Pihenő a Vértes fennsíkján az erdőgazdasági út szélén

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Gyalogtúrázóként már sokszor jártam a Vértesben és szinte minden túrámon belebotlottam a hegyvidék erdőit átszelő kopott aszfaltozású erdészeti utak valamelyikébe. Amikor nagyjából tíz éve Szárligeten létrehozták a II. Világháború után felszámolt vértesi kisvasút emlékhelyét pár méternyi keskeny-nyomtávú vágányra helyezett csillével meg faszállító pőrekocsival és elolvastam a mellettük álló tájékoztató táblát, akkor értettem meg, hogy részben ennek a régi vasútnak a nyomvonalán megépített erdészeti utakat kereszteztem eddig a túráim során. De még akkor sem fogalmazódott meg bennem az, hogy egyszer végig kellene tekernem ezeken az utakon, erre még éveket kellett várni, amíg meg nem született ez a blog.

Az Esztergomi Bazilika látképe a párkányi sétányról nézve

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

ELŐZMÉNYEK

Azzal fejeztem be az előző posztomat, hogy törött első fékkel kellett hazatekernem a budafoki vasútállomásról a Biatorbágy-Ercsi túrám végén. Otthon persze azonnal leműtöttem a beteget a bicajról, és másnap elindultam vele az ismerős kerékpárboltokba, hogy valahogy pótoljam azt. Arra persze reményem sem volt, hogy a 36 éves Altenburger fékemhez szerezzek feszítőrugót, de legalább egy méretben és kinézetben hasonló patkóféket próbáltam venni. Végül a Fehérvári úton a Start Kerékpárüzlet és Szerviz jelentette a megoldást, ugyanis habár készleten nem volt nekik sem, de vállalták hogy két nap alatt hoznak egy ugyanakkora Saccon patkóféket, és bár az két forgáspontos lesz, annyi baj legyen!

A martonvásári Brunszvik kastély a tópart felől nézve

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Hosszabb kerékpározási szünet után csak június végén volt lehetőségem ismét nyeregbe szállni, előtte persze átnéztem azt a kis fájlt, melybe a kerékpártúra tippjeimet gyűjtögetem és végül úgy döntöttem, a Zsámbéki-medencében és az Etyeki-dombságon tekerek most egy jót biatorbágyi indulással és ercsi érkezéssel. A túratervezőm nagyjából 75 kilométeres útnak tippelte ezt, mintegy 600 méter szintemelkedéssel, ami pont elegendő a számomra ahhoz, hogy kellemesen elfáradjak az út végére. Két szép látnivaló is adódik ezen az útvonalon: még a túra elején érintem majd Zsámbékon a premontrei kolostor és templom romjait és a vége felé közeledve érkezem majd Martonvásárra, ahol pedig a Brunszvik kastély a kihagyhatatlan látnivaló. Közben pedig egy szakaszon rátérek majd a Budapest-Balaton kerékpárútra is, hogy rajta tekerjek keresztül az Etyeki-dombságon.

Kerékpáros pihenő Etyek és Gyúró között a dombtetőn

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Kapcsolatom a Duna TV-vel még tavaly ősszel kezdődött, egy nagyon kedves ismerősöm, Csernus Gábor tizenháromszoros Országos Kéktúra teljesítő ajánlott be hozzájuk, mint túrakerékpáros „szakértőt”. Persze, dehogy vagyok én szakértő a kerékpározásban, egyszerűen csak szeretem tekerni a pedálokat, járni két keréken az országot és ezt már eléggé hosszú ideje teszem! Na mindegy, a lényeg az, hogy már kétszer is behívtak különféle témákban egy-egy rövidebb stúdióbeszélgetésre, ráadásul egy hónapja érkezett a felkérés arra, hogy bemutatnám-e valamelyik kedvenc túraútvonalamat pár percben a helyszínen, végigtekerve azt! A választásom a BuBára, vagyis a Budapest-Balaton kerékpárútra esett, méghozzá a legszebb részére, a Budapest és Velence közötti szakaszára.

A Szabadság híd és a Gellért-hegy a Corvinus Egyetemtől (régi Fővámháztól) nézve

Hogyan készült?

Néhány éve jelentek meg először olyan fotómontázsok, amelyek ugyanarról a helyről, azonos beállításokkal, de két különböző időpontban készült kép összeszerkesztésével készültek. Akkor arra gondoltam, már az is iszonyú babra munka lehet, hogy egy régi fénykép készítési helyét pontosan megtaláljuk, és ugyanazokkal a beállításokkal elkészítsünk egy másik felvételt, ráadásul még hozzájön ehhez a régi és az új kép összeszerkesztése is! Csak legyintettem egyet, ez biztos olyan nehéz lehet, hogy nem is érdemes profi felszerelés és szoftverek nélkül hozzákezdeni! De a gondolat csak nem hagyott nyugodni, állandóan ott motoszkált a fejemben, végül most szombat délelőtt kinyomtattam vagy kéttucatnyi régi, a Duna-parton készült felvételt a Fortepanról, szokás szerint felfűztem a fényképezőgépem tokját az övemre és csak úgy hátizsákkal, bakancsban nekiindultam a városnak!

Az Esztergomi Bazilika a Duna túlpartjáról, Párkányból nézve

Azt hiszem, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány templom található Magyarországon! Ha elfogadjuk azt, hogy hazánkban nagyjából 3150 település van, és ezek mindegyikében van legalább egy templom - de inkább több, hiszen minden felekezet épített régebben minimum egyet magának, ahol elég híve volt -, nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a bazilikák, székesegyházak, templomok, zsinagógák, imaházak, kápolnák száma akár a tízezret is elérheti! És akkor a romokról még nem is beszéltem.

Mindet lehetetlen végigjárni, vagy legalábbis felismerni egy kép alapján, de azért van néhány tucatnyi közülük, melyeket nagyságuk, szépségük, történetük okán azért sok ember ismer. Ha nem is jártak ott, de legalább egy fényképet már láttak róluk. Közülük igyekeztem kiválasztani ennek a kvíznek a képeit és meg kell mondanom, a várakhoz és a hidakhoz hasonlóan most is a bőség zavarával küzdöttem! Ennek ellenére ha valaki a kvíz minden kérdésére helyes választ ad, az előtt megemelem a képzeletbeli kalapom!

Ebédszünet Dunakeszin a parti sétány egyik padjánál

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Több kerékpáros túra is körvonalazódott erre a hétvégére, azonban az egész héten át tartó záporos, zivataros időjárás megszabta azt, hogy merre is kellene indulni. Mivel nem volt sok kedvem szakadó esőben tekerni, kénytelen voltam olyan útvonalat keresni, amelyen a túrámat szinte bárhol félbeszakíthatom, ha egy komolyabb esőbe futnék bele. Erre pedig a legalkalmasabbnak egy Duna-parti kerékpártúra bizonyult, hiszen ha Szobról indulva pedálozok vissza Budapestre, akkor szinte bárhol felszállhatok majd útközben a vonatra, ha az időjárás váratlan fordulatot vesz! Amúgy is végigtekertem már ezt a utat tavaly, akkor Budapestről indulva jutottam el Szobra, hát most bejárom ugyanezt az útvonalat, de visszafelé!

Magyarországot és Szlovákiát köti össze az Esztergom és Párkány között épült Mária Valéria híd

Rajtuk járunk, de sokszor már észre sem vesszük őket. Pedig nagyon sok közülük igazi mérnöki bravúr, ahogy sokszor több száz méter hosszúságban feszülnek a folyóink két partja, vagy egy mély völgy két oldala között. A tervezőik nemcsak a funkcionalításra, de a szépségre is ügyeltek a tervezésük és kivitelezésük közben. Érdemes csak úgy megállni és elgyönyörködni bennük.

Vannak közöttük jól ismertek és viszonylag ismeretlenek is, számukat még szerény számítások szerint is több ezerre becsülik. Persze ebbe a hatalmas számba beleértendő a leghosszabb Duna hidaktól a patakocskák, száraz árkok felett átvezető, csupán pár méteres átereszekig mindenfajta építmény. Róluk lesz hát szó ebben a kvízben.

Az Esztergomi Bazilika és a vár látképe Párkányból

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A múlt héten az esztergomi vasútvonal egy szakaszán lévő vágányzár miatt el kellett napolnom a gerecsei kerékpártúrámat, ezen a hosszú hétvégén azonban az Elvira szerint már jártak a vonatok az egész vonalon, tehát hazajöhetek bringával együtt Esztergomból. Csak a korábban tervezett útvonalat módosítottam, most nem a Gerecse hegyei-dombjai közé terveztem a kerékpáros túrát, hanem annak a megkerülésével, Tatabányáról indulva Tatán és Dunaalmáson keresztül szerettem volna Esztergomba tekerni. Ez viszont alig hetven kilométer, így aztán gondoltam, egy kicsit átruccanok még a Duna szlovák oldalára, Párkányba is, hogy onnan is megnézhessem magamnak a Bazilikát!

A Sánc-hegy meredeken leszakadó keleti peremén parkol a kerékpárom

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Sajnos az elmúlt hetek csapadékos időjárása eléggé a kedvem szegte, ezért idén csak ezen a hétvégén ültem fel először öreg Csepel Marathon bringámra úgy, hogy nem a munkába járás miatt akartam tekerni a pedálokat! Sokáig gondolkodtam, merre is induljak vele, egy gerecsei kört tervezgettem, de szombat reggel, amikor meg szerettem volna venni a jegyem a telefonos applikáción az esztergomi vonatra, láttam csak, hogy Pilisvörösvártól vágányzár van a vonalon, a pótló buszon pedig nem lehet bringát szállítani. Ez a túra tehát kútba esett, de aztán arra gondoltam, hogy miért ne tekerjem végig az egyik szokásos edzőkörömet pár látnivalóval megspékelve?

Egyből adta is magát az egyik Dél-Buda vonzáskörzetében kanyargó kedvencem, a Biatorbágy-Sóskút-Érd menet egy kis százhalombattai kitérővel fűszerezve, ugyanis az ottani Régészeti Park már régóta bakancslistás nálam! Gyors kalkulálást végeztem a megszokott kerékpáros útvonaltervezőmmel, nagyjából 90 kilométerre adódott az össztávolság háztól házig, ez még így minimális kondícióval és némi tavaszi súlyfelesleggel is teljesíthetőnek tűnt. Gyerünk hát erre a körtúrára!

Esztergom várának falait és a Bazilika kupoláját látjuk a Prímás-szigetre vezető Kossuth hídról

Közöttük járunk, de sokszor észre sem vesszük már őket. Sokból már csak romok maradtak ránk, mert csúnyán elbántak velük a viharos évszázadok. Párat közülük éppen most próbálnak megmenteni az utókornak - talán elhibázott módon, rossz koncepciók alapján, de a szándék mindenképpen értékelendő. Róluk lesz most szó, vagyis a hazai várakról és várromokról.

Vannak közöttük jól ismertek és viszonylag ismeretlenek is, számukat még szerény számítások szerint is több százra becsülik. A Wikipédia listája szerint éppen háromszáz várunk és várromunk van, de ez szerintem gyanúsan kerek szám. Persze ebben az összefoglalásban a Budai várpalotától a legszerényebb várromokig minden megtalálható. Róluk lesz szó ebben a 15 kérdést tartalmazó kvízben - persze nyilván az ismertebbek közül válogattam, amelyek azért idegenforgalmi nevezetességek is.

Az erőmű főépülete és a hűtőtornyok a hajdani széntérről nézve

Másfél éve már írtam egy posztban a céges csapatépítésen megismert Tatai Fényes tanösvényről, pár napja pedig egy másik ugyanilyen megmozduláson látogatást tettünk a több mint két évtizede végleg leállított és bezárt Inotai Erőműben. Talán a régi neve, a November 7. Erőmű ismertebb lehet a mai idősebb korosztálynak. Kis erőműves csapatunk HR menedzsere örömmel szervezte meg ide a látogatást, de számomra – mivel a közelgő nyugdíjazásom miatt amúgy is ez az utolsó ilyen jellegű program az életemben – ez egy kis betekintés lehetett a saját jövőmbe is. Most talán egy kicsit melankolikus posztot olvashattok tőlem és felmerülhet bennetek az a kérdés is, hogyan kerül egy ilyen bejegyzés egy túrablogra? Hát fel kell világosítsalak benneteket, hogy ez a látogatás bizony túra volt a javából, hiszen körülbelül három óra alatt bekalandoztuk térben a teljes erőművet a földszinttől a kazánépület legtetejéig, időben pedig visszautaztunk vagy hetven évet a múlt század közepére!

Kirándulók a Madár-szirt tetején végigfutó turistaúton

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Több túraterv is körvonalazódott erre a hosszú hétvégére, végül a Ferenc pápa látogatása miatti budapesti lezárások és forgalomkorlátozások miatt egy olyan úticélt választottam, amelyet anélkül is elérhetek, hogy át kelljen vágnom a városon. Már régóta csábítottak a Biatorbágy melletti Kő-hegy és Iharos sziklaszirtjei, de eddig mindig találtam más helyszínt magamnak, hát, most akkor oda indulok egy túrára! Mivel ez egy közeli, ráadásul könnyen megközelíthető terep, nem is indultam korán otthonról, a fél hetes 250-es busszal zötyögtem le Kelenföldre, aztán ott az oroszlányi személyvonatot még éppen elcsípve negyed nyolckor már Biatorbágy vasútállomásának peronján készülődtem az induláshoz.

Szuper kilátás nyílik a hegyekre a Hirsch-orom obeliszkjétől

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Immár több mint húsz éve gyalogtúrázom, azonban a blog két évvel ezelőtti indítása két nagy fejezetre osztja ezt az időszakot: a blog előtti és a blogolós korszakra. Amíg korábban arra bóklásztam az erdőkben, amerre éppen a kedvem tartotta, 2020 decembere óta már arra is tekintettel kell lennem, hogy minél érdekesebb, szebb helyeket keressek fel, ugyanis ezekről lehet jó posztokat írni. Bizony, komoly fejtörés mostanában már az, hogy a Pilis- és a Visegrádi-hegység turistatérképét elemezve olyan útvonalakra szervezzek túrákat magamnak, amelyekről még nem írtam korábban a blogon! Így találtam rá a mostani megmozdulásom útvonalára is, és bár már szóltam korábban az Országos Kéktúra Dorog és a Kétágú-hegy közötti szakaszáról, említettem egy másik posztban a Kétágú-hegy csodálatos panorámát nyújtó kilátópontját is, de az utána következő szakaszokról még nem írtam a blogra!

A Sas-hegy déli oldalának egyik kilátópontján állnak a vezetett túra résztvevői

Már régóta bakancslistás volt nálam a Sas-hegy tanösvény, amely csak szervezett formában, vezetővel látogatható, viszont ez az oda-vissza úttal együtt is csak egy alig félnapos elfoglaltság és jobban szeretek egésznapos túrákat szervezni magamnak. Így aztán mindig csak tologattam magam előtt a látogatás dátumát, azonban most egy szerencsétlen véletlen jó alkalmat teremtett a tanösvény felkeresésére. Húsvétkor egy óvatlan mozdulat miatt alaposan meghúztam a derekam, aztán az utána következő héten eléggé sokat kínlódtam vele. Csak lassan múlt a fájdalom, viszont még most sem akartam hosszabb túrára indulni, hátha még nem jöttem rendbe teljesen. Így aztán magától adódott egy délelőtti séta keretében a Sas-hegy felkeresése.