A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Úgy gondoltuk a lányommal, hogy a négynapos húsvéti hétvégéből egy napot rászánunk egy kirándulásra és a választásunk az első napra, nagypéntekre esett. Nem jósoltak különösebben szép időt erre a napra, de esőt egyik előrejelzés sem említett! Ennek ellenére meglehetősen borongósan indult a reggel, ráadásul kicsit még az eső is szemerkélt, amikor hét óra felé a parkolóban kocsiba szálltunk és elindultunk Várgesztes felé. Az égkép útközben sem változott, sőt, Bicske mellett elhaladva még egy komolyabb esőbe is belefutottunk, így még az is felmerült, hogy hagyni kéne a túrát a fenébe és vissza kellene fordulni! Azonban továbbmentünk, és mint utólag kiderült, jól döntöttünk!

 A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Most kivételesen vasárnap reggel vágtunk bele ebbe a könnyű túrába a lányommal kettesben. A koronavírus járvány miatt most is a családi autónkat vettük igénybe a kiindulópont megközelítésére, most azonban egy körtúrát terveztem, tehát a célunk ugyanott lesz, ahonnan elindulunk. A http://www.turistautak.hu szerint kitérők nélkül számolva egy nagyjából 13 kilométeres kirándulás várt ránk, de egy-két érdekes dologhoz tett kitérő miatt ez könnyen felhízhatott akár 15 km-re is!

A mobiltelefonok gyors fejlődése okán már nem tekinthető játékszernek a beléjük épített fényképezőgép. Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy össze kellene hasonlítani, vajon egy azonos árkategóriás fényképezőgéppel, vagy mobillal lehet-e szebb, jobb képeket készíteni egy túrán, de valahogy sohasem volt eddig kedvem ahhoz, hogy egy rendes A/B összehasonlító tesztet összehozzak! Most megpróbáltam, és megmondom őszintén, az eredménye engem is meglepett! A tesztet a legutóbbi túrámon, egy zempléni kerékpáros utamon, illetve egy pár nappal ezelőtti, késő délutáni budapesti sétán készített képekkel végeztem.

Röviden szólnék a tesztben „közreműködő” két műszaki kütyüről is. Aki figyelemmel kíséri a blogot, az már tudja a tájékozódásról szóló Útravaló posztból, hogy egy Samsung Galaxy A50-et nyüstölök immár másfél éve, a posztok képei pedig egy négy éves Panasonic Lumix DMC FZ200-as géppel készülnek. Hosszú a fényképezőgép neve, de csak egy egyszerű, „mezei” bridge gépet takar. Mindkét kütyü árfekvése azonos: a 80-100 ezer forintos kategóriába tartoztak a megvásárlásukkor. Persze, most mondhatjátok, hogy a fényképezőgép csak fényképezni tud ennyiért, a mobil pedig annyi mindenre képes, hogy azt már csak a tervezője tudja felsorolni, és csak egy a sok közül a fényképek készítése. Azonban mégiscsak a fogyasztói ár az, ami talán a legfontosabb a vásárlásnál, ez alapján soroljuk kategóriákba a termékeket is, így pedig mindkét kütyü alsó középkategóriás. Jöjjön hát akkor a teszt!

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

A két héttel ezelőtti posztom képeit nézegetve szólt a lányom, hogy szívesen velem tartana egy túrámon, de attól tart, hogy nem tud annyit gyalogolni, mint én. Úgy gondoltam, hogy ezen a szombaton szaván fogom fogni a hölgyet és mivel erre a napra egy hidegfront következményeként gyakorlatilag páramentesen szép időt jósoltak a meteorológusok, úgy döntöttem, ez is a szép panorámák túrája lesz! Meg aztán nekem sem kell folyton hosszú túrákat tennem, ezért kicsit rövidebbre szabom majd a mostanit és egy jót lötyögök majd a lányommal a madárfüttyös erdei csendet hallgatva!

Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy hová is menjünk, hiszen van egy kedvenc túrám, melyet már többször is végigjártam, ez pedig a Dorog és Mogyorósbánya közötti rész az Országos Kéktúra kék sáv jelzésén! Számomra ez a szakasz a kéktúra esszenciája: tizenöt kilométerébe bele van sűrítve mindaz, amivel a teljes útvonal végigjárása közben is találkozunk: hegyek, völgyek, erdők, mezők, szőlők, szép kilátások, apró faluk és borospincék. Még egy szempontból rendhagyó ez a szakasz: több kiszállási pont is van rajta, ahonnan a viszonylag sűrűn járó helyközi buszokkal vissza lehet térni a kezdőpontra. Ki is gyűjtöttem még otthon az ezekről a pontokról Dorogra visszainduló buszok listáját, tehát nem kell elmennünk mindenáron Mogyorósbányáig, korábban is befejezhetjük ezt a kiruccanást!

Az Útravaló előző részében annak igyekeztem utánajárni, hogy élnek-e veszélyes állatok a magyar erdőkben, és csak a ragadozó emlősök, valamint a kígyók után a poszt végén említettem meg, hogy szerintem a kullancsok a legveszélyesebb élőlények, melyekkel találkozhatunk a természetben. Ezt a véleményem továbbra is fenntartom, de úgy gondolom, érdemes alaposabban körülnézni nem csak a rovarok között, hanem nagyobbat merítve az ízeltlábúak törzsében, hiszen rengeteg kellemetlenséget tudnak okozni!

Tehát ebben a posztban azokról a néhány milliméteres, vagy legfeljebb két-három centis élőlényekről lesz szó, melyek gondokat, problémákat okozhatnak, ha összeakadunk velük. Kullancsok, darazsak, méhek, pókok, hangyák, böglyök, szúnyogok milliárdjai vesznek körül bennünket már abban a pillanatban is, amikor kilépünk a lakásunk ajtaján – sőt kisebb számban még az otthonunkban is, de vajon mennyire veszélyesek ezek az élőlények és mit tehetünk ellenük? Járjuk egy kicsit körbe ezt a témát is!

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS 

Az Országos Kéktúra útvonala Dorog és Piliscsaba között – hogy is mondjam PC módon – egy meglehetősen élményszegény szakaszon vezet keresztül. Már régebben is (amikor még aktívan a kéktúra teljesítéseimet jártam) gondolkodtam azon, hogyan lehetne ezt a távot egy kicsit feldobni, de hát a kéktúrázás hivatalosan egy útvonalkövető mozgalom, a kiírása szerint a teljesítőinek a felfestett útvonalat kell végigjárni. Most viszont, amikor is a kéktúrázásom korát lezártam magamban, megtehetem, hogy egy részben másik útvonalat gondoljak ki magamnak és járjam végig. Így egy csupán pár kilométerrel hosszabb távon jóval több természeti szépségben gyönyörködhetek! Jöjjön hát a Kéktúra Extra!

Nagyot fordult az időjárás a két héttel korábbi megmozdulásom körülményeihez képest! Akkor még 15 centis havat tapostam a Börzsönyben, és bár egész nap hétágra sütött a nap, mégis fagyott a hegyek között, mostanra viszont – úgy tűnik erre a évre nézve véglegesen – megérkezett a tavasz! Egész héten kellemesen meleg volt az idő, csapadék sem esett, így ez jótékony hatással volt a sárviszonyokra is, viszont a túrám előtti éjszakán egy gyenge hidegfront vonult át az országon, ami a levegőben felgyülemlett párát és szmötyit totálisan elvitte. Tehát most is szép kilátásokkal számolhattam, ami nem is ártott, hiszen pont a szép panorámákra igyekeztem kihegyezni ezt a megmozdulásomat!

Manapság már elfogadott tény, hogy farkasfalka él a Bükk-fennsíkon, és azon sem lepődünk meg, hogy megint átkódorgott egy barnamaci Szlovákiából. Ki ne hallott volna már arról, milyen veszélyes tud lenni, ha vaddisznókkal találkozunk a túránk során, az pedig köztudott, hogy a rókák veszettek lehetnek. Na és a viperák? Velük mi a helyzet?

Érdemes hát egy kicsit utánanézni annak, hogy mennyire veszélyesek számunkra az ezekkel az állatokkal való találkozások, illetve ha már összeakadunk velük, akkor hogyan kerülhetjük el azt, hogy bármilyen baja essen bármelyik félnek. Megpróbáltam fellelni olyanok véleményét, nyilatkozatát, akik szakértőnek tekinthetőek ebben a témában, ezeket olvashatjátok a következőkben, a saját véleményemmel csupán kiegészítettem az általuk elmondottakat.

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

Az útvonal a Google Térképen

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS 

Az előző hetekben elsírtam a bánatom itt a blogon, hogy manapság nincs már igazi tél, a globális felmelegedés elvitte az igazi havas időket, azonban az időjárás alaposan rácáfolt erre a kijelentésemre! Egy nedves atlanti ciklon és egy sarkvidéki hidegbetörés épp itt a Kárpát-medence felett adott egymásnak randevút, és ennek eredményeképpen az Északi-középhegység csúcsain esett vagy 10-15 centiméternyi hó. Ráadásul a hideg megült az országon, tehát a friss hóréteg el sem tudott olvadni a következő napokban. Nagyon mehetnékem volt már hét közben is, de a szabadságom nem akartam már most az év elején elpocsékolni, ezért kivártam a szombati napot és akkor indultam útnak, most a változatosság kedvéért a Börzsönybe.

Sokszor találkozom azzal a helyzettel, hogy a kirándulók túlvállalják magukat és túra közben jönnek rá arra, hogy csak hosszabb idő alatt, nagyobb erőfeszítéssel tudják megtenni a maguk elé kitűzött távot. Jó példa erre a Prédikálószéken 2016-ban épített kilátó, amely rendkívül csábító lehet, hiszen mindössze négy kilométerre van Dömöstől! Négy kilométer az egy órányi séta – gondolhatja bárki –, csupán arról feledkeznek meg, hogy a már említett táv mellett van még több mint 500 méternyi szintemelkedés is! 

Az elmúlt hétvégén (január 30-án) jártam arrafelé egy Leányfalutól Dömösig vezető túrámon és csodálkozva láttam, hogy még fél három felé is indultak felfelé emberek a hegyre! Szinte biztos vagyok benne, hogy nem érhettek vissza sötétedés előtt a Szentfa kápolnához, ahonnan már aszfaltút vezet le Dömösre! Ebben a posztban az szeretném elmondani, hogyan lehet mindössze pár perc alatt egy túránkat – vagy akár csak egy kisebb kirándulásunkat – úgy megtervezni, hogy szinte percre pontosan meg tudjuk mondani, mikor is fogunk a végére érni. Ígérem, nem lesz túl hosszú, vagy bonyolult a magyarázat!

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

Az útvonal a Google Térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Csapadékosak voltak a túrám előtti napok, végül pont erre a szombati napra jósoltak a meteorológusok egy kis esőszünetet, így aztán minden teketória nélkül bele is vágtam a soron következő menetbe. Mivel viharos szél is szerepelt az előrejelzésekben, biztos voltam abban, hogy szép kilátások lesznek, így szándékosan olyan túrát kanyarítottam magamnak, ahol két pontról is gyönyörű panoráma nyílik majd. Mindenesetre azt is biztosra vettem, hogy ezen a napon a kamásli lesz a túrafelszerelésem legfontosabb darabja, hiszen a két héttel korábbi túrám fagyos időjárását januárban szokatlan meleg váltotta fel, napközben akár 10 fok feletti csúcshőmérsékletekkel.

Leányfaluról terveztem az indulást, így aztán némi lelkifurdalással még a kijárási korlátozás ideje alatt, fél ötkor indultam otthonról és a már megszokott módon a 41-es villamossal, aztán a HÉV-re váltva érkeztem meg háromnegyed hétre Szentendrére. Akkor kezdett világosodni, amikor a helyközi busz elindult a 11-es úton és megnyugodva láttam, hogy működik az utastájékoztató tévéképernyő, így nem kellett a szemem meregetnem, hogy a leszállás helyét lessem az amúgy tök egyhangú, családi házak között vezető úton.

Kedves Olvasóim!

Mióta megírtam ezt a posztot, már eléggé sok dolog megváltozott az alább leírtak közül, ezért ezt a posztot kicsit átdolgozva és naprakészre hozva ezen a linken olvashatjátok el!

Mostanában sűrűn megfordulok a fővároshoz közeli Pilis és Visegrádi-hegység turistaútjain és örömmel látom, hogy egyre többen járják a jelzett turistautakat! Ez szerintem nagyon jó, hiszen az emberek végre kimozdulnak otthonról és a természetben próbálják megtalálni a felüdülést, kikapcsolódást. Azonban szinte nem múlik el egyetlen túrám sem úgy, hogy ne fordulnának hozzám kirándulók, hogy éppen hol vannak akkor, vagy hogyan juthatnának el a céljukhoz? Azt, hogy mi alapján gondolják, hogy válaszolni tudok a kérdéseikre, magam sem tudom. Talán a nézésem, vagy járásom? :-)

Ahogy elbeszélgettem a segítséget kérőkkel, az derült ki, hogy általában nem hoznak magukkal térképet az erdőbe, és ha elbizonytalanodnak, nem tudják hol megnézni, merre is járnak. Sokan megpróbálják ilyenkor a mobiljukon a Google Térképet használni, de az erdőkben, távol a civilizációtól, ahol nincs mobil internet kapcsolat, azonnal behal, hiszen a térképet az internetről tölti le az alkalmazás! Ráadásul a Google Térkép (egyelőre) nem mutatja a turistautakat sem! Tehát egy olyan térképre lenne szükségük az erdőt járóknak a mobiljaikon, amelyet bármikor megnézhetnek internet nélkül, és jelezve van rajta az aktuális pozíciójuk! A lényeg az, hogy van ilyen, csak ezt a kirándulók általában nem tudják! A következőkben egy ilyen alkalmazást szeretnék bemutatni.

A Locus Map pontosan jelzi a helyzetünket a turistaúton

A PILISI PANORÁMA KÖRTÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE 

Az útvonal a Google Térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

A karácsonyi ünnepek környékének sok túrája és tengernyi szabadideje után kénytelen voltam visszaállni a szokásos túrázási gyakoriságra, vagyis a Pilisi piros túrán történt utolsó megmozdulásomat követően csak most, a két héttel későbbi szombaton volt lehetőségem legközelebb bakancsot húzni! Azt, hogy hová is menjek, az időjárástól tettem függővé. Végül is a pénteki előrejelzések erre a napra nem mondtak rossz időt, ráadásul még pár centi hó is esett a héten, ami a hétvégére is megmaradt, abban pedig biztos voltam, hogy sár sem lesz, hiszen még napközben is húzós fagyok voltak várhatók. A megélénkülő északnyugati szél pedig csak hab volt a túrán, és úgy gondoltam, ez biztosítja majd a szép kilátásokat. Napsütést viszont nem sokat jósoltak, felhőátvonulásokra, futó hózáporokra kellett számítanom.

A PILISI PIROS TÚRA TELJES ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE A MEGTETT KITÉRŐK NÉLKÜL

A Pilisi piros teljes útvonala a megtett kitérők nélkül a Google térképen

A Pilisi piros bejárásakor megtett teljes útvonal a kitérőkkel együtt

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Ez elmúlt egy hónap alatt végigjártam egy csodálatos túraútvonalat, az erről szóló hat blogbejegyzést megtalálhatjátok az előzmények között. Azonban úgy érzem, érdemes lenne összefoglalni röviden, hogy mit is láttam, miközben elgyalogoltam Budaörsről a Dunakanyarba, Dömösre, aztán ott megfordulva visszatértem Budapestre, méghozzá Csillaghegyre. De a lényeg az, hogy ezen látnivalók megtekintéséhez nem kell végigjárni a teljes útvonalat, hiszen ezek egy-egy kisebb kirándulás keretében külön-külön is felkereshetőek! Lássuk hát akkor sorrendben az útba eső látnivalókat, érdekes helyeket!

A PILISI PIROS TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE KISKOVÁCSI ÉS CSILLAGHEGY KÖZÖTT AZ OSZOLYRA ÉS A KIS-KEVÉLYRE TETT KITÉRŐVEL

Az útvonal a Google Térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Már csak egyetlen túraszakasz maradt hátra a Pilisi pirosból: a Kiskovácsi és Csillaghegy közötti körülbelül 15 kilométer, ennek a bejárását nem szerettem volna sokáig halogatni, ezért aztán az újév első szombatján bele is vágtam. Nem jósoltak erre a napra sem különösebben szép időt a meteorológusok, viszont esőt sem jeleztek, ami azért jelentős pozitívum ezen a nem különösebben hideg, viszont annál inkább esős télen. Úgy néz ki, a globális felmelegedés miatt a havat hosszú időre elfelejthetjük, legfeljebb csak mutatóba láthatjuk majd néha-néha. Mindenesetre csillagos volt az ég, amikor reggel öt után pár perccel kiléptem a házunk kapuján és elindultam lefelé a dombról a 41-es tuja megállója felé.

A PILISI PIROS TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE DÖMÖS ÉS KISKOVÁCSI KÖZÖTT A HOLDVILÁG-ÁROKBA TETT KITÉRŐVEL

Az útvonal a Google Térképen

A TÚRA JELLEMZŐI:

TÚRALEÍRÁS

Hosszú téli vakációmat kihasználva – az évközben benn maradt szabadságom ugyanis egyben vettem ki december közepétől – igyekeztem kihasználni arra, hogy minél többet túrázhassak. Ebben csak az egyéb családi elfoglaltságok szabtak határt, és persze igyekeztem én is sok időt tölteni a körükben, mert ritkán adódik az, hogy az ünnepeket együtt tölthetjük a már felnőtt gyerekeinkkel! Mindenesetre december 28.-a, egy hétfői nap alkalmasnak tűnt a túrára, ráadásul a meteorológiai előrejelzések a már hetek óta tartós ködös, párás idő végét jelezték erre a napra. Ebből végül is semmi sem lett (pontosabban eltolódott egy nappal), és továbbra is kitartott a borult, anyaszomorító idő, de azért elindultam a túrára.