánya nem változott az elmúlt majd’ nyolcvan év alatt! A Lánchíd persze ezen az 1945-ös képen is romos még, a pillér melletti függesztő kábelek szomorúan lógnak lefelé, nincs mit tartaniuk, hiszen az útpálya valahol a Duna mélyén hever. A távolban a Parlamentet éppen félbevágja az újjáépített hídpálya, a régi kép apropóját pontosan az adta, hogy akkor szép volt a rálátás erről a pontról az Országházra! Az eredeti képeket is feltöltöttem a poszt végére, ott meg lehet nézni, hogy nézett akkoriban a híd!
Az Erzsébet híd a budai rakpartról nézve
Az utolsó képnél is egyértelműen meghatározható volt a fényképész pozíciója, a felső rakpart sétányának kőmellvédjénél állt és kihajolva onnan fotózta le az akkoriban még újnak számító Erzsébet hidat. A kép készítésekor még egyértelműen a gyalogosoké volt a budai alsó rakpart, egyetlen autót sem látni, az emberek úgy grasszálnak rajta, mintha csak sétatér lenne az is! Aztán persze lehet, hogy tényleg az is volt!
A kép szerkesztésével sokat nyűglődtem, sehogy sem akartak az új híd tartókábelei fedésbe kerülni a régi híd duplasoros láncaival, aztán nagy nehezen rájöttem, a hiba nem az én készülékemben van! Az új híd természetesen jócskán eltér a régitől, más magasságban futnak a kábelek is. De azért egy kis játék a távlatokkal nagyrészt fedésbe tudta hozni a láncokat és kábeleket! Ami szinte nem változott, az a rakpart és pesti oldal házsora.
Zárszó
Így visszagondolva egészen jó szórakozás volt a képvadászat is, meg idehaza a képek szerkesztése is. Végül is minden szerkesztési feladatot meg tudtam oldani a Windows Paint programjával és az ACDSee Ultimate 2020 képszerkesztővel. A képek egyesítését a Pixaround panorámakép-szerkesztővel végeztem.
És itt szeretném megemlíteni Klösz György nevét, aki fotográfusként több ezer csodálatos, kontrasztos, részletgazdag képet készített a XIX. század utolsó évtizedeiben és a századfordulón Budapestről! A sorozat első négy képét is ő fényképezte, és úgy gondolom, még egy mostani fényképész is büszke lehetne, ha ő készítette volna a fekete-fehér fotókat. Képei kortörténeti emlékek, hűen mutatják be a főváros akkori életét!
Külön köszönöm a Fortepannak - amely egy szabad felhasználású, közösségi fotóarchívum -, hogy létezik, és hogy most már mintegy 186.000 képen mutatja be a múltunkat! A honlap 2010-ben indult ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval. Azóta többszáz család, amatőr és hivatásos fotós, illetve közgyűjtemény bővítette a Fortepant. A honlapjukon megjelenő képeket a szerkesztőség válogatja ki a beküldött anyagból.
A kiindulópontként használt eredeti képek:
A saját képeim:
A felhasznált képek forrása
A Szabadság híd Budáról: 1900 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Szabadság híd Budáról: 1900 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Pesti rakpart: 1900 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Lánchíd a pesti hídfőtől: 1900 Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Romos Lánchíd Pestről: 1945 Fortepan / Fortepan
Pesti rakpart a Parlamentnél: 1945 Fortepan / Fortepan
Romos Lánchíd Budáról: 1945 Fortepan / Kramer István dr
Erzsébet híd a budai rakpartról: 1927 Fortepan / Göcseji Múzeum / Morandini-Schlemmer hagyaték
