Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 25. Beszédes helynevek Budapesten és környékén

Tudod, honnan származik Pasarét, a Filatorigát, Máriaremete, vagy Pesthidegkút neve, amely Budán található, nem Pesten?

2022. szeptember 05. - horvabe

cimkep-u025-2.JPG

Esztergom nevének pontos származása, jelentése máig nem tisztázott

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpártúráim során, hát most is összegyűjtöttem tízet ezekből a Budapesten és környékén található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát a budapesti beszédes helynevek folytatását, aztán egy kicsit továbblépve nézzünk körül a Pilisben és a Visegrádi-hegységben is. Amint látható, ez már a második rész, az első rész helyneveinek magyarázatát egy korábbi posztomban találod!

Pasarét

Pasarét Budapest egyik nagyon szép városrésze, amely Budán, az Ördög-árok völgyében fekszik a Városmajor felső vége és az Apáthy-szikla dolomitszirtje között, ahol is a völgy hirtelen összeszűkül és hipp-hopp, Hűvösvölggyé alakul. Valóban egy budai pasa rétjei feküdtek itt valaha?

Szinte adja magát a magyarázat, hogy ez a név a török időkből származik, de erről szó sincs, ugyanis a megoldás egy teljesen más dologból következik! Az első pontos térképeket a katonaság készítette Magyarországról és a felmérés során el is kellett nevezni a földrajzi egységeket, hegyeket, völgyeket. Ezek neveit általában kérdezősködéssel állapították meg, és amikor az ezen a környéken található legelők nevei után érdeklődtek, az itt élő rácok azt mondták, hogy ez a környék a pasa, vagyis magyarul a község közlegelője! Így aztán az a név került a térképre, hogy Pasa Ried, vagyis Pasa dűlő. Ezt aztán Pasarétként magyarították később és ez terjedt el a köztudatban.

Gazdagrét

Gazdagrét neve talán ismerősen cseng a vidéken élők számára is, hiszen az itt felépült lakótelepen játszódott Magyarország legelső teleregénye, az 1987 és 1999 között forgatott Szomszédok. Gazdagrét a Frank-hegy délkeleti lejtőjén terül el, és kedvező fekvése miatt már évszázadokkal ezelőtt művelésbe fogták a Buda környéki települések lakói. A terület elhelyezkedése folytán megemeli a dél felől érkező párás szeleket, ezek csapadéka miatt Gazdagrét a Budai-hegység egyik legesősebb része és ez kedvez a mezőgazdasági művelésnek. A városrész mikroklímája a mai napig csapadékosabb, mint például a belvárosé és a név az itteni gazdag termésre utalhat.

Jelenlegi nevét, pontosabban annak német változatát a török kor után Budaörsön letelepedett svábok adták neki, Reiche Ried volt a neve a kezdetekben és szőlő, majd a filoxérajárvány után gyümölcsöskertek voltak a domboldalban. Döbrentei Gábor 1847-ben történt „dűlőkeresztelése” után kapta a német név magyar tükörfordítását, a Gazdag-rét elnevezést a terület, ez aztán később Gazdagrétre egyszerűsödött.

Filatorigát

A Szentendrei HÉV egyik megállójának a neve ez, de tulajdonképpen annak a területnek is az elnevezése volt, amely az Óbudai (Hajógyári)-sziget melletti budai parton terül el. Innen vezet be a szigetre a jellegzetes acéltartóiról elnevezett K-híd, ezt használják a Sziget fesztiválra érkezők is. De honnan jön vajon a Filatorigát név? Talán a filiszterekre (jelentése földhözragadt ember, nyárspolgár), vagy a filatelistákra (bélyeggyűjtők) utal? Rossz nyomon járunk, ha így próbálunk meg okoskodni!

1780-ban alapított ezen a területen egy selyemcérnázó üzemet az olasz származású Zanesi Bertalan, és ezeket a gyárakat olaszul filatorénak, vagyis fonónak hívják. Az üzem már kilenc év múlva tönkrement, de a környékre ekkor már ráragadt a Filatori Feld, azaz Filatori-mező név. Mivel a terület a Duna-parton fekszik, ezért amikor elkezdték beépíteni, védeni kellett az árvizek ellen, ezért gát épült ide a XIX. században, annak a neve lett tehát Filatorigát! Na jó, de akkor hol van a gát, hiszen ha végigsétálunk a Duna partján, egy méternyi töltést sem látunk sehol! A gát időközben eltűnt, ugyanis az egész városrészt feltöltötték a koronájának szintjéig. Egyszerű az egész, hát nem?

Pesthidegkút

Elgondolkodott már valaki azon, hogy egy budai városrésznek miért van Pest a nevében? És tényleg található ott egy hideg kút? Először is nézzük meg, hol lehetett az a bizonyos, településnévben is említett kút! Pesthidegkút önálló település volt egészen 1950-ig, csak utána csatolták sok környékbeli várossal, faluval együtt Budapesthez és a területéhez tartozott Máriaremete is, ahol pedig található egy szentkút, amelyet még a zarándokhellyé történő avanzsálása előtt Hideg-kútnak is hívtak. Ahá, tehát innen jön a településnév második tagja! De hogy került Pest Budára?

Ennek is van magyarázata, bár ez eléggé hivatalos dolog. Egészen a XX. század kezdetéig Hidegkút volt a település neve, azonban több Hidegkút is volt rajta kívül az országban, ezért aztán a helységnevek hivatalos megállapításakor vette fel a Pest előtagot, amely arra utalt, hogy a település Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében található. És hogy miért csak a megyenév első tagját vette fel? Hát, eléggé furcsa lett volna a Pestpilissoltkiskunhidegkút név, és szerintem jól döntöttek a község elöljárói, hogy egyszerűre próbálták a település új nevét formálni!

Máriaremete

Ha már szóba került Pesthidegkútnál, nézzünk utána a névnek, ugyanis ennek is érdekes története van! Máriaremete most már csupán Budapest egyik városrésze, egy úgynevezett „jobb környék” szép kertes házakkal, közepén egy parkban álló templommal. Híres zarándokhely ez, de hogyan vált vajon azzá? A török idők után német családokat telepítettek a környékre, egy fiatal lány, Thalwieser Katalin pedig magával hozott korábbi otthonából egy Mária képet, melyet egy fára akasztott a házuk közelében az erdőben.

A legenda szerint egy idős, vak asszony a kép előtt imádkozva visszanyerte a látását, innentől pedig már nem volt megállás: a hely egyre ismertebb lett a gyógyulásra vágyó zarándokok között, először kápolna épült a képes fa helyén, végül 1899-ben felavatták a most is látható templomot. Távolról nézve úgy látszik, mintha fehérre lenne festve a templom falának alsó egy métere, pedig nem! Segítségkérő és hálaadó táblák burkolják körben a templom falát!

Na jó, de mitől lett remete Szűz Mária? Erre már könnyebb a választ megtalálni! A templomtól csak egy rövid séta a Budapest lakott területének peremén található Remete-szurdok, amely manapság természetvédelmi terület. A szurdok sziklás oldalfalában pedig barlangok találhatóak, melyekben egykor tényleg remeték laktak – manapság azonban már csak hajléktalanok húzzák meg magukat bennük. Tehát már meg is van a remetékhez való kapcsolódás! Ezt a helynevet is kipipálhatjuk, a nyomozásunk itt is sikerrel járt!

Rózsadomb

Budapest egyik legfelkapottabb negyedéről van most szó, ha valakiről kiderül, hogy itt lakik, akkor mindenki arra gondol, hogy van mit a tejbe aprítania! De a névre mindenki csak legyintene, hogy nincs itt semmi nyomoznivaló, biztosan sok volt itt korábban a rózsa, de a helyzet egyáltalán nem ilyen egyszerű! A Rózsadombon korábban szőlőskertek voltak, és már akkoriban is így hívták. A név eredete ugyanis a középkorba nyúlik vissza.

Budát 1541-ben foglalták el csellel a törökök, hogy aztán majd’ 150 éven keresztül ott is maradjanak, és a vár megszerzése után egy hálaadó imát tartottak a Nagyboldogasszony templomban. Ezen az imán halt meg egy Gül baba néven ismert dervis, akit aztán nagy pompával temettek el egy, a Duna fölé magasodó dombon, koporsóját még maga Szulejmán szultán is segített vinni egy szakaszon! A sír fölé kis türbét (mohamedán sírboltot) emeltek néhány évvel később, ez a mai napig fennáll, fenntartásában szerepet vállal Törökország is. Mindez nagyon érdekes, de hol vannak a rózsák? – kérdezhetnéd jogosan, kedves Olvasóm!

A megoldás Gül baba neve, ugyanis ez magyarra fordítva körülbelül a Rózsák Atyját jelenti. A törökök feltehetőleg Gül babáról nevezték el a dombot, ezt vették át a XVII. században a környékre települt svábok és hívták Rosenhügelnek, később ezt magyarították Rózsadombra. Tehát tényleg a rózsáról kapta a nevét a domb, de nem a virágról, hanem egy személytől!

És most tekintsünk messzebbre!

Most, hogy másfél posztban végigjártuk Budapest beszédes nevű helyeit, menjünk egy kicsit távolabb, de ne túlságosan messzire, csak ide a szomszédba, vagyis a Pilisbe és a Visegrádi-hegységbe! Itt viszont álljunk meg egy szóra, ugyanis egy bonyodalomra akadtunk, mivel az emberek jó része nem tudja, mi a különbség a Pilis és a Visegrádi-hegység között, sokszor keverik is ezeket a neveket, vagy azt hiszik, ugyanazt takarja mindkét név. Tehát akkor mi pontosan a Pilis, és mi a Visegrádi-hegység?

A Duna sarkosan, derékszögben fordul keleti folyásirányából délire a Dunakanyar után és éri el Budapestet. Ha a Duna folyását egy derékszögű háromszög két rövidebbik oldalának képzeljük, akkor a harmadik oldal átlósan helyezkedik el közöttük és egy széles völgy alkotja. Ebben a völgyben fut az Esztergomba tartó vasút és a 10-es főút is. Az ezzel a völggyel párhuzamos hegyvonulat a Pilis, ennek hegyeit-dombjait üledékes kőzetek, vagyis mészkő és dolomit alkotják, legismertebb közülük a kétpúpú Kevély és a Pilis-tető.

A háromszög többi része a Visegrádi-hegység, ezt a Pilissel ellentétben vulkanikus eredetű kőzetek alkotják, főleg andezittufa. A Pilistől két hosszú völgy választja el, ezekben halad a Pomáz és Esztergom közötti országút, közöttük pedig a Két-bükkfa-nyereggel kapcsolódik össze a Pilis és a Visegrádi-hegység. Ebben a nyeregben ágazik ki a Dobogókőre menő országút. Hát, ide látogatunk most el egy kis névnyomozásra!

u25-26.jpg

A Pilis és a Visegrádi-hegység átnézeti térképe [8]

Pilisszentkereszt

Az, hogy miért szerepel a Pilis a település nevében, az egyértelműnek tűnik, hiszen a Pilis-tető lábainál fekszik a település, ne de mitől szent és kereszt? Ennek megértéséhez bizony messzire kell visszamennünk a történelemben, egészen a tatárjárás előtti időkig! 1184-ben alapították meg a ciszterciek a falu határában a kolostorukat, melynek a neve akkor még Pilis volt (egyes régi források Peles, Pelis, Pljes néven is emlegették).

Egyébként ebben a kolostorban temették el II. András király feleségét, Gertrúdot (más néven Gertrudist), akit Bánk Bánék megmerényeltek egy vadászat során itt a pilisi hegyek között. De erről nem szólnék most bővebben, hiszen már Katona József is megírta ezt némi körítéssel a Bánk Bánban, Erkel Ferenc pedig olyan évszázados slágereket komponált a sztorira az operában, mint a Hazám, hazám.

A török korban a ciszterci kolostor és a falu elnéptelenedett, utána szlovák családok telepedtek le a régi falu helyén és a Mlynky nevet adták neki a településen átcsobogó Dera-patak vizimalmai után (mlynky szlovákul malmocskákat is jelent). A romos kolostorba később a pálosok telepedtek be - utána volt is egy kis perlekedés a ciszterciekkel -, ők építették újjá és ők nevezték el az újra benépesülő falut Santa-Cruxnak, amely magyarra fordítva már Szentkeresztet jelent. Később ez módosult Pilisszentkeresztre, amely már visszautal a település eredeti nevére is. Ma is jelentős szlovák kisebbség él a településen, a legtöbb tábla kétnyelvű, a helyiségnév táblákon pedig a falu szlovák elnevezése, a Mlynky is szerepel.

Visegrád

Visegrád a Dunakanyar egyik kisvárosa, de a hely már a honfoglalás előtt is lakott volt, kulcsfontosságú stratégiai szerepét már a korábban itt élt népek is felismerték, hiszen a településről felügyelni lehetett a Dunán és a partjain futó országutakon zajló forgalmat. Éltek itt kelták, germánok, rómaiak, avarok, szlávok, ez utóbbi nép adta a Sibrik-dombra épült erődítésnek a Vyšehrad, vagyis magas vár, fellegvár elnevezést. Aztán a honfoglaló magyarok egyszerűen, némi „magyarosítás” után átvették ezt a nevet, tehát innen származik a Visegrád elnevezés.

A Visegrád név nagyon találó, hiszen a 333 méter magas Várhegy ormán álló Fellegvár tényleg „magas vár”, viszont a településnek német neve is van, méghozzá Plintenburg. A burg jelentése vár, a "plinten"-re azonban semmilyen magyarázatot nem találtam. Ha valaki tudja ezt, akkor arra kérném, ossza meg velem, illetve az olvasókkal is!

Kiegészítés:

A poszt megjelenése után levelet kaptam Visegrád német nevének eredetével kapcsolatban, a levélíró magyarázata annyira érdekes, hogy meg is osztom veletek, kedves Olvasóim!

Most olvastam "Beszédes helynevek Budapesten és környékén" című érdekes és tanulságos írását. Kiegészítésként Visegrád nevéhez annyit fűznék, hogy a német Plintenburg (máskor Plindenburg) név a "plündern = kifoszt, kirabol" szóból származik, vagyis "Rablóvár"-nak lehetne fordítani. Megjegyzendő, hogy a középkorban a Visegrád szót lefordították latinra: a latin nyelvű szövegekben Altum Castrum néven fordul elő.

Köszönöm az inkognitóját megőrizni kívánó levélírónak a kiegészítést!

Kiegészítés 2:

Egy másik email-ben Dudás Előd, az ELTE Szláv Tanszékének adjunktusa is kiegészítette a Visegrádról írottakat:

Természetesen, ahogy írod is, szláv eredetű "magas vár, fellegvár" jelentésű, de nem az általad megadott Višehrad alak volt a kiindulópont. Az eredeti, tehát a magyarok által megismert késői ősszláv alak a *Višegradъ lehetett. A szó elején a csillag azt jelöli, hogy kikövetkeztetett alakról van szó, amelyre nincsen írásos bizonyítékunk, a szó végén az a furcsa pedig az egykori magánhangzó értékű kemény félhangzó, a jer. Ez aztán a szó végeken rendszerint kiesett, így tűnt el a *Višegrad végéről is. Az általad említett Višehrad már a cseh és szlovák nyelvben a 12. sz. végéig végbement g > h változás eredményét tükrözi.

A honfoglalás idején (9. sz. vége) éltek szlávok ezeken a területeken. A szlávok lakta területekről leginkább a földrajzi neveink vallanak. Az Északkelet-Dunántúl volt egy nagyobb gócpont, valamint a Zala mente + Balaton térsége. Ezeken a területeken hemzsegnek a szláv eredetű földrajzi nevek, pl. Balaton, Tihany, Kenese, Komár, Komárom.

Köszönöm neki is a kiegészítést!

Esztergom

Esztergom manapság egy kedves kisváros a Duna partján, híressé az tette, hogy tulajdonképpen itt kezdődött a magyar államiság, hiszen Géza fejedelem alapította és ezt a várost tette meg székhelyül, itt született Szent István királyunk is. De vajon honnan származik a település neve? Már most az elején meg kell mondanom, hogy erre csak feltételezések vannak, de semmi köze az Eszterhez, mint női névhez!

Az ókorban a Duna alsó folyását emlegették a kelták nyomán Ister (kiejtve Iszter) néven és valószínűleg ebből származik némi torzulással a név első fele. A „gom” szórészről viszont nagyon nehezen dönthető el, hogy honnan is került bele a város nevébe! Egyes elképzelések szerint a város közelében a szlovák oldalon a Dunába ömlő Garamból származhat, más elképzelések szerint az itt kanyargóssá váló Dunára utalhat, mivel a „gom” régen jelenthetett hajlatot is. Viszont a város nevének egy régi alakja Iszterográd, melynek a magyar jelentése leginkább Dunavár, Dunai vár lehet. Talán Esztergom nevének pontos eredete örökre homályban marad, de most valljuk be magunknak, egyáltalán fontos ez? Esztergom szerepe a magyar történelemben jelentéktelenné teszi a neve eredetét!

Ezzel a gondolattal zárnám ezt a névmagyarázó posztomat!

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

 

Források:

Szinte mindegyik helynél igénybe vettem a Wikipédia segítségét, ezenkívül még a következő weblapokat látogattam meg információkat keresni:

Pasarét: https://vmek.oszk.hu/00000/00057/html/09.htm
Filatorigát: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/budapest/obuda-filatori-filatorigat-selyemgombolyito-selyemcernazo/
Rózsadomb: https://m.nyest.hu/hirek/viragok-es-torokok-a-fovarosban
Pilisszentkereszt: http://www.pilisszentkereszt.hu/helytoertenet
Esztergom: https://www.infoesztergom.hu/a_varosrol, és https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/029/pc002923.html

Fotók:

[1] Gazdagréti panoráma: Keve Gábor, Google Earth
[2] Filatorigát: Google Streetview
[3] Filatorigát térkép: Arcanum
[4] Máriaremete, Szentkút: https://vagabundus.blog.hu/2012/11/15/mariaremete
[5] Rózsadomb, régi fotó: Fortepan
[6] Gül baba türbéje: https://welovebudapest.com/cikk/2018/10/11/ujra-latogathato-gul-baba-turbeje-es-immar-a-muzeuma-is
[7] Pilisszentkereszt, kolostorrom: https://studhist.blog.hu/2017/08/30/pilisszentkereszti_ciszterci_apatsag_romjai
[8] A Topográf Térképészeti Kft. engedélyével

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr2017923461

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bratya 2022.09.05. 07:49:25

Szuper bejegyzés volt! Gratulálok!

gigabursch 2022.09.05. 11:30:59

Van itt bőven vitaalap, mert az akadémiai névmagyarázat sokszor sánta.

Viszont:
Azt tudtad, hogy a Budai Várhegy régi neve Pest(I) hegy?
S innen jön a "felmegyek Pestre" szólam.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.09.05. 12:14:02

@gigabursch: Minden elképzelhető, még a Pest(i)-hegy is! Meg az is, hogy ebből származik a "felmegyek Pestre" szólás! :-D

Viszont abban lehet egy nagyadag nagyzolás, hogy a budapestiek meg azt mondják, hogy "lemennek vidékre"! Mintha nagy kegyesen leereszkednének a vidékiekhez...

Aureliano Buendía 2022.09.06. 16:11:49

tényleg remek poszt ismét, ezeket mindig örömmel olvasom.
Jót szoktam nevetni, mikor valaki Dobogókőnél, vagy Visegrád felett a „Pilisben” kirándul :D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.09.06. 17:09:08

@Aureliano Buendía: Igen, ez tényleg sűrűn fordul elő Dobogókőn! Amikor jönnek csakrások és Dobogókőn keresik a Pilis szívcsakráját. Én már csak legyintek ilyenkor.

Aureliano Buendía 2022.09.06. 18:29:00

@horvabe: nekem ott a Táltos-ösvény a kedvencem, azon először bekönnyeztem.
Bár Dobogókőt igyekszem kerülni, vagy nagyon korán érkezni.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.09.06. 20:15:54

@Aureliano Buendía: Azt hiszem, a Thirring-körutat mondják így. Utoljára télen voltam fenn, fagyott, meg jeges volt minden, de ezek a csakrások csak neki akartak indulni délután naplemente előtt nem sokkal! Nem tudtam lebeszélni őket erről a manőverről, viszont azt sem vártam meg, hogy visszajöjjenek. Mindenesetre este a hírekben nem mondták, hogy valakit helikópáterrel kellett volna kimenteni valahonnan a környéken.

Aureliano Buendía 2022.09.06. 23:49:12

@horvabe: még az is lehet, hogy az a neve, mindenesetre valami szittya kapuk vannak ott a csakra bejáratánál:D
Utoljára tavaly januárban voltam, nyomtunk egy Dobogókő-Prédikálószék-Vadálló-Rám-szakadék-Dobogókő kört. És igen, minden jeges volt, és le is volt taposva, ami éjjel még jobban felfagyott. Mi bakancsban tudtunk haladni, de páran topogtam ott olyan lábbeliben, amit legfeljebb plázában tudnék elképzelni. Bár úgyis csak a Rezső kilátóig mentek, alatta kicsivel volt a hóhatár.

Drag 2022.09.09. 13:41:54

Esztergom pedig a nevét Eszter-ről kapta.

A legenda szerint egy lány ment az erdőben, karján kis kosárral(Nem Piroska!), midőn egy arra járó vitéz megkérdezi:
-Hogy hívnak ifjú hölgy?
-Mi van a kosaradban?
-Hova mész?

A lány kosarát mutatva csak ennyit válaszolt:
Esztergomba.

Napi humor rovatot olvashatták. :)
süti beállítások módosítása