Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 38. Ház állott, most kőhalom, kedv s öröm röpkedtek…

Három, valaha Budapest határában állott turistaház története, melyekből mára már szinte semmi sem maradt meg

2023. október 09. - horvabe

cimkep-u38.jpg

A Kevély-nyergi turistaház egy régi fényképen

Először is szeretnék bocsánatot kérni Kölcsey Ferenctől, hogy az idén éppen kétszáz éves Himnusz szövegét kicsit kiforgattam, de annyira találónak éreztem a valaha volt turistaházakról írt posztomhoz, hogy gondolkodás nélkül döntöttem ezen cím mellett! Ha valaki sokat túrázik, kirándul Budapest közelében a hegyek, dombok között, pláne úgy dönt, hogy végigjárja az Országos Kéktúra fővárosunkhoz közeli szakaszait, három valaha volt turistaházat is érint az útvonalon, méghozzá a Kevély-nyeregben, a Zsíros-hegyen és a Nagy-szénás csúcsa alatt. De hogyan történhetett meg az, hogy ezek a turistaházak, menedékházak egyszerűen eltűntek, mára már szinte romjaikban sem maradtak fenn? Ennek a három menedékháznak a történetét szeretném most elmondani dióhéjban.

A két világháború között virágzott hazánkban a hátizsákos turizmus, számtalan turista egyesület épített menedékházat elsősorban a saját tagjai számára, de persze más túrázók, kirándulók is igénybe vehették ezeknek a házaknak a szolgáltatásait. Ilyenek voltak többek között a fentebb említett turistaházak is. Ezek a házak nagy forgalmat bonyolítottak le, hétvégenként turisták, kirándulók hada kereste fel azokat, ahol ehettek, ihattak is valamit, pihenhettek egy sort, meg szállást is kaphattak maguknak.

1946-ban az államosítási hullám elérte a turistaházakat is, az alapító egyesületektől elvették azokat és a frissen megalakult Turistaházakat Kezelő Vállalat (TKV) „gondjaira” bízták azokat. Az egyesületi tagok által általában kalákában, innen-onnan szerzett anyagokból épített házak azonban rendszeres karbantartást igényeltek volna, ezt viszont pénz hiányában már többé nem kapták meg. Pár évtized alatt lelakottak lettek, ezen az sem segített, hogy a TKV után a Turista Ellátó Vállalat (Úristen, micsoda név! Mintha egy turistát el kéne látni, mint egy kisdedet!) vette „gondozásba” az épületeket. Az 1980-as évekre már valamennyi végletesen lepusztult, és senki sem renoválta őket. Volt, amelyik leégett, vagy egyszerűen csak összedőlt, a nagy-szénási házat például eldózerolták, mert életveszélyesnek nyilvánították.

A most következőkben a bevezetőben említett három turistaház történetét szeretném megírni, hozzájuk pár képet a Fortepanról letöltve megmutatni, hogyan is néztek ki, végül ellenpontként pár saját képet arról is, mi van a helyükön most.

Kevély-nyereg, Stromfeld Aurél turistaház

A Kevély-nyereg Budapest környékének egy nagyon népszerű kirándulási célpontja, a nyereg két oldalán álló Kis- és Nagy-Kevély is csodálatos kilátópont, én is már számos, a blogon leírt túrámon felkerestem valamelyiket, ráadásul a nyereg rétjén találkozik mind a négy fő turistajelzés, vagyis a kék, piros, sárga és a zöld sáv útvonala is. Tehát egy igazi csomópont, ahol hétvégéken, ünnepnapokon több száz túrázó, kiránduló megfordul. A réten áthaladó kék sáv jelzés ráadásul az Országos Kéktúra útvonala, ellenőrzőpontja is van itt, tehát a kéktúrázóknak pecsételniük kell az igazolófüzeteikbe, bizonyítandó azt, hogy itt jártak ezen a helyen. Ide aztán még üzleti szempontból is hasznos lenne turistaházat építeni!

A XX. század első évtizedeiben is ismert volt már a hely, ezért az elsősorban munkásturista tagsággal rendelkező Természetbarátok Turista Egylete (TTE) építette fel itt a turistaházát. A tagok hétvégenként saját maguk hordták fel a nyeregbe az építési anyagot és a saját kétkezi munkájukkal építették fel a házat. Az öt év alatt felépült ház hálószobáiban 60 turista kaphatott szállást magának, de volt külön ebédlője is. 1928 pünkösd vasárnapján egyedülálló módon 3000 turista jelenlétében avatták fel!

A ház sérülések nélkül átvészelte a II. Világháborút, azonban az azt követő államosítás során elvették a TTE-től és az akkoriban megalakult Turistaházakat Kezelő Vállalat (TKV) folytatta a fenntartását. Tulajdonképpen ekkor kezdődött a ház csendes pusztulása, amortizációja, hiszen az állami cégnek nem volt sok pénze az épület állagának megőrzésére. A TKV megszűnése után a jogutódja, a Turista Ellátó Vállalat folytatta – papíron – a fenntartást, majd miután ez is megszűnt, a Pilisi Parkerdőgazdaság lett a ház fenntartója.

A turistaház egyébként 1953-ban vette fel Stromfeld Aurél nevét, aki a Tanácsköztársaság vezérkari főnöke volt és a halála előtti években a TTE Magántisztviselő Osztályának elnökeként is tevékenykedett, valamint a természetjáráshoz elengedhetetlen alapismereteket oktatta az egyesület tagjainak.

1992. szeptember 29-én, egy nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvehette volna, az tisztázatlan körülmények között kigyulladt és szinte porig égett. A még évekig álló csupasz falakat végül 2000-ben dózerolták el. A turistaház emlékét mára csupán pár fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató filmsorozat őrzi pár kocka erejéig. A linkelt filmben 1:40:30-tól láthatjuk a Stromfeld Aurél turistaháznál felvett filmrészletet. Akkor éppen a tetőszerkezet javítását végezték a parkerdő munkásai.

Nagy-szénás, MTE turistaház

A ház az 550 méter magas Nagy-szénás szélvédett keleti oldalában épült, nagyjából 510 méter tengerszint feletti magasságban. Építői a Munkás Testedző Egyesület tagjai voltak, akik gyakorlatilag pénztelenül, csak a lelkesedésükkel, kétkezi munkájukkal hordták fel az anyagot az építkezéshez, majd építették fel a menedékházat. 1926 tavaszára készült el ez a ház, de aztán folyamatosan bővítve azt 1927-re verandát és egy újabb hálószobát, 1934-ben pedig egy nagy, világos, csupaablak éttermet is építettek hozzá.

Azonban ez az alkoholt soha nem árusító turistaház sem kerülhette el a sorsát, 1949-ben államosították és a Turistaházakat Kezelő Vállalathoz (TKV) került több társához hasonlóan. A következő 25 évben semmilyen lényeges fejlesztés nem történt, a Turista Ellátó Vállalat (TEV) 1973-as ismertető füzetecskéje szerint a házban a világítás aggregátorról működött, mosdótálban lehetett mosakodni, a melegételt pedig konzervekből készítették a konyhán. A TEV 1975-ös megszűnését követően a turistaházat a sorsára hagyták, így aztán gyorsan ki is fosztották.

A már említett Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat készítői az Országos Kéktúra útvonalát járva érkeztek meg az akkor már romos menedékházhoz és egy hosszabb riportot készítettek azokkal az idős turistákkal, akik ott voltak már az építésénél is. A filmsorozat sokkoló képeinek bemutatása után nem sokkal a házat végleg eldózerolták, majd az 1980-as évek elején megépítették a helyén a ma is álló emlékfalat.

A már fentebb is linkelt filmen 1:52:30-nál kezdődik a nagy-szénási turistaház történetét felelevenítő riport. Jelenleg két turistajelzés vezet az emlékfalhoz, az Országos Kéktúra útvonalán Hűvösvölgy, vagy Piliscsaba felől, a piros sáv jelzésen pedig Nagykovácsi, vagy Pilisszentiván felől kapaszkodhatunk fel oda.

Zsíros-hegy, Fritsch Vencel turistaház (Péntekiek menedékháza)

Két másik társához hasonlóan a zsíros-hegyi turistaház is az 1920-as években épült és 1928-ban avatták fel. A Magyar Turista Egyesület Péntekiek Asztala nevű csoportja építette fel, akik arról kapták a nevüket, hogy péntekenként találkoztak egy kisvendéglőben. Az asztaltársaság vezetője, Kauzál István szervezte meg a munkát, a pénzt pedig egyik tagjuk, Fritsch Vencel, Dorottya utcai hölgyfodrász adományozta a csapatnak. A hely kiválasztásában szerepet játszott, hogy az akkoriban még kopár domboldal nagyszerű síterep volt, másrészt a közeli Ördöglyuk-barlang miatt a barlangászok is sűrűn megfordultak errefelé. A ház híres volt a kilátásról is, akkoriban be lehetett látni a falaitól a Pilist és a Budai-hegységet is.

1935-ben bővítették, átalakították a turistaházat, majd egy évvel később cserkészotthon épült melléje. 1949-ben ezt a házat is államosították, és érdekes módon tovább is fejlesztették: 1957-re már villanyvilágítás volt benne és a vízvezetékét éppen akkor építették, hogy a ciszternás vízellátást kiválthassák. Ekkor összesen 66 főt tudtak elszállásolni benne: öt darab kétágyas, két darab háromágyas, valamint egy négyágyas és egy tizennégy ágyas szobával rendelkezett. A maradék 32 főt „turistaszálláson”, vagyis egy közös helyiségben tudták elhelyezni. 1979-ben már itt is a Pilisi Parkerdő volt az üzemeltető. Időközben a Budai-hegység nagyszabású erdősítése vette el a szép panorámáját, ráadásul Nagykovácsi egyre terjeszkedő hétvégiházas övezete is elérte az 1970-es évekre.

Később a házat bezárták, tervbe volt véve, hogy egy wellness szállót építenek a helyére, de ez nem valósult meg. Az elhagyatott épület pala tetőzete 1994-ben beszakadt, utána már néhány év alatt széthordták az épületet. Jelenleg a romokat benőtte már a bozót, néha kísérletet tesznek a terület megtisztítására, de a természet újra és újra visszaveszi azt magának. A romos ház melletti rét a Kevély-nyereghez hasonlóan igazi turistaút csomópont: érinti az Országos Kéktúra kék sáv jelzése, de áthalad rajta a sárga és zöld sáv jelzésű turistaút is. A romos ház mellől indul a Zsíros-hegy kilátópontjára a kék háromszög jelzésű ösvény.

Úgy néz ki, most talán történni fog valami a régi turistaház újjáépítése vonatkozásában. A házat és a telkét megvette a Solymári önkormányzat, a polgármester, Dr. Szente Kálmán, aki többszörös Országos Kéktúra és Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra teljesítő, továbbá a Kinizsi Százas teljesítménytúra 28-szoros (!) teljesítője, egy ökoturisztikai centrumot tervez a régi ház helyére, ahol a bakancsos és kerékpáros túrázók, a sífutók és barlangászok is menedéket, pihenőhelyet találhatnak majd maguknak!

Érdekes módon, a régi magyar teleregényben, a Szomszédokban lehet pár filmkockát látni az akkoriban már bezárt, de még álló turistaházról. A film 1989 áprilisában készült, a rendszerváltás hajnalán, mára már kortörténeti emlék. Érdemes az egészet végignézni, de a linkre kattintva körülbelül 21:45-től látható a házat bemutató filmrészlet.

És a végén egy kis töprengés…

Először is, szükség van-e még ezekre a régi típusú turistaházakra, menedékházakra, pláne úgy, hogy már szinte a lakott területek szélére kerültek a város terjeszkedésével? Kétségtelen tény, hogy az elmúlt nagyjából egy évtizedben a gyalogtúrázók száma megtöbbszöröződött. Régi természetjáróként tapasztalom, hogy most nagyjából egy nagyságrenddel több túrázóval, kirándulóval találkozom az erdőkben, mint húsz évvel ezelőtt.

Erre nézve nagyon kevés statisztika létezik, de például 2003-ban 79 fő teljesítette az Országos Kéktúrát, húsz évvel később, tavaly pedig már 823 fő. A teljesítők száma pedig évről évre folyamatosan nő. Szerintem ezek az arányok a túrázók, kirándulók összlétszámára is érvényesek. Tehát igény most is lenne a túraútvonalak mentén egy pihenő-, esetleg hálóhelyre is, hiszen a kéktúrázók gyakran tesznek meg többnapos túrákat a kék sávval jelölt túraútvonal mentén. Budapest környékén amúgy is sok a kiránduló, akik igaz, hogy szállást nem, de kulturált étkezési és pihenési lehetőséget azért igényelnének.

Az árszínvonalra is érdemes lenne pár szót vesztegetni. A régi közhely szerint a mostani társadalmi berendezkedésünkben már a piac farkastörvényei uralkodnak, tehát mindenki törekszik arra, hogy hasznot realizáljon a tevékenységéből. Ez igaz a természetjárásra is, és ha belegondolunk, mi sem szívesen végeznénk ráfizetéses munkát semmilyen téren. Tehát étkezés kellene, és szállás is relatíve olcsón, hiszen senki sem várja azt el, hogy egy wellnesshotel színvonalával (és áraival) várják mondjuk a Kevély-nyeregben, vagy a Nagy-szénáson. Meg lehetne ezt oldani a turisták pénztárcájához igazítva? Kétségtelenül, de ehhez elhivatottság is szükséges lenne, meg egy olyan szemlélet is, hogy ne pár év alatt próbáljunk meggazdagodni, csak éppen a befektetett pénzünk és energiánk térüljön meg belátható időn - mondjuk egy emberöltőn - belül!

De vajon vannak-e ilyen befektetők hazánkban, akik beérnék a csupán lassú, esetleg több évtizedes megtérüléssel? Hát, azt hiszem, itt van a kutya elásva! Ugyanis az ilyet még ha nagyítóval keresnénk, akkor sem nagyon találnánk! Mindenesetre figyelemmel kísérem a zsíroshegyi romok sorsát, képes-e vajon a solymári polgármester egyetlen fecskeként nyarat csinálni? Az ő sikeres példája esetleg másnak is útmutató lehetne.

Források:

http://zsiroshegy.hu/
http://www.hellonagykovacsi.hu/hu/cikkek/latnivalok/49
https://gpsgames.hu/jatek/pontkereses/1094/regi_turistahazak_i_-_a_kevelynyergi_turistahaz

A képek forrása:

[01] Fortepan / A R 1928
[02] Fortepan / A R 1928
[03] Fortepan / A R 1929
[04] Fortepan / A R 1933
[05] Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény 1935
[06] Fortepan / Szilágyi Marianna 1954
[07] Forrás: Magyar Nemzeti Digitális Archívum
[08] https://hu.wikipedia.org/wiki/Kev%C3%A9ly-nyergi_turistah%C3%A1z
[09] Konfár Tibor 2022
[10] Saját felvétel
[11] Fortepan / Schermann Ákos 1924
[12] Fortepan / Gyöngyi 1947
[13] Fortepan / Keveházi János 1955
[14] Fortepan / FŐFOTÓ
[15] Saját felvétel
[16] Saját felvétel
[17] Fortepan / Storymap.hu 1929
[18] Fortepan / Glázer Attila 1938
[19] http://solymaronline.hu/2020/03/05/tereprendezes-es-feltaras-az-egykori-zsiros-hegyi-turistahaznal/
[20] Saját felvétel
[21] Saját felvétel

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr3318230331

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.10.09. 17:25:35

Érdekes kérdéseket feszegetsz a végén és nem tudok rá helyes választ.

Ami a legelsőt illeti, szerintem a leégése után "szerepelt" a Szomszédok teleregényben is.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.09. 18:13:30

@gigabursch: Aha, most hogy mondod, tényleg emlékszem arra, hogy János, az erdész beszélt egyszer róla a sorozatban, talán még fel is kocsikáztak a Lada Nivával a nyeregbe, megnézni a leégett házat!

Fődíszpinty 2023.10.11. 15:02:10

Felejthetetlen élmény volt az új korában biztos gyönyörű Szent György-hegyi turistaházban aludni. Volt aki inkább a kocsijában keresett menedéket..., a pincékben hordókban állt a pangott víz... használjuk bátran címszóval. Vagy még régebben az azóta már talán felújított kisirtáspusztai mozdonyszínből üzemeltetett szállás valamikor 95 körül. Annál lejjebb nem volt... mondjuk drága se volt...egérhegyek, sparhelt fűtés...jaaaj. felejthetetlen élmények :)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.12. 06:15:24

@Fődíszpinty: Azt hiszem, a Szent György-hegyi házat tavaly felújították, legalábbis ezt olvastam róla. Ott az a baj, hogy nincs vezetékes víz. Pedig szép helyen van és sokan is látogatják. Egyébként szerintem ha egy turistaházat kulcsosházzá minősítenek, az sokszor már a vég. Nincs állandó személyzet, még egy ott lakó gondnok se, az ház pedig egyre csak pusztul. A kisirtáspusztai házat sajnos nem ismerem.

Adani 2023.10.12. 15:15:46

Rengeteg kulcsosház is bezárt mára, Szarvaskő vasútállomás épületében pár éve még működött kulcsoházként helyiség ma már nem. Porva-Csesznek állomás melletti turistaház is már bezárt. 2016-ban még aludtam ott egy éjszakát, mára már nem lehet üzemeltetni megszigorodtak a követelmények, nincs vezetékes víz és fűtés is csak kályhás, már nem lehet üzemeltetni. Van olyan erdei kulcsosház, ahol villany se volt bevezetve, ott pláne nem lehetne már kiadni turistáknak akár 1 éjszkaára is szállásként.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.12. 18:10:14

@Adani: Ha lenne egy kis időm, utánanéznék, hogy milyen feltételekkel lehet szállást üzemeltetni! Vannak olyan helyzetek, amikor egyszerűen nincs lehetőség a minimális közműveket sem bevezetni egy szállásra, tehát akkor az nem is működhet? Akkor be kellene zárni minden magashegyi menedékházat is (mondjuk az Alpokban), mivel ott sincs erre lehetőség! Nem hiszem, hogy ne lenne valamilyen kibúvó a szabályok alól!

gigabursch 2023.10.12. 18:12:58

A Mecsekerdő több kulcsisházát felújította és fogja, mindet kiadja üzemeltetésre vállalkozó dolgozóknak.

Adani 2023.10.13. 11:29:58

@horvabe:

Porva cseszneki esetén az egykori tulajdonos, aki újra beindította 2014 körül mondta, hogy már nem lehet úgy üzemletetni, réslzeteket nem mondott. Pedig ott van áram, vezetékes víz nincs, de volt palackozott bekészítve, és működő vaskályha is volt ha fűteni kellett.

Stimecz ház megállónál is fel lett újítva a kulcsos ház, áram nincs a környéken de raktak fel napelemet, ami termel annyit, hogy világításra meg fűtésre elég legyen, van egys powerstation azt tölti a napelem.

Biztos van kibúvó remélhetőleg többen meg is találják. Egyébként túrautak mentén tökéletesen elég egy fapados nomád körülményeket adó szállás is. Ágy legyen meg zuhany mi más kéne? Zuhanyozásra meg jó az összegyűjtött esővíz is, manapság már egy kis napelemet feltenni sem kerül milliókba, ami világításhoz meg telefontöltéshez elég áramot tud termelni, télen is, más meg nem kell.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.13. 12:28:38

@gigabursch: Már kétszer is jártam a Büdös-kúti kulcsosháznál, az nagyon szép helyen fekszik, de mindkétszer sátoroztam a tisztáson, nem pedig a házban szálltam meg. Meg jártam már a Fehér-kúti háznál is, de az aszfaltút mellett fekszik, nem pedig olyan eldugott, mint a Büdös-kúti! Azért jó, hogy üzemelteti valaki ezeket a házakat!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.13. 12:48:50

@Adani: "Egyébként túrautak mentén tökéletesen elég egy fapados nomád körülményeket adó szállás is." Hát erről van szó! Aki túrázik, az nem wellnessezni akar!

Itt inkább arról van szó, hogy ha például nincs a háznál csatornázás, akkor azt mondják, az emésztővel szennyezik a környezetet, meg mindenféle higiéniai előírással jöhetnek, amelyeknek eleget kell tenni a szállásnak. Na, most már tényleg utánanézek ennek!

gigabursch 2023.10.13. 14:33:41

@horvabe:
Van egy sanda gyanúm, hogy egy gravitációs, légöblítéses rötyi kisebb környezetterheléssel jár, mint a szenny hurcibálása a fene nagy környezetvédelmi megfontolások miatt,

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.13. 19:38:28

@gigabursch: Arról nem is szólva, hogy a több százezer hazai szarvas, őz, vaddesznyó és kisebb erdei állat is csak úgy oda szarik, ahová gondolja, vagy ahol utoléri a szükség. Környezettudatosságra kell őket is nevelni! Hát mit képzelnek ezek?

Adani 2023.10.16. 10:07:19

@gigabursch: Ha van műút a közelben akkor a szippantó ki tud menni nem okoz gondot.

De amúgy ja évszázadok óta meg volt oldva, hogy Newton rendszerű budi, aztán ha megtelt alatta a lyuk akkor ástak egy másiakt azt meg betemették.

De van daárlós WC is ha megtelik a tartálya akkor a többi szeméttel együtt el kell vinni. A ház tulajdonosa vagy gondnoka meg tudja ezt oldani.

Amúgy a porva-cseszneki turistaháznál az is megvolt, hogy oda nem vezetett betonút egyáltalán csak igen rossz erdei földutak, ami személyautóval nem járható vagy csak nehezen, ha legalább 3 napja nem esett az eső. Vonattal hozták a büfébe az árut is, pont azon a vonaton, amivel én is oda mentem 2015-ben kedvezményesen vásárolhattam, mert segítettem lerakodni és behordani. Egy évvel később volt egy csapat ott, akik autóval jöttek be, de ott egyikük, aki oda szervezte a bulit vezetésoktató , mondta is ,hogy ő ugyan feljött nagy nehezen kocsival, de nem votl egyszerű, és nem javasolja senkinek. Ha esett volna az eső akkor ők is vonattal jöttek volna Zircről.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.16. 10:36:08

@Adani: Hát, nekem soha nem fért a fejembe, hogy minek ez a Porva-Csesznek vasúti megálló! Mindkét falu több kilométerre van onnan, ráadásul földutakon. Ki használta ezt a megállót egyáltalán a turistákon kívül?

Adani 2023.10.16. 12:13:37

@horvabe: Turisták miatt, mert ők használják. Mindkét irányba turautak vannak és a Cuha völgy népszerű hely. Feltételes megálló lehetne, de ne maz a fajta, ami ne lenne kihasználva. 19. században még biztosan többen használták, akkor minden falu örült neki ha van vasút a közelben akkor is ha km-eket kellett gyalogolni az állomásig.

striker11 2023.10.18. 17:32:40

@horvabe: Talán tavalyelőtt voltunk arra a gyerekekkel. Vinyétől gyalog Porva-Csesznekig, aztán vonattal mentünk vissza Vinyére. Vagy 50-en szálltak még fel velünk együtt, leülni se tudtunk. Szóval van rá igény.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.18. 18:36:34

@striker11: Esete válogatja. Amikor két éve ott jártam, olyan kihalt volt az állomás mint egy temető éjszaka. Bár vonat sem volt várható épp akkor. Ráadásul mi akkor Zircig gyalogoltunk Vinyétől és sokan lehetnek olyanok, akik csak a Cuha völgyének szebbik részére kíváncsiak Vinye és Porva-Csesznek vasúti megálló között.

Aureliano Buendía 2023.10.18. 20:24:32

szerintem jogos a kérdés, és így az OKT-t lejárva azt mondom, hogy eredendően (nekem ) lenne rá igény(em), hogy létezzenek még turistaszállók, menedékházak.
Az más kérdés, hogy a zömnek milyen igényei vannak. Mert igazad van, valóban nagyságrendi különbség van, de szerintem nem egy vonással.
De így a tömegben megjelentek azok is, akiknek már nem lenne elég a csak fekvőhely legyen.
De tényleg fájóan kevés az ilyen típusú szállás. A Kevély-nyergi lépcsőjén még megpihentünk egy éjszakai túra során, aztán eltűnt az is.
Most a kölkökkel eljutottunk oda, hogy ott akarnak aludni, így 2 napos túrák is lettek, az egyik Dobogókő, a másik a Nagy-Hideg-hegy. Élvezték mindkettőt.

De ezeket elszámítva talán csak a nagyvázsonyi volt az, ahol ilyen jellegű szálláson aludtunk a haverokkal.

Árképzés: ma már szerinten nincs igazán olyan, hogy olcsó szállás. A th-ak sem feltétlen ez a kategória, Dobogókő és a NHH is szép pénz volt (de ha jut majomra, jusson banánra is).

Aureliano Buendía 2023.10.19. 08:23:16

kiegészítés, ami az első gondolatom volt, de kimaradt mégis. Nagy meglepetés, hogy mennyire beerdősült pl. a Kevély-nyereg az utóbbi 100 évben.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.19. 10:57:25

@Aureliano Buendía: Nem csak a Kevély-nyereg... most a posztok írásához letöltöttem pár képet a Fortepanról, hát ott látom, mennyire beerdősült minden! Nézd meg pl. a Kisinóci turistaházat, vagy ott van Törökmező is! A múlt század 60-as éveiben még mező volt a ház körül, ma már csak egy kis rét. De ugyanez a helyzet az NHH-n is!

gigabursch 2023.10.19. 11:04:25

@Aureliano Buendía: @horvabe:
Nos, az erdő az már csak ilyen.
Jön és mindent beborít...

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.19. 13:58:24

@gigabursch: Azé' úgy gondolom, csak lehetett erre valamilyen terv. Mármint arra, hogy 60-80 éve még kopárak voltak a hegyoldalak, most pedig már nem.

Aureliano Buendía 2023.10.19. 18:57:56

@horvabe: persze, nemcsak az, de nem akartam mindkét poszthoz odaírni az észrevételemet.
Láttam régi képet a Gellérthegyről, a budai hegyekről is. Hihetetlen, mennyivel több most.

@gigabursch: nagyon helyesen, jegyzem meg halkan. Itt nincsenek hangsúlyok, de abszolút pozitívan értékelem a változást.

gigabursch 2023.10.19. 20:10:30

@Aureliano Buendía: @horvabe:
Az erdő "gyalogol".
Sok esetben annyi is elég, hogy a friss kecsketejet adó három gödölyét levágják és nem pótolják ...
Amúgy nem ők nélkül nézegetem rendszeresen a fentről.hu oldalt.

Aureliano Buendía 2023.10.19. 21:27:45

@horvabe: még Guckler Károly állt neki a XIX. század végén a budai hegyek erdősítésének.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.10.20. 06:08:27

@gigabursch: @Aureliano Buendía: Ez így persze rendben van, de arra vagyok kíváncsi, hogy ez valami országos szintű elképzelés volt, vagy teljesen helyi jellegű kezdeményezés eredménye? Mert gondolom, olyan nincs, hogy "hagyták beerdősülni" az adott területet, hiszen annak voltak gazdái, tulajdonosai, akik biztosan mást szerettek volna azon a területen, például mezőgazdasági művelés alá venni, vagy legeltetésre használni.

gigabursch 2023.10.20. 06:57:21

@horvabe:
Sokezer hektár számra van terület idehaza, ahol felhagytak a legeltetéssel és az évtizedek alatt beerdősült.
Vagy épp már nem katonasági terület
Vagy a folyó átrendeződött (lásd: Duna-meder Csúntól Medvéig)
Az erdészeti hatóságok az elmúlt három évtizedben kb félszázezer ha 'talált erdőt' vettek nyilvántartásba. Ha nem többet ...
süti beállítások módosítása