Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 22: Hogyan használjuk a kerékpárunk sebességváltóját?

Szomorú tény, de a tapasztalataim azt mutatják, sok hétvégi bringás nem tudja, hogyan kell használni a sebességváltót!

2022. június 20. - horvabe

cimkep-u022.jpg

Egy hosszú emelkedő tetején [1]

Ennek a posztnak az apropóját az élet adta, hogy úgy mondjam, a témája a kerékpárutakon hevert, csak le kellett hajolnom érte! Általában egymagamban járom a kerékpártúráimat, és nem sok bicajossal akadok össze az útjaim során, de az utolsó két túrámon, a balatoni Kis Körön és Velencei-tavat megkerülőn is bringások százaival futottam össze, és szomorúan vettem tudomásul, hogy egy jó részüknek halvány fogalma nincs arról, mire is szolgál a kerékpárja kormányán az a két karocska, melyek segítségével a láncot át lehet dobni az egyik lánckerékről a másikra! Sík terepen járt a lábuk, mint a motolla, viszont a legkisebb emelkedőn is csigalassúsággal, erőlködve vonszolták fel magukat, vagy tolásra váltottak. Nem tudom, hány hétvégi (alkalmi) kerékpáros olvassa majd ezt a posztot, mindenesetre leírom ide a tapasztalataimat és tanácsaimat, aztán majd meglátjuk, lesz-e valami hatása! Természetesen nem tudok mindent részletesen leírni egyetlen posztban, de igyekszem szólni a sebességváltás elméletéről és gyakorlatáról is. 

Tehát mire is szolgál a sebességváltó?

Alapvető célja az, hogy viszonylag állandó, közel azonos erőfeszítéssel tudjunk tekerni sík terepen és kapaszkodni az emelkedőkön. Másodlagos célja az, hogy ki tudjunk választani magunknak egy optimális, az adott helyzethez illeszkedő sebességet. Ezeken kívül visszaváltva segítheti az elindulásunkat is. De hogyan tudjuk mindezt megvalósítani?

Egy kevés gyakorlattal rendelkező kerékpáros is hamar ráérez arra, hogy van egy optimális pedáltekerési fordulatszám, amelyet sík terepen tartva a legkisebb erőfeszítéssel tud haladni. Ez egy átlagosan edzett hobbikerékpáros esetében valahol a percenként 50-70 pedálfordulat környékén van, de ebben nagy a szórás. A csak hétvégéken, vagy alkalmanként  tekerő kerékpárosok általában lefelé lógnak ki ebből a sávból, a félprofi, profi kerékpárosok pedig felfelé. A lényeg az, hogy önkéntelenül is a számunkra optimális fordulat tartására törekszünk, aztán ez vagy sikerül, vagy pedig nem. A sebességváltó lényege az, hogy ezt a pedálfordulatot minél több kerékpársebességhez hozzárendelhessük, tehát tudjunk lassan is haladni ilyen pedálfordulatszámmal és gyorsan is.

Persze ritkán tekerünk passzióból lassan, de ilyen is előfordul, általában a külső körülmények kényszerítenek erre bennünket. Mik lehetnek ezek? Alapvetően az emelkedő és az ellenszél az, ami akadályoz bennünket, kerékpárosokat a zavartalan tekerésben, ezek hatását úgy tudjuk kivédeni, hogy csökkentjük a sebességünket. Igen ám, de ezzel kiesünk az optimális pedálfordulatszám tartományból és érezzük, hogy csak nagyon nehezen tudjuk tekerni a pedálokat! Na, ekkor kell azokhoz a kormányon lévő kis karocskákhoz nyúlnunk, és az átállításukkal az immár lassabb sebességünkhöz alkalmazkodva visszatérni a legkedvezőbb pedálfordulatszámhoz.

b022-01.jpg

Egy hátsó váltó közelről [2]

Mindezt persze a fizika segítségével is megfogalmazhatjuk! Egy egyszerű képlet kimondja, hogy a munkavégzés nagysága egyenlő a kifejtett erő és az erő irányába eső elmozdulás szorzatával. Tehát, ha valamit kis erővel végzünk hosszú távon, vagy nagy erővel rövid úton, akkor az általunk elvégzett munka ugyanannyi. Ez az emelkedő fizikája is! Ha fel kell jutnom egy hegytetőre, akkor azt megtehetem a szerpentinen, jó hosszú úton, meg csak úgy direktben nekiindulva a kaptatónak, toronyiránt is. Nagyon fontos, hogy mindkét úton elméletileg ugyanannyi energiánkba kerül feljutni a csúcsra, hiszen az csak a tömegünktől és a legyőzendő magasságkülönbségtől függ (meg még a gravitáció nagyságától, de az a Földön állandónak tekinthető).

Ezt elmondhatjuk a kerékpározásra is: ha keveset tekerem a pedált, viszont nagy erővel, akkor ugyanannyi munkát végzek, mintha sokat tekerném, de kis erővel. Tehát egy emelkedőn fel lehet jutni úgy is, hogy nyomom a pedált, mint siket... pardon, mint hallásában korlátozott személy a csengőt, és kevés pedálfordulattal próbálok feljutni a tetejére, vagy pedig a kis karocskákkal a megfelelő fokozatot kiválasztva sok pedáltekeréssel, de kis erőt kifejtve megtenni ugyanezt! Tehát, ha a sebességváltó karokkal visszaváltok egy pörgősebb áttételbe, ugyanazt teszem, mintha a direkt kapaszkodás helyett a szerpentint választanám! Kevesebb erőfeszítéssel kell többet tekernem!

Pár szót szólnék még az ellenszélről is! Sík terepen az ellenszél az, ami nagyon visszafoghatja a haladásunkat. Hatása ugyanaz, mint a hegymeneté: van egy külső erő, amely akadályoz bennünket az előrejutásban! Ennek a kiszámítása jóval nehezebb, mint az emelkedésnél jelentkező plusz erőé, attól is függ, mekkora felületet kínálunk az ellenszélnek. Ha ráhajolunk a kormányra, mint a versenykerékpárosok, akkor kevésbé tud visszafogni bennünket a szél. Azonban az ellenszél hatását is ugyanúgy, mint az emelkedőét, csakis visszaváltással tudjuk kompenzálni!

Kis lánckerék, vagy nagy lánckerék? Melyikre váltsak, ha gyorsabban, vagy lassabban szeretnék haladni?

Erre mondják, hogy attól függ. Nagyjából azonos pedálfordulatszám esetén az áttétel dönti el, hogy gyorsan, vagy lassan haladunk! Egy kerékpárnál az áttételt úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk a lánc által éppen összekapcsolt első lánckerék fogszámát a hátsóéval. Tehát, ha elöl nagyobb fogszámú lánckerékre kapcsolunk, akkor növekszik az áttétel, így az elérhető sebesség is, ha pedig hátul kapcsolunk egyre nagyobb lánckerékre, akkor viszont csökken az áttétel, tehát egyre lassabban haladunk! Persze nem kell számolgatnunk a fogak számát a lánckerekeken, elég, ha rájuk nézünk: a nagyobb átmérőjű lánckeréken nyilvánvalóan több fog van, mint a kisebben. Szaknyelven szólva a fogszám arányos az átmérővel (pontosabban az osztókör átmérőjével, ami nagyjából a fogak középvonalában húzódik, de ebbe ne mélyedjünk bele).

b022-02.jpg

Egy első váltó [3]

Az igazi versenykerékpároknál akár ötszörös is lehet a legnagyobb áttétel, tehát ha egyszer körbetekerem a pedált, akkor ötöt fordul a hátsó kerék, de ilyen áttételt még sík terepen is nagyon nehéz megtekerni. Vannak olyan terepkerékpárok, ahol az áttétel egynél sokkal kisebb szám is lehet, tehát van olyan első lánckerekük, amely jóval kisebb, mint a legnagyobb hátsó lánckerék. Egy ilyen áttétellel még a meredek hegyi ösvényeken is tekerhetünk felfelé!

Egy átlagos MTB-n (mountain bike-on, vagyis terepkerékpáron), vagy túrakerékpáron a legnagyobb áttétel körülbelül négyszeres, tehát az első nagy lánckeréknek négyszer annyi foga van, mint a legkisebb hátsónak, tehát percenként hatvanas pedálfordulattal akár 30 km/órás sebességet is tarthatunk, a leglassabb pedig nagyjából egyszeres áttétel, azaz a legkisebb első és a legnagyobb hátsó lánckerék fogszáma közel azonos. Egy ilyen áttételezéssel igaz, hogy lassan, de még meredek aszfaltos utcákon is fel tudunk tekerni. Ekkor csak nagyjából 7 km/óra lesz a sebességünk, vagyis alig több, mint a gyalogos tempó, ami 4-5 km/óra. Ez persze a két véglet, ezek között azonban alapvetően mi döntjük el, hogy milyen első-hátsó lánckerék kombinációval tekerünk!

Hogyan használjuk a sebességváltót a gyakorlatban?

Szép dolog az elmélet, na de hogyan használjuk fel a fentebb leírtakat a valós életben? Tehát van egy kerékpárunk, amelyen elöl is van sebességváltó a pedálok mellett és a hátsó keréknél is. Egy közönséges MTB-nél, ami nagyon elterjedt, elöl általában három lánckereket találunk, a hátsó lánckeréksorban pedig a kialakítástól függően hat-kilenc darabot. Tehát elméletileg 18-27 sebesség áll a rendelkezésünkre, de ez persze nem teljesen így van!

Tudniillik nem szereti a lánc azt, ha „keresztbe váltunk” vele, tehát mondjuk elöl a legkülső (legnagyobb) lánckeréken, belül pedig a legbelsőn (szintén a legnagyobb) fut, és persze ez fordítva is igaz. Ha széles a hátsó sor, akkor akár két fokozat is kieshet emiatt. A keresztbe váltás erősen megterheli a manapság általánosan elterjedt keskeny kerékpárláncokat, ráadásul ilyenkor erősen kerreg, és gyorsabban kopik a lánc, a lánckerekek és a váltó is. Így marad 16-23 sebességünk, ami még mindig rengeteg, ráadásul ugyanazt az áttételt sokszor több lánckerék kombinációjával is létrehozhatjuk! Szóval akkor hogyan csináljuk?

Azt javaslom, az első lánckerekeket használjuk a sebességtartomány kiválasztására, a hátsó sort pedig a finomhangolásra! Sík terepen haladunk, és nincs nagy ellenszél? Ugrasszuk az első sebességváltóval a legnagyobb tányérra a láncot! Komoly kapaszkodók várnak ránk? Ekkor legyen a lánc a legkisebb (legbelső) lánckeréken! Aztán úgyis érezzük menet közben azt, hogy nehéz-e a tekerés (lassul-e lábunk a pedálon), vagy pedig túl könnyű, ekkor a hátsó váltóval tudjuk pontosan behangolni a pedálfordulatszámot, mivel ha alaposan megnézzük a hátsó lánckeréksort, látjuk, hogy a szomszédos lánckerekek között csak kicsi a különbség.

Na, de akkor mire használjuk elöl a középső tányért? Erre szoktam mondani, hogy a középső lánckerék az élménykerékpározásé! Ide téve a láncot sík terepen könnyedén haladhatunk, viszont még az enyhébb emelkedők sem szivatnak meg bennünket! Dumcsizós hétvégi kerékpározáshoz, társaságban való tekeréshez éppen megfelelő ez a fokozat!

Az én kerékpáromnál (ami régi fajta túragép) elöl csupán két tányér van, hátra viszont a szűk villa miatt csak egy hatfokozatú lánckeréksor fért el. 1987-ben született Csepelen a kerékpárgyárban Csepel Marathon néven. Ezt a kerékpárfajtát régebben tizenkét sebességesnek is nevezték (az enyém csak nyolcsebességes volt a születésekor, de később átalakítottam erre), és amint látható, itt a rendelkezésre álló sebességfokozatok száma jóval kevesebb, mint egy általános MTB-nél, vagy modern túragépnél. Legnagyobb problémája az, hogy hiányoznak róla az igazi kapaszkodó fokozatok, ugyanis elölről pont a legkisebb lánckerék hiányzik, bár sík terepen ha úgy istenigazából a bajszára lépek, akkor tudok vele haladni is. Meg kell barátkoznunk azzal, hogy az ilyen kialakítású kerékpárok inkább vízszintes terepre, legfeljebb enyhe emelkedőkre valók!

Mostanában terjednek az agyváltós kerékpárok is, itt általában három sebesség van összesen. Ez bizony nem nagy választék, pont olyan, mintha nem lenne a láncváltós gépünkön hátsó váltó, csak egy háromfokozatú első váltó, melyet fentebb már ismertettem. Nagyjából úgy is lehet ezeket használni, vagyis csupán a sebességtartomány kiválasztására alkalmas a váltó.

Hogyan váltsunk sebességet?

Általában az emelkedők tudnak meglepni bennünket, ilyenkor kénytelenek vagyunk egy kicsit előre gondolkodni! Szinte mindig belátunk magunk előtt egy hosszabb útszakaszt, és ha megérkezünk egy lejtő aljára, ahol éppen elkezd emelkedni alattunk az út, fel tudjuk mérni, hogy mi vár ránk a következőkben. Ha az emelkedő rövid, akkor akár lendületből is feltekerhetünk rá, na de mi van, ha hosszú az a kaptató?

Ilyenkor már előre kapcsoljuk az első sebességváltót abba a fokozatba, amellyel szerintünk végig tudunk menni rajta (lásd fentebb). Ez általában a legkisebb, vagy jó kondícióban lévőknél a középső lánckerék legyen. A hátsó váltót tegyük olyan fokozatba, hogy kicsit pörgősebben tekerjük a pedált a szokásosnál, így lesz egy kis tartalékunk, ha esetleg elkezdünk lassulni.

Aztán ha tényleg érezzük, hogy az erőkifejtés ellenére lassul a tekerésünk, váltsunk hátul egyesével egyre nagyobb fogszámú lánckerekekre a soron (vagyis csökkentsük az áttételt), ekkor érezzük, hogy könnyebbé válik a pedál hajtása. Próbáljunk kiválasztani egy olyan fokozatot, hogy lassulás nélkül, egyenletes tempóban tekerhessük végig az emelkedőt! Ha már lassan felérünk a tetőre, megenyhül a kaptató és érezzük, hogy egyre könnyebben tudjuk hajtani a pedált, lassan elkezdhetünk megint játszani a hátsó váltóval, vagyis egyre kisebb fogszámú kerekeket választva újra gyorsulhatunk.

Egy nagyobb lejtőt elérve általában örömmel hagyjuk abba a pedáltekerést és engedjük, hogy a bringa guruljon kedvére. Azonban gyenge lejtőn, ha mégis úgy döntünk, hogy a gurulásra rásegítünk egy kis pedálozással is, váltsunk elöl a legnagyobb lánckerékre, aztán a hátsó váltóval úgy állítsuk be a sebességet, hogy egy kicsit lassabban tekerjük a pedált a szokásosnál. Ekkor megint van egy kis tartalékunk a gyorsításhoz, és ahogy nő a kerékpár sebessége, úgy gyorsul a lábunk is. Ha már kényelmetlenül pörög a lábunk, akkor hátul váltsunk kisebb fogszámú kerékre, ekkor megint lelassul a tekerésünk és megint gyorsíthatunk, ha van még erőtartalékunk.

Az általánosan elterjedt láncos sebességváltóknál a láncnak mozognia kell sebességváltásnál, azonban a könnyebb válthatóság miatt érdemes ilyenkor nem terhelni a láncot. Ez amiatt van, mert a láncszemek beilleszkednek a lánckerék fogai közé, és ha erősen feszítjük a láncot a pedáltekeréssel, akkor nehéz kiugrasztani a helyéből, amikor sebességet akarunk váltani. Terheletlenül azonban könnyedén átugrik elöl is, hátul is a lánc a kívánt fokozatba. Egy erős emelkedőn nagyon nehéz elérni azt, hogy terheletlenül pedálozzunk egy-két másodpercig, ezért is kell előre gondolkodni és beállítani a megfelelő sebességfokozatot!

Persze emelkedőkön is szükséges a váltás, de mégis könnyebb két szomszédos hátsó lánckerék között átváltani a láncot, ahol kicsi az átmérőkülönbség, mint nagyot ugratni azt mondjuk elöl a középső és a kis lánckerék között! Ha egyszerre többet is szeretnénk váltani, akkor várjuk meg, mire a váltást követően a lánc átugrik a szomszédos lánckerékre és simán fut rajta, csak akkor nyomjuk meg ismét a kart és ugrassuk újabb fokozatba a láncot.

Azt hiszem, nem egy ördöngösség a sebességváltás és nem szabad megijedni a rendelkezésünkre álló fokozatok számától sem! A sebességváltó helyes használat mellett alaposan megkönnyítheti ugyanis a dolgunkat! Nyeregbe hát és gyakoroljuk a váltók használatát, hogy aztán éles helyzetben már minden menjen, mint a karikacsapás!

Képek forrásai:

[1] https://divany.hu/bcs/2017/06/15/kerekpar_csalad_program_tippek
_karintia_kerekparut/

[2] https://road.cc/content/feature/how-adjust-your-rear-gears-164256
[3] https://bikepro.hu/csinald_magad_szerviz_tippek_kepekkel_lepesrol_lepesre

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr4617861321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.06.20. 12:31:36

Nem rossz téma.
Amúgy olyan 3 éve a Giron ment a szlovén síugró olimpiai bajnok és a későbbi győztes ki-ki meccset fel valamelyik csúcskategóriás hegyre.
Nagyon megütötte a fülemet a kommentátor jellemzése , hogy a szemmel látható teljesen más áttételezésnél
- az egyiknek a lába szakad meg
- a másiknak a tüdeje (ez utóbbi volt a pörgősebb)

MÁS:
Talán kapcsolódó:
SISAK

Múlt szerdán az egyik gyermekemet kísértem el bringás kirándulásra az uccsó tanulmányi napon (játszótér, fagyi, stb...) az osztályával.

A megjelent 20 gyerekből 18-nak volt sisakja.
Ebből nyolcat kellett nagy hirtelen beállítanom, hogy
- normálisan álljon a fején
- ne essen le, ne rázódjon le
- be lehessen csatolni
- ne tépje le fülét
- jól árnyékoljon az árnyékoló

Ha esetleg erről is írsz majd alkalomadtán egy szakszerű cikket, biztos nem haszontalan.
Tapasztalatom szerint a legtöbb szülő addig jut - minden jószándék mellett -, hogy sisak megvan, pipa. Aztán, hogy hogy áll szegény gyerek fején...? Az már egy másik kérdés. S hogy véd-e úgy bármit is? Ez az igazán kemény kérdés.

Ha írsz róla majd alkalomadtán cikket - akkor ne lődd el a puskaport

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.20. 13:23:18

@gigabursch: Köszi az ötletet! Már tervezek egy posztot a kerékpáros biztonsági felszerelésről, és a sisakhoz új szempontokkal járultál hozzá!

Aureliano Buendía 2022.06.20. 21:23:39

épp abban a cipőben járok, hogy egy hatévest tanítok a váltó használatára, bár látszólag egyszerűbb dolgom van, mert csak hátsó váltója van.
De a Velencekörön láttam csodákat, az biztos. Meg az a jellegzetes zaj, mikor nem vált a váltó, és a láncterelő dörzsöli a láncot, és latabár csak megy, mintha ez lenne a természetes.
Hozzáteszem, én szerintem extrém sokat használom a váltót. De montival is be lehet gyorsulni 40 környékére;)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.21. 05:45:32

@Aureliano Buendía: Azt mondom, a váltót nem lehet túl sokat használni! Én magam is sokat szoktam kapcsolgatni. De ma reggel olyan frankó északi szél fúlt, hogy a Kvassay híd után felraktam a váltót 53/14-be (nekem ez a leggyorsabb áttétel) és a hosszú, tökegyenes, több kilométeres kerékpárúton megküldtem a gépet, ahogy a csövön kifért!

Igen, a rosszul beállított váltó hangja nagyon idegesítő tud lenni! Nekem mondjuk könnyű dolgom van, mert a bringám váltóinak nincs fix pozíciójuk, a karokkal akárhová állíthatom. Úgyhogy én megszokásból, fülre hallva a hangot váltok. Aztán ha kicsit kerreg, akkor finoman utánaállítok.

Aureliano Buendía 2022.06.21. 16:28:29

@horvabe: ma és tegnap reggel nekem is szerencsém volt a széllel, elég jó tempót tudtam menni. Én kb. úgy használom a váltót, mint az autóban, csak épp motorfékem nincs :D

Volt nekem is versenybringám, azon sokszor én is füllel váltottam.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.06.21. 16:41:41

Az volt, hogy váltás közben ne tapossuk a pedált? Ha váltás közben feszül a lánc, a minimum, hogy iszonyatosan ronda hangja van.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.21. 17:04:48

@Aureliano Buendía: Hát ja! Egy nagy áttételt megtekerni indulásnál eléggé combos dolog, de nem olyan lehetetlen, mint mondjuk autóval négyesben elindulni.
Manapság már minden bringaváltó pozícionált, vagyis fix pozíciókba ugrik. Csak az enyémhez hasonló öreg bringákon van pozícionálatlan váltó. Cserélhetném, de ilyennek szoktam (szerettem) meg. Aztán ha egy index váltó beállítása elmászik, akkor randa hangja van.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.06.21. 17:49:05

Nagyon alapos, részletes írás, talán kicsit túl szájbarágós is. :) Aki ebből nem érti meg, az semmiből sem fogja.

Kocakerékpárosként csak egy Merida Matts Blue Eagle-t hajtok a faluban. Alapgép, de itt megfelel, csak igen enyhe emelkedők vannak, inkább a szembeszél jelent gondot Esetleg szánhatnál egy alapos tanulmányt annak kiderítésére, milyen fizikai törvény okozza azt, hogy a kerékpárosnak mindig szembe fúj a szél. :D

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.06.21. 18:01:40

Gépjárműnél a sebességváltót műszakilag korrektebb lenne nyomatékváltónak nevezni, és úgy érzem, ez áll a kerékpárra is. A posztban kényelmes pedálfordulatszámot említesz. Szerintem emellett ugyanolyan fontos szempont az is, hogy mindig a fizikai erőnknek, akár kedvünknek legkellemesebb nyomatékkal tekerjük a pedált, ezt is az áttétel jó megválasztásával érhetjük el.

Bocsánat a belepofázásért, az előbb írtam, hogy csak kocakerékpáros vagyok.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.21. 18:18:07

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A jelenség ismerős, én ezt "kerekszélként", más néven "körbeszélként" ismerem és a lényege az, amit említettél, hogy bármerre tekersz, mindig szembefúj. :-D
A jelenség meteorológiai hátterét sajnos nem ismerem, de az furcsa, hogy akár gyalog megyek, akár autóval, ez a jelenség nem észlelhető, kizárólag kerékpáron ülve. Igen, talán rá kéne szánnom egy posztot. Majd meglátom. Mindenesetre felírtam a megírandó témák listájára, a végén egy szmájlival. Tehát ebből jövő április elsején lesz majd (talán) poszt! :-)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.21. 18:22:48

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Tök igazad van, én is elgondolkodtam a nyomatékváltón, mert tényleg tényleg az, de ezt leírni már már olyan szakzsargon lett volna, hogy azzal talán sok olvasót elriasztottam volna! Így hát kihagytam a szövegből, és ahogy írtad, egyszerű szavakkal, hasonlatokat használva, kicsit szájbarágósan igyekeztem fogalmazni.
Egyébként én is csak hobbikerékpáros vagyok.

Aureliano Buendía 2022.06.21. 18:24:01

@horvabe: @Kovacs Nocraft Jozsefne:
megerősítem: az esetek zömében (~95%) az a szél, ami a munkahely felé szembe fúj, az hazafelé is...

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.21. 18:24:45

@horvabe: Na, úgy látszik, ugrik a lemezem: tényleg tényleg, már már... megyek inkább vacsizni! :-)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2022.06.21. 18:50:38

@horvabe:

Alig várom a jövő április elsejét. :D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2022.06.21. 23:07:01

Igazad van mindenben, a fizika is ezt diktálja, amit írsz, de az emberek meg sokfélék.Én speciel fiatalabb koromban, mikor még sokkal többet tudtam kerózni, jó párszor mentem felfelé közepes emelkedőn nagy áttétellel, akár kiállva az ülésből.Mert hogy így legalább "halad" az ember valamennyire.Aztán az emelkedő tetején meg szusszanás.Semmit se rühellek úgy, mint az "üveghangon" , piros sávba forduló mutatójú fordulatszámon pörgő első fogaskereket, illetve pedálokat, meg a percenkénti 10 centis előrejutást.Ha már csak ilyen áttétellel tudnék menni, akkor már inkább leszállok és tolom, hiába könnyű elvileg tekerni.De leginkább messzire elkerülöm az ilyen emelkedőket...
:D
Na, szóval ki ilyen, ki olyan, ki meg amolyan.

Adani 2022.06.22. 06:00:00

az enyémen az első pedálnál lévő 3 állásos váltó rossz, középen megy a legjobban ha leváltok a legkisebbre ledobja mellé a láncot. Már megszoktam azt a fokozatot nem használom, a hátsó kerekes váltó rendben működik.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.06.22. 07:05:29

@Adani: szerviz. Úgy 2000Ft a beállítás, ha drága helyre viszed. Elvileg te is beállíthatod, de adódhatnak váratlan gondok, akkor meg legyen inkább szakember kezében

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.22. 07:08:19

@Adani: Nincs rajta valamilyen határoló csavar, hogy ne lehessen vele túlváltani? Vagy talán a bowdenen lehetne állítani.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.06.22. 07:43:00

@horvabe: láttál olyan váltót amin nem volt ilyen csavar? Mert már a közel ötvenéves Szputnyikon is volt.

gigabursch 2022.06.22. 08:33:03

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Néhai édesapám a vitorlázás kaocsán mondta azt, hogy "...a szél az, ami mindig rossz helyrôl fúj".

Persze lehet, hogy csak azért van mindig szembeszeled, mert irtó gyors vagy, csak ezt szerényen palástolod.

Le a spammerekkel · http://ketkerekenoutival.blog.hu/ 2022.06.22. 08:51:18

@gigabursch: szélcsendben 20km/h sebesség mellett már 20km/h szembeszelet érzel ;)

gigabursch 2022.06.22. 13:19:56

@Le a spammerekkel:
Van az a régi tevés vicc, amikor valaki mondja a tuaregnek, hogy azért jó gyorsan menni, mert az hűsít.
Aztán hajtja a tevêt a tag, mire az kidől alóla.
Leszáll a tetemről, majd megszólal:
- Allahra! Megfagyott a tevém!

Adani 2022.06.22. 14:01:52

@gigabursch:

Vagy mikor a cimbalmos gurul a lejtőn lefelé egyre gyorsabban mire a hegedűs odaszól neki:
- GazsiIIIII! Kontrázzzzzzz!
- Ucca Ucca

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.06.22. 16:47:36

@Adani: Az anyós megy az úton a biciklivel. Szembe jön vele a veje, és így szól: - Hova megy, anyuka? - A temetőbe megyek fiam. - És a biciklit ki hozza vissza?

Adani 2022.06.23. 05:52:25

@horvabe:
Lakatos gurul lefelé a lejtőn, eléugrik a rendőr:
-Megállj, nincs lámpád!!4
- Na ugorjál gyorsan fékem sincs!

Két pszichiáter biciklizik a hegyekben, egyikük elnéz egy kanyart bezúg a szakadékba, rommá töri magát és a biciklit is. a másik miután lemászott mellé:
- Akarsz róla beszélni?
süti beállítások módosítása