- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 16,13 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 660/308 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 6,5/10 (Egész napos gyalogtúra a hóban a hegyek között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 10/10 (Ha nincs köd, akkor a Pilis-szerpentin számos pontjáról nyílik kilátás, körpanoráma a Boldog Özséb kilátóból, szép kilátás a Fekete-kőről, a dobogókői Rezső kilátóból és a turistaház mögötti kilátóteraszról). Most a köd miatt persze szinte semmit sem láttam.

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A piros sáv jelzések felfestése kicsit ritkás, de figyelmesen haladva követhető (7/10)

- A zöld sáv jelzés felfestése a túra teljes útvonalán megfelelő sűrűségű, figyelmesen haladva könnyen követhető (8/10)

- A zöld háromszög jelzések felfestése a Boldog Özséb kilátóhoz, a Pilis-tető névtelen kilátópontjához és a Fekete-kő kilátópontjához nagyon jó, könnyen követhető (9/10)

- A zöld kereszt jelzés megfelelő sűrűségű, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhető (8/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Boldog Özséb kilátó legkevesebb kapaszkodással a Két-bükkfa-nyereg autóparkolójából érhető el a volt katonai támaszpont erdei aszfaltútján nagyjából másfélórás sétával és csak minimális kapaszkodással. Ez az út oda-vissza egy kis nézelődéssel félnapos kirándulás!

- A Fekete-kő kilátópontja a Két-bükkfa-nyeregből 25-30 perces séta a zöld kereszt és zöld háromszög jelzések turistaútján

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 21,57 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 287/166 méter (GPS-sel mérve). A vasúti pályán nincsenek meredek kaptatók és lejtők, enyhén emelkedik szinte a teljes útvonalon Verőce és Diósjenő között.
- Nehézség: 6,0/10 (Egész napos gyalogtúra a vasúti pályán)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Szép kilátás a Börzsöny hegyeire és a Nógrádi várra)

Jelzettség a túra időpontjában: A túra útvonala nincs jelezve. 

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Habár kifejezetten nincs törvényileg tiltva a vasúti sínek közötti gyaloglás, a vasúti járműveken és a vasút dolgozóin kívül nincs ott senkinek semmi keresnivalója! Én is csak a teljes vonalra vonatkozó vágányzár miatt merészkedtem a sínekre!

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 26,08 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 247/242 méter (GPS-sel mérve). Ennek a nagy része a parton való le-fel kószálásból jött össze, csupán 60 méter az egybefüggő, a Sánc-hegyre felvezető kapaszkodás.
- Nehézség: 7,2/10 (Egész napos gyalogtúra a Duna partján átlagosnál kevesebb szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 8/10 (Szép panorámák a Sánc-hegy kilátópontjairól, de szinte folyamatos kilátásunk van a Dunára az út során)

Jelzettség a túra időpontjában: A túra útvonala nincs jelezve. 

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

A túrát 150 cm-es budapesti vízállásnál tettem meg a Duna-parton. 250 cm-t meghaladó vízszintnél a kavicsos partszakaszok már víz alá kerülhetnek!

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia! A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A budafoki Duna-part sóderes szakasza a Városház térről érhető el a vasutak és a 6-os út alatti aluljárón keresztül 5 perces sétával

- A Hárosi-öböl partja a Növény utca végétől szintén körülbelül 5 perces séta

-A nagytétényi partszakasz a Kastélymúzeumtól közelíthető meg a Kastélypark utca végén található aluljárón keresztül kb. 10 perces sétával

- A Sánc-hegy kilátópontjai legkönnyebben az érdi Molnár utca végéről, a volt téglagyár helyén fekvő rétről érhetek el, a legközelebbi kb. negyedórás sétával

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 14,32 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 402/402 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 4,9/10 (Félnapos gyalogtúra a dombok között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Panoráma a Cigány-hegy és a Hegyes-kő oldalából, szép kilátások a Gete alja szántóiról)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A túra útvonala nincs jelezve, csak pár száz lépés erejéig térünk rá a kék négyszög jelzések és az Országos Kéktúra útvonalára, ahol a jelzettség nagyon jó (9/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Cigány-hegy kilátópontja háromnegyed órás séta, a Hegyes-kő oldalának kilátópontja pedig negyedórás séta Tokod központjából, a Hősök teréről

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 11,98 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 295/295 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 3,6/10 (Félnapos gyalogtúra a dombok között átlagosnál kevesebb szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Kilátások a Tokodaltáró feletti mezőkről, a névtelen kilátópontról és a Kis-Gete csúcsáról)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A túra útvonala nincs jelezve, csak pár száz lépés erejéig térünk rá az Országos Kéktúra útvonalára, ahol a jelzettség nagyon jó (9/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A szövegben is említett római castrum maradványai, a névtelen kilátópont és a Kis-Gete csúcsa a leírt útvonalon érhetőek el. A legmesszebb lévő pontra, vagyis a Kis-Getére körülbelül másfél órás kirándulással juthatunk el.

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 19,92 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 940/837 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 8,0/10 (Egész napos gyalogtúra a hegyek között átlagosnál több szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 9/10 (Panoráma a Letkés feletti mezőkről, a Kosár-bércről, a Kis- és Nagy-Koppányról, a Kis-Sas-hegyről, a Sós-hegyről és a Kopasz-hegyről)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A zöld kereszt jelzés felfestése Letkéstől a Sákola-tető oldaláig gyenge, csak GPS-track segítségével követhető (3/10), onnan a kisvasút Nagyirtáspuszta állomásáig kiváló, eltévedés nélkül követhető (10/10)

- A zöld kereszt, zöld sáv és zöld háromszög jelzések felfestése jó, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhető (8/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Nagy-Koppány Nagyirtáspusztáról érhető el egyórás kirándulással a zöld kereszt és kék kereszt jelzéseken

- A Kis-Koppány szintén Nagyirtáspusztáról érhető el másfél órás kirándulással a zöld és kék kereszt, végül a piros sáv jelzéseken. Parkolni a szállodák autóparkolójában lehet.

- A Nagy-Sas-hegy, Kis-Sas-hegy és Sós-hegy gerinc Kóspallagról a nagyirtáspusztai szállókhoz vezető erdei aszfaltútról érhető el, itt érdemes az Érsek-tisztás földes parkolójában megállni az autóval és onnan a zöld sáv és zöld háromszög jelzéseket követve indulni a csúcsok felé. Mindhárom csúcs fél-egy órás sétával elérhető. 

- A Kopasz-hegy kilátópontja az Érsek-tisztásról is és Márianosztráról is egy-másfél órás kirándulással érhető el, Márianosztra felől egy kicsivel több kapaszkodással a zöld sáv és zöld háromszög jelzéseket követve.

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 13,65 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 455/455 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 4,7/10 (Félnapos gyalogtúra a dombok között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 9/10 (Panoráma az Annavölgyi meddőhányó és a Hegyes-kő csúcsáról, szép kilátás a körtúra számtalan pontjáról)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A túra szinte teljes hosszában jelzetlen utakon, ösvényeken halad

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Pálinkás-táró öt perces séta az Annavölgy szélét érintő országútról

- Az Annavölgyi meddőhányó kilátópontja 20 perces kapaszkodás a volt meddősikló nyomvonalán a Pálinkás-tárótól

- A Hegyes-kő csúcsa legegyszerűbben Tokod főteréről, a Hősök teréről érhető félórás hegymenettel az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit, majd jelzetlen ösvényeket követve

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 16,28 km (GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 396/396 méter (GPS-sel mérve)
- Nehézség: 5,0/10 (Félnapos gyalogtúra a dombok között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 8/10 (Kilátás a Homokvasút pályatestéről, panoráma a Pollus-hegy tetejéről, a Magos-hegy oldalából és a csolnoki kálvária keresztjeitől)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A túra szinte teljes hosszában jelzetlen utakon, ösvényeken halad

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Pollus-hegy kilátópontja a Diófa utcán és a folytatásán, füves keréknyomokon érhető el negyedórás sétával.

- A csolnoki kálvária nagyjából húszperces séta a temetőnél lévő parkolóból az Annavölgyi utcán, majd a kápolnához vezető murvás úton, végül a stációk melletti erdei gyalogúton fel a keresztekhez.

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 22,11 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 965/494 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 8,5/10 (Egész napos gyalogtúra a hegyek között az átlagnál több szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 10/10 (Szép kilátás a Kis-Strázsa-hegyről, a Nagy-Strázsa-hegyről, a Fehér-szirtről, az Öreg-szirtről, a Kémény-szikláról és a Fekete-kőről)

Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A túra első fele jelzetlen keréknyomokon, ösvényeken halad (az eltévedés nélküli haladásról később írok)
- A zöld sáv, zöld kereszt, zöld háromszög és zöld négyzet jelzések felfestése egyaránt jó, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhetőek (8/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Kis-Strázsa-hegyen álló kilátó a legegyszerűbben a Kökörcsin ház parkolójából érhető el körülbelül 20 perces sétával (én is így jutottam oda)

- A Fekete-kő kilátópontja negyedórás séta a Két-bükkfa-nyereg autóparkolójából a zöld kereszt és zöld háromszög jelzéseket követve (én ezt az utat a Két-bükkfa-nyereg felé jártam végig)

- A Kémény-szikla a legrövidebb úton Klastrompusztáról érhető el a sárga sáv, a zöld kereszt, végül a zöld háromszög jelzéseket követve, sok kapaszkodással körülbelül háromnegyed óra alatt (én nem ezt az útvonalat jártam végig)

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 22,98 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 886/716 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 8,4/10 (Egész napos gyalogtúra a hegyek között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 10/10 (Szép kilátás a Róka-hegyi kőfejtőből, a Nagy-Kevélyről, a KIs-Kevélyről, a Csobánkai-nyeregből, a Hosszú-hegy kilátópontjairól és a Pilisi Boldogasszony kápolnától)

- Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A piros sáv és piros háromszög jelzés felfestése nagyon jó, könnyen követhetőek (9/10)
- A sárga sáv jelzés felfestése ritkás és kopott, de az ösvényt nem lehet elvéteni, csak követni kell (5/10)
- Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseinek felfestése nagyon jó, könnyen követhető (9/10)
- A zöld sáv jelzések felfestése jó, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhető (8/10)

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:

- A Róka-hegyi kőfejtő a HÉV megállótól húszperces séta a piros sáv és piros háromszög jelzéseket követve.

- A Kevélyek kilátópontjai Pilisborosjenő buszfordulójából kereshetőek fel úgy, hogy jelzetlen földúton elmegyünk a Teve-szikláig, majd onnan az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit követve kapaszkodunk fel a Kevély-nyeregbe. Egy másik lehetőség Csobánka központjából a piros kereszt és piros sáv jelzések útvonala fel a nyeregbe. Ez mindkét irányból nagyjából órányi séta. A nyereg rétjéről kitérőket tehetünk a Nagy- és Kis-Kevélyre és a Mackó-barlanghoz is.

- A Pilisi Boldogasszony kápolna Pilisszántó felső végéről, a buszforduló feletti murvás parkolóból érhető el negyedórás sétával.

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

Egy dolgot azonban már itt, a leírás elején tisztázni szeretnék: az emberek sokszor keverik a Pilis és a Visegrádi-hegység fogalmát, gyakran azt hiszik, hogy ez a kettő egy és ugyanaz, pedig nem! Ennek egyik oka ráadásul a turistatérképekben keresendő, hiszen a két hegységet együtt szokás ábrázolni és ez megtéveszthet sokakat. Ráadásul a két hegység szorosan összefügg egymással, a határukat nem könnyű felismerni sem a tárképeken, sem pedig a valóságban.

A terepen a sziklák színéről tudható az, hogy hol is járunk, ugyanis a Pilis üledékes kőzetekből, mészkőből és dolomitból épül fel, ezek színe pedig általában fehér, illetve sárgás (kicsit függ a szennyező anyagoktól), míg a Visegrádi-hegység vulkanizmus révén született, anyaga pedig főként a sötétszürke andezittufa. Térképen nézve a Pilis és a Visegrádi-hegység együtt egy nagy egyenlőszárú háromszögnek tűnik, ennek az északi és keleti oldalát maga a Duna határolja, míg az átfogója az északnyugat-délkeleti irányú Pilis gerinc. Tulajdonképpen a két hegység határát jelentő völgyekben fut a Pomáz és Esztergom közötti országút, tehát jó közelítéssel tekinthetjük úgy, hogy ez az 1111-es számú út a határ a két hegység között. Na, ennyit a geológiáról és a kartográfiáról. Az alábbi térképen mindez jól látható.

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 12,72 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 357/357 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 4,2/10 (Félnapos kirándulás a dombok között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Körpanoráma az Aknatorony kilátóból és szép kilátás a Henrik-hegy kilátópontjáról)
- Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

A túra útvonalának zöme jelzetlen úton halad, a végigjárásához szükséges az útvonal trekkje, amely megnyitható mobiltelefonon valamilyen természetjáró applikációval (például Locus Map alkalmazással). A túra trekkje, melyet én vettem fel a GPS-emmel, innen is letölthető. A Locus Map használatáról már írtam egy posztomban.

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

A túra az útvonala egy-két helyen benőtt ösvényeken, ritkán járt utakon vezet. Ennek megfelelően kell öltözni, valamint a szúnyog- és kullancsriasztónkat se felejtsük otthon!

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 11,68 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 305/305 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 3,9/10 (Félnapos kirándulás a dombok között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Körpanoráma az Annahegyi meddőhányóról és szép kilátás az útvonal több pontjáról)
- Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

A túra útvonala nincs jelezve, végigjáráshoz szükséges az útvonal trekkje, amely megnyitható mobiltelefonon valamilyen természetjáró applikációval (például Locus Map alkalmazással). A túra trekkje, melyet én vettem fel a GPS-emmel, innen is letölthető. A Locus Map használatáról már írtam egy posztomban.

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

A túra az útvonala az első harmadában helyenként benőtt ösvényeken, ritkán járt mezei utakon vezet. Ennek megfelelően kell öltözni, valamint a szúnyog- és kullancsriasztónkat se felejtsük otthon!

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom. 

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 21,62 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 712/786 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 7,7/10 (Egész napos gyalogtúra a hegyek között, sok szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 6/10 (Kilátás a Spartacus-ösvényről, a Bánya-tető kilátójából, a Bánya-tető kopasz tetejéről és az Új-hegy kilátópontjáról)

- Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:

- A piros kereszt, piros négyzet és kék kereszt jelzések felfestése az érintett szakaszaikon jó, figyelmesen haladva könnyen követhető (8/10),
- Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseinke felfestése nagyon jó, könnyen követhető (9/10)
- A zöld sáv jelzések felfestése ritkás és kopott, csak nagyon figyelmesen haladva követhető (4/10). A Spartacus-ösvényen nincsenek letérők, rábízhatjuk magunkat a jól kitaposott gyalogútra.

A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív. 

Természetesen nem kell kell végigjárni a túra teljes útvonalát. A látnivalók a következőképpen is megközelíthetőek:

- A Holdvilág-árok a legegyszerűbben a Pomáz és Esztergom közötti 1111-es útról közelíthető meg. A piros kereszt jelzések útvonalának kezdetén, a földúton és mellette mintegy tucatnyi autó tud várakozni.

- A Spartacus-ösvény felső vége fél órás gyaloglással érhető el Pilisszentlászlóról, a faluvégi fakereszt melletti parkolóból. Az ösvény alsó vége egy keskeny, a forgalom előtt megnyitott erdészeti aszfaltúton érhető el Visegrád határából. Parkolni a Bertényi Miklós fűvészkertnél, vagy a Telgárthy-rét mellett lehet.

- Az Új-hegy nyugati ormán lévő kilátópont Visegrád központjából a zöld sáv jelzéseket követve érhető el mintegy húszperces kapaszkodással. A kilátópontot a jelzett út nem érinti, nagyjából 150 lépést egy jelzetlen ösvényen kell megtenni.

*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom.