Kirándulók, túrázók az erdőben [10]

Bevezetés

Ezelőtt két héttel a vadászok és turisták kapcsolatáról írtam egy posztot, amely – hogy finoman fejezzem ki magam – nem teljesen felhőtlen, és egy vadász felvetette a kommentszekcióban, hogy nem csak bennük kell keresni a hibákat, hanem bizony sokszor a turisták viselkedése is von némi kívánnivalót maga után! Na, azt hiszem, sikerült ezt a többszörösen összetett mondatot úgy leírnom, hogy egyik oldalt se bántsam meg túlságosan! De mivel turistának tartom magam már évtizedek óta, ráadásul sokat járom az erdőket, a tapasztalataim alapján kénytelen voltam igazat adni a vadász kommentelőnek: tényleg tudnak a kirándulók, turisták bunkó módon viselkedni az erdőben. Sok szó esett már különböző fórumokon az úgynevezett „turista etikettről”, beszéljünk hát itt is egy keveset róla! Itt most nem térek ki az erdei sátorozás (vadkempingezés) szabályaira, annak talán egy külön posztot szentelek a későbbiekben.

Sokszor mondják a szülők a neveletlen gyermekeiknek, ha elítélendőt látnak a magatartásukban, hogy „viselkedjél már, nem vagyunk az erdőben!”. Ez a mondás valahol mélyen olyan jelentéssel is bírhat a lurkók számára, hogy az erdőkben nem kell betartanunk semmilyen viselkedési szabályt, pedig ez egyáltalán nem igaz! Már több helyen próbálták megfogalmazni az erdei viselkedés szabályait, párat ezek közül a poszt végén, a források megnevezésénél megtalálhattok. Megmondom őszintén, mindegyik felsorolás nagyon hasznos, de mindben találtam hiányosságokat! Ezért ezeket a listákat megpróbáltam egybegyúrni, persze kiegészítve az egészet a saját véleményemmel és pár magyarázattal.

Család az erdőben[11]

Természetesen ennek a posztnak a végén is lehet kommentelni, sőt, meg is kérlek benneteket, hogy a véleményeteket ne fojtsátok magatokba, hanem írjátok le! Nincs a zsebemben a bölcsek köve, kihagyhatok a felsorolásból esetleg lényeges dolgokat, vagy talán máshogy látjátok ezeket Ti, akik hozzám hasonlóan az erdőket járjátok. Csak összehozunk majd a végén egy kis turista etikettet, vagyis az erdei viselkedés elvárt szabályait! Azért bízom abban, hogy nem lesz túl hosszú a szabályok listája, ugyanis azzal már komolyan korlátoznánk a saját szabadságunkat! Márpedig szerintem azért is járjuk az erdőt, hogy megszabaduljunk a hétköznapok nyűgétől és kicsit szabadabbnak érezzük magunkat!

Tehát akkor következzenek a csokorba gyűjtött illemszabályok!

Természetesen az erdőben is – és úgy általában a természetben – be kell tartanunk az emberi viselkedés és együttélés általános szabályait, ezeket nem is részletezném itt, lássuk hát az erdőt járókra vonatkozó speciális szabályokat:

Legyünk csendesek az erdőben! Ez nem azt jelenti, hogy némán járjuk az utunkat, de ne zavarjuk hangos beszéddel, zenehallgatással az erdő életét! Így nem zavarjuk azokat sem, akik az erdei csendért jöttek ki a természetbe a nyüzsi hétköznapok után, másrészt esélyt kapunk arra is, hogy észrevehessük, sőt, megfigyelhessük a félénk, könnyen megriadó erdei állatokat!

Ne hagyj szemetet az erdőben! Nagyon fontos szabály, és ez éppen most kezd átalakulni, az utóbbi években! Azt hiszem, mindenki számára természetes az, hogy semmit nem dobálunk el, sem lebomló, sem pedig le nem bomló műanyag és fém hulladékot, de most már kezd elterjedni az is, hogy még az erdei pihenőkben se hagyjuk semmilyen a szemetünket a hulladéktárolókban! Az erdő fenntartójának sokszor nincs arra kapacitása, hogy rendszeresen ürítse ezeket a szemeteseket, így viszont a hulladék egy idő után már bele sem fér a tárolóba és szétszóródik a pihenőhely területén, vagy akár a táplálék után keresgélő állatok is széthordhatják azt!

Szemetes erdei pihenő [12]

Hagyj mindent ott, ahol észrevetted! Vagyis ne tépj le erdei, mezei virágokat, mivel ezek védett növényfajok is lehetnek, másrészt a túrád végére úgyis elhervadnak, tehát csak eldobnád a csokrodat! Ez persze más dolgokra is vonatkozik, például azokra a szép kavicsokra is, melyeket az úton-útfélen látsz, és úgy gondolod, elteszed azokat emléknek. Ne tedd, otthon úgyis csak kallódna, aztán kidobnád egy lomtalanításon!

Természetesen ha nyár végén éppen érik a vadszeder az út melletti bokrokon, senki sem várja el tőled, hogy hagyd ott érintetlenül, vagy ha ismered a gombákat, akkor abból is gyűjthetsz magadnak (persze az erdei gombákat ajánlott a felhasználás előtt bevizsgáltatni, pláne ha nem vagy gombaszakértő), kora tavasszal pedig medvehagymát is szabad szedni nem kereskedelmi mennyiségben, de ezek inkább kivételek a „hagyj mindent ott, ahol észrevetted” szabály alól!

Medvehagymaszüret tavasszal [13]

Ne hagyj nyomot az erdőben! Ez többek között az is jelenti, hogy ne véssél a fák kérgébe! Tudom, hogy szeretnéd a világ tudtára adni a szerelmedet, ezért a kedvesed és a magad nevének kezdőbetűit belevésni egy öreg bükk sima kérgébe, de inkább ne tedd! Még akkor sem, ha ezt már több ezren megtették előtted!

Fontos dolog, és beszélnünk kell arról is, hogy mi legyen, ha épp az erdőben hív a természet! Bizony, ilyenkor is „nyomot” hagyunk az erdőben, és sokszor hallani azt, hogy tőlünk nyugatabbra, például az Appalachian Trailt járva elvárás, hogy kis ásóval elássuk a földbe azt, amit produkáltunk. Nálunk ez még nem elvárás, az azonban a minimum, hogy pár tucat lépésnyire eltávolodj a jelzett ösvénytől, az útról már nem látható helyen végezzed el a dolgod és a papírokat se dobáljad szerteszét!

Kidekorált bükk a turistaút mellett [14]

Maradj az úton! Tulajdonképpen ez is a „Ne hagyj nyomot az erdőben” szabály része. Mindig járjunk a kitaposott úton, turistaúton, így nem okozunk kárt az esetleg védett növényekben. Védett területen erre sokszor fel is hívják az arra járók figyelmét. Ha a jelzett turistaútról letérve kimennél mondjuk egy kilátópontra, a legtöbb esetben találsz már kitaposott csapást, járjál hát Te is azon! Persze letérhetünk róla (lásd fentebbi pont), de ne közlekedjünk folyamatosan a kitaposott út, ösvény mellett!

Hagyjuk békén az erdei állatokat! Ne simogassuk az ösvény mellett riadtan álldogáló őzikét, pláne a csíkoshátú kismalacokat, látszatra magukra hagyott egyéb állatkölyköket! Ne is vigyük magunkkal azokat, mint kis árvákat! A szülők általában ott vannak a közelben, csak nem látjuk azokat, de a kölykök simogatása, vagy akár csak a hozzájuk való közeledés is életveszélyes is lehet vaddisznó, vagy medve esetén (jó, a barnamaci még nem gyakori idehaza, de ki tudja, mit hoz a jövő). Ne is etessük az erdei állatokat, ne hagyjunk maradékokat számukra az erdei pihenők asztalain sem! Nem tudhatjuk, hogy a mi táplálékunk mennyire árt nekik.

Tartsuk be a tűzgyújtási tilalom szabályait! Nem véletlenül korlátozzák a tűzgyújtást az egyre szárazabbá váló klímánkon, hiszen egy magára hagyott tábortűz maradványai, de még egy gondatlanul eldobott égő gyufa, vagy cigarettacsikk is komoly erdőtüzet okozhat! Fontos, hogy a tűzgyújtási tilalom az erdő teljes területére – sőt még annak 200 méteres környezetére is – vonatkozik, de még az erdei pihenőkben kialakított tűzrakóhelyekre is kiterjed! Ha nem bírjuk ki a túránkat dohányzás nélkül, használjunk öngyújtót és zárható, zsebre vágható kicsi hamu- és csikktartót! Az érvényben lévő tűzgyújtási tilalomról itt tájékozódhatsz. 

Bográcsozás az erdőben [15]

Tájékozódj túrád előtt az erdőlátogatási korlátozásokról, tilalmakról. Tilalom alatt álló erdőterületre ne lépj be, az éjjeli korlátozás vége után kezdd a túrád és fejezd is be a délutáni kezdete előtt! Erről már a korábban említett, vadász-túrázó ellentétről szóló posztban részletesen írtam, ha erről is szeretnél többet megtudni, olvasd el az abban leírtakat!

A köszönésről is szólnék pár szót. Régi szokás, hogy a turisták köszönnek egymásnak. Nincs megkötve az, hogy kinek kell elsőként köszönnie, a köszönés módjára sincs semmilyen szabály. Helló, szia, napszaktól függően jó reggelt, vagy jó napot tökéletesen megfelelő köszönés. Néha mondják, hogy a lejtőn lefelé haladónak illik előre köszönni a felfelé kapaszkodónak, vagy hogy a fiataloknak illik előre köszönniük az idősebbeknek, de ez szerintem teljesen mindegy.

Ezzel kapcsolatban azért annyit megjegyeznék, hogy szerintem bizonyos helyeken ez lassan ki fog menni a divatból, ahogy szaporodnak az erdőt járó turisták, kirándulók! Amíg faluhelyen szokás még mindig, hogy köszönnek egymásnak az emberek az utcán, úgy a zsúfolt városokban ez már szinte lehetetlen, hiszen folyton jön valaki szembe velünk. Ez már így van Budapest környékén, hétvégéken a leglátogatottabb turistautakon is, hiszen percenként összeakadunk valakivel. Természetesen, ha egy eldugott turistaúton találkozunk valakivel mondjuk a Gerecsében, akkor azért köszönjünk egymásnak!

Az egymásnak való kitérésről is írnék egy keveset. Erre sincs kialakult szabály, de azért ha egy lejtőn ereszkedünk lefelé, adjunk utat a lihegve felfelé kaptatónak! Egyrész ő a lába alá fog nézni, ezért nehezebben is vehet észre bennünket, másrészt pedig épp elég baja van az emelkedővel, ne kényszerítsük még arra is, hogy utat adjon nekünk! Ezt úgyis megteszi néha, ha időben észrevesz bennünket, és félreáll pár másodpercre, hogy kifújja magát! Persze célszerű egy nagyobb turistacsoport elől félreállni a szűk ösvényen akkor is, ha éppen ők jönnek lejtmenetben, ne várjuk el azt, hogy sok ember adjon utat nekünk, amennyiben magányosan túrázunk!

Fontos dolog az előzés is, pláne teljesítménytúrákon! Mindenki másképp csinálja, tartja a régi sláger, és ez igaz a kirándulókra, túrázókra is! Vannak gyorsabbak, lassabbak közöttünk, van aki siet, mások pedig szeretnek nézelődve ballagni. A lassabban járók igyekezzenek lehúzódni a szűk ösvény szélére, ha hallják, hogy mögöttük gyorsabbak érkeznek, a gyorsabbak viszont ne tolakodjanak, ha maguknál lassabbakat érnek utol, és nem tudnak azonnal előzni. Azonban, ha csoportosan túrázunk, akkor illik együtt maradni, a gyorsabbak, rutinosabbak ne rohanjanak előre, ne hagyják lemaradni a lassabbakat, tapasztalatlanabbakat!

Kutyák az erdőben

Kutyával az erdőben [16]

Végül lássuk a kutyásokat, méghozzá két aspektusból is: először a kutyatulajdonosok nézőpontjából, aztán a kutya nélküli erdőjárók szempontjából! Ha kutyatulajdonosként járjuk a kedvencünkkel az erdőket, tisztában kell lennünk a ránk vonatkozó szabályokkal! Idézek a szabálysértési törvényből:

193. § (1) Aki a felügyelete alatt álló kutyát
…
b) természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen - a vadászkutya és a triflakereső kutya kivételével - póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja
…
szabálysértést követ el.

Na, ennyit mond a törvény! Természetesen én is ember vagyok, tehát a legmesszebbmenőkig megértő a kutyatulajdonosok azon kérdésével kapcsolatban, hogy nekem talán lenne lelkem pórázon sétáltatni a kutyám az erdőben? Megmondom őszintén, nem lenne lelkem hozzá. Többek között ezért nincs kutyám! Ugyanis ha lenne, akkor magammal vinném az erdőbe és én is elengedném, hadd rohangásszon kedvére!

De nézzük a tényeket. Mivel rengeteg póráz nélküli kutyát látok az erdőben, elmondom, hogy mit tartanék én jónak. Nekem az tetszik, ha a kutya szófogadó! Tehát, ha a gazda észrevesz, hogy közeledem, akkor visszahívja magához az ebet, aki aztán engedelmesen ott marad a lábánál – célszerűen a velem ellentétes oldalon. Én az ilyen kutya és a tulajdonosa előtt megemelem a kalapom és megkérnék minden kutyás túrázót – pláne, ha nagytestű ebbel járja az erdőt –, legalább ennyire nevelje meg a négylábúját, vagy ne is hozza ki az erdőbe!

Kutyával az erdőben [17]

És akkor most lássuk az ellentétes oldalt, a kutya nélkül túrázók nézőpontját! Én nagyon meg tudom érteni azt is, ha valaki fél a kutyáktól, pláne akkor, ha őt magát, vagy személyes ismerősei közöl bárkit is támadott már meg kutya! Tehát hogyan kellene ilyenkor viselkedni? Sokan szinte lefagynak az ilyen esetekben, és azt kell mondanom, ez nem is rossz viselkedés! A kutya, ha esetleg farokcsóválva odaszalad hozzánk, csak meg akar szagolni (meg akar ismerni) bennünket, tehát nyugodtan hagyjuk ezt neki. Pár pillanat múlva aztán úgyis továbbszalad, mivel már más dolog kelti fel az érdeklődését. Ha netán annyira barátságos a kutyus, hogy kedvünk támadna megsimogatni, mindenképpen kérdezzük meg a gazdáját, hogy azt tűri-e a kutya, nehogy véletlenül a kezünk felé kapjon!

Néha azonban olyan kutyákkal is összehozhat a sorsunk az erdőben, akik acsarkodnak, ha észrevesznek bennünket. Szerencsére az ilyen ebeket általában nem hagyják szabadon kószálni, pórázon szokták vezetni ezeket. Ilyenkor nem tudok mást tanácsolni, mint hogy húzódjunk félre, legalább annyira, hogy kiérjünk a pórázon tartott kutyák hatósugarából és hagyjuk őket elmenni az úton!

Találkozás kerékpárosokkal, motorosokkal, lovasokkal

Tulajdonképpen ebben a fejezetben már nem illemről van szó, hanem gyakorlati megfontolásokról, melyekkel elkerülhetjük az esetleges súlyos baleseteket. Nem tudom, hogy egyáltalán létezik-e saját etikettjük a erdei kerékpárosoknak, motorosoknak, quadosoknak, lovasoknak, melyekben ajánlások lennének a gyalogos turistákkal, kirándulókkal szembeni viselkedésre (biztosan van, legalábbis remélem), azonban mi sem nézhetjük levegőnek őket. Ebből következőleg nekünk, gyalogosan járóknak is némileg alkalmazkodnunk kell hozzájuk, mivel a baleseteknél általában mi járhatunk rosszabbul!

Lejtmenetben az erdei ösvényen [18]

Lássuk először a kerékpárosokat, mivel ők vannak a legtöbben! Tudom, hogy ők elvileg csak a számukra kijelölt, kellően jelzett erdei utakon járhatnának, de a világ sajnos nem ilyen egyszerű! Ha erdei földutakon találkozunk velük, ott kényelmesen elférünk egymás mellett, gondok inkább az ösvényeken vannak, ráadásul az úgynevezett downhillesekkel, akik – hozzánk képest – viharos sebességgel zúdulnak el lejtmenetben mellettünk. Ha meghalljuk a hangjukat, inkább álljunk félre vita nélkül, mert ha elütnek bennünket, akkor súlyos balesetek is történhetnek. Mindenképpen javukra írandó, hogy általában meg szokták köszönni, ha félrelépünk az útjukból.

Néha előfordulnak az erdőben quadosok, crossmotorosok is. Jelzett turistaúton egyáltalán nem közlekedhetnének, ráadásul sok erdei útra be sem hajthatnának, ennek ellenére velük is összefuthatunk az erdőkben. Egyedüli megoldás a részünkről, ha félreállunk, ugyanis ők a soklóerős járgányaikon még veszélyesebbek számunkra, gyalogos erdőjárók számára, mint a kerékpárosok. Ők általában nem szokták megköszönni, ha félreállok előlük, persze meglehet, hogy csak a felbőgő motorok hangjától nem hallom ezt. A motorzajjal viszont sikerrel űzik el az erdei csendet is.

Külön meg kell említenem a lovasokat. Elvileg ők is csak a lovaglásra kijelölt erdei utakat használhatnák, de gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak. Tapasztalt lovasok már mondták nekem, hogy ilyenkor is célszerű a gyalog járóknak félreállniuk, és nyugodtan várakozniuk, míg a lovasok elhaladnak. A ló amilyen nagy állat, olyan könnyen tud megriadni, megrettenni a hirtelen mozdulatoktól, ráadásul a nyeregben sokszor tapasztalatlan lovas ül, aki nem tudná váratlan helyzetekben lekezelni a ló kitörését. Tehát ilyenkor se hőzöngjünk, pláne ne csápoljunk, ne próbáljuk megijeszteni a lovat, mert arra könnyen ráfázhatunk mi is!

Lovasok az erdei úton [19]

Azt hiszem, mindent elmondtam, amit fontosnak tartottam a turista etikettel kapcsolatban! Ha a kommentekben érkező kiegészítéseket, javításokat fontosnak tartom, beleírom azokat a poszt szövegébe is!

 Ha tetszett a poszt, látogasd meg a blog facebook oldalát is!

Források:

https://www.nps.gov/articles/hikingetiquette.htm
https://americanhiking.org/resources/hiking-etiquette/
https://appalachiantrail.org/explore/plan-and-prepare/hiking-basics/health/covid19/pooping-during-the-pandemic-and-beyond/
http://mtsz.org/cikk/a_termeszetjaras_illemtana
http://mtsz.org/cikk/turista_tizparancsolat
https://www.kektura.hu/tudastar-cikk/erdei-etikett-kekturazoknak
https://www.azenkutyam.hu/oktatas/kutyaval-az-erdoben/
https://kutyabarat.hu/kutyabarat_hirek/74283/kutyat_csak_porazon_es_szajkosarral/
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200002.tv

A posztban szereplő képeket nem én készítettem, ezeket az alábbi oldalakról töltöttem le:

Képek forrása:

[10] https://www.travelportland.com/culture/favorite-hiking-spots-portland/
[11] https://www.hearthsidecabinrentals.com/blog/smoky-mountains/best-kid-friendly-hiking-trails-in-the-smoky-mountains/
[12] https://torange.biz/rubbish-forest-44822
[13] https://delzalapress.hu/kornyek/szedik-a-medvehagymat-kanizsa-kornyeken/
[14] https://www.turistamagazin.hu/hir/ezert-ne-karcolj-az-elo-faba
[15] https://blog.szallas.hu/hangulatos-szabadteri-tuzrako-bogracsozo-helyek/
[16] https://www.akc.org/expert-advice/lifestyle/tips-for-hiking-with-your-dog/
[17] https://almapatika.hu/magazin/hazikedvencek/kutya/inkabb-kutyat-tartsunk-mint-hogy-konditerembe-jarjunk
[18] https://hatszel.hu/mozdulj-meg/mtb-vel-a-becsi-erdoben/
[19] https://parkerdo.hu/turizmus/pilis-ride/fontos-tudnivalok/