Kilátás a dombokról Egerszalókra, valamint az Eger melletti Vár-hegyre és Nagy-Eged-hegyre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Még évekkel ezelőtt, a blogolás előtti időben vágtam bele az Országos Kerékpáros Körtúrába, amely egy nagyjából 4100 kilométeres úton körbejárja Magyarországot, de mivel a munkám miatt nem tudtam egyszerre végigtekerni rajta, pár napos szakaszokra bontom az útvonalát és ezeket egymás után fűzve próbálom teljesíteni a hatalmas távot. Erre az utamra Salgótarjánból indultam, az előző túranapomon onnan tekertem el a Medves fennsíkján és a Heves-Borsodi-dombságon keresztül Galyatetőre, most onnan indulok tovább az utamon a Mátra és a Bükk között fekvő Egerbe.

Rövid pihenő a Medves-fennsíkon

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Idestova hat éve határoztam el, hogy egy életem, egy halálom, én bizony végigtekerem az Országos Kerékpáros Körtúra (röviden OKKT) több mint 4100 kilométeres, hazánkat körbejáró útvonalát. Persze eléggé nehéz egy akkora országba, amelynek a legkeletibb és legnyugatibb pontja között mindössze 520 kilométer a távolság, belezsúfolni egy ilyen hosszú útvonalat, de a szervezőknek sikerült, persze irgalmatlan kitérőkkel és kerülőkkel együtt. Aztán bele is vágtam a távba, jó pár túraleírást olvashattatok már erről a blogon, de már a blog előtti időkben is tekertem ezen azt útvonalon, szóval most egy ilyen túrát szeretnék felidézni.

A söröslovak miniszobra a Dreher Sörgyár épületei előtt

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyarországon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia cikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

A Skála Kópé közelől, ahogy a vonalkódos cetli-nyugágyán üldögél

Már itt a poszt legelején leírom, hogy bár én gyalogosan jártam végig az összes budapesti szobrocskát, felkereshetjük azokat tömegközlekedéssel, illetve saját autón is, bár a Belvárosban jobban tesszük, ha egy helyen leparkolunk a kocsival és egyetlen sétával végigjárhatjuk az összes közeli műalkotást! A kis szobrokat nem könnyű megtalálni, de az általam megadott koordináták 3-5 méter pontossággal megadják a helyzetüket. Aztán ha az adott ponton körülnézünk, észre kell vennünk azokat! A pontok koordinátáit én magam mértem ki a turista GPS-emmel.

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyaroroszágon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia szócikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

Ferenc József egy arasznyi függőágyból figyeli a várost

Járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyaroroszágon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia szócikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

A bajnai Sándor-Metternich kastély előtt parkol a bringa 

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A szintmetszeten jól láthatók a magasabb hegyek, de az út hullámvasút jellege is, így aztán könnyen összejött a teljes túrára számolt mintegy 1400 méternyi emelkedő és lejtő!

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Egy héttel a harmadik túrám után újra útra készülődtem: ez alkalommal szerettem volna befejezni a Dunazug 300 Kerékpáros Körtúrát, ez azonban azt jelentette, hogy egy túranap alatt el kell majd kerekeznem a tatai vasútállomásról Budapestre, a Lánchíd budai hídfőjénél elhelyezett 0 kilométerkőhöz! Persze nem a legrövidebb útvonalon, hanem sok-sok kitérővel és vargabetűvel a Gerecse és az Etyek-dombság kisforgalmú országútjain.

Ez a túramozgalom kiírása szerint 111,8 km távot jelentett 1210 méter szintemelkedéssel, tehát az eddigi túráim közül ez ígérkezett a legkeményebbnek, ráadásul az út végén, a századik kilométer környékén kell majd felkapaszkodnom Budakesziről a János-hegy tetejére, ami az útvonalat ismerve még viccnek is nagyon durva volt! Mindenesetre a táv felénél, Herceghalomnál kiszállhatok a túrából a vasútállomáson, de ezt csak vészmegoldásként vettem figyelembe. Egyszerűen kíváncsi voltam, mennyire gyűr meg a táv és a szint, ezt ugyanis jó mércének tekintettem a későbbi túráimhoz!

Kilátás Dunaszentmiklós mellett a dombhát pereméről a Dunára

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Egyéb elfoglaltságok miatt majdnem egy hónap telt el, mire újra nyeregbe tudtam szállni, hogy folytassam a még áprilisban megkezdett Dunazug 300 Kerékpáros Körtúra teljesítését. Az első túranapon Budapestről indulva, Solymár és Pomáz érintésével jutottam el Szentendrére, majd a második napon onnan folytatva az utam Pilisszentlászlón és Visegrádon keresztül érkeztem meg a hegyek közötti utakon Esztergomba. Most innen indulok majd tovább, a cél a kiírás szerint mintegy 94 km távolságra lévő Tata lesz a Gerecse dombjain keresztül. Bár a Pilis és a Visegrádi-hegység hegyeit ezen a túrán már magam mögött hagyom, az igazolófüzet szerint 745 méter szintemelkedést most is le kell győznöm a dombokra vezető kaptatókon!

Kilátás a Panoráma útról a Dunakanyarra

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A szombati pihenőnap után vasárnap reggel ott folytattam a Dunazug 300 kerékpáros körtúra végigtekerését, ahol pénteken délután abbahagytam, vagyis Szentendrén. Erre a napra nagy terveim voltak, szerettem volna eljutni Esztergomba, az viszont a kiírás szerint egy 72,5 km-es út több mint ezer méter szintemelkedéssel, ami azért lássuk be, nem piskóta egy magamfajta hobbikerékpárosnak! Mindenesetre, ha nem bírnám esetleg a gyűrődést, magától adódott a visegrádi kiszállási pont, ahol nagyjából a táv felénél és a szint kétharmadánál befejezhetem a túrát és átkompozva a Dunán vonattal hazajöhetek Nagymarosról!

Túrázók a Nagy-Koppány ormán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Amikor az előző, Szobtól Kóspallagig vezető túrám terveztem, a meglátogatandó szép kilátást nyújtó csúcsok, hegytetők sorában benne volt a Nagy-Galla és a Nagy-Koppány is, de ezeket időhiány miatt ki kellett húznom a listáról. Azonban nem mondtam le róluk, ezért a most szombati megmozdulásom két célpontjául ezeket a hegyeket jelöltem ki úgy, hogy köréjük kanyarítottam a szokásos 20-22 kilométeres túratávot is. Így tehát az Ipoly-parti Letkésről indulva először a Nagy-Gallát fogom megmászni, majd a Misa-réti-patak völgyében felkapaszkodva a Koppány-nyeregbe megmászom a Nagy-Koppányt is. Levezetésképpen végül Nagyirtáspusztán keresztül még elballagok a Kóspallag feletti Kisinóci turistaházhoz és ott várom majd meg a Kismaros felé induló helyközi buszt.

Pomáz - Honalapítási emlékmű

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

BEVEZETÉS

Fiatalabb koromban sokat csavarogtam a túrakerékpárommal a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység aszfaltos útjain, de aztán 2003-ban jött az új szenvedély, a gyalogtúrázás és ebben a műfajban főként a kéktúrázás, vagyis a kék sávval jelzett hosszútávú turistautak végigjárása. 2017-ben döntöttem csak úgy, hogy háromszori Országos Kéktúra teljesítés és a Kék Kör végigbarangolása után ideje lenne már visszatérni a gyökerekhez, vagyis a túrakerékpározáshoz! Végső célként az Országos Kerékpáros Körtúra névleg 4149 km-es távjának végigkerékpározását tűztem ki magam elé, azonban szerettem volna előtte egy kisebb túramozgalomban kipróbálni magam és némi rutint is szerezni a bicajos túrázásban.

Kilátásban gyönyörködő társaság áll a Só-hegy ormán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A szombati napra napsütést és viharos szelet jósoltak az előrejelzések, így aztán döntöttem, a mostani megmozdulásom is panoráma-túra lesz, de mivel a Pilis és a Visegrádi-hegység szép kilátópontjait már alaposan becsavarogtam az elmúlt években, a legtöbb helyen pedig jártam már szinte minden évszakban, gondoltam most valami újat kellene keresni! Még tavaly leptem meg magam pár hajtogatós turistatérképpel, elővettem hát a Börzsöny térképét, aztán a szoba szőnyegpadlóján kiterítve azt kezdtem el nézegetni.

A Locus Map használata egy erdei gyalogúton

Bevezetés

Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatnom, hogy az internetben csakis egy dolog az állandó, mégpedig a folyamatos változás! Honlapok, weboldalak tűnnek el és születnek helyettük újak, ráadásul a szoftverfejlesztők külön élvezetüket lelik abban, hogy minden évben új applikációkkal lepjék meg a felhasználókat! Nem kivétel ez alól az offline mobilos tájékozódás sem, és bár ezelőtt három évvel és két évvel ezelőtt is írtam már posztokat arról, hogyan tudjuk felhasználni a mobiltelefonjainkat tájékozódáshoz a természetben, de annyi minden változott azóta, hogy az akkori posztjaimban leírtak már teljesen elavultak. Egy ideig gondolkodtam azon, hogy naprakészre frissítem valamelyik régebbi leírást, de aztán rájöttem, egyszerűbb, ha írok egy újat helyette – persze a felépítését és bizonyos részeket megtartva!

Pilisvörösvár és a Pilis gerincének panorámája a Zsíros-hegy kilátópontjáról

A  TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tavaly benn maradt pár nap szabadságom az év végére, ezeket a napokat aztán a céges előírások miatt ki kellett vennem rögtön január elején. Nem is nagyon bántam ezt, hiszen egész héten szép, napsütéses túraidő volt, azonban egyéb elfoglaltságok miatt csak pénteken tudtam ismét hátizsákot ragadni, hogy járjak egyet a hegyekben. Nem sokat gondolkodtam azon, merre is induljak, mivel már régebben kiszúrtam magamnak a Budai-hegység turistatérképén, hogy egyetlen, körülbelül huszonöt kilométeres túrával felkereshető Nagykovácsi környékének négy szép kilátást nyújtó pontja, vagyis a Nagy-Kopasz széles hátának peremén fekvő Tarnai-pihenő, a tetején álló Csergezán Pál kilátó, valamint a község túlsó oldalán a Nagy-szénás csúcsa és a Zsíros-hegy kilátópontja is.

Kilátás napkeltekor a Pilisi Boldogasszony kápolnától

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már sok éve hallottam egy túratársamtól arról, hogy téli napfordulókor érdemes elzarándokolni a Pilisszántó feletti Boldogasszony kápolnához, ugyanis onnan nézve a Nap éppen a távoli Nagy-Kevély és Ziribár hegyek által kijelölt „irányzék” közepén kel fel. Sajnos, ez számomra nem a legmegfelelőbb túraidőszak, ugyanis karácsony előtt pár nappal a család már a karácsonyi készülődés lázában ég, és ebből én sem tudom – és nem is szeretném – kivonni magam. Tehát idén sem állt módomban az, hogy december 21-én ott álljak a Makovecz Imre és Örfi József által tervezett Pilisi Boldogasszony kápolna előtt a sziklateraszon, egyéb elfoglaltságok miatt ezt csak több mint egy héttel később tudtam megtenni.

Csapatunk a Normafától nyíló kilátásban gyönyörködik

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már sok éve szokás, hogy valamikor karácsony környékén összejövünk páran régi túratársak, barátok és közösen járunk egyet az erdőkben. Persze van olyan év, amikor ez elmarad, de idén sikerült megszerveznünk egy találkozót december 27-re, egy szerdai napra. Tulajdonképpen még az útvonalat sem határoztuk meg előre, csak annyi volt megbeszélve, hogy kilenckor találkozunk a Széll Kálmán téren (leánykori nevén Moszkva téren) a placc közepén az óra alatt.

Ez a kilencórás találkozás számomra meglehetősen késő időpont volt, hiszen megszoktam, hogy különösen a téli napokon még sötétben indulok a túráimra, de tekintetbe kellett vennem, hogy más nem olyan tyúkokkal kelő és fekvő, mint én. Így aztán csak negyed nyolc felé, napkelte előtt valamivel indultam el otthonról és a szokásos útvonalon lesétáltam Budafokra. Általában még sötétben ballagok el a pezsgőgyáros Törley család kastélya előtt, de most a felkelő nap sugarai éppen megvilágították a tornyocskás-kőcsipkés falakat, lőttem hát róla pár fotót, aztán tovább ballagtam a 41-es tuja megállója felé.