Kirándulók a Teve-sziklánál

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Azt hiszem, írtam már valamelyik posztomban, hogy egy igazi multinál dolgozom, a svájci székhelyű energiaipari cégnek több országban is vannak erőművei, többek között az is a tulajdonában van, ahol én munkálkodom lassan már negyed évszázada. A lényeg, hogy a központban egy akciót hirdettek „Kezdj el ma tenni a HOLNAPÉRT” címmel, és az a lényege, hogy mi, puttyadt fotelhuszárok mozogjunk többet, így alapozva meg a jövőbeli egészségünket. Mozgással töltött szabadidős tevékenységekért pontokat kapunk – persze önbevallás alapján, melyeket egy Excel táblában kell vezetnünk. Képzeletben megvontam a vállam: annál többet nem kívánok tenni az egészségemért, amennyit eddig is megtettem, így aztán naponta ugyanúgy gyalogoltam munkába járás címén több mint egy órát és folytattam a kéthetente esedékes túráimat is, ahogy eddig is tettem.

Túrázók kora ősszel a Pilisszentkereszt melletti Dera-szurdokban

Sokan nem is tudják, de szinte alig kell kimozdulnunk Budapestről, máris számtalan szép kirándulási cél között választhatunk. Két korábbi posztomban a Budai-hegység és a Pilis könnyen megközelíthető kilátópontjait igyekeztem bemutatni, most lássuk azokat a szurdokvölgyeket, amelyek szintén egy-egy kirándulásunk célpontjai lehetnek. Ezekből sincsen kevés, ebben a posztban négy ilyen völgyet szeretnék bemutatni.

Már előre le kell szögeznem, hogy egyikbe sem érdemes utcai viseletben látogatást tenni, ugyanis ezeken a helyeken nincsenek jól kiépített utak, hanem köves, sziklás, esők után sáros túraösvényeken kell utunk jó részét megtenni, de például a Rám-szakadékban sok helyen még ösvény sincs a sziklák között! Tehát strapabíró cipőben és olyan ruházatban induljunk neki ezeknek a kirándulásoknak, amelyet nem sajnálunk, ha séta közben poros, vizes, esetleg sáros lesz! Egy másik dolog, hogy csapadékos időszakokban, vagy közvetlenül utánuk a völgyek patakjai megduzzadnak és elönthetik egy-egy szakaszon a turistaösvényeket, így alaposan megnehezülhet azok végigjárása. Ennyi bevezetés után lássuk a medvét, pontosabban a szurdokvölgyeket!

Borongós időben az Oszoly köves csúcsán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Két héttel ezelőtt viharos szélben túráztam egyet a Velencei-hegységben, végiglátogatva az ismert és kevésbé ismert ingóköveket, ezen a szombati napon a Pilisbe indultam, hogy miért éppen oda, arra majd a posztban külön kitérek! Erősen felhős, szeles, záporokkal tarkított időt jósoltak erre a napra is a meteorológiai előrejelzések, bíztam hát abban, hogy az erős légmozgás most is tisztára söpri a levegőt, hasonlóan a múltkori túrámhoz.

Ebben aztán nem is csalatkoztam, amikor ugyanis otthonról indulva negyed hét felé megálltam Budafok belvárosa felett a Kálvária kilátópontján, még a távoli gödöllői dombok is feltűntek a háztenger felett. Kicsit megnyugodva ballagtam le a 41-es tuja megállójába, itt aztán megéreztem a szél erejét, amely eddig a házak között kicsit visszafogta magát. Keményen próbált tologatni a budafoki felüljáró szélnek kitett villamosperonján, de ez kell a szép kilátásokhoz!

Nézelődő kirándulók a Boldog Özséb kilátóban

Egy korábbi posztomban a Budai-hegység egy-egy sétával könnyen elérhető, szép kilátást nyújtó pontjait vettem sorra, most egy kicsit lépjünk távolabb a fővárostól és járjuk végig – egyelőre csupán fényképekkel bemutatva – a Pilis Csillaghegytől Esztergomig nyúló vonulatát és vegyük sorra annak a kilátópontjait! Azonban egy dolgot már most a legelején le kell szögeznem: A Pilisbe már nem érdemes utcai cipőben indulni sétára, vagy kirándulásokra, ugyanis itt már magunk mögött hagyva a városias környezetet sokszor jól kitaposott, de esetleg köves turistautakon, gyalogösvényeken kell megközelítenünk a kilátópontokat! Strapabíró sportcipő, vagy kirándulócipő ajánlott! A kilátópontokhoz jelzett turistautakon lehet eljutni, mindegyik ismertetett útvonal térképe megtalálható a poszt végén a Függelékben. A turistajelzések követése azonban már bizonyos jelzésolvasási gyakorlatot feltételez.

Az ingókövek jellegzetes példánya a Kőkocka

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Sokáig gondolkodtam, merre induljak túrázni ezen a szombati napon. Egyrészt esett pár centi hó pénteken szerte az országban, de riasztó előrejelzések is jöttek a hidegfronttal együtt érkező szél erejéről is. Havat már láttam két hete a Pilis-tető és Dobogókő környékén, ezzel az élménnyel pedig el leszek már a következő télig, de a szélre mindenképpen figyelnem kell! El kell tehát kerülnöm a kitett gerinceket, tehát magas hegyekbe nem indulok most, de tekintettel kell lennem a sárra is a lehullott csapadék miatt, szóval síkabb vidékre sem érdemes menni! Gyerünk hát a Velencei-hegységbe, ott még eddig nem túráztam gyalogosan, hát itt az ideje elkezdeni!

Hogyan készült egy poszt a blogra? Erre nagyon könnyen rá lehetne vágni, hogy hát fogom magam és megírom, de azért a rendszeres olvasók már sejthetik, hogy ez azért nem teljesen így van! Hiszen posztonként ott van a három, esetleg négytucatnyi fénykép, a szintmetszet, a Google Maps-en megtekinthető útvonal, illetve a posztok elején a kis kiemelt kockában a megtett út jellemzői a távolsággal, szintemelkedéssel és lépésszámmal. Tehát ebben a posztban most leírom, hogy készül a (túra)poszt!

Túrázók a Fekete-kő kilátópontján. A kép nem ezen a megmozdulásomon készült - a szövegből majd kiderül, miért.

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az elmúlt héten, amikor a soron következő túrám tervezgettem, még arra jutottam, jó lenne a Vértesben folytatni a kéktúrázást és bepótolni a korábban kimaradt Várgesztes és Gánt közötti szakaszt, de csütörtökön egy érkező mediterrán ciklon felülírta a számításaimat. A sok eső mellett havat is hoztak a felhők, de csak a három-négyszáz méter feletti hegyekbe, a Vértes pedig köztudomásúlag csak alulról súrolja ezt a határt! Tehát a Vértes kihúzva a célpontok közül, de akkor hová menjek, ha havat szeretnék látni? Persze ez csak költői kérdés volt, hiszen Budapest közelében csakis a Pilis és a Visegrádi-hegység magasabb csúcsai, illetve a Börzsöny hegyei között maradhatott meg a hó! Mivel pedig tavaly az egyetlen igazán havas túrám a Börzsönybe vezetett, a változatosság kedvéért gyerünk most a Pilisbe!

Fagyos, szeles, de csodálatos kilátás a János-hegyről, az Erzsébet kilátóból egy decemberi napon

Biztosan sokan gondolják úgy egy-egy szép hétvégi napon, hogy érdemes lenne kimozdulni a lakás falai közül és egy hosszabb séta, esetleg kirándulás végén eljutni egy olyan pontra, ahonnan megcsodálhatjuk a kilátást, de azért nem túl megerőltető oda eljutni. Az sem utolsó szempont, hogy a lebetonozott sétányokat magunk mögött hagyva az utunk egy részét lehetőség szerint a természetben tegyük meg, viszont nem olyan járatlan ösvényeken, ahol könnyen eltévedhetnénk. Talán nem is gondolják a budapestiek, de több tucatnyi ilyen hely is van a várost övező hegyek között, ezek közül szeretnék most átnyújtani egy párat, csak úgy ízelítőül! Megfelelő útvonalat választva akár egy rövid sétával is felkereshetjük őket!

A Móri-árok látképe Csókakő várából

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Úgy terveztem, ezen a hétvégén folytatom az Országos Kéktúra bejárását Várgesztesről továbbindulva, de olyan szép, meleg, ráadásul tiszta időt jósoltak szombatra, hogy elgondolkodtam azon, merre is induljak. A Várgesztes és Gánt közötti durván húsz kilométer egy kellemes erdőjárás, nincsen sok kaptató és ereszkedés sem rajta, azonban nem a szép kilátásairól nevezetes. Sőt, egyetlen olyan hely sincs rajta, ahonnan körbe tekinthetnénk a környéken! Azonban, ha Gántról indulnék tovább és Csókakőig mennék, akkor az onnan nyíló kilátáson kívül alaposan megnézhetném a nemrég felújított várat is, amelyet egy őszi kerékpáros túrámon csak kutyafuttában látogattam meg! Gyerünk hát erre a kéktúra szakaszra!

Kilátás a Prédikálószék kilátójának első szintjéről a csúcs fakeresztjével

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A karácsonyi tespedés után tervbe volt véve egy túra, de szinte csak az utolsó percben véglegesedett az útvonala. Egyrészt folytathattam volna az Országos Kéktúra bejárását a Vértesben, méghozzá Várgesztesen, ahol legutóbb abbahagytam, de más célt is kereshettem magamnak. Végül ez utóbbi mellett döntöttem, méghozzá azért, mert az ünnepek alatt egy hidegfront elfújt minden párát és olyan tiszta idő kerekedett, hogy a Hármashatár-hegyről is látni lehetett a Magas-Tátrát!

Kora reggel a Zuppa-tetőn

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátuman

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Próbáltam a karácsonyi készülődés hajrájában legalább egyetlen napot találni magamnak, amikor elmehetek csavarogni az erdőkbe, végül úgy nézett ki, hogy sikerült mindennel végeznünk az arany hétvége szombatján és vasárnapra nem maradt már semmi olyasmi, amihez szükség lett volna rám. Még jól is alakultak így a dolgok, hiszen szombaton ködös, esős volt az idő, de a vasárnapra virradó éjszakára egy hidegfront végre elsöpörte a felhőket és persze meghozta a hideget is. A fagy pedig nem is ártott, hiszen eléggé csapadékos volt a december első fele és semmi kedvem nem volt a sárban dagonyázni az erdei utakon.

Mentés a Mátrában Forrás

Szinte mindenki azzal hessegeti el magától ezt a kérdést, hogy ez csak mással történhet meg, de velünk aztán biztosan nem! Pedig ha otthagyjuk a kényelmes városi terepet, az aszfaltozott járdákat és kavicsos sétányokat – ahol persze szintén érhet bennünket baleset –, az erdőben, a köves, esetleg sziklás ösvényeken fokozottan ki vagyunk téve ennek a veszélynek! Ráadásul lehetnek olyan krónikus betegségeink, melyek lehet, hogy éppen ott, távol a civilizációtól lepnek meg bennünket. Mit tehetünk a balesetek elkerülése érdekében és mit tegyünk, ha az mégis bekövetkezik? Ezt a posztot arra szánom, hogy egy kicsit körüljárjam a témát.

Kirándulók a Csobánc fennsíkjának peremén. A távolban feltűnik a Balaton és a tanúhegyek. A legtöbben navigációs segédeszközök nélkül jönnek fel ide.

Túrázni, kirándulni, az erdőben csavarogni jó, kicsit kibillent bennünket a hétköznapok taposómalmából, segít feltöltődni energiával, hogy aztán tovább dolgozhassunk a hétköznapok egyhangúságában. Természetesen mint minden másnak, ennek is megvannak a szabályai, amelyeken bár keresztül lehet lépni, de ez aztán előbb-utóbb – de inkább előbb, mint utóbb – visszaüt. Gondolom senki sem szeretné a hétvégi erdei sétáját úgy befejezni, hogy aztán a katasztrófavédelemnek kelljen kimentenie az éjszaka közepén a „vadonból”. Ez ellen pedig nem tudunk mást tenni, mint hogy megtanuljuk az erdei tájékozódás mikéntjét!

Kilátás a Somlyóvári kulcsosház tisztásáról a Tarjáni-medencére

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már előre tervezgettem, merre indulok majd az első túrámra a család covid megbetegedése és gyógyulása után, aztán az időjárás alaposan keresztbe tett a terveimnek, hiszen egy eléggé borongós, ködös hétvége ígérkezett, tehát nagyon úgy nézett ki, a mostani megmozdulásom bizony nem a szép kilátások túrája lesz! Így hát nem volt érdemes valamilyen látványos, kilátásokban gazdag túraszakasznak nekiindulni, egyszerűen csak egy késő őszi erdőjárást terveztem erre a szombati napra a Gerecse legdélebbi dombjai között az Országos Kéktúra útvonalán. Így legalább pár pecsétet is be tudok majd zsebelni, hadd gyűljenek az igazolófüzetemben!

 Buda és Pest utcatérképének részlete 1837-ből

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, esetleg kerékpártúráim során, vagy egyszerűen csak a fővárost járva, hát most is összegyűjtöttem megint tízet ezekből a Budapesten található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát budapesti beszédes helynevek folytatását! Amint látható, ez már a harmadik rész, de azt hiszem, pont olyan érdekes magyarázatokkal szolgál majd, mint az előző kettő!