Hőmérsékleti inverzió miatti ködréteg a Kékestetőről fényképezve

Az előző posztban az időjárásunkat globálisan alakító ciklonokat és frontokat vettük górcső alá, most a lokális tényezőket igyekszem majd bemutatni. Ezekből is több van, hatásuk pedig éppen olyan fontos, mint az egész földrészünkre kiterjedő jelenségeké. Lássuk hát ezeket is, de először röviden szólnék Földünk légkörének szerkezetéről és dinamikájáról, ugyanis ennek megértése nélkül nem érthetjük meg a légköri jelenségeket sem. Ígérem, most is tartózkodom majd a bonyolult magyarázatoktól!

Felszakadozó felhőzet egy éppen elvonult hidegfront után Dévaványa közelében

Azt hiszem, felesleges is mondanom, hogy a turisták, kirándulók számára az időjárás a legfontosabb tényező, amikor arról dönt, elindul-e egy hosszabb vagy rövidebb útra a természetben. Manapság már nagyon sok időjárási oldal létezik az interneten, mindenki megtalálhatja közöttük azt, amelyik a legszimpatikusabb a számára, vagy amelyiknek a leginkább hisz. Ennek ellenére azt gondolom, nem árt kicsit a következő napok időjárását mutató ikonocskák mögé nézni, és megérteni azt, hogy talpalatnyi kárpát-medencei hazánk időjárását milyen tényezők alakítják! Mint a címből is látható, ezt a témát több posztban is boncolgatni szeretném, ennek lenne az első része ez az írás! Természetesen minden meteorológiai jelenség kapcsán leírom, milyen hatása lehet a túránkra!

Eger várának díszletromjai a Nagy-Kevély lábánál

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Earth-ön

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

Most először adok helyt itt a blogon vendégposztnak, az apropót az adta hozzá, hogy régi túracimborámmal, Konfár Tiborral véletlenül összeakadva közösen jártunk egyet a pilisi hegyek között. Tibor sem kezdő író, cikkeit rendszeresen közli a Turista Magazin, és írását az teheti érdekessé, hogy mennyire mást látott ő a közös utunkban, mint én! És még egy dolog. Tibor „Hörpölin” néven emleget, ez a kéktúrázók és túrázó ismerősök között elterjedt nicknevem, ráadásul egy kicsit elfogult is velem szemben, hiszen az írásaim hatására kezdett el ő maga is túrázni, kéktúrázni! Tehát akkor jó szórakozást kívánok Tibor írásához!

TÚRALEÍRÁS

A hajnali négyet éppen csak elütötte az óra, mikor ébredezni kezdtem. Bevallom, majdnem vissza is aludtam, mikor hirtelen az egyik, kissé hiperaktív szobacicám átszáguldott a takarómon, ezzel verve ki az álmot végérvényesen a szememből. Ennek a sajátos, és igen korai ébresztésnek köszönhetően, és egy jó órás autózást követően reggel fél hétkor már frissen és üdén szálltam fel a Solymári vasútállomáson az Esztergom felől érkező zónázóra, mellyel Aquincumig utaztam. A cél Dobogókő volt, a közkedvelt hegytetőt Aquincumtól HÉV-vel és busszal terveztem megközelíteni. Gyanútlanul léptem fel az érkező szerelvényre, és mivel nagyon ritkán utazom HÉV-vel, meg úgy általában a fővárosi tömegközlekedés járműveivel, éppen ezért egy kis ideig el is bíbelődtem a menetjegy érvényesítésével.

Kilátás a Teve-sziklára  fennsík pereméről

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Earth-ön

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A négynapos ünnepi hétvégére nem voltak nagyobb túraterveim, némi céges munka mellett a családdal szerettem volna tölteni minél több időt, ugyanis rákövetkező hétvégén kezdődött az erőműves karbantartás, amire soha nem árt egy kicsit előre rápihenni. Aztán az időjárásjelentések vasárnapra ragyogó időt jósoltak, én pedig nem tudtam ellenállni a csábításnak, és egy napra kimenőt kérve az oldalbordától úgy döntöttem, folytatom a csupán egy hete elkezdett negyedik Országos Kéktúra bejárásomat.

Mivel az első túrámon Visegrádról kapaszkodtam fel Dobogókőre, azonnal adódott, hogy onnan kellene most továbbindulnom, és elballagni Budapest határáig, a Bécsi útig. A pecsételőfüzetem adatai szerint ez egy 22,8 kilométer hosszú túra lenne, ebben az irányban nagyjából ötszáz méter szintemelkedéssel, de jó lenne kitérőt tenni az Egri várhoz, meg a Teve-sziklát is megnézni közelebbről, hiszen a karácsonyi túrámon a ködtől nem láttam szinte semmit sem ezekből. Szóval a táv könnyűszerrel felhízhatott akár 24-25 kilométerre is, de ezen a túrán főképp lejtnek megyek majd, ami azért jócskán megkönnyíti a dolgom.

Az Országos Kéktúra kék sáv jelzése a Köves-bércen

Igen, egyre ismertebb ez a patinás gyalogos túramozgalom, ezt a tényt a Magyar Természetjáró Szövetség által vezetett statisztika is bizonyítja! (lásd: alábbi diagram) Az utóbbi években egyre több kéktúrázót szoktam látni az erdőkben, most pedig, alig egy héttel ezelőtt én is beálltam közéjük, hogy újra belevágva negyedszerre teljesítsem a jelenleg több mint 1160 kilométeres távját! Mivel itt a blogon is szeretném majd közreadni ezeket a túráimat, úgy gondolom, érdemes most végigtekinteni az Országos Kéktúra történetén és röviden szólni arról is, hogyan lehet sikeresen teljesíteni ezt az embert próbáló túramozgalmat! Előre megmondom, nem kell hozzá semmilyen különleges tehetség vagy gyakorlat, csak türelem és sok-sok kitartás!

Kilátás a Dunakanyarra a Borjúfőtől

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tulajdonképpen ez a túrám úgy kezdődött, hogy péntek délután még halvány, lila fogalmam nem volt, hová is induljak szombat reggel! Borult, hideg időt jósoltak erre a napra, nem volt hát érdemes kilátás-túrát szerveznem magamnak, inkább csak járni szerettem volna egyet az erdőben, azt pedig szinte bárhol megtehetem. Ekkor ötlött a szemembe a könyvespolcon már évek óta kallódó, pecsételés szempontjából töküres Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet. Lassan már öt éve egyetlen lépést sem kéktúráztam, ugyanis a harmadik teljesítése és a Kék Kör befejezése után olyan herótom támadt ettől az útvonalkövető mozgalomtól, hogy eszembe sem jutott, hogy ismét pecsételve követhetném az útvonalát. A környéken túrázgatva néha-néha rátértem persze, de ez természetes, hiszen egy irdatlan vargabetűvel járja be a kéktúra a Dunazug-hegységet, ezért szinte bárhol összeakadhatunk az útvonalával!

Kirándulók, túrázók az erdőben [10]

Bevezetés

Ezelőtt két héttel a vadászok és turisták kapcsolatáról írtam egy posztot, amely – hogy finoman fejezzem ki magam – nem teljesen felhőtlen, és egy vadász felvetette a kommentszekcióban, hogy nem csak bennük kell keresni a hibákat, hanem bizony sokszor a turisták viselkedése is von némi kívánnivalót maga után! Na, azt hiszem, sikerült ezt a többszörösen összetett mondatot úgy leírnom, hogy egyik oldalt se bántsam meg túlságosan! De mivel turistának tartom magam már évtizedek óta, ráadásul sokat járom az erdőket, a tapasztalataim alapján kénytelen voltam igazat adni a vadász kommentelőnek: tényleg tudnak a kirándulók, turisták bunkó módon viselkedni az erdőben. Sok szó esett már különböző fórumokon az úgynevezett „turista etikettről”, beszéljünk hát itt is egy keveset róla! Itt most nem térek ki az erdei sátorozás (vadkempingezés) szabályaira, annak talán egy külön posztot szentelek a későbbiekben.

Vitányvár romjai között

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Erre a szombatra nem ígértek valami gyönyörű időt a meteorológiai előrejelzések, felhős idő volt várható egész délelőttre, csak kora délutánra fogja felszaggatni a zárt felhőtakarót az Ausztria felől érkező, és Nyugat-Európában sok kárt okozó Eunice viharciklon mostanra alaposan legyengült frontja. Mindenesetre bíztam abban, hogy az érkező hidegfront kitisztítja a levegőt, de úgy nézett ki, borongós ég alatt kell megtennem a túra jó részét! Éppen emiatt nem is terveztem panorámatúrát erre a napra, gondoltam, inkább a Vértes erdeiben járok egy sort, ráadásul két olyan település – Szár és Szárliget – közé terveztem a túrát, melyek vonattal gyorsan elérhetőek Budapestről.

A kép csupán fotómontázs! [11, 12]

Bevezetés

Tavaly februárban és március elején már írtam két posztot azokról az erdei ragadozókról, illetve az ízeltlábúakról, melyek veszélyesek lehetnek a kirándulókra, túrázókra, és akkor úgy gondoltam, ezt a témát eléggé ki is veséztem, számba vettem minden potenciális veszélyforrást. Csak a minap döbbentem rá arra, hogy a legveszélyesebb élőlényt kifelejtettem a felsorolásból, pedig évente több százezer elpusztított élet írható a tevékenysége számlájára, egyedszáma pedig minden képzeletet meghaladó! Igen, a vadászokra, és úgy általában véve a puskás emberekre gondolok most! A következőkben arról szeretnék írni, hogyan lehet elkerülni a vadászok és a turisták közötti konfliktusokat, extrém esetben tragédiákat.

Kilátás Pilisjászfalu kőfejtőjéből a Gerecse dombjaira

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Ritkán szokott szép, tartósan tiszta idő lenni télen, de most úgy látszott az időjárás-előrejelzésekből, hogy a budaörsi kilátástúra és a börzsönyi szép panorámák túrája után megint csak tisztára fújja a levegőt egy érkező hidegfront, így tehát újra szép panorámák várnak rám a szombati túrám időpontjában! Most már csak az útvonalat kellett valahogy összehoznom, végül úgy döntöttem, Pilisjászfaluban kezdem majd a túrám és rövid kitérőt teszek a település határában a kőfejtőbe, amelyről már sokat olvastam a neten. Ezután már számomra jobban ismert helyeket veszek sorra: felkapaszkodom Klastrompuszta fölött a Kémény-sziklára, kisétálok Pilisszentlélek felett a Fekete-kő kilátópontjára, aztán az egészre a koronát a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb kilátóval teszem fel. Egy dolgot még hozzáírtam képzeletben a túratervhez: a Pilisszántó feletti Pilisi Boldogasszony kápolnát a blog fennállásának egy évében már két túrámba is belekombináltam, de időhiány miatt mindkétszer kimaradt belőlük! Így tehát a túrám végén meg fogom látogatni ezt is a Pilis-tető délkeleti oldalában!

Bevezetés

Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatnom, hogy az internetben csakis egy dolog az állandó, mégpedig a folyamatos változás! Honlapok, weboldalak tűnnek el és születnek helyettük újak, ráadásul a szoftverfejlesztők külön élvezetüket lelik abban, hogy minden évben új applikációkkal lepjék meg a felhasználókat! Nem kivétel ez alól az offline mobilos tájékozódás sem, és bár pontosan egy évvel ezelőtt már írtam egy posztot arról, hogyan tudjuk felhasználni a mobiltelefonjainkat tájékozódáshoz a természetben, de annyi minden változott azóta, hogy az akkori posztomban leírtak már teljesen elavultak. Egy ideig azon gondolkodtam, hogy naprakészre frissítem, de aztán rájöttem, egyszerűbb, ha írok egy újat helyette – persze a felépítését és bizonyos részeket megtartva!

Kilátás a Dunára a remetebarlangoktól

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Napokig gondolkodtam, hová kéne ezen a szombati napon túrára indulni, végül úgy döntöttem, mivel szép, napos időt ígértek erre a napra a meteorológusok, most is egy kilátás-túrát teszek, de most a Dunakanyar börzsönyi oldalán! Többször voltam már a remetebarlangoknál, Zebegényben és fenn a Hegyes-tető csúcsán álló Julianus kilátónál is, de most arra gondoltam, felfűzöm mindezen helyeket egyetlen, nagyjából húsz kilométeres körtúrára!

Sárviszonyok egy alföldi túrámon egy komolyabb zivatar után

Bevezetés

Bizony, sokszor előfordul velünk, hogy túrázni indulnánk hazánk egy távoli (vagy talán nem is annyira távoli) pontjára, de nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a sárviszonyok az utunk során. A kezdő túrázók ilyenkor szokták a rutinosabbak segítségét kérni, illetve olyanokét, akik nem sokkal korábban jártak azon a környéken. Most arról szeretnék írni pár sort, hogyan tudjuk saját magunk megállapítani az interneten hozzáférhető adatok segítségével, hogy mekkora sárra számíthatunk egy adott területen. Ígérem, nem leszek most sem túlságosan hosszú, viszont reklámokat is kaptok, ugyanis kénytelen vagyok bizonyos internetes oldalak elérhetőségét ideírni, sőt, még képernyőmentéseket is láttok majd ezekről a következőkben! Tehát ez itt a reklám helye, sőt a következőkben leírtak termékmegjelenítést is tartalmaznak! :-)

Kilátás a Kő-hegyről Budaörsre és a távoli Törökugratóra

 A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Bármilyen furcsa, ezek a Budaörs határában, vagy részben a település házai között álló kopár dolomitrögök a Budai-hegység talán legtöbbször megbámult dombjai. Naponta tízezrek autóznak el az M1 és M7 autópályák közös szakaszán szinte a tövükben, de mégis csak kevesekben fogalmazódik meg az a gondolat, hogy meg kéne mászni azokat már csak azért is, körbetekinthessünk a csúcsaikról! Eddig én is csak pár dombon jártam, főként más túráim részeként, e blog első posztjában már felkapaszkodtam a házak között álló Kő-hegyre és a Kálvária-dombra, három héttel ezelőtt pedig a Törökugrató és a Huszonnégyökrös csúcsain néztem körül. Ekkor döntöttem úgy, hogy ha egyszer tiszta idő lesz, akkor sorra járom ezeket a többségében kopár sziklaszirteket.

Kapaszkodás az Ezüst-hegy gerincén a Nagy-Kevély felé

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az ünnepek alatti családi programok miatt csak 28-án, kedden tudtam bakancsot húzni, hogy kicsit kiszabadulhassak a lakásból. Felhős, borongós időt jósoltak erre a napra, ez azonban nem nagyon zavart, egy dolog volt a lényeg: ne legyen köd, ugyanis a Budaörs feletti kopár dombokat szemeltem ki úti célnak, azok köves csúcsairól pedig nagyon szép a kilátás! Sajnos, amikor felkeltem és kinéztem az ablakon, láttam csak, hogy éjszaka mégis leszállt a köd, ez viszont teljesen átírta a terveimet! Nem baj, ha nem jött be az „A” terv, jöjjön hát a „B” variáns! Már régóta talonban volt egy, a Kevélyek körüli csavargás, akkor most inkább oda megyek!