Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Útravaló 8: Néhány gondolat a vadkempingezésről

Szabad-e hazánkban vadkempingezni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel? Tippek, tanácsok a sátorozáshoz.

2021. május 16. - horvabe

cimkep_1.JPG

Panorámás sátorhely az Országos Kéktúra útvonaláról száz lépésnyit letérve a Zádorfalva feletti kaszálók peremén

Lassan már húsz esztendeje járom nagy hátizsákommal gyalogtúrázóként Magyarországot, eközben az Országos Kéktúrát háromszor, a Kék Kört pedig egy ízben teljesítettem, így tehát elmondhatom magamról, hogy körbegyalogoltam hazánkat, több mint száz éjszakát töltve sátorban. Persze mindezt nem egyetlen nekifutásból vittem végbe, hanem három-ötnapos szakaszokra bontva az útvonalat, és általában havonta egyszer indulva túrára. Kereshettem volna szállásokat magamnak út közben, de először csak jópofaságból, aztán később már egyre inkább szenvedélyből választottam a sátorozást. Egynapos túráinkon ugyanis csak járjuk a természetet, vendégek vagyunk benne, de a sátorozással szó szerint benne élünk, eggyé olvadunk vele! Ebbe a világba szeretnék most egy kis betekintést nyújtani az erre fogékonyaknak!

A jog, és ami mögötte van...

Először talán lássuk a törvényi hátteret, ugyanis sok mindent lehet hallani arról, hogy hazánkban szabad-e vadkempingezni, avagy sem! A vélemények a teljes tiltástól a teljes megengedésig terjednek, a valóság természetesen most is valahol a kettő között van. Az Erdőtörvény rendelkezik többek között az erdőterületeken való sátorozás jogi hátteréről is (a törvényt érdemes átbogarászni az erdőjáróknak, mert ez rendelkezik például az erdőben gyűjthető dolgok mennyiségéről is, meg még egy sor más fontos dologról):

91. § (1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte
...
93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni...

A törvény szavait szó szerint értelmezve elmondhatjuk, hogy amennyiben a huszonnégy órát nem haladja meg a táborozásunk, akkor erre nem kell engedélyt kérnünk az erdőgazdálkodótól! A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a Természetvédelmi törvény korlátozza ezt a jogunkat, és kimondja, hogy védett területeken, tehát nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken, egyéb védettség alá tartozó területeken nem lehet, vagy csak erősen korlátozva megengedett a vadkempingezés. Ráadásul sokszor nem csak erdőkben akarjuk felverni a sátrunkat, hanem mezőkön, réteken, megművelt földeken is, melyekre értelemszerűen nem vonatkozik az Erdőtörvény.

De térjünk vissza a védett területekhez: túráim során sokszor áthaladtam ilyen területeken, és amennyiben éppen ilyen helyen kellett a késő délutánban tábort vernem, megtettem. Többször is találkoztam erdészekkel, de soha, semmi gondom nem volt velük! Ők ugyanis megértik, ha valaki gyalogosan járja a természetet, azt feltehetőleg azért teszi, mert szereti, tehát kárt sem szeretne okozni benne! Természetesen ilyenkor fokozottan tartsuk be a vadkempingezés íratlan szabályait, ezekről később szólok még részletesebben.

Azonban a gyalogos természetjárókkal ellentétben nem ilyen megengedők az erdészek, természetvédelmi őrök a „motorizált”, tehát autóval, motorral vadkempingezni indulókkal! Őket általában felszólítják a távozásra, és még büntetést is kilátásba helyezhetnek!

Ugyanez igaz arra is, ha nagyobb társasággal indulunk sátras túrázásra. Egy négy-hat főnél nagyobb csoportra már sok helyen felfigyelnek, és nem csak a helyben lakók, de az erdészek is. Velük szemben már inkább ragaszkodnak a szabályokhoz, hiszen ezek a nagyobb csapatok jobban terhelik táborozásukkal, de csak puszta jelenlétükkel is a természeti környezetet. Ha egy ekkora csapat szeretne sátorozni védett területen, akkor már érdemes engedélyért folyamodniuk az illetékes természetvédelmi igazgatósághoz. Persze egyáltalán nem garantált a kérelem pozitív elbírálása, ha pedig megadják, akkor is kérhetnek díjat, illetéket érte.

Természetesen vannak olyan fokozottan védek helyek, ahol még én sem vertem eddig sátrat. Ilyen például a teljes Bükk-fennsík területe, valamint az ivóvízbázisok víztárolóinak környezete. Pedig mérsékelt zöldnek tartom magam, tehát semmit nem hagyok hátra a sátorozásom helyszínén, csakis a sátram lenyomatát a fűben!

És akkor most jöjjenek a technikai részletek:

Milyen sátrat válasszunk?

Itt aztán óriási a felhozatal! Számtalan sátortípust találsz a legolcsóbbaktól a legdrágábbakig, mondjuk az 5.000 és 50.000 Ft közötti árkategóriában! Először is fel kell mérni, mik az igényeitek. Ha ritkán kell, és csak nyáron akartok táborozni vele, nem szükséges különösebben strapabírót venni és nem kell elmenni a drágább három-, vagy négy évszakos sátrak felé sem. Tehát ha csak tavasztól őszig mentek túrázni vele, akkor érdemes az úgynevezett nyári sátrak között válogatni, nekem is ilyen volt korábban éveken keresztül, ő a képeken szereplő ezüstszürke/kék sátor. Ez egy háromszemélyes sátor (a fiammal kezdtem a kéktúrázást), és addig használtam, amíg javíthatatlanul szétszakadt. Ez a sátor szerepel az első fényképblokkban.

A nyári sátraknál sokkal strapabíróbbak a túrasátrak, anyaguk és impregnálásuk erősebb, ezek már komolyabb esőket is kibírnak. 2014 tavasza óta én is ezt a fajtát használom, a címképen és a harmadik fényképblokk képein szereplő zöld sátor az. Egyszerű, mint a faék, ráadásul strapabíró is. Szeretem, hogy a színe miatt teljesen beleolvad a nyári környezetébe. Ez a kétszemélyes sátor (vásárlásakor már magányosan túráztam) még most is megtalálható a Decathlon választékában. Viszont a hazai túráinkra nem érdemes a hegyi sátrak között keresgélni, mert ezek már annyira komoly csapadék- és viharállóságot képviselnek, amelyre nekünk a síksági, maximum középhegységi túráink során nincs már szükségünk.

Egy új sátortípus jelent meg néhány évvel ezelőtt, ezek az úgynevezett „eldobható”, vagy „másodperces” sátrak. Ahogy a nevükben is benne van, ezeket nem kell felállítani, mert összecsukva tároljuk és hordjuk magunkkal őket, aztán a sátrazóhelyünkre megérkezve kioldjuk a rögzítésüket és ellökjük őket magunktól, ekkor a vázuk rugalmasságának köszönhetően kinyílnak és mire leesnek a talajra, már ki is feszült rajtuk a huzat.

Nyugodtan mondhatnám, hogy ezek a lusta túrázók sátrai, de mégsem azok! Ezeknek is vannak sátorcövekeik, amikkel a talajhoz rögzítjük őket, hogy ne fújja el őket a szél, különben csak a bennük lévő csomagok és személyek súlya tartaná őket helyben. Másrészt ezeket nem lehet olyan kicsire összecsomagolni, mint a közönséges sátrakat, és bizony fura látványt tud nyújtani a hátizsákon egy körülbelül 70 centiméter átmérőjű lapos korong, ami maga az összecsukott sátor a tokjában! Ennél nagyobb probléma lehet a szűk ösvényeken való haladás, mert ezek bizony beleakadhatnak a benyúló ágakba, tüskés indákba!

Szóval, a nevükben szereplő „másodperces” jelző elsősorban csak vevőcsalogató, arról nem is beszélve, hogy az összecsukásuk bizonyos rutint tételez fel, annyira speciális fortélyai vannak, hogy erről több film is készült már. Az egyik itt megtekinthető. De azt mindenképpen el kell ismerni, hogy a másodperces sátrak felállításához és lebontásához szükséges idő csak a töredéke a hagyományos sátorokénak! Én azt javaslom, komolyan mérlegeld ennek a típusnak az előnyeit és a hátrányait, mielőtt ilyet választasz!

Ha már kiválasztottuk a sátortípust, fel kell mérni a szükséges nagyságot. Általában a sátornál megadják, hány személyesnek gondolta azt a gyártó cég. Ezt azt jelenti, hogy ennyi személy tud kényelmesen lefeküdni benne. Igen ám, de vannak csomagok is, és a hátizsákok bizony sok helyet foglalnak el, pláne, ha egy kicsit ki is rámolunk belőlük! Tapasztalatom, hogy egy háromszemélyes sátorban kényelmesen elfér két személy és a csomagok, a kétszemélyesben pedig egy fő a hátizsákjával. Fontos a súly is. Mivel a túrán végig kell cipelni az egyéb felszerelésekkel együtt, érdemes a könnyűek között keresgélni, viszont a súlynak (illetve a hiányának) ára van! Ez főleg akkor fontos, ha a túrán napokig a hátunkon cipeljük a hátizsákkal együtt!

Az én túrasátram úgynevezett önhordó típus, vagyis ha a belső sátrat kifeszítjük a rudakkal és rögzítjük rajta a külső ponyvát, akkor megáll a saját lábán, nem szükséges kicövekelni. Ez különösen akkor hasznos, ha nagyon kötött talajra próbáljuk felütni a sátrunkat, ahová kalapács nélkül nem tudnánk leverni a cövekeket! Ha önhordó, vagy másodperces sátrunk van és rögzítés nélkül állítjuk fel azokat, akkor azonnal terheljük le legalább azzal, hogy bedobáljuk a holminkat, mert a nagy felületű, mindössze pár kilós sátrat még egy kisebb szél is könnyen felkaphatja, mi meg futhatunk utána!

Fontos! Mielőtt a sátorral nekivágnátok az országnak, ajánlatos tisztában lenni a felállításának módjával! Sőt! A legjobb az, ha gyakoroljátok a felállítását odahaza a kertben, vagy ha saját kert nincs, akkor egy ismerősnél. Persze jó erre egy park is, de gondolom, nem vennétek szívesen, ha valaki kritizálná a bénázásotokat. A lényeg, hogy ne egy túrán a sötétben, esetleg esőben kelljen rájönni a felállítás fortélyaira.

Nagyon fontos még a túrák után a sátrak rendbetétele, kiszárítása. Reggeli sátorbontáskor sokszor harmatosan, piszkosan kell eltenni, ezért a hazaérkezést követően pár napon belül jó, ha a sátrat kibontjuk, kiterítjük száradni és le is takarítjuk. Így elkerülhető a nedves, szellőzetlen felületek penészedése, és a fémrészek rozsdásodása. Ilyenkor könnyen megtalálhatóak a potyautasok is, akik az erdőben másztak rá a sátorra és bújtak meg benne.

A sátorozás ökölszabályai

Nem árt pár dologgal tisztában lenni, mielőtt belevágunk a sátorozásba:

  • A sátorból te nem látsz ki, de téged – pontosabban a sátradat – bárki észreveheti (ritka a nagyablakos túrasátor, de lehet ilyet kapni)!
  • Tehát ha bebújsz a sátradba, magad zárod ki a világból és nem a világot a sátradból!
  • Bármilyen különösen hangzik, de a sátrad semmilyen erőszakos behatolási kísérlettől nem véd meg!
  • A sátor rossz hőszigetelő. Hálózsák nélkül soha ne induljunk útnak!
  • Ja, és még valami! A sátor nagyon rossz hangszigetelő is! Minden benne elsuttogott szó hallható azon kívül is!

Mindezt érdemes észben tartani, ha valahol sátrat akarsz verni! Viszont ismerek olyanokat, akik minden további nélkül felverik a sátrukat faluk szélén, a sportpályán, sőt, még a települések kis parkjaiban is. Megmondom őszintén, csodálattal adózom az optimizmusuk és az emberekbe vetett bizalmuk előtt! Én jobban szeretek eltűnni ilyenkor az emberek látóteréből, tehát nem verek olyan helyet sátrat, ahol az utakról, településekről észrevehető! Nincs jó véleményem az embertársaimról! Sajnos, amíg a bűnügyi hírekben napi rendszerességgel olvashatunk olyant, hogy néhány ezer forintért kiraboltak, megvertek, bántalmaztak embereket, addig én nem óhajtok mások látóterében védtelenül aludni!

Ezzel kapcsolatban sokszor felteszik nekem a kérdést, hogy félek-e a vadállatoktól, vagy hogy félek-e az erdőben éjszakázni a sátorban? El kell mondanom, gyakorlatilag nincs Magyarországon olyan vadon élő állat, amelytől félni kellene túrázás vagy sátorozás közben! Az emberek és az erdei vadállatok kapcsolatáról már írtam korábban egy posztot, itt elolvasható. Amúgy pedig a vadállatok már messziről megérzik az „emberszagot” – a magunkkal hordott nem természetes anyagok (műanyagok, szappan, szúnyogriasztó, stb.) szagát – valamint a csörtetésünk, esetleg beszélgetésünk hangjait, és széles ívben kikerülnek bennünket.

Ha már optimális távolságban vagyunk a civilizációtól, érdemes még más szempontokat is figyelembe venni:

  • Magányos fa alá, vagy annak közvetlen közelébe soha ne üsd a sátrat, bármilyen csábító is egy árnyékos hely egy mezőn! Ilyen helyeken sokkal nagyobb a villámcsapás veszélye, mint más helyeken.
  • Kerüld a nyílt területeket, ahol szabadon fújhat a szél, és ki vagy téve az időjárás viszontagságainak!
  • Mindig szélvédett helyen üss sátrat! Ilyen hely az erdők keleti, déli szegélye, illetve a tisztások északi, nyugati széle, fasorok, erdősávok keleti, vagy déli oldala. Tehát olyan hely, ahol a fák védenek az uralkodó széliránytól. A sátor nyílása lehetőleg a szélvédett oldalra nyíljon.
  • Figyelmesen meg kell vizsgálni a földet, nehogy hangyaboly közelébe, vagy hangyák közlekedőútjára verjed a sátrat! Ugyanígy figyelj arra is, nehogy vadcsapásra állítsad a sátradat!
  • A sátrad lehetőleg ne telepítsd teljesen sík területre, pláne völgy, katlan aljára! Ilyen helyekről nem tud elfolyni a víz, egy nagyobb eső, zivatar esetén könnyen víz alá kerülhet a hálóhelyed! Ebből a szempontból a legjobb a gyenge lejtő, ami azért a pihenésben nem zavar.
  • Jó, ha van a közelben kis patak, vagy tó. Ez megkönnyíti a tisztálkodást. Kiépített forrás szintén jó, ha van a közelben. Az még ivásra is megfelelő.
  • Lehetőleg fűre telepítsd a sátrat, ott kevésbé koszolódik, eső esetén nem lesz sáros. A fű puha is, jobb fekvés esik rajta, mint a puszta talajon. Ugyanilyen jó a tiszta aljú erdők avarral borított területe is.
  • A talaj legyen egyenletes, érdemes sátorverés előtt ellenőrizni azt a néhány négyzetméteres területet, az erősebb gazokat kitépni, az ágakat, köveket, nagyobb kavicsokat arrébb dobálni.

A vadkempingezésnek és a túrázásnak nincsenek írott szabályai, a következőkben felsoroltakat csak mint tanácsot adhatom másoknak:

  • Ne hagyjunk semmit magunk után sátorbontáskor! A szemetemet egy zacskóban mindig magammal viszem, hogy aztán valamelyik településen rakjam tárolóba.
  • Ha a nagydolgunkat akarjuk elvégezni, húzódjunk távolabb a sátortól, kaparjunk egy faággal egy kis lyukat a talajba, aztán dolgunk végeztében temessük be a papírral együtt a „terméket” ugyanazzal a faággal.
  • Ne zavarjuk jelenlétünkkel az erdő élővilágát! A hangos zenehallgatás, zenélés, kiabálás zavarhatja az erdő állatait.
  • Tartsuk be a tűzgyújtási előírásokat! Indulásunk előtt tájékozódjunk, van-e érvényben tűzgyújtási korlátozás. Erre a célra ezt a oldalt ajánlom. A térképen azok a megyék vannak piros színnel jelölve, ahol tűzgyújtási tilalom van érvényben.

Amennyiben nem zavarjuk őket, az erdei állatokat nem foglalkoztatja a sátrunk, élik majd az életüket körülöttünk. Azonban a sátorban az éjjeli csendben szinte minden zajra felfigyelünk majd. Ráadásul a süket csendben minden hangot jóval hangosabbnak érzékelünk. A motoszkálás, surranó, könnyű léptek zaja azt jelzi csak a számunkra, hogy az erdőlakók nem zavartatják magukat, végzik a szokásos tevékenységüket. Azonban az erdei hangok néha rémisztőek is tudnak lenni, sokáig emlegettük a fiammal azt, amikor először hallottuk az erdőben egy őzbak figyelmeztető ugatását! Akkor még nem tudtuk, mi adja ezt a hangot, és finoman szólva egy fillér sem maradt a zsebünkben!

Fontos dolog, hogy figyeljünk a vadászati idényekre is, ezek általában szeptemberben kezdődnek, és akár a tél végéig is eltarthatnak. Ezekről részletes információt például itt is találhatsz: Vadászati Információs Portál. Ha szeretnénk kihasználni a meleg vénasszonyok nyarát is, akkor sokkal körültekintőbben válasszunk helyet magunknak, mint esetleg nyáron! Húzódjunk a települések közelébe, sátorverésnél ügyeljünk arra, hogy ne legyen a sátorozóhelyünk egyetlen magaslesről sem látható. Ha a sátorverésre kiszemelt helyen mégis van egy, vagy több magasles, üssük fel a sátrat az egyik tövébe (mondjuk ez egész évre igaz)!

Általánosan igaz az is, hogy óvatosan mozogjunk az erdőben: még naplemente előtt keressünk táborhelyet magunknak, és csak napkelte után induljunk tovább a táborhelyünkről! Ne feledjük, az esti és hajnali órák kedvelt vadászidőszakok a nagy vadmozgás miatt! A vadászati idényben azonban nem csak magányos vadászba botolhatunk az erdőben, hanem hajtásba is. Szerencsére a legelterjedtebbnek mondható vaddisznóhajtások általában késő ősszel, novemberben kezdődnek, és tavaszra már be is fejeződnek, tehát legalább ezzel nem kell számolnunk sátorozásunk idején. Fontos tudni, hogy a vadásztársaságoknak, erdészeteknek nincs olyan közös internetes adatbázisuk, ahová kötelezően be kellene jelenteniük a vadászatok miatti erdőlátogatási korlátozásokat! Azonban a Magyar Természetjáró Szövetség egy oldalon össze szokta gyűjteni a kéktúrákat érintő korlátozásokat. Természetesen csak azokat, melyeket a tudomására hoztak, illetve a tudomására jutott! 

Mindez talán soknak tűnik első olvasatra, de hidd el, kedves Olvasóm, három-négy perc alatt kiválaszthatjuk az optimális helyet, ami aztán sok későbbi kellemetlenségtől tud megóvni bennünket! Ha minden, korábban felsorolt dolog teljesül, nos, akkor megtaláltad az ideális sátorhelyet, de ilyen csak a legritkább esetekben fordul elő! A legtöbbször meg kell elégedni egy kompromisszumos megoldással.

Megjegyzés:

A sátorozáshoz szükséges egyéb felszerelésről (hálózsák, derékalj, főzőeszközök, világítás, satöbbi) egy másik posztban szeretnék részletesebben írni.

Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

 

Az Útravaló posztok teljes listája:

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr9016561312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Drag 2021.05.16. 18:58:28

Jó összefoglaló!

Viszont a Bakonyban jellemzően előfordul hadgyakorlat is.
Nem túl kellemes reggel egy harckocsi löveghangjára ébredni... :)
Így érdemes erre is figyelni a Bakony déli rengetegeiben...

Aureliano Buendía 2021.05.17. 17:00:21

ezek a villámsátrak inkább strandra alkalmasak, van nekünk is, a gyekőcök imádják. néha a szoba közepén is fel kell állítani:D

Pont aktuális lett volna a poszt, de az eső miatt mégis kihagyjuk a vadkempinget. De nagyon jó összefoglaló!

hev53 · http://hevesiz53.blogspot.com/ 2021.05.17. 17:33:07

@Drag: Igazad van, de ezt minden esetben előre közzéteszik így nem kell váratlanul ilyen hangra ébredni, csak tájékozódni:
www.facebook.com/photo?fbid=10218052504417233&set=gm.973990483361830

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.05.17. 18:08:40

@Aureliano Buendía: Remélem később még hasznát veszitek a leírtaknak! :-)

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.05.17. 18:10:07

@hev53: Meg tudnád mondani, hogy ez a dokumentum hol jelent meg a fészbukon? A Te oldaladon nem találom.

hev53 · http://hevesiz53.blogspot.com/ 2021.05.17. 19:40:08

@horvabe: Én osztottam meg a KDP-s csoportban 05.14.-én mert annak útvonalát több helyen érinti a lőtér. A Bakony Harckiképző Központnak is van facebook oldala ott szokták közzétenni a lényeget, ennél részletesebben is. www.facebook.com/harckikepzo

Aureliano Buendía 2021.05.17. 22:23:26

@horvabe: tök vicces, hogy a múlt héten a Turista Magazinba is pont a vadkempingről volt szó.

Utoljára talán 2007-ben sátraztam, az nagyon nem adta ki nekem, így tiltakozott ellene a testem, de végül úgy voltam vele, egy próbát megér. Erre jön az özönvíz.
Pedig kamaszkoromban nagyon sokat sátraztunk, meg aludtam szabad ég alatt is, akkor valahogy tetszett.
Most marad a sárdagasztás szerdától :D

És kellett nekem a szoba közepi sátrazásról beszélnek. Fel kellett állítanom:D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.05.18. 05:32:28

@Aureliano Buendía: Jé, tényleg! :-) A neten nincs fenn a teljes cikk, az újságot pedig nem járatom, így aztán buta maradok halálomig! :-D Nem tudom, mi a tartalma, és esküszöm, nem onnan loptam a saját posztomat! :-DDD Ez a poszt végül is a honlapomon lévő cikk aktualizált, kicsit kibővített változata, az pedig már lassan 10 éve ott található!
www.kektura.click.hu/OKT/11_hu_general_info_07.htm

Amúgy pedig szép és lehetőleg sármentes túrát kívánok!

Aureliano Buendía 2021.05.18. 13:01:08

@horvabe: nekem sincs előfizetésem, így a conclusio elmaradt, ellentétbe a te posztoddal:)
Biztos voltam benne, hogy nincs összefüggés, egyszerűen vicces, hogy ezek az írások pont akkor jönnek szembe velem, mikor aktuális a téma. Bár végül maradnak a szállások, de feltehetőleg lesz még sátras móka, ha nem most az OKT vége felé, akkor a kör többi részén.

Köszönöm, azért ma impregnáltam a bakancsomat:D

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2021.05.19. 05:14:13

@Aureliano Buendía: Én inkább megfordítanám: azért írtunk róla, mert most aktuális a téma! Ilyenkor tavasszal mindenki azt tervezgeti, hogyan fogja eltölteni a nyarat és ez is egy adalék hozzá!

Az impregnálásról pedig egy régi (talán római) mondás jutott az eszembe: reméld a legjobbat, de készülj a legrosszabbra! :-D

Aureliano Buendía 2021.05.19. 10:57:52

@horvabe: igen, ez eszembe jutott. De, ahogy nézem az OKT FB csoportban, nem mindenki várt tavaszig a sátrazással :D

Bízz Istenben, és tartsd szárazon a puskaport:)

gigabursch 2021.05.24. 19:50:03

Az, hogy hol védett és hol nem az erdő, legegyszerűbben az Erdőtérképről tudható meg, akárcsak az, hogy mennyire tűzveszélyes, vagy hogy magán avagy állami tulajdon-e. Amúgy 2007 óta ingyé elérhető...
A erdoterkep.nebih.gov.hu oldalon lehet tájékozódni, a rétegekkel tessék megismerkedni.
A pozícionálása kicsit béna,de tájékoztató adatnak jó.
Na meg persze a mobilnet az nagy kérdés...

Kint, réten-mezőn nem segít.
Ha az ember be tudja magát tájolni, hogy merre van, akkor azért a mepar.hu/mepar térképen az ún blokkokból ki lehet matekozni, hogy védett, naturás jelleg fennáll-e, de ez ebből a szempontból nagyon kőbaltás.

Krisztián Földvári 2021.06.07. 08:36:23

Tisztelt gigabursch.
Köszönöm a hozzászólást nagyon hasznos az erdőtérkép.
Én épp ma megyek kempingezni és ahova mennék az pont jó.
süti beállítások módosítása