Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 35. Kirándulások a Pilis és Visegrádi-hegység szurdokvölgyeibe

Hogyan érdemes felkeresni a Dera-szurdokot, a Holdvilág-árkot, az Apát-kúti-völgyet, vagy éppen a Rám-szakadékot?

2023. február 27. - horvabe

cimkep-u35-2.JPG

Túrázók kora ősszel a Pilisszentkereszt melletti Dera-szurdokban

Sokan nem is tudják, de szinte alig kell kimozdulnunk Budapestről, máris számtalan szép kirándulási cél között választhatunk. Két korábbi posztomban a Budai-hegység és a Pilis könnyen megközelíthető kilátópontjait igyekeztem bemutatni, most lássuk azokat a szurdokvölgyeket, amelyek szintén egy-egy kirándulásunk célpontjai lehetnek. Ezekből sincsen kevés, ebben a posztban négy ilyen völgyet szeretnék bemutatni.

Már előre le kell szögeznem, hogy egyikbe sem érdemes utcai viseletben látogatást tenni, ugyanis ezeken a helyeken nincsenek jól kiépített utak, hanem köves, sziklás, esők után sáros túraösvényeken kell utunk jó részét megtenni, de például a Rám-szakadékban sok helyen még ösvény sincs a sziklák között! Tehát strapabíró cipőben és olyan ruházatban induljunk neki ezeknek a kirándulásoknak, amelyet nem sajnálunk, ha séta közben poros, vizes, esetleg sáros lesz! Egy másik dolog, hogy csapadékos időszakokban, vagy közvetlenül utánuk a völgyek patakjai megduzzadnak és elönthetik egy-egy szakaszon a turistaösvényeket, így alaposan megnehezülhet azok végigjárása. Ennyi bevezetés után lássuk a medvét, pontosabban a szurdokvölgyeket!

A Dera-szurdok

Kezdjük a legkönnyebben megközelíthető kirándulási célponttal, a Pilisszentkereszt melletti Dera-patak völgyével, melyet még a turistatérképek is nemes egyszerűséggel csak Szurdoknak neveznek. Így, nagy kezdőbetűvel! Ez már jelent valamit, nem igaz? És valóban: a Dera-szurdok páratlan a maga nemében, olyannyira, hogy még az Országos Kéktúra is felkeresi, sőt, végighalad rajta! Emiatt is a benne kanyargó turistaút alaposan kijárt szinte minden évszakban, a hossza is mindössze egyetlen kilométer, tehát kisgyerekes családoknak is ajánlom a felkeresését.

Megközelítése nagyon egyszerű: autóval a Pomáz és Esztergom közötti 1111-es úton Pomáz felől érkezve a 14-es kilométertábla után figyeljük az út bal oldalát, ugyanis pont a 15-ös tábla előtt eltéveszthetetlen a lehajtó, amelyen legurulhatunk a Szurdok alsó végén lévő rét autóparkolójába. A pomázi HÉV-állomástól helyközi busszal is jöhetünk, ekkor a Pilisszentkereszt, Nagykovácsipuszta megállóig kérjünk jegyet, innen az országút szélén továbbindulva körülbelül 700 méter (sétálótempóban 10-12 perc) után érjük el a lehajtót.

Az autóparkolóból indulva térjünk rá az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseinek ösvényére, amely aztán pár lépés után be is fordul a szűk szurdokvölgybe. A Dera-patak vájta ezt a völgyet évmilliók során a mészkősziklák közé, a patakmederben az utunk kezdetén méteres sziklák hevernek és nehéz elképzelni, hogy ezeket a lábunknál csobogó patakocska hordta el ide! Pedig ő volt a tettes, nagyobb esőzések után megduzzadva még a Szurdok kis hidacskáit is el szokta sodorni, ezeket rendszeresen pótolni kell.

A turistaút sokszor keresztezi ugyanis a patakot, mivel mindig a völgy azon oldalán halad, ahol van egy talpalatnyi hely a járásra. Felfelé ballagva az egyáltalán nem meredek szurdokban egyre kisebbek lesznek a mederben heverő sziklák, a völgy is szélesebbé válik, a turistaút pedig most már kitart a patak bal oldalán. Végül kényelmes sétával érhetjük el a Szurdok felső végén kialakított erdei pihenő padjait. Itt két választási lehetőségünk van: vagy visszafelé is a völgyben sétálunk vissza az autónkhoz, vagy pedig a kék háromszög jelzések ösvényét választva a szurdokvölgy északi oldalán tesszük meg ugyanezt a sziklás dombgerincen futó ösvényen, ahonnan pár helyről még szép kilátás is nyílik a környékre. Tempótól függően másfél-két óra alatt még nézelődve is megtehetjük ezt a fentebb leírt utat!

A Holdvilág-árok

Helyileg egyáltalán nincs távol a Dera-szurdoktól, ugyanúgy azt is 1111-es úton tudjuk elérni, a Dera-patak völgyéhez hasonlóan. Pomáz felől érkezve közvetlenül a 10-es kilométertábla előtt találjuk azt a jobbra kiágazó földutat, amelyen a piros kereszt turistajelzések elindulnak a Holdvilág-árok felé. Az autót itt tudjuk leparkolni a földút szélén, innen már gyalog folytatjuk az utunkat. Ha a Pomázról induló helyközi busszal jövünk, akkor a Pomáz, Kiskovácsipuszta nevű megállóban kell leszállnunk róla és ha továbbindulunk az út szélén, akkor körülbelül háromszáz lépés után pillantjuk meg a már fentebb említett földutat.

Az autók által is használt út csak a közeli házakig vezet, onnan már ösvényen indulunk tovább, és lassan kialakul körülöttünk az egyre mélyebb szurdokvölgy. Esősebb időszakokban, vagy utánuk kis patakocska csobog közvetlenül a turistaút mellett. Egyáltalán nem meredek itt sem a kapaszkodó, csak éppen az utunk válik egyre vadregényesebbé, egy idő után felkapaszkodunk a völgy jobb oldalán a patak fölé, itt hullámvasutazik az ösvény a talpunk alatt. Lenn a völgy alján hely sem lenne a patak mellett, ráadásul a kidőlt és a völgy aljára lecsúszott fák is akadályoznák ott a haladást.

Pár perc alatt érjük el a völgy sziklás szakaszát, itt választhatunk, hogy a piros kereszt jelzéseket követve felkapaszkodunk a völgy bal oldalában a régészeti feltárás barlangjaihoz, vagy lenn maradunk a völgy fenekén és piros ómega jelzéseket követve elsétálunk egészen a hatalmas kőarénáig. Ha lenn maradunk, akkor néhány lépés után már magas sziklafalak között járunk, néhány kisebb üreg itt is nyílik a sziklákon, ha hoztunk magunkkal lámpát, akkor akár be is merészkedhetünk ezekbe.

Végül elérjük a szurdok végén a hosszú fémlétrát, amelyen ki tudunk kapaszkodni belőle. Ha a szurdokvölgy peremét is szeretnénk végigjárni, akkor a létra felső végétől célszerű a piros kereszt jelzéseken elindulni visszafelé, így útba ejthetünk a bekerített régészeti feltárást is. Bár az ösvény a kerítés külső oldala mentén vezet, nem sokat lehet látni az ásatásokból, amelyek központja egy sziklafal tövében található. Sashegyi Sándor kezdte itt az ásatásokat még a II. Világháború előtt azt feltételezve, hogy ide temették el Árpád fejedelmet. Több leletet talált arra nézve, hogy itt régen szakrális temetkezési hely lehetett – állítólag a szurdok neve is a Holtvilágból torzulhatott Holdvilágra – de az elméletét nem tudta egyértelműen bizonyítani. Azóta többen végeztek itt további ásatásokat, de eredménytelenül, illetve csak kevés további lelet került elő.

A régészeti feltárás kerítésétől a piros kereszt jelzés ösvénye meredeken ereszkedik vissza a szurdokba és visszaérünk arra a pontra, ahonnan a piros ómega jelzéseken indultunk korábban a sziklaarénába. A teljes útvonal végigjárása körülbelül két órát vesz igénybe, ha közben nézelődünk is egy keveset.

Az Apát-kúti-völgy

A két rövidebb túra után most két hosszabbat is ajánlanék, elsőként az Apát-kúti-völgyet. Autóval célszerű Visegrád felől érkezni ide, a Duna-parton futó 11-es útról a kompállomásnál forduljunk a kisvárosba bevezető Rév utcába, hajtsunk át a városon, majd ott, ahol a főút egy balkanyarba kezd, hogy felkapaszkodjon a Fellegvárhoz és a bobpályához, mi induljunk tovább egyenesen a jóval keskenyebb erdészeti úton. Mintegy kilométernyi út végén érjük el a Telgárthy-rétet, itt tudjuk letenni az autót és innen már gyalog indulunk tovább.

Esztergom és Szentendre felől helyközi busszal is jöhetünk Visegrádra, ekkor a kompállomás melletti buszmegállóban érdemes leszállni, de onnan durván három kilométeres, tehát egy órás séta a Telgárthy-rét a fentebb leírt úton. Persze nem kárbaveszett idő felsétálni a városból a rétig, hiszen az út hosszan kanyarog az Apát-kúti-patak mellett és útba esik az Ördögmalom is. Állítólag a hatalmas sziklaüstöt a patak vájta itt magának a sziklákba, amikor megáradva örvénylik ezen a helyen, bár én még soha nem láttam azt, hogy kavarogna itt a víz!

Kirándulásunkat a rétről indulva tesszük meg a piros sáv turistajelzéseket követve. A rét végén elhaladunk az utat elrekesztő masszív fémsorompó mellett (innen tovább tehát autóval nem mehetünk) és nagyjából kilométernyit még a keskeny aszfaltúton ballagunk az enyhe emelkedőjén, miközben elhaladunk a szép Apátkúti erdészház mellett. Később jobbra, egy kiágazó murvás útra térve érjük el a Kaán Károly-forrást. Idáig vezet a murvás út, innen már túraösvényen ballagva jutunk el a völgy legszebb szakaszára.

Közismert turistamondás, hogy a csodák ott kezdődnek, ahol az aszfaltutak véget érnek, és ez fokozottan igaz az Apát-kúti-völgyre is! Ahogy haladunk egyre feljebb a völgy cseppet sem meredek emelkedőjén, a kezdetben még széles, sétányszerű gyalogút egyre keskenyebb lesz, további források mellett haladunk el – ezek adják a völgy alján csobogó Apát-kúti-patak vizét – és a völgy is egyre jobban összeszűkül. Végül már csak egy helyenként súvadásos ösvény kanyarog a talpunk alatt, aztán annyira keskeny lesz már a szurdok, hogy a gyalogút sem tud kitartani a patak bal partján, kénytelenek vagyunk hát köves gázlókon átkelni több helyen is a vígan csobogó Apát-kúti-patakon!
Még egyszer régebben megszámoltam egy túrám során az átkelőhelyek számát, pontosan egy tucatnyi van belőlük! Persze, ahogy haladunk egyre feljebb a völgyben, úgy lesz fokozatosan egyre keskenyebb a patak is, de azért élmény minden átkelés a lépegetőköveken! Később a völgy lassan kinyílik, napfényes bükkösben járunk már, aztán a tizenkettedig patakátkelés után – amely egy kis fahíd – elérjük a Hobozsi Dharma kincse Zen templomot.

Idáig nagyjából öt kilométernyit sétáltunk a rétről indulva, és most döntenünk kell: vagy visszafelé is megtesszük ugyanezt az utat, vagy továbbindultunk Pilisszentlászló felé, amely még másfél kilométernyi út. Aki tömegközlekedéssel érkezett Visegrádra, annak mindenképpen ezt a lehetőséget ajánlanám, hiszen a településről viszonylag sűrűn indulnak buszok Szentendrére. Tehát aki autóval érkezett a Telgárthy-rétre, annak visszafelé is meg kell tennie az utat, amely már egy félnapos kirándulást jelent! Persze korábban is vissza lehet fordulni, és akkor a kirándulásunk is rövidebb lesz.

A Rám-szakadék

Utoljára hagytam csemegének a Rám-szakadékot, amelyről szerintem már minden rendszeresen kiránduló hallott! A Rám Magyarország egyetlen olyan szurdokvölgye, amely szépségben és vadregényességben összemérhető az osztrák klammokkal, vagyis az Alpok szurdokvölgyeivel. Nagyon sokáig csak a vállalkozókedvűek indultak neki a völgynek, ugyanis csak rozsdás láncokba, kiszálkásodott acélsodronyokba lehetett kapaszkodni a sziklákon felfelé kaptatva. 2006-ben építették ki a legmeredekebb, legnehezebben megmászható szakaszokon a rozsdamentes acéllétrákat és kapaszkodókat, amelyek segítségével már könnyebben meghódítható a Rám-szakadék.

A szurdokvölgyet Dömös felől érdemes megközelíteni, azonban az autónkat a településen kell hagyni a Polgármesteri Hivatal előtti parkolóban (figyelem: fizetős hely!), ugyanis a Rámig vezető erdei aszfaltút Dömös utáni szakaszára már nem lehet behajtani! A parkolóból a Rám völgyének aljáig két fél kilométert kell talpalnunk, ami azért még nagyjából egy órányi séta. Aki tömegközlekedéssel érkezik, az Dömösön a templomnál szálljon le a Szentendre és Esztergom között közlekedő helyközi buszról. Elballaghatunk a keskeny aszfaltúton is Három-forrás-völgy kezdetéig, de használhatjuk az ezzel párhuzamos, a Malom-patak túlsó oldalán futó turistautat is a Dömös házait követő szakaszon.

A Rám-szakadék egyébként a Három-forrás-völgyének a sziklás szakasza, amelyet a zöld sáv jelzéseket követve tudunk végigjárni, ezek Dömös központjától vezetnek bennünket az utunkon. Már a Három-forrás-völgy bejárata is eléggé szűk, de ez még nem mutatja meg a völgy igazi jellegét, az majd csak pár perces gyaloglás után tűnik fel előttünk. Ahogy haladunk, egyre több szikla bukkan fel körülöttünk, andezittufa szirtek között kapaszkodunk a völgyben egyre feljebb. Kidőlt és a völgy aljába lecsúszott fatörzsek maradványai korhadoznak lépten-nyomon, szerencsére ezeket eltolják, vagy összedarabolják, nem kell azokon is keresztülvergődni.

Aztán a völgy még az eddiginél is szűkebbé válik, szinte már sziklafalak között kaptatunk és az egyre nehezebben járható szakaszokon feltűnnek előttünk a rozsdamentes acél kapaszkodók. Persze a völgy patakocskája vígan csordogál a lábaink mellett, aztán később már annyira összeszűkül a szurdok, hogy nincs külön útja a víznek és a túrázóknak, kénytelenek vagyunk sok helyen a patak medrében gázolni.

Feltűnik előttünk az első fémlétra, ezen lehet felkapaszkodni az utunkba akadt sziklatorlasz tetejére. A víznek persze könnyű dolga van, ő lefelé folyik, mi azonban egyre felfelé kapaszkodunk. Itt már nincs kitaposott ösvény, mindenkire rá van bízva, hogyan halad tovább: inkább belegázol a vízbe, vagy próbál a korlátba kapaszkodva a sziklák tövében manőverezni. Pár helyen a kapaszkodócső csak úgy nekiindul a sziklafalnak, és itt észre kell venni azokat a kis mélyedéseket, melyeket a lábak számára faragtak a sziklákba, hogy legyen hová lépnünk.

Aztán elérjük a szakadék legszűkebb és legmeredekebb részét, itt már szinte összeérnek az egymást követő fémlétrák. Miközben kapaszkodunk ezeken, még a patak vize is a nyakunkba permetezik. Aztán egy sziklakanyarulaton átjutva hirtelen kinyílik előttünk a világ: itt már megritkulnak a szirtek és észrevesszük, hogy az előttünk járók már egy meredeken emelkedő ösvényen kapaszkodnak ki a völgyből.

Tehát ha felérünk a szurdok feletti erdei pihenőbe, onnan legegyszerűbben a sárga sáv jelzéseket követve tudunk a Lukács-árkon keresztül visszajutni arra a keskeny aszfaltútra, amelyen Dömösről elindultunk. Innen már csak vissza kell ballagnunk a faluba. A fentebb ismertetett körtúra 9 km hosszú a teljes útvonalán összesen 350 méter kapaszkodással, ennek a szintemelkedésnek majdnem a kétharmadát a szurdokban tesszük meg. Persze ez a nagyjából 220 méter kapaszkodás sem piskóta, ez körülbelül annyit jelent, mintha egymás után kétszer megmásznánk a Gellérthegyet!

Összefoglalom pár mondatban, mire is kell felkészülnie annak, aki nekiindul a Rám-szakadéknak.

  • Indulás előtt feltétlenül nézzünk utána, volt-e jelentősebb csapadék a túránkat megelőző napokban? Ez a patak vízhozama miatt fontos, mert gondolom, senki sem akar bokáig, vagy extrém esetben akár térdig vízben gázolni egyes helyeken!
  • Ruházatunk olyan legyen, amit nem sajnálunk akkor sem, ha vizes, sáros lesz a szurdokban.
  • A legnagyobb nyári hőségek kivételével, amikor kimondottan jólesik, hogy kapunk pár zuhanyt a pataktól, vigyünk magunkkal kapucnis anorákot, hogy ne áztassanak bőrig bennünket a vízesések!
  • A szakadékban futó zöld sáv jelzés útvonala egyirányú utca, vagyis csakis alulról felfelé járható végig, erre a kihelyezett táblák is figyelmeztetnek bennünket! Ennek több oka is van, az egyik például az, hogy könnyebb felfelé kapaszkodni, mint lefelé ereszkedni, ugyanis látjuk, hová tesszük a lábunkat. A másik lényeges dolog pedig az, hogy így megelőzhető a létráknál és egyéb szűk helyeken a torlódás, amikor meg kellene várnunk, hogy a szemből érkezők elmenjenek mellettünk.
  • Dömösről indulva és oda érkezve a Rám-szakadék végigjárása egy félnapos kirándulás (inkább már kisebb túra) jelentős kapaszkodókkal!

És még egy dolog: 2004-ben, amikor a fiammal először jártuk végig a Rám-szakadékot, még nem voltak kapaszkodók és létrák, a sziklatorlaszokon csak a saját ügyességünkkel tudtunk átkapaszkodni. Bár a legnehezebben járható helyeken már akkor is volt pár koszos, rozsdás lánc és kiszálasodott acélsodrony, nem sok segítséget nyújtottak. A szurdokot a létrák és kapaszkodók tették szinte mindenki számára járhatóvá!

Függelék:

Most is megadom a fentebb ismertetett szurdok-túrák útvonalát a Turistautak.hu online térképen. A linkekre kattintva nyílnak meg külön ablakokban a túrák útvonalai.

- Dera-patak szurdoka
- Holdvilág-árok
- Apát-kúti-völgy
- Rám-szakadék

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr3318058448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2023.02.27. 09:14:40

Taknyos-esős időben (vagy annak reális esélye esetén) a hómacska (spyke) hasznos a táskazsebben.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.27. 10:24:35

@gigabursch: A kirándulók rossz időben maradjanak otthon, ha pedig mégis nekiindulnak a szurdokoknak, akkor pedig így jártak!

Aureliano Buendía 2023.02.27. 21:20:41

@horvabe: nincs rossz idő, csak felkészületlen kiránduló :D

Dera: sajnos eltömegesedett, pont azért, mert közel van BP-hez, könnyen megközelíthető.
Ha a 2 km nem elég, akkor pl. így is meg lehet nyújtani
turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1605367408k1d0

Holdvirág: Lajosforrástól szerintem egy elég jó kört lehet kihozni, ott könnyebb az autót is letámasztani. Mi ezt jártuk meg a csemetékkel. Szerencsére a létrán is le mertek menni.
turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1586708666plcy

Rám: én ott még lementem párszor a láncoson, az egyik ebből januárra esett, mikor befagyott a patak és irdatlanul csúszott a jég. Na, az izgalmas volt. Nekem az jobban tetszett, mint ez a létrás. Akkor még jobban kellett tisztelni a helyet.
Mi azt Dobogókőről csináltuk meg a Prédikálószéken át. Fontos, hogy nagyon korán kell menni, bár a nap végi hobbisétálókat akkor sem lehet elkerülni
turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1609873902naio

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.28. 07:07:05

@Aureliano Buendía: Hát, ezt inkább túrázókra szokták mondani, a kiránduló az általában mindig felkészületlen! Ez a default üzemmódja.

Szép kis túra ez a Szentkereszt környéki! Az északkeleti kanyart meg is értem, hogy felmegy a Szentkúthoz, na de a déli? Az semmi pluszt nem ad. A Hosszú-hegyre nem megy fel, csak a földútig, meg a Pilis-tető oldalában is csak a Magas-hegy nyergéig megy fel. Bár onnan a kilátó még szép egy túra! De mondjuk a Szent László kúpjára onnan már nem nehéz felkapaszkodni!

A második túra is szép, én majdnem ugyanezt jártam végig a múltkor!

Vajon milyen pecsét lehet a Somhegyi kulcsosháznál?

Aureliano Buendía 2023.02.28. 08:50:14

@horvabe: háááát, ha bent lennél az OKT, és az AK face csoportban, látnál csodákat. Ott elvileg túrázók vannak, mégis olyan kérdések és problémák merülnek fel, hogy csodálkozol. 2 napos eső után a kérdés: „van-e sár?” :D
Meg: „úristen, mekkora sár volt, nem tudtunk végigmenni.” Szóval pl. tele van sárrettegőkkel az a csoport. Akkor ők kirándulók, vagy túrázók? Szerintem ezek döntő többsége nem is fogja befejezni az OKT-t.
Az OKT csoport tele van ezzel, de néha az AK-ba is beszivárog egy-egy ilyen. Bár az AK a nyugalom szigete.

Szentkereszt környékét is gyerekekkel tettük meg, jött egy baráti házaspár is a két gyerkőcükkel, és az volt a kérés, hogy ne legyen túl hosszú a túra, de a Deránál azért több legyen. Így sikerült, hogy még nekik is komfortos legyen a táv. Az a Somhegyi pecsét engem is érdekelt volna, de pont valamelyik gyerkőc akkor hisztizett be, így inkább nem erőltettem.

A Pilis-tetőre felmentünk a gyerkőcökkel másfél éve:
turistautak.openstreetmap.hu/mentettutv-1635574471l5pw
Velük most az OKT van fókuszban, a kisebbik idén betölti a 6. évet, így elkezdtük januárban az OKT-t, Dorogtól Hűvösvölgyig már meg is vagyunk. Na, őket nem zavarja a sár :D

Igen, olvastam azt a posztod a dobogókői körről, közel hasonlót toltunk.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.28. 13:58:41

@Aureliano Buendía: Az OKT csoportot ismerem, egy ideig tag is voltam, de aktivitás hiánya miatt kirakták a szűröm. :-) Na, akkoriban (vagy két éve) olvastam ott cifra dolgokat!

Aureliano Buendía 2023.02.28. 17:41:40

@horvabe: van olyan is, hogy aktivitás hiánya? :D

Na, azóta sem lett jobb a helyzet. Sajnos az OKT is hasonló divat, mint mondjuk egy szelfi Dobogókőn.
Az AK ehhez képest a nyugalom szigete, aki ott van, annak a 99%-a eltökélt.

Én élvezem az AK-t, most P-V toltam le a Dévaványa-Szarvas szakaszt, 55 km csak gáton, és nincs tömeg:)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.02.28. 18:27:55

@Aureliano Buendía: Meg kellett volna erősítenem valami ablakban, hogy tag akarok-e maradni, én meg nem kattintottam rá. Addigra már elment a kedvem tőle.

Nem csak az Alföld ilyen vízválasztó. Amikor a Gerecsében túráztam az OKT-n, a felkapottabb helyek kivételével a kutyával sem találkoztam ott. De szerintem hasonló lenne a helyzet a Csereháton is.

Mi az, hogy P-V? Egyébként jártál már Mezőtúr és Ecsegfalva között? Na, az egyhuzamban 33 km a Hortobágy-Berettyó gátján, megszakítás nélkül!

Aureliano Buendía 2023.02.28. 20:39:03

@horvabe: igen, van pár vízválasztó, ahol a kocakékek rájönnek, hogy ez mégsem nekik való.

P-V: péntektől vasárnapig

Igen, a hétvégén megvolt. Pénteken Dévaványa-Ecsegfalva. Szombaton Ecsegfalva-Mezőtúr. Vasárnap Mezőtúr-Szarvas.
Én amúgy élveztem a gátat, nem is volt unalmas, mert néha volt benne kanyar :D De ott el lehet gondolkodni az élet értelmén. Többször is.

Jelenleg Újhelytől Szarvasig vagyok meg az AK-val.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.03.01. 06:13:07

@Aureliano Buendía: Klassz! Még egy nekirugaszkodás és már a Duna-Tisza-közén leszel. Onnan már csak a Homokhátság meg egy kis Gemenc és a végére is érsz az Alföldi Kéktúrának Szekszárdon!

Aureliano Buendía 2023.03.01. 17:37:25

@horvabe: igen, ez lett volna a terv, szarvasbőgésre már Gemencen lettem volna (nyári szünettel). Csak a haverom, aki kifarolt Várdánál, újra csatlakozott Vésztőnél, mert meggondolta magát, így a Várda-Vésztő kb. 344 km-t valszeg újrajárom vele, hogy Szekszárdra már együtt fussunk be. De azért megyünk az enyémből is, szeretnék májusban átjutni a Tiszán.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.03.01. 19:51:19

@Aureliano Buendía: És nyitsz majd egy új füzetet a Kisvárda-Vésztő szakasznak, vagy ott a második bejárás csak olyan adminisztráció nélküli lesz? :-)

Aureliano Buendía 2023.03.02. 10:02:52

@horvabe: Bé :) Az csak úgy az értés kedvéért.
Mellesleg azt a szakaszt Kisvárdától Létavértesig nagyon élveztem. A nyírségi erdők nekem nagyon bejöttek, meg annak a folytatása Létavértesig. Utána gyökeresen más a táj, nagytáblás szántóföldek, gátak. Szép az is, csak máshogy:)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.03.02. 12:28:48

Szépek azok az erdős puszták, nekem is tetszettek. Hej, azok jó homokos nyírségi utak Kisvárda és Létavértes között! Majd a mindszenti komp után (pontosabban Ópusztaszer után) fogsz majd újra homokot taposni, de azt kisebb megszakításokkal egészen Ósükösdig!

Aureliano Buendía 2023.03.02. 18:20:18

@horvabe: Igen, eső után mentem azon a jó ki homokon, ráadásul eső után. Tökéletes volt. A Halápi-csárda utáni vasúti töltésig tart, ott vált a talaj, de még az is egész haladható.
No, de Biharugra után... Az kegyetlen. 2 napot mentem ott Vésztőig esőben, eső után. Azt hiszem, ott meghaladtam a határaimat :)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2023.03.03. 06:30:30

@Aureliano Buendía: Nekem se jött be az a vidék. 2016-ban rettenetesen benőtt szakaszok voltak a tavak környékén, meg szomorú volt látni a düledező kastélyt Geszten. Biharugra és Körösnagyharsány között a gát mellett sátoroztam egy bokorcsoportban, közel a határhoz. Egész éjjel jártak a gáton a csempészek utánfutós autókkal, tőlem talán 100 lépésnyire, na, akkor pisszenni sem mertem a sátorban, még a telefont is kikapcsoltam, nehogy megszólaljon! Mint látod, csupa szép élmények!

Aureliano Buendía 2023.03.03. 17:33:32

@horvabe: én fordítva megyek, Furtáról indultam el az első tervek szerint Körösnagyharsányig mentem volna, de a következő napra t9mény esőt jósoltak, Belecnél újraterveztem, hogy aznapra még talán belefér Biharugra (Zsadányban volt a szállás). 40 km, de így 11 km-t mégsem esőben megyek. Akkor mentem végig a gáton.
Volt néha olyan érzésem, hogy nem vagyok egyedül :) De nem volt bennem félsz.

Másnap aztán Gesztig rongyosra áztam, onnan meg csak a bakancsom a Kis-Sárrét pocsolyáiban.
A Zsadány-Vésztő meg kb. végig esőben :D
süti beállítások módosítása