Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 23. Kíváncsi vagy rá, hogyan működik a GPS?

Manapság már életünk fontos részévé vált a GPS, benne van szinte minden okostelefonban is, de vajon hogyan működik?

2022. július 18. - horvabe

cimkep-u023.jpg

A címkép az [1], [5] és [6] képek felhasználásával készült

Bevezetés

Már írtam egy Útravaló posztban a GPS segítségével történő tájékozódásról, amelyet aztán egy másik posztban ápdételtem, de azokban csupán a GPS-nek a természetben történő helymeghatározásban betöltött szerepéről beszéltem. Ebben a posztban viszont megpróbálom közérthetően bemutatni a műholdas helymeghatározás elvét, valamint azt, hogyan tudjuk ezt felhasználni a mindennapi életünkben. Habár ennek a fajta tájékozódásnak komoly műszaki és matematikai háttere van, ígérem, most is megpróbálok a közérthetőség talaján maradni, hogy mindenfajta tudományos képzettség nélkül is világos legyen az, amiről szólni szeretnék!

Összesen hány ilyen rendszer is van?

Már mindenki hallott a GPS-ről, amely az angol Global Positioning System rövidítése – magyarra talán globális helymeghatározó rendszerként ferdíthető – és eredetileg az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma által kifejlesztett rendszert jelentette. 1993-ra épült ki teljesen, vagyis akkorra állították pályára mind a 24 darab Navstar műholdat. Igen ám, de az amerikaiak a rendszer működésének első éveiben zavarójelet is sugároztak, és ha a felhasználó nem ismerte a feloldó kódot, akkor csak nagyon pontatlanul, több száz méter hibával használhatta a rendszert. Jellegzetes katonai mentalitás – mondhatnánk –, de nyilván védeni próbálták a rendszerüket attól, hogy az ellenségeik is használhassák, ráadásul olyanok, akik még csak nem is fizettek érte! És ez még akár igaz is lehet, hiszen a rendszer kiépítése akkori árakon 12 milliárd dollár volt.

Habár ezt a zavarást kikapcsolták 2000 májusában (amit persze bármikor vissza is kapcsolhatnak), de azért ekkorra már az oroszok és a kínaiak is kifejlesztették a saját rendszereiket (GLONASS és BeiDou néven), sőt, az Európai Unió is létrehozta a saját Galileo névre hallgató rendszerét. Ezek működési elve szinte teljesen azonos, jelenleg a modernebb vevőkészülékek több rendszer műholdjainak jeleit is képesek fogni.

A saját Samsung A52S telefonom például mind a négy nagy műholdas rendszert képes használni, ezáltal eléggé pontos helyadatokkal képes szolgálni, hiszen mint majd látjuk, minél több műholdról kap jelet a saját GPS vevőnk, annál pontosabban képes a helyzetünket meghatározni. A nagymértékű hasonlóság miatt a legismertebb, amerikai rendszert vesszük ezután górcső alá. Tehát lássuk, hogyan működik a GPS!

A helymeghatározás elmélete

Ezt sajnos nem lehet megkerülni, ha ezt nem értjük, akkor ott ette meg a fene az egészet! Tehát lássuk a medvét! A térgeometria szabályai szerint ha egyetlen P jelű ponttól ismerem a távolságomat, akkor a pont körüli térben egy gömbfelületen bárhol lehetek. A gömb sugara az a távolság, amelyre a középpontjától vagyok. Ha két ponttól (P1 és P2) is ismerem a távolságomat, akkor mindkét pont köré megrajzolva a gömböt azok felületeinek metszéssíkjában egy körön helyezkedek el valahol. 

Ha három ponttól (P1, P2, P3) is ismerem a távolságomat, akkor a három gömb metszési síkjai már két pontra redukálják a lehetséges helyzeteim számát (M1 és M2). Egy negyedik ponttal és köré rajzolt gömbbel tudnánk egyértelműsíteni a pozíciónkat, ez akár a Földünk is lehetne, hiszen ismerjük pontosan a sugarát, ráadásul általában a felületén tartózkodunk, vagy a méretéhez képest elhanyagolható távolságra a felszíntől. Ekkor már csak egyetlen pont lenne a korábbi három gömb földfelszíni közös metszéspontján, vagy a közelében, a másik valahová a világűrbe, vagy a Föld belsejébe esne, ami persze értelmetlen lenne – kivéve az űrhajósok és a bányászbéka számára, de az ő véleményükre most senki sem kíváncsi! Ekkor azonban nem tudnánk meghatározni a föld felszínétől (tengerszinttől) való távolságunkat, tehát fogadjuk el, hogy kell még egy negyedik pont is, melytől ismerjük a pontos távolságunkat.

Persze nem baj, ha négynél több ponttól is ismerjük a távolságunkat! A pontok helyzetét és távolságát úgyis csak bizonyos hibával ismerhetjük (abszolút pontos mérés ugyanis nem létezik), tehát biztosak lehetünk abban, hogy a gömbök metszési síkjai nem egyetlen pontot jelölnek ki, hanem egy talán csak egy-két tucat méter nagyságú tartományt. De ha sok ponttól is ismerjük a távolságunkat, a metszéseket kiszámítva találunk majd egy olyan helyet, ahol statisztikailag a legnagyobb valószínűséggel tartózkodhatunk, vagyis e pont közelébe esik a legtöbb metszés. Ez persze elméletnek nagyon szép, de mire megyünk vele a gyakorlatban?

Egy kis térgeometria. Bővebb magyarázat a képek szövegében.

Mi a GPS működési elve?

Találtam egy nagyon jó animációt a Wikipédián arról, hogyan keringenek a Navstar GPS műholdak a Föld körül. Összesen 24 darab áll rendszerben belőlük, ezek különféle pályákon keringenek Földünk körül, de mind nagyjából 20200 km távolságra száguldozik a felszíntől - és ez a száguldozás szó szerint értendő, ugyanis naponta kétszer is megkerülik a bolygónkat. Persze ezek már nem azonosak azokkal a műholdakkal, melyeket még 1993-ig állítottak pályára, azóta már a harmadik generációjuk kering a Föld körül, persze néhány régebbi mesterséges holdat meghagyva tartaléknak. 

02.gif

Szinte hipnotizáló, ahogy a kis pöttyökként jelzett műholdak keringenek a Föld körül! [2] Ha a kék félgömbben állunk, akkor a fekete pöttyökkel rajzolt műholdak látótérben vannak, a pirosak pedig nem. A rövid szöveg jelzi is, hogy éppen hány műholdra van rálátásunk.

Pályájuk olyan, hogy ha a Földünk felszínén, sík terepen bárhol is állunk, legalább négy műholdra legyen mindig rálátásunk, ráadásul a pillanatnyi pozíciójukat nagyon pontosan (gyakorlatilag centiméteres pontossággal) ismerjük minden pillanatban! Hogyan lehet ezt elérni? Nagyon egyszerűen! A Föld felszínéről radarral követik a pályájukat, és a keringési adataikat ezen mérések alapján állandóan frissítik, és ezt közlik a műholdakkal is, melyek ezt kisugározzák. Tehát már meg is vannak azok a pontok, amelyekhez képest meg tudjuk majd állapítani a pozíciónkat!

Na jó – mondhatjuk –, a pontok már megvannak, hogy de hogy a pékbe ismerhetjük meg a távolságukat? Mert ugye azt is jó lenne tudni minimum méteres pontossággal! Nos, mérőszalagra nincs szükségünk ennek a megállapításához, csak nagyon-nagyon pontos órákra – és persze rengeteg számolásra! Tehát minden GPS műholdba beépítettek egy atomórát is, melyek nagyon pontosan járnak, de ezek járását is állandóan figyelik a Földről, és ha késnének, vagy sietnének, akkor korrigálják a járásukat. 

A lényeg, hogy minden műhold pontos időzítéssel kétféle kódot sugároz ki magából: az egyik a precíziós kód, ezt csak katonáék tudják használni, de van mellette egy pontatlanabb is, na ezt tudjuk mi, egyszerű felhasználók fogni a készülékeinkkel. Ezeket a jeleket a műholdak az atomóráik által diktált ütemben sugározzák, tehát minden mesterséges hold mindig ugyanabban a pillanatban! Lássuk, mi van az általunk fogható jelekben? Egyrészt a műhold saját órájának a ideje – gyakorlatilag a pontos idő –, továbbá a keringési pályájára vonatkozó, a földfelszínről állandóan korrigált adatok. Tehát ezekből kell a mi vevőkészülékeinknek gazdálkodniuk!

Ez mind szép, fogjuk a jeleket a műholdakról, de hogyan számoljuk ki ebből a távolságukat? Ehhez már csak egyetlen dologgal kell tisztában lennünk, ez pedig a fény (és a rádióhullámok) terjedési sebessége! Ezt a sebességet szinte mindenki ismeri, és már rá is vágjuk a választ, hogy az 300.000 km/másodperc! Tényleg nagyjából ennyi, de a GPS-es helymeghatározás nem tűr semmilyen pongyolaságot, tehát egészen pontosan 299 792 458 méter másodpercenként vákuumban mérve. 

Az már eddig is tiszta sor volt, hogy a műholdak pontos helyének ismerete létfontosságú, hiszen ez egyértelműen meghatározza saját pozíciónk megállapításának pontosságát is, de így már világos az is, hogy miért nélkülözhetetlen a méréshez a pontos idő ismerete is! Ha a 300.000 km/másodperc körülbelüli sebességgel számolunk, akkor is egymilliomod másodperc (1 mikroszekundum) alatt 300 métert tesznek meg a rádióhullámok, egy milliárdod másodperc (1 nanoszekundum) alatt pedig durván 30 centimétert. Hát nagyjából ilyen pontosan kell mérnünk az időt a GPS rendszer megfelelő pontosságának eléréséhez! Ide tényleg szükségesek az atomórák!

A rádióhullámok terjedési sebességéből adódóan minden műhold jele bizonyos késéssel érkezik meg a mi GPS vevőnkhöz, hiszen a jeleknek időre van szükségük ahhoz, hogy elérjenek hozzánk. Nagyon fontos, hogy minden GPS műhold szinkronizáltan sugározza a jeleket, tehát ha különböző időpontokban fogjuk azokat, az csakis egyetlen ok miatt lehet: az egyik közelebb van hozzánk, a másik pedig távolabb! Mivel ismerjük a pozíciójukat, a jelek késéséből már kiszámítható matematikai egyenletek megoldásával a távolságuk! Most már nincs szükségünk másra, mint hogy a vevőnk ezekből az adatokból elvégezze a szükséges számításokat, és hogy ezt közölje is velünk! 

07_3.jpg

Na tessék, én csak csépelem a billentyűzetet, és csak most találtam meg ezt a príma magyarázó képet a neten!! [7] A szöveg általam magyarított fordítása:

1. A követő állomások rádió használatával határozzák meg a GPS műholdak föld körüli pályáját.

2. A vezérlőközpont pályaadatokat, időkorrekciót és a GPS rendszer többi mesterséges holdjának helyzetét közvetíti a műholdaknak.

3. A műholdak egyidejűleg sugározzák a szinkronizált idő- és pályaadatokat a Földre.

4. A GPS vevők kiszámítják a helyzetüket legalább négy műhold pályaadataiból és a róluk érkező jelek késési idejéből.

Szóval ennyi az egész! Nem egy bonyolult dolog, igaz? Nem is értem, miért nem találták már ki a neandervölgyi őseink! :-)

Na, és mit kezdünk a puszta földrajzi helyzetünk ismeretével?

De tényleg, mit tudunk kezdeni azzal, hogy a GPS vevőnk közli velünk, hogy éppen az északi szélesség 47,507040-dik és a keleti hosszúság 19,046768-dik fokán állunk? Az égvilágon semmit, ugyanis térkép nélkül meg nem tudnánk mondani, hogy hol is vagyunk a valóságban!

A GPS hőskorában talán még papírtérképre vezették fel ezt a pozíciót és tudták meg így a földrajzi helyzetet, de a számítástechnika folytonos, ráadásul rohamos fejlődése már ezt is feleslegessé tette! Manapság már olyan virtuális térképek tucatjai léteznek, melyek azonnal megmutatják, hogy hol is vannak a fentebb megadott koordináták (egyébként a Parlament főlépcsőjének közepén). Ilyen a mindennapi életben a Google Térkép is, de ennek van egy nagy hátránya, mégpedig az, hogy a használatához internetre van szükségünk, hiszen onnan tölti le a vevőkészülékünk a térképrészleteket.

Léteznek azonban úgynevezett offline térképek is, ezek a vevőkészülékünk memóriájába vannak elmentve, és ezekre vetíti aztán rá a GPS vevőnk a pozíciónkat. Igazából csakis így lehet a GPS-es tájékozódás igazi offroad tevékenység, tehát hogy a helyzetünk térképen történő megjelenítése a sivatagokban és őserdőkben, vagy akár az Antarktisz jégsivatagában is működhessen a civilizált világgal való bármifajta kapcsolat nélkül! Ilyenek az autós navigációt segítő offline térképek, de a turista GPS-ek térképei is és természetesen a mobiltelefonunkra is feltölthetünk ilyeneket. A lényegük az, hogy mivel a GPS vevőnk működéséhez nem kell az internet, ne kelljen a helyzetünk térképen történő megjelenítéséhez sem!

Mik a GPS rendszer korlátai?

A mi egyszerű GPS vevőinkben nagyjából másfél méteres hibát okozhat a műholdak atomórájának pontatlansága, két és fél méteres hibát a műholdak pozícióhibája. Hatással van rá Földünk ionoszférája (ez akár öt méteres hibát is okozhat), de a légkör is befolyásolhatja a rádióhullámok terjedését. Ezek a hibák összességükben akár 6-8 méteres eltérést is eredményezhetnek, de katonáék legalább egy nagyságrenddel pontosabban tudják meghatározni a helyzetüket, tehát egy méteren belül tudják, hogy éppen hol vannak (pontosabban, hogy hol van a GPS vevőjük)! Kis túlzással mondhatnám, hogy nem csak egy bujkáló terrorista bunkerját találhatják el a GPS vezérelte cirkálórakétával, de akár a bibircsókos orra hegyét is. 

A GPS műholdak 1575,42 MHz frekvencián sugározzák azt a jelet, melyet mi egyszerű felhasználók foghatunk, és ez alapvetően meghatározza a vételi lehetőségeket! Ezek a nagyfrekvenciás (VHF) jelek már szinte fényként terjednek, hegyek, nagyobb épületek leárnyékolják azokat, épületek belsejében is alaposan lecsökken a vételi lehetőség. Gyakorlatilag egy vastagabb fal, pláne, ha vasbeton, szinte nullára csökkenti a jelek vételét. Mivel a fényhez és a radarhullámokhoz hasonlóan visszaverődik az épületekről, nagyobb tereptárgyakról, így az hibát okozhat a GPS vevőnk működésében is, mivel nem a direktben érkező jelet fogja a vevőnk, hanem a hosszabb utat bejárt, visszaverődött jelet. A fentiekből adódik, hogy pincékben, barlangokban sem használható ez a fajta helymeghatározó rendszer!

03_2.jpg

És egy másik szép kép a Navstar műholdak keringéséről [3]

A GPS vevőnk nyílt, sík területen pontosabban állapítja meg a pozíciónkat, mint szűk völgyekben, szurdokokban, szakadékokban. Ugyanez a helyzet a városokban is, az emeletes házak közötti szűk utcákban. Ennek is nyilvánvaló az oka, hiszen csak szűk, korlátozott az égre való kitekintésünk ezeken a helyeken, tehát kevesebb műholdat látunk a fejünk felett. Ezért jó az, ha a vevőnk több rendszer műholdjait is érzékeli, így a több rendelkezésre álló adatból pontosabban tudja megállapítani a helyzetünket.

És még egy dolog. Az amerikai, az orosz és a kínai rendszer is elsősorban katonai fejlesztés, most csupán megengedik, hogy polgári célra is felhasználjuk azokat. Egy komoly háborús helyzetben bármelyik rendszert kódolhatják, és akkor számunkra hozzáférhetetlenné válnak! Ez alól csak a Galileo rendszer a kivétel, ezt ugyanis polgári felhasználásra fejlesztette ki az Európai Unió és működteti az Európai Űrügynökséggel. 

GPS a mobiltelefonokban

Eddig szándékosan csak GPS vevőkről beszéltem, de mik is lehetnek ezek? Nyilván mindenki számára ismerős az autós navigációs rendszer szélvédőre rögzített kijelzője (ami természetesen tartalmazza a vevőt is), de sokan használunk a természetjárók közül turista GPS-t. Ezek a készülékek a hátizsák vállszíjára csíptethetőek, tehát mindig szem előtt vannak. Vannak GPS vevők a fejlettebb autólopást gátló rendszerekben, ezek ráadásul a pozíciójukat folyamatosan sugározzák, hogy az ellopott autók könnyen megtalálhatóak legyenek. Fuvarozó és taxis cégek is kiépíthetnek nyomkövető rendszereket, de már a budapesti tömegközlekedési járműveken is megtalálható ez, ez alapján működnek a FUTÁR (Fővárosi Utastájékoztató Rendszer) kijelzői is, amikor közlik velünk, hány perc múlva érkezik majd mondjuk a következő 4-es tuja a megállóba.

Azonban talán a legkönnyebben az okostelefonjaink tudták magukba integrálni a GPS-t a navigációt segítve, ezáltal még sokoldalúbbá válva. Gyakorlatilag már ott tartunk, hogy a mobilunknak csak egy funkciója a sok közül a navigáció, hiszen tudunk vele fényképezni, filmet készíteni, zenét hallgatni és televíziót nézni, akár még könyvet is olvashatunk vele, vagy internetezhetünk. Ráadásul a beépített GPS vevő jeleit már egy rahedli applikáció használja az outdoor edzőprogramoktól kezdve a turista tájékozódáson keresztül egészen a navigációs appokig. Még ezelőtt húsz évvel is egy kazalnyi holmit kellett volna magunkkal hordani, hogy a fentebb felsorolt funkciókat használhassuk egy utazásunk során, mára már elegendő mindehhez a mobilunk. A fejlődés megállíthatatlan – legalábbis most még úgy tűnik.

Remélem, ezzel a poszttal egy kicsit sikerült közelebb hoznom sokak számára a GPS működési elvét és megértetni azt, hogy milyen bonyolult technika bújik meg mögötte a háttérben!

 Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

 

Felhasznált irodalom:

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
[2] https://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Galileo_(navig%C3%A1ci%C3%B3s_rendszer)
[4] https://www.multinavigator.hu/cikk.php?id=1288 

Képek forrásai:

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Global_Positioning_System
[3] https://www.space.com/19794-navstar.html
[4] https://www.space.com/19794-navstar.html
[5] https://www.britannica.com/technology/GPS/Augmentation
[6] /https://www.emag.hu/navigacio-7-teljes-europa-ingyenes-terkepfrissites-<>a-teljes-elettartam-alatt-8gb-gps/pd/DGDP0SBBM
[7] https://www.facebook.com/iskysthelimit

A gömbök metszősíkjainak rajzait saját magam követtem el a Win10 Paint programjával.

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr2217884737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.18. 10:53:41

Jó, hogy nem mentél bele a pszeudó távolságokba.
Még a tükrözési zavarokat is csak érintetted.

Amúgy az első (két, merugye amcsi és szovjet) komoly GPS rendszer földi sugárzású, hosszúhullámú rendszer volt.
Majdnem 2000-ig ment globálisan.
Eleinte hajókabin, később szekrény, aztán mosógép, majd doboz végül taskaradio méretű volt.
Természetesen idővel fogta mindkét rendszer jeleit amivel a pontosság lement 3 km-ről kb 200 méterre.
A hajózáshoz fejlesztették ki, mert az Erik, a viking óta tudjuk, hogy nem süt mindenhol a Nap, ha még mégis, akkor kell a napszemüveg.

Erről a rendszerről itt olvashattok:
lazarbibi.blog.hu/2017/10/24/az_elektronikus_navigacio_tortenete_7_resz

Ajánlom az összes fejezetet.

olahtamas- 2022.07.18. 15:12:51

A légköri viszonyok kompenzálásánál jönnek képbe a földi bázisállomások által mért eltérések, amelyeket néhány akár ingyenesen is elérhető bázisállomás sugároz.
Akit jobban érdekel a téma az RTK rövidítést keresse :)
Persze ehhez meg internet kell, de a nyers méréseket akár utólag is lehet kompenzálni vele.
Jó ez persze túlmegy bőven azon a szinten, amire egy átlagfelhasználónak szüksége van, de itt egy érdekes videó róla:
tube.grin.hu/w/fkW6qyLxfkwfB5GTavquMV

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.18. 17:02:07

@gigabursch: Ökölszabály nálam, hogy a poszt törzsszövege nem lehet hosszabb MS Word formátumban (Times New Roman 12-es betűméret, 1-es sortávolság, normál margó) 5 oldalnál, a minimum pedig valahol 3,5 oldalnál van. Ez a poszt 4,5 oldalra sikeredett és ennyi fért bele. Úgy gondolom, egy műszaki érdeklődésű embernek ennyit "illik" ismernie a GPS elvéről és működéséről. Úgy gondolom, ha ennél bonyolultabb, részletesebb lenne a leírás, akkor már sok érdeklődő otthagyná az olvasását. Tehát nem a szakemberekhez szerettem volna szólni, inkább csak az érdeklődőkhöz. Próbáltam a szöveget is könnyedebbre venni és kerülni a bonyolultabb részleteket.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.18. 17:05:41

@olahtamas-: A fiam is sokat tudna mesélni erről földmérőként és térinformatikusként, én hozzá képest csak nyeretlen kétéves lehetek...

gigabursch 2022.07.18. 17:30:40

@horvabe:
Persze, érthető.

A lazarbibis cikket olvastad?
Szerintem nagyon jó cikkfolyam.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.18. 18:28:22

@gigabursch: A lazarbibis oldalt eltettem a kedvencek közé. Most így hirtelen végigszaladtam a posztok címein, érdekes témák, jók lesznek majd egy kis utánképzésre.

Azt viszont tudom, bár más forrásból, hogy a magyar duna-tengerjáró hajók is használtak rádiós hiperbola navigációt, a Deccát. Akkoriban ez volt a "modern", és tényleg, pár kilométer eltéréssel mindig tudták a pozíciójukat! Nem kellett szextánssal napot lőni, táblázatokat bújni, gyors volt és kényelmes volt a maga idejében.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.19. 17:02:36

@horvabe:

"MS Word formátumban (Times New Roman 12-es betűméret, 1-es sortávolság, normál margó) 5 oldalnál"

Hu basszuskulcs, nem kenne egyszerűbb a karakterek számát megadni?

Bár mivel egész élvezetes stílusban írsz, gyanítom, hogy ezt is inkább poénosra vetted. :DDD

"Nem is értem, miért nem találták már ki a neandervölgyi őseink! :-)"

Kitalálták ők, alkalmazták is. Műszaki fejlettségüket mi sem jelzi jobban, mint hogy ők már több tízezer évvel ezelőtt feltalálták a szilícium alapú időmérést. Ehhez olyan hi-tech 3 dimenziós szilícium chipeket használtak, amilyenekkel ma a legmodernebb félvezetőgyárak is csak kísérleteznek.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.19. 19:20:33

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Szerintem az oldalszám jóval könnyebben elképzelhető, mint mondjuk a karakterszám. Az öt gépelt oldal érzékletesebb, mintha 13000 karaktert írtam volna.

Hát ez a GPS leírás olyan unalmasra sikerült elsőre, hogy még én is elaludtam rajta, így aztán kicsit poénosabbra vettem a figurát. De úgy látom, egy kis humorért Te sem mész a szomszédba! A tízezer éves szilíciumalapú időmérésen majdnem besírtam... :-D

lomposfarkas 2022.07.20. 03:59:48

Egy csoda az is, hogy nem is olyan régen még alap volt a pc-re, pda-ra, akármire letöltött fájlok használata, most meg azt kell magyarázni a mókuskáknak, hogy van olyan is hogy offline és az micsoda :)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.20. 11:07:09

@lomposfarkas: Ez már egy másik korosztály, sőt, egy másik generáció. A mentés funkciónak egy kis 3,5 colos floppy disk a jele sok programban, valahol olvastam nemrég, hogy ezt meg kéne változtatni, mert már nagyon sokan nem tudják, hogy mi is az a kis "doboz", amire rá kell kattintani, ha menteni akarunk valamit.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.20. 11:57:53

@horvabe:

Az illető túl sok energiát fektet abba, hogy problémát találjon ki ott, ahol nincs is ilyen.

Egy programban ált. sok olyan ikon van, amelyek megjelenéséből nehéz vagy nem is lehet következtetni a funkciójára. Ez nem is csoda, egy ikon nem lehet nagyon részletes, különben sok helyet foglalna. Ha ezeket meg tudja tanulni a tisztelt Zs generációs felhasználó, akkor talán arra is fussassassa a szellemi erejéből, hogy megtanulja a Save funkció általánosan elterjedt ikonját.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.20. 12:33:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Na igen, szóval azt mondod, hogy a jelentés szakadjon el a formától.

Azt hiszem, ahhoz a korosztályhoz tartozol, aki még fogott a kezébe 3,5-ös floppyt. Még én is, sőt, még 5'/4-est is. Tehát mi akármilyen formában, színesben vagy körvonalként látunk egy sematikusan floppyt ábrázoló ikont, azonnal felismerjük. Ellenben egy mittudomén milyen generációs fiatal már nem tudja mihez asszociálni a floppy ikont, neki tényleg problémásabb lehet a kis kockát összekötni a Mentés funkcióval, pláne, ha egyszer színes, egyszer meg csak egy egyszerű körvonal.

Egyébként ha bötüvel írnák ki, hogy "Mentés", az se lenne jobb a mai átlag fiatalok olvasási képességét tekintve.

gigabursch 2022.07.20. 13:51:49

@horvabe:
Kód és Dekód fia vagyok én...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.20. 14:53:33

@horvabe:

"szóval azt mondod, hogy a jelentés szakadjon el a formától."

Ez minden jelrendszernél így van, beleértve az írást, sőt a nyelvet is - utóbbinál kivéve a hangutánzó szavakat. A nyelvben pl. akkor amikor már nem kézzel-lábbal végigmutogatuk a bölényt, az erdőt meg a folyót, hanem kitaláltunk rájuk egy szót.

A képírások is idővel egyre stilizáltabbá váltak, majd elszakadtak az ábrázolástól.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.20. 15:25:58

@gigabursch:

Kód és Dekód fia vagyok én
Elszántan döngetek tűzfalat.
Itt reccsen a bit, ott roppan a bájt
Támolygva megrogy a büszke szájt
S estére köddé oszol minden adat.

Bocs a kínrímekért, első költői próbálkozásom.

gigabursch 2022.07.20. 15:29:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
:-)
Nehéz Ady tömörségével fogalmazni.

Amúgy egy ágazati rendezvényre megírtam én is e címmel a magam gondolatait.
Nem volt könnyű...

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.20. 16:34:38

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Igen, ez azt feltételezi, hogy a "mentés" jelentésű kis floppy ikon is egyre jobban egyszerűsödik majd, talán pár éven belül elszakad majd a floppy ábrázolástól és mondjuk egy négyzetté alakul. Elképzelhető.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.07.22. 14:59:30

@horvabe: Vagy egyszerűen csak feltételezünk a felhasználóról annyit, hogy felismeri a floppy szimbólumát anélkül, hogy látott volna már floppyt. Az óra jelképének felismerését is elvárjuk attól is, aki már csak digitális órákat lát. Nem kell mindent lebutítani a felhasználó gyári szintjére.

Jó poszt.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.23. 07:33:19

@Androsz: Jó példa ez az órás hasonlat! Köszönet érte! Bár én az első mondatot így írnám: "...felismeri a MENTÉS szimbólumát anélkül, hogy látott volna már floppyt." Ahogy @Kovacs Nocraft Jozsefne: is írta: a jelentés szakadjon el a formától!

Adani 2022.07.24. 19:58:56

@horvabe:

Adj egy 10 évnél fiatalabb kezébe egy kisflopit és rácsodálkozik, hogy miért nyomtattad ki a 3D-ben a mentés másként ikont.

Volt egy 2011 körüli videó, ahol 8-12 éves gyereknek mutogattak meg régi számítógépeket Videoton Pongtól kezdve a DOS-os játékokig. Ugyanúgy élvezték mint anno mi és a szüleink.
Meg is találtam:
www.youtube.com/watch?v=fcgmpzTV0Zo

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 06:35:54

Hej, jó öreg C64! Még megvan a floppy meghajtóval és a lemezekkel, ott porosodnak valahol egy szekrény mélyén! Rengeteget játszottunk vele, amikor a gyerekek még a filmben mutatott korú kiskamaszok voltak! Kezdő mérnökként programoztam is különféle sablon számításokra (motor méretezések, mágneses kör számítások) Basic-ben, még a gépi kódokba is belemásztam! De a játékok is emlékezetesek! A Giana Sisters, aminek a zenéjével indít a film, meg a WoW! De sokat játszottunk vele!

Köszi, hogy betetted ide a film linkjét!

Adani 2022.07.25. 08:10:46

@horvabe:
Nekem ottvan a vendégszobában egy CRT TV-re kötve és van WoW cartridge is.

Datasette magnó is megvan meg a flopi drive is, de inkább Sdrive-on használom, ami SD kártyáról megy.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 10:16:19

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az bizony! De jó visszaemlékezni a személyi számítógépek hőskorára! Most olvastam valahol egy cikket, valami évfordulója volt a ZX Spectrumnak, hát én még emlékszem a ZX 81-re is. 1kByte memóriára írni Basicban játékokat! Na az volt az igazi! Akkoriban összehoztam egy kígyójátékot. És működött!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 10:18:54

@Adani: Azt hiszem, ha lesz egy kis időm, előveszem és bekapcsolom a sajátom. Remélem, még lehet olvasni a régi floppykat! Meg hogy a lapostévé meg tudja jeleníteni a képét! Elvileg van rajta antennacsatlakozó, majd meglátom! :-)

gigabursch 2022.07.25. 10:21:26

@horvabe: @Kovacs Nocraft Jozsefne: @Adani:

Addig is itt egy örök klasszikus:
wizardofwor.krissz.hu/

(a kisfiammal szoktunk néha marhulni egyet rajta...)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.25. 10:57:17

@horvabe:

Én elég fiatalon, de elég későn kapcsolódtam be, lemaradtam a ZX81-ről és a ZX Spectrumról. Amikor ezek epp megjelentek, én még olyanokat kérdeztem "hozzáértőktől", mi a különbség a bit és a byte között. Ennyire fogalmatlan voltam, pedig már akkor is az elektronika volt a hobbim, akkoriban persze az analóg. A Rádiótechnikán kívül nem ismertem más forrást, amiből okosodhattam volna, de az nem a kezdők szintje volt.

Commore 64-re nem volt pénzem, így az Enterprise 128-cal kezdtem. De nem bánom. Nagyon hamar beláttam, hogy a BASIC nem visz messzire, így amint megjelent egy könyv az oprendszerről és a rendszerhívások részletezéséről, elkezdtem a Z80 assemblyt. Ez tartott pár évig, aztán jött a PC, először egy V20-as processzorral (kicsit gyorsabb volt a 8088-asnál), és nagy szó, volt benne egy 10Mbyte-os winchester is!!! Szabályosan hallani lehetett a léptetőmotor egyes lépéseit, ahogy mozgatta a kart. Kis túlzással az egész gépház beleremegett.

Én annyiban lógok ki a ti körötökből, hogy soha nem érdekeltek a játékok. Nem tudom, miért talán Édesanyámtól örököltem.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.25. 11:01:10

Egyetlen játékkal játszottam viszonylag sokat, az Enterprise-ra volt egy Sorcery nevű. Talán azért szerettem, mert könnyű volt, nem kellett hozzá sem nagy ügyesség, sem sok ész. :)

gigabursch 2022.07.25. 11:17:29

@horvabe:
Igazán nincs mit!
:-))))

Mos szólok:
időgyilkos.
:-))

Billentyűzetes játéknál ki kell kapcsolni a 'beragadt SHIFT' funkciót, mert zavar a sűrű lövéseknél.

A bal játékos WASD + bal SHIFT
A jobb játékos nyilak + kis ENTER

Adani 2022.07.25. 11:20:10

@horvabe: lapostévé meg tudja persze, van már sok megoldás rá, ha kompozitot vagy S-videot nem is tud, sima antennakábellel simán UHF 36-ra hangolva. Viszont a régi játékok szebben mutatnak egy CRT tévén, pláne a demók, mert a fejelsztők akkor kihasználták azt, hogy a CRT tv-nél egymásba is átcsúsznak pixelek meg, hogy a képcső torzít. Viszont a régi fényceruzák és a Nintendohoz való Lightgun nem működik, azért, mert késleltetéssel jelenik meg a kép a digitális áramörnek át kéne konvertálni analóggá és így az időzítés nem lesz pontos.

Van egy NES klónom is, kacsavadászt szoktam rajta tolni, igazából nem is volt msáik játékunk soha, amivel lehetett a puskát használni.

Itt egy részletes videó ezekről:
www.youtube.com/watch?v=Nu-Hoj4EIjU

Adani 2022.07.25. 11:21:34

A régi gépek sok dologban jobbak is voltak, mint a maiak:
www.youtube.com/watch?v=0wDtxYeJdzg

Tessék ehhez a videóhoz magyar feliratot is csináltam.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 12:24:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Na, most tényleg nosztalgiázunk egyet! A Rádiótechnikát (folyóiratot) természetesen ismerem, de nekem túlságosan "rádiótechnikás" volt! Én az évkönyveket gyűjtöttem, talán még azok is megvannak valahol, egy szekrény mélyén! Abban már sokrétűbb volt a kinálat, sok erősítő és egyéb hangtechnikai kapcsolás volt bennük. Azok közül párat utánépítettem, sőt, néha még kicsit át is tervezve azokat.

Nekem viszont pont azok a PC-k maradtak ki, amikbe Te beleástad magad! Tényleg furcsa volt, a Commodore 64-ről váltottunk Pentium gépre, talán valamikor 1996-ban.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 12:32:15

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Engem a gyerekek vontak be mindig a játékokba, sokszor nem tudtam tőlük szabadulni, de nagyon nem is akartam! Viszont ezek a modern PC-s játékok egyáltalán nem érdekelnek. Egyszer a fiam ki is nevetett, mert a Rally Championship pályáin nem versenyeztem, hanem kirándulótempóban mentem végig és a tájban gyönyörködtem!

Mostanában egyáltalán nem játszom a gépen, csak éppen ha van pár perc üres időm, akkor lezavarok egy gyors kártyamenetet az MS Solitaire-ben.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 12:44:07

@Adani: Tudod, mire gondolok? Az egyre újabb szoftverek erőforrás igénye az, ami rettentő gyorsan növekszik! Ezért kell kukázni a régi gépeket! Ezt még a játékoknál meg is értem, mert a grafika, meg a gyorsaság elsődleges, na de mi a tökömnek nőtt meg az Office erőforrás igénye? Igen, tudom, hogy az átmenetek, meg szépen lepotyognak a cellákba a számok az Excelben, de minek ez? Az Office 97 pont olyan jól működött, mint a mostani (talán 2019-es), de sokkal kisebb erőforrás igénnyel!
Emlékszem, a Windows XP telepítője egy CD volt, a Vista helyreállítója már 2 db DVD! Hogy most a Win10-nek mekkora a mérete, azt már el sem tudom képzelni! Ha bekapcsolom a laptopom, akkor indítás után, amikor a gép még tétlen, a 8 Giga RAM-ból 4 már tele van! Megnyitok egy Chrome ablakot 5-6 füllel, 1 Giga a RAM igénye! Mi van????? Ez valahogy magas nekem!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.07.25. 13:29:47

@horvabe:

Nekem megvolt az összes évkönyv is, visszamenőleg vettem meg mindet a kiadónál, ha jól emlékszem, egy laktanyába kellett menni értük. Aztán volt egy költözködés, és fájó szívvel mindent (lapszámok és évkönyvek) ott kellett hagynunk. Az új helyen nem volt sem pince, sem padlás.

Most már Budapest helyett egy dunántúli faluban lakunk, sokkal nyugodtabb, és van jó nagy padlás. De már nincs RT.

Anno én is építettem Quad 405-ös erősítőt, nem emlékszem, vajon a RT-ban vagy a Hi-Fi Magazinban volt a kapcsolási rajz és a panel rajza. Az sincs már meg, egy albérlő ellopta a HS 500-as hangdobozokkal együtt. Mondjuk a hangdobozokért nem nagy kár, nem szóltak jól.

Adani 2022.07.25. 13:31:42

@horvabe: Manapság már nem is annnyira mint pl. 25-30 éve.

1992-ben egy akkor cúscstechnika high end 486-os kb. 300 ezer ft volt monitor nélkül, egy 15 colos digitális CRT monitor még leglaább egy 100-as és az ekkori átlag fizukhoz képest kb. azt jelenti ,hogy mai áron kb. még egy nullát kéne hozzá csapni. Egy már megfizethető lowend 386 vagy 286-os meg 4-5 év múlva már semmire se lett volna jó ha még mindig azzal akartál játszani mindenhol körberöhögtek vele, hogy az már múzeumba való min. egy Pentium. 1993-ban kijött Doom ami egy mestermunka volt akkoriban épp csak elindult egy 1992-es 286-oson low detail módban . Viszont pl. 2000-ben még vígan könyvelt fater az 1992 végén használtan beszerzett 286-os gépén, hercules monitorral és vga kártyával meg a 20 megás HDD-vel és leporolló papíros zörgő mátrix nyomtatóval. 8 éven át simán ment ugynaaz a DOS-os program rajta.

De az 1993 végén kapott 386-os gépem 3 évvel később már elavult lett low-end Pentiumra kellett fejleszteni. Viszont királyság volt 1993 végén ,hogy volt benne Sound Blaster pro hangkártya nem csak pc speaker vagy Adlib. Ment rajta a Doom és a Wolf3D.

Ma meg azért ha veszel mondjuk 150-200 ezer ft-ért egy laptopot, azzal simán elvagy 4-5 évig is anélkül ,hogy cserélned kéne ha nem romlik el és futnak rajta az újabb játékok is.

Régen a Win 3.1 9 kisflopira ráfért, a Win 95 asszem 21 flopira. A Win10 már vagy 6 GB

Mellesleg én a mai napig a 2007-es Office-t használom otthon mikor nagy ritkán kell és nem elég a Google Drive.

Játékoknál meg régen azért kellett erősebb VGA meg korábban külön 3D gyorsító ( Voodoo 1-2), mert nem volt elég sávszélesség és tárhely, hogy mindent letároljanak a grafikát a gépnek kellett kiszámolni és renderelni a kész képlet alapján, ma már szélessáv és sokkal több tárhely mellett nem szükséges ez, el lehet tárolni, AI-ra se adnak már sokat, inkább szkriptelés megy arra se kell a CPU időt pocsékolni, hogy a gép gondolkodjon, elég ha lefuttatja a megírt scriptet. Vajon mért lesz egy új játék a Steamen min. 50-60 GB? És miután megvan és elindítod elsőre még leszed akár ugyanennyi patchet mielőtt futna?

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 15:27:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Uramatyám! A HiFi magazin! Hallottam, hogy megjelenik, aztán lestem, mikor tűnik fel az újságárusoknál! Egészen 1981 februárjáig megvettem minden lapszámot, aztán bevonultam, így a többit nem tudtam megvenni. Aztán mi is kidobtuk egy lakásfelújításnál...
Érdekes! Nekem máig megvannak a HS501-es hangfalaim! Bár már évek óta be sem kapcsoltam őket, mert fejhallgatót használok! Nálam legtovább egy "A" osztályú végfok bírta, saját magam építettem, talán 2x40 W-os volt, de pokolian jól szólt, igaz, rántottát lehetett sütni a végtranyók hűtőbordáin!

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.07.25. 15:29:31

@Adani: Sokszor arra gondoltam régebben, hogy a hardver- és szoftverfejlesztők összebeszéltek és együtt pörgették fel a számítástechnikát! :-D

gigabursch 2022.07.25. 16:08:29

@Adani:
S egy SB hangja fasorban sem volt egy Gravis Ultrasound hangjához képest.

Mikor egy SB után a Gravison hallottam még a Warcaftot meg a Diablóz az olyan beszabehu érzés volt.

Adani 2022.07.25. 19:52:49

@gigabursch:
Ez igaz, de a GUS drága jószág volt. Viszont valóban a hullámtáblája sokkal jobb volt, és ameddig nem szorította ki a z FM szintetizátort teljesen a digitalizált hang verhetetlen volt. Demosceneerek körében népszerű volt nagyon. De aztán jött a Win95, ami nyögvenyelősen támogatta, később már a játékok sem, mert már elveszett az előny. Doom pl. nagyon ki tudta használni a zenéknél, ( ég és föld a Doom zenéje GUS-on és SB-n) sőt a Doom sok olyan dolgot tartalmazott, ami messze megelőzte a korát, pl. 3D holographic hangzás, ha volt két hangkártyád ( pláne ha két GUS) akkor simán térhatású hangzás 4 hangfallal már 1993-ban. Meg a 3 screen mode, 3 monitorral egy szemben kettő oldalt, persze ehhez min. lottót kellett nyerni mert kellett hozzá egy tápos gép és 3 videókártya 3 monitorral és 2 GUS 4 hangfallal, na meg meg kellett azt is oldani, hogy az akkori technikával összehozni azt, hogy ne akadjanak össze egymással a szűkös erőforrásokért harcolva más IRQ, más DMA stb. Plug and play korszak előtt ez nem volt olyan egyszerű.

Adani 2022.07.25. 19:57:06

Eleinte volt a pc speaker alap csipogásokkal még a Doom is adott hangot így akkor még gondoltak a csórókra, akinek nem telik hangkártyára. Na meg voltak játékok, ahol eleve csak speaker zene volt vagy az is legalább olyan jó volt mint az Adlib/SB-s ( Prehistorik, Prince of persia, Észkerék). Volt még a CoVox a csórók hangkártyája 1992 körül egy lpt portra csatlakozó cucc, amire hangfalat kellett kötni, meg volt egy Disney sound service nevű cucc, ami hasonlóan ment, de saját hangszórója is volt. Adlib kártya már jobb volt ,de digitalizált hangot nem tudta csak a hullámtáblásat, Sound Blaster már tudta.

Rádiótechnika magazin: Egyik számában még az HBO dekóder kapcsolási rajzát is leírták virágnyelven fogalmazva meg, hogy ha a szomszéd borotvája zavarja a vételt ez a zavarszűrő segít, és persze pont jó volt az HBO-hoz is. :)

gigabursch 2022.07.25. 23:34:24

@Adani:
Nekem még '98 alatt is a Gravis tutult.
Valami bontásból hozzám került aztán egy PCI-os verzió, ami iszonyat ritka volt.
Volt benne hely mindenféle segéd procinak meg miegymásnak, de sose tudtam sem bővíteni, sem kihasználni.
Aztán a Gravis is beszántódott, ami miatt nagyon haragudtam BillyBoyra.

Adani 2022.07.26. 05:57:10

@gigabursch:

Bizony voltak lehetett rá RAM-okat venni ill. hangkönyvtárat is lehetett bővíteni.
süti beállítások módosítása