Sátorbontás közben egy kerékpáros túrámon
Bevezető
Alapvetően úgy gondolom, hogy túrázni jó gyalogosan is, és kerékpárral is. Bakancsban már több évtizede járom az országot, ebbe belefért az Országos Kéktúra háromszori teljesítése, és már a Kékkört is végigjártam. Hazánk távoli vidékein jó tömegközlekedéssel rendelkező helyek közé szerveztem a túrákat, alapvetően ezek a pontok határozták a túrák hosszát is. Még csak három éve járom az országot kerékpárral, de itt is hasonló elvek szerint tervezem a túráimat. Ráadásul a magammal vitt dolgok sem nagyon különbözőek, hasonló dolgokat pakolok össze magamnak az útra, akár gyalogosan, akár kerékpárral indulok el országot járni. Az előző posztomban arról írtam, hogyan készítsük fel magunkat és a bicajunkat a túrázásra, most tehát arról írnék, mit vigyünk magunkkal az ilyen utakra. A fejezet képei a kerékpáros túráimon készültek és az utazás, a kerékpározás és a sátorozás pillanatait mutatják be.
A közlekedésről
Ha országjárásra adjuk a fejünket (például teljesíteni szeretnénk az Országos Kerékpáros Körtúrát), akkor a többnapos túráinkon máshonnan indulunk, mint ahová aztán megérkezünk. Ha autóval szállítjuk a kiindulási helyre a kerékpárunkat, akkor túránk végén tömegközlekedéssel – vasúttal – kell visszajutnunk oda. Egy másik, általam is alkalmazott megoldás az, hogy a kiindulási helyre is vonattal jutok el, illetve a túra végén is vasúttal utazom haza, mivel távolsági buszokon nem lehet kerékpárt szállítani. Természetesen az is megoldás lehet, ha valaki levisz bennünket a kerékpárral együtt az indulási pontra, valamint a túra végén is hazafuvaroz bennünket, de ez már macerás, pláne annak a számára, akit meg kell kérnünk a szállításra.
Magam is elcsodálkoztam már a túráimon, hányféle vonattal lehet kerékpárokat szállítani, gyakorlatilag a fővonalakon már bárhová eljuthatok a bicajommal együtt! Természetesen vannak kényelmesebben és nehézkesebben igénybe vehető vonatok is. Erről az Elvira eléggé pontos tájékoztatást ad. Ebből kiindulva úgy szervezem mostanában már a kerékpártúráimat, hogy a kezdő- illetve végpontjaikról könnyen és gyorsan (lehetőleg átszállás nélkül) hazajuthassak. Ebből a szempontból előny a számomra az, hogy a fővárosban lakom, ahonnan a vasúti fővonalak indulnak. Felteszek pár képet arról, hogyan lehet a különféle vonattípusokon a kerékpárt szállítani!
Mibe rakjuk a cókmókot?
Az első többnapos kerékpártúrám előtt sokat rágódtam azon, hogy mibe pakoljam bele a holmim? Végül két csoportba osztottam a felszerelést, és a fontos dolgokat a hátizsákomba raktam, amelyet mindig a hátamon hordok, a többi dolgot pedig a hátsó csomagtartóra szerelhető kerékpár oldaltáskákba tettem bele.
Miért is kellett az a megosztás? Én nem elsősorban a sportteljesítményért járom az országot, hanem azért, hogy alaposabban megismerhessem. Sok helyre azonban – múzeumokba, várakba, vagy akár boltokba, vendéglőkbe – nem tudom bevinni magammal sem kerékpárt, sem pedig az oldaltáskákat, tehát a holmim zömét kinn kell hagynom a kerékpáron. Viszont a hátamon lévő húszliteres Tatonka hátizsákomtól soha nem válok meg, azt mindenhová magammal viszem. Mivel a táska nem zárható, ez bizonyos bizalmat tételez fel az embertársainkkal kapcsolatban, de úgy ítéltem meg, hogy ez a kockázat még kezelhető. Eddig még soha, semmim nem tűnt el a túráimon, ennek ellenére maradok a holmik megosztásánál: fontos, értékes dolgok a hátizsákba, egyéb felszerelés az oldaltáskába!
A hátizsákomról már írtam, néhány szót szólnék a kerékpáros táskámról is. A két csatos oldaltáska része és a fenn lévő harmadik, cipzáras tárolórekesze összesen 35 liter térfogatú és négy tépőzáras rögzítési lehetőség van rajta, ezekkel lehet a csomagtartóhoz és a hátsó villához rögzíteni. Mivel ezt a négy kis csíkocskát nem találtam eléggé biztonságosnak, ezért még egy autós gumipókkal is rögzítem a táskát a kerékpár csomagtartóján – ez arra is jó, ha viszem a sátram és a polifoam derékaljam, azokat is ezzel a rugalmas pókkal rögzítem a csomagok tetején.
Mi kerüljön a hátizsákba?
Ahogy már fentebb említettem, ide azok a holmik kerülnek, melyektől egyetlen másodpercre sem válok meg a túrám során.
- iratok (gyakorlatilag az irattárcám)
- pénztárca, bankkártya
- mobiltelefon
- turista GPS (útvonalrögzítésre – távolságok és szintek)
- Magyarország kerékpáros túraatlasza
- toll, kis notesz, ha bármit fel kell jegyeznem
- ha túramozgalmat teljesítek, akkor a mozgalom igazolófüzete
- egy A4-es lapra kigyűjtve az útvonalon található látnivalók listája, és a kigyűjtött menetrendek (ne kelljen mindent a neten keresgélnem)
- innivaló (általában kólát és ásványvizet szoktam betenni a hátizsákba)
- ennivaló (kis nassolnivaló, esetleg 1-2 előre elkészített szendvics)
- 1-2 csomag papír zsebkendő
- WC papír a szükséges mennyiségben
- LED-es, leszerelhető első és hátsó világítás a kerékpárra
- kis elsősegélycsomag (később részletezem a tartalmát)
- tolltartóban szerszámkészlet (ez minden kerékpárra más és más, erről az előző posztomban írtam részletesen)
Nem viszek magammal pumpát, tartalékbelsőt és gumijavító készletet, ugyanis az országjáró túráim megkezdése előtt Tannus tömör gumikkal szereltettem meg a kerékpárt. Kicsit kényelmetlenebb a tömlős kerekeknél, viszont megszabadultam a defektjavítástól!
Az elsősegélycsomag tartalma részletezve:
- „A” típusú, motorokhoz ajánlott egészségügyi doboz kiegészítve a következőkkel:
- egy levél fájdalomcsllapító
- egy levél görcsoldó
- egy doboz Cetirizin Hexal 10mg filmtabletta (darázs- és méhcsípés nyomán fellépő kisebb allergiás reakciók ellen. Bár én nem vagyok allergiás a csípésre, de a túratársaim esetleg igen!)
- egy tubus Fenistil gél rovarcsípések ellen (csökkenti a viszketést, mert néha véresre tudom vakarni magam)
- különböző méretű Hansaplast tapaszok (Kisebb vágásokra, vízhólyagokra kiváló)
- kullancseltávolító kanál (gyógyszertárakban kapható)
- egy doboz gyufa (azért tartom a csomagban, mert itt nem ázik el, nem nyomódik össze)
- szükséges mennyiségben (a túra hossza plusz egy nap) azok a gyógyszerek, melyeket rendszeresen szedni kell
Kiegészítés: A kommentekben gigabursch Tetran kenőcsöt javasolt még a csípésekre, valamint fáslit, Fráter Attila pedig izolációs fóliát váratlan helyzetekben kihűlés ellen. Megfontolandó tippek!
Az egészségügyi csomag tartalma kissé soknak tűnhet a szemedben, kedves Olvasóm, de egy dologról ne feledkezz meg! Én mindig ezt a csomagot viszem magammal puszta kényelemből, akár egynapos gyalogtúrára indulok, csak „ide a szomszédba”, a Pilisbe, akár túrát vezetek nyolc-tíz főnek, akár több napra beveszem magam az erdőbe sátorral! Másrészt a sokéves tapasztalat is segít a tartalom duzzasztásában! Például soha nem fogom elfelejteni azt a tehetetlenséget, amit akkor éreztem, amikor a Szent István Vándorláson a pilisszentkereszti Szurdok előtt több túratársamat is megcsípték a darazsak, allergiások voltak rá, és nem volt nálunk semmilyen ellenszer! Szerencsére közel volt a segítség, de az eset végződhetett volna tragikusan is!
Természetesen viszek magammal fényképezőgépet is, ez út közben egy derékszíjra fűzhető övtáskában található, tehát úgy is elő tudom venni egy pillanat alatt, hogy nem kell sem a bringáról leszállnom, sem pedig kinyitni a hátizsákom. Az övtáskában hordok magamnál egy tartalék akkut és tartalék memóriakártyát is.
Néhány szó az enni- és innivalóról
Az országjáró kerékpártúrák általában országutakon, kerékpárutakon vezetnek és ha nem tekerünk gyorsan, akkor is 1-2 óránként biztosan áthaladunk valamilyen településen. Hét közben még a legkisebb falvakban is találunk legalább egy vegyesboltot, ahol vehetünk magunknak innivalót, vagy élelmiszert. Kocsmákban, presszókban is ihatunk valamit. A gondok hétvégén vannak, főképp vasárnap, ekkor a kisebb vegyesboltok zárva szoktak lenni, szombaton pedig csak rövidebb ideig tartanak nyitva. A presszókat, ivókat azonban hétvégén is nyitva találjuk. Tehát ezeken a napokon célszerű több ennivalót tartani magunknál.
Ha úgy döntünk, hogy sátorozunk és nem szállásokon alszunk, ahol tudunk vacsorázni, reggelizni, akkor erre fel kell készülnünk! Én általában az utolsó útba ejtett településen szoktam bevásárolni erre a két étkezésre, aztán másnap továbbindulva már újra lakott helyek között tekerek tovább.
Mit pakoljunk a kerékpáros oldaltáskába?
Egyszerűen szólva mindazt, ami nem fért bele a hátizsákunkba! Itt tényleg csak a táska nagysága szab határt. Lássuk, én mit teszek bele:
Ruhanemű:
- pólók, alsónemű, zoknik a túra teljes időtartamára, napi váltásokkal számolva (ezek beleférnek 1-2 vékony Auchan műanyag szatyorba, a piszkos, átizzadt holmikat pedig szintén ilyen szatyrokba gyűjtöm)
- tartalék váltás a hazaútra, szintén zacsiban (mégse koszos, izzadt ruhában kelljen utaznom hazafelé a vonaton)
- anorák (ezt veszem fel, ha útközben elkap az eső)
- polárfelső, ha hűvösebb időre is számítani kell
Tisztálkodási holmik:
- Egy kis neszesszerben tisztálkodási felszerelés (szappan, fürdőszivacs, fogkefe, fogkrém, dezodor, fésű). Némi gyakorlattal pár deci vízzel és fürdőszivaccsal le lehet tisztálkodni esténként!
- elemes villanyborotva
- törölköző
Egyéb:
- fülhallgató a mobilhoz (esténként zenehallgatáshoz jó)
- töltők az elektromos kütyüinkhez
- egy 2 dl-es műanyag pohár
- szúnyog- és kullancsriasztó spray
- leégés elleni spray
- magnézium pezsgőtabletta, ha nem fogyasztom naponta, megterhelés hatására hosszabb távon begörcsöl a lábam
Sátras túrákra a következő dolgok kellenek még:
- power bank a mobiltelefon utántöltésére (a 20.000 mAh-s power bankomról ötször tudom feltölteni a mobilom)
- fejlámpa, hogy a sátorban legyen mivel világítani
- tartalék elemek
- egy kis tolltartóban kés, kiskanál, konzervnyitó, sószóró
- hálózsák kompressziós huzatban, hogy a lehető legkisebbre össze tudjam préselni (így kevés helyet foglal el)
A fentebb felsoroltak kényelmesen elférnek a kerékpáros táskában, még marad is némi hely! Itt megjegyzem, ezek a holmik teljesen elegendőek egy magamfajta férfiembernek, a hölgyek még tegyék hozzá azokat a dolgokat, melyek a számukra fontosak!
A kerékpáros túraatlasz segítségével jól áttekinthető az útvonalunk, felbecsülhetjük a települések közötti távolságot is. Sajnos, nem nyújt segítséget a nagyobb városokon való áthaladáshoz, ebben az esetben jó, ha van nálunk egy okostelefon is! A Google térkép fut mindenhol, ahol van mobilnet, és hasznos a városokon való átjutáshoz, a műemlékek megtalálásához! Ha valaki nem bízik a térképekben, egy megfelelő tartóval feltehetjük a telót a kerékpár kormányára is, ebben az esetben soha ne felejtsük a kerékpáron, ha akár csak egyetlen percre is eltávolodunk tőle! Ezen kívül jó, ha van a mobilon kerékpáros útvonaltervező is, én ezt ajánlom!
Lehet, hogy csak bizalmatlanság a részemről, de én két mobilt is viszek a túráimra! Az okostelefon benne van a hátizsákom egyik belső zsebében és az összes hívása át van irányítva egy kicsi „butatelefonra”, amit a nadrágom egyik patentolható zsebében tartok. Így, ha valaki keres, azonnal fogadni tudom a hívását, ráadásul ha valamilyen falusi késdobáló kocsmában szólal meg a zsebemben, akkor sem keltek vele feltűnést! A kis Nokia 1616-os mobilban még kamera sincs, tehát senki foga nem fájhat rá!
Ne feledjük, ha valamit otthon felejtünk, akkor sem dől össze a világ! Utunkat települések között tesszük meg, és sok mindent megvásárolhatunk magunknak útközben is!
A sátorozásról:
Nagy élmény az országjáró kerékpározás akkor is, ha naponta szállásokon hajtjuk álomra a fejünket, de az egész sava-borsát az adja, ha vadkempingezünk közben! A jogi hátteréről csak annyit szólnék, hogy az Erdőtörvény megengedi azt, hogy 24 órát meg nem haladó időre felüssük a sátrunkat bárhol az erdőkben, ha az nem védett terület (nemzeti park, természetvédelmi terület, egyéb védett terület), ugyanis ott csak engedéllyel tehetjük meg azt. Az Erdőtörvény erre a linkre kattintva tölthető le docx formátumban.
Azonban sokszor (főleg az Alföldön) nem esnek utunkba erdők, kénytelenek vagyunk mezők szélén, erdősávok mellett felállítani a sátrunkat. Ezt elvileg csak a terület tulajdonosának engedélyével tehetnénk meg, de tapasztalatból mondom, nem szoktak akadékoskodni velünk, vadkempingezőkkel, ha éppen kijönnek a földjeikre és ott találnak bennünket! A lényeg, hogy ne károsítsuk meg a gazdát: ne tapossuk le a veteményt és ne hagyjunk magunk után szemetet!
Amennyiben érdekel az országjárásnak ez a módja, olvasd el ezt a két posztomat:
- Útravaló 8: Néhány gondolat a vadkempingezésről
- Útravaló 9: Néhány gondolat a vadkempingezésről 2. rész
Ezekben a gyalogtúrázás kapcsán már írtam bővebben a vadkempingezésről.
