Az Esztergomi Bazilika és a vár látképe Párkányból

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A múlt héten az esztergomi vasútvonal egy szakaszán lévő vágányzár miatt el kellett napolnom a gerecsei kerékpártúrámat, ezen a hosszú hétvégén azonban az Elvira szerint már jártak a vonatok az egész vonalon, tehát hazajöhetek bringával együtt Esztergomból. Csak a korábban tervezett útvonalat módosítottam, most nem a Gerecse hegyei-dombjai közé terveztem a kerékpáros túrát, hanem annak a megkerülésével, Tatabányáról indulva Tatán és Dunaalmáson keresztül szerettem volna Esztergomba tekerni. Ez viszont alig hetven kilométer, így aztán gondoltam, egy kicsit átruccanok még a Duna szlovák oldalára, Párkányba is, hogy onnan is megnézhessem magamnak a Bazilikát!

A Sánc-hegy meredeken leszakadó keleti peremén parkol a kerékpárom

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Sajnos az elmúlt hetek csapadékos időjárása eléggé a kedvem szegte, ezért idén csak ezen a hétvégén ültem fel először öreg Csepel Marathon bringámra úgy, hogy nem a munkába járás miatt akartam tekerni a pedálokat! Sokáig gondolkodtam, merre is induljak vele, egy gerecsei kört tervezgettem, de szombat reggel, amikor meg szerettem volna venni a jegyem a telefonos applikáción az esztergomi vonatra, láttam csak, hogy Pilisvörösvártól vágányzár van a vonalon, a pótló buszon pedig nem lehet bringát szállítani. Ez a túra tehát kútba esett, de aztán arra gondoltam, hogy miért ne tekerjem végig az egyik szokásos edzőkörömet pár látnivalóval megspékelve?

Egyből adta is magát az egyik Dél-Buda vonzáskörzetében kanyargó kedvencem, a Biatorbágy-Sóskút-Érd menet egy kis százhalombattai kitérővel fűszerezve, ugyanis az ottani Régészeti Park már régóta bakancslistás nálam! Gyors kalkulálást végeztem a megszokott kerékpáros útvonaltervezőmmel, nagyjából 90 kilométerre adódott az össztávolság háztól házig, ez még így minimális kondícióval és némi tavaszi súlyfelesleggel is teljesíthetőnek tűnt. Gyerünk hát erre a körtúrára!

Esztergom várának falait és a Bazilika kupoláját látjuk a Prímás-szigetre vezető Kossuth hídról

Közöttük járunk, de sokszor észre sem vesszük már őket. Sokból már csak romok maradtak ránk, mert csúnyán elbántak velük a viharos évszázadok. Párat közülük éppen most próbálnak megmenteni az utókornak - talán elhibázott módon, rossz koncepciók alapján, de a szándék mindenképpen értékelendő. Róluk lesz most szó, vagyis a hazai várakról és várromokról.

Vannak közöttük jól ismertek és viszonylag ismeretlenek is, számukat még szerény számítások szerint is több százra becsülik. A Wikipédia listája szerint éppen háromszáz várunk és várromunk van, de ez szerintem gyanúsan kerek szám. Persze ebben az összefoglalásban a Budai várpalotától a legszerényebb várromokig minden megtalálható. Róluk lesz szó ebben a 15 kérdést tartalmazó kvízben - persze nyilván az ismertebbek közül válogattam, amelyek azért idegenforgalmi nevezetességek is.

Az erőmű főépülete és a hűtőtornyok a hajdani széntérről nézve

Másfél éve már írtam egy posztban a céges csapatépítésen megismert Tatai Fényes tanösvényről, pár napja pedig egy másik ugyanilyen megmozduláson látogatást tettünk a több mint két évtizede végleg leállított és bezárt Inotai Erőműben. Talán a régi neve, a November 7. Erőmű ismertebb lehet a mai idősebb korosztálynak. Kis erőműves csapatunk HR menedzsere örömmel szervezte meg ide a látogatást, de számomra – mivel a közelgő nyugdíjazásom miatt amúgy is ez az utolsó ilyen jellegű program az életemben – ez egy kis betekintés lehetett a saját jövőmbe is. Most talán egy kicsit melankolikus posztot olvashattok tőlem és felmerülhet bennetek az a kérdés is, hogyan kerül egy ilyen bejegyzés egy túrablogra? Hát fel kell világosítsalak benneteket, hogy ez a látogatás bizony túra volt a javából, hiszen körülbelül három óra alatt bekalandoztuk térben a teljes erőművet a földszinttől a kazánépület legtetejéig, időben pedig visszautaztunk vagy hetven évet a múlt század közepére!

Kirándulók a Madár-szirt tetején végigfutó turistaúton

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Több túraterv is körvonalazódott erre a hosszú hétvégére, végül a Ferenc pápa látogatása miatti budapesti lezárások és forgalomkorlátozások miatt egy olyan úticélt választottam, amelyet anélkül is elérhetek, hogy át kelljen vágnom a városon. Már régóta csábítottak a Biatorbágy melletti Kő-hegy és Iharos sziklaszirtjei, de eddig mindig találtam más helyszínt magamnak, hát, most akkor oda indulok egy túrára! Mivel ez egy közeli, ráadásul könnyen megközelíthető terep, nem is indultam korán otthonról, a fél hetes 250-es busszal zötyögtem le Kelenföldre, aztán ott az oroszlányi személyvonatot még éppen elcsípve negyed nyolckor már Biatorbágy vasútállomásának peronján készülődtem az induláshoz.

Szuper kilátás nyílik a hegyekre a Hirsch-orom obeliszkjétől

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Immár több mint húsz éve gyalogtúrázom, azonban a blog két évvel ezelőtti indítása két nagy fejezetre osztja ezt az időszakot: a blog előtti és a blogolós korszakra. Amíg korábban arra bóklásztam az erdőkben, amerre éppen a kedvem tartotta, 2020 decembere óta már arra is tekintettel kell lennem, hogy minél érdekesebb, szebb helyeket keressek fel, ugyanis ezekről lehet jó posztokat írni. Bizony, komoly fejtörés mostanában már az, hogy a Pilis- és a Visegrádi-hegység turistatérképét elemezve olyan útvonalakra szervezzek túrákat magamnak, amelyekről még nem írtam korábban a blogon! Így találtam rá a mostani megmozdulásom útvonalára is, és bár már szóltam korábban az Országos Kéktúra Dorog és a Kétágú-hegy közötti szakaszáról, említettem egy másik posztban a Kétágú-hegy csodálatos panorámát nyújtó kilátópontját is, de az utána következő szakaszokról még nem írtam a blogra!

A Sas-hegy déli oldalának egyik kilátópontján állnak a vezetett túra résztvevői

Már régóta bakancslistás volt nálam a Sas-hegy tanösvény, amely csak szervezett formában, vezetővel látogatható, viszont ez az oda-vissza úttal együtt is csak egy alig félnapos elfoglaltság és jobban szeretek egésznapos túrákat szervezni magamnak. Így aztán mindig csak tologattam magam előtt a látogatás dátumát, azonban most egy szerencsétlen véletlen jó alkalmat teremtett a tanösvény felkeresésére. Húsvétkor egy óvatlan mozdulat miatt alaposan meghúztam a derekam, aztán az utána következő héten eléggé sokat kínlódtam vele. Csak lassan múlt a fájdalom, viszont még most sem akartam hosszabb túrára indulni, hátha még nem jöttem rendbe teljesen. Így aztán magától adódott egy délelőtti séta keretében a Sas-hegy felkeresése.

Csodálatos kilátás nyílik az ööööö..., el nem árulom, melyik kilátóból a..., na nem, azt sem mondom meg, mire. Találjátok inkább ki a kvízben! 

Kedves Olvasóim!

Azt hiszem, megszoktátok már, hogy hétfőnként új bakancsos, vagy kerékpáros túraposztot olvashattok, esetleg az Útravaló posztokban tanácsokat, tippeket adok a túrákhoz, kirándulásokhoz. Ezen a húsvéti hosszú hétvégén azonban én is egy kis pihenőt tartok, azonban hogy ne maradjatok most sem újdonság nélkül, két kvízt ajánlok a figyelmetekbe! Mindkettőt én készítettem és egyikben ismertebb kilátókra, kilátópontokra lehet tippelni, a másikban pedig azt kell kiválasztani a lehetséges válaszok közül, hogy vajon melyik kilátópontról is készülhettek a panorámaképek?

Mindkét kvízt a saját fényképeimből állítottam össze, méghozzá ezek többsége már szerepelt itt a Bakancsban, két keréken blogon is, tehát a rendszeres olvasóknak némi előnyük lehet a tippelésben. Megmondom őszintén, a bőség zavarával küzdöttem a képek kiválasztásakor, hiszen rengeteg kilátóban jártam már és éppen ilyen sok kilátásban gyönyörködtem a túráim során. És hogy miért pont ezeket választottam ki a kvízhez? Azért, mert ezek jutottak hirtelen az eszembe, illetve ezeket találtam meg először a fényképgyűjteményemben.

Kirándulók a Vörös-kő 521 méter magas csúcsán álló emlékműnél

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Itt az április, véget értek a téli hidegek, én pedig már a kerékpáros szezonra készülődve sorra vettem, hová is szeretnék még idén gyalogosan eljutni a túráimon? Előkelő helyet foglalt el a bakancslistámon a Bükkös-patak Szentendrén átvezető útja, valamint a Kalicsa-patak szurdokvölgye is, amelyek eddig valahogy kimaradtak a túráimból, tehát most ezekre a helyekre próbáltam egy megmozdulást szervezni magamnak. A táv a túratervezőben olyan huszonhárom-huszonnégy kilométerre adódott, a szokásos fényképezős, nézelődő túratempómban ez egy egész napos menetnek felel meg, ahol aztán nem nagyon lazsálhatok, tehát a meg-megállásaim között mennem kell majd, mint a golyó!

A nádasdladányi Nádasdy kastély a rekonstrukció befejezése után 2022 nyarán

Sokszor nem tudjuk, hová, merre induljunk a családdal, ha éppen egy hétvégén ki szeretnénk mozdulni otthonról a lakás falai közül. Mert egy dolog az, hogy elindulhatunk kirándulni, kimehetünk a természetbe járni egyet, de mit tegyünk, ha csak úgy sétálgatni vágyunk és valami szokatlant, érdekeset is látni eközben? Esetleg egy kicsit autózni úgy, hogy közben eljussunk egy szép helyre? Kerékpáros és gyalogos túráim során akadtam össze négy szép közép-dunántúli kastéllyal, ezek természetesen autóval, sőt, akár egy kisebb kerékpáros kirándulással is felkereshetőek. Ezeket szeretném most ebben posztban ajánlani nektek, Olvasóknak!

A dobogókői Rezső kilátó egy hideg márciusi reggelen. Háttérben a Börzsöny csúcsai állnak.

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nyomasztóan közeledett már az erőmű nyolcnapos nagykarbantartásának szombat reggeli kezdete – amikor is mindenki, aki él és mozog, benn serénykedik, hogy az előírt időkorláton belül mindent ellenőrizzen és javítson, bízva abban, hogy a gépek még egy évig működnek ezután meghibásodás nélkül –, így aztán a soron következő túrámat március 15-re, vagyis az ünnepnapra időzítettem, de aztán keresztbe tett ennek az időjárás. Az átvonuló frontok miatt borult időt jósoltak erre a napra esőkkel, záporokkal, viharos széllel, viszont az előrejelzések szerint csütörtökre elvonulnak már a felhők és kisüt majd a nap. Úgysem vettem még ki egyetlen nap szabadságot sem az idei keretemből, legyen hát akkor a túra!

Kitekintés a Szent Mihály-hegy egyik remetebarlangjából

Sokan nem is tudják, de szinte alig kell kimozdulnunk Budapestről, máris számtalan szép kirándulási cél között választhatunk. Korábbi posztjaimban a Budai-hegység és a Pilis könnyen megközelíthető kilátópontjait igyekeztem bemutatni, egy harmadikban pedig négy szép szurdokvölgyet ajánlottam, amelyek szintén egy-egy kirándulásunk célpontjai lehetnek. Most négy olyan szabadon látogatható barlangról szeretnék írni, melyek egy-egy hosszabb-rövidebb sétával, vagy kirándulással könnyen megközelíthetőek. Azonban én alapjában véve túrázó vagyok, nem pedig barlangász, ezért olyan barlangokat ajánlok a következőkben, amelyeket egyrészt szép útvonalakon lehet megközelíteni, másrészt csodálatos kilátás nyílik tőlük a környezetükre!

Kirándulók a Teve-sziklánál

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Azt hiszem, írtam már valamelyik posztomban, hogy egy igazi multinál dolgozom, a svájci székhelyű energiaipari cégnek több országban is vannak erőművei, többek között az is a tulajdonában van, ahol én munkálkodom lassan már negyed évszázada. A lényeg, hogy a központban egy akciót hirdettek „Kezdj el ma tenni a HOLNAPÉRT” címmel, és az a lényege, hogy mi, puttyadt fotelhuszárok mozogjunk többet, így alapozva meg a jövőbeli egészségünket. Mozgással töltött szabadidős tevékenységekért pontokat kapunk – persze önbevallás alapján, melyeket egy Excel táblában kell vezetnünk. Képzeletben megvontam a vállam: annál többet nem kívánok tenni az egészségemért, amennyit eddig is megtettem, így aztán naponta ugyanúgy gyalogoltam munkába járás címén több mint egy órát és folytattam a kéthetente esedékes túráimat is, ahogy eddig is tettem.

Túrázók kora ősszel a Pilisszentkereszt melletti Dera-szurdokban

Sokan nem is tudják, de szinte alig kell kimozdulnunk Budapestről, máris számtalan szép kirándulási cél között választhatunk. Két korábbi posztomban a Budai-hegység és a Pilis könnyen megközelíthető kilátópontjait igyekeztem bemutatni, most lássuk azokat a szurdokvölgyeket, amelyek szintén egy-egy kirándulásunk célpontjai lehetnek. Ezekből sincsen kevés, ebben a posztban négy ilyen völgyet szeretnék bemutatni.

Már előre le kell szögeznem, hogy egyikbe sem érdemes utcai viseletben látogatást tenni, ugyanis ezeken a helyeken nincsenek jól kiépített utak, hanem köves, sziklás, esők után sáros túraösvényeken kell utunk jó részét megtenni, de például a Rám-szakadékban sok helyen még ösvény sincs a sziklák között! Tehát strapabíró cipőben és olyan ruházatban induljunk neki ezeknek a kirándulásoknak, amelyet nem sajnálunk, ha séta közben poros, vizes, esetleg sáros lesz! Egy másik dolog, hogy csapadékos időszakokban, vagy közvetlenül utánuk a völgyek patakjai megduzzadnak és elönthetik egy-egy szakaszon a turistaösvényeket, így alaposan megnehezülhet azok végigjárása. Ennyi bevezetés után lássuk a medvét, pontosabban a szurdokvölgyeket!

Borongós időben az Oszoly köves csúcsán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Két héttel ezelőtt viharos szélben túráztam egyet a Velencei-hegységben, végiglátogatva az ismert és kevésbé ismert ingóköveket, ezen a szombati napon a Pilisbe indultam, hogy miért éppen oda, arra majd a posztban külön kitérek! Erősen felhős, szeles, záporokkal tarkított időt jósoltak erre a napra is a meteorológiai előrejelzések, bíztam hát abban, hogy az erős légmozgás most is tisztára söpri a levegőt, hasonlóan a múltkori túrámhoz.

Ebben aztán nem is csalatkoztam, amikor ugyanis otthonról indulva negyed hét felé megálltam Budafok belvárosa felett a Kálvária kilátópontján, még a távoli gödöllői dombok is feltűntek a háztenger felett. Kicsit megnyugodva ballagtam le a 41-es tuja megállójába, itt aztán megéreztem a szél erejét, amely eddig a házak között kicsit visszafogta magát. Keményen próbált tologatni a budafoki felüljáró szélnek kitett villamosperonján, de ez kell a szép kilátásokhoz!