Kilátás a Róka-hegyi kőfejtőre és budai hegyekre
A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE
A túra útvonala a Google Térképen
A túra útvonala GPX formátumban
A TÚRA JELLEMZŐI
- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 22,98 km (turista GPS-sel mérve)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 886/716 méter (turista GPS-sel mérve)
- Nehézség: 8,4/10 (Egész napos gyalogtúra a hegyek között átlagos szintemelkedéssel)*
- Kilátások a túrán: 10/10 (Szép kilátás a Róka-hegyi kőfejtőből, a Nagy-Kevélyről, a KIs-Kevélyről, a Csobánkai-nyeregből, a Hosszú-hegy kilátópontjairól és a Pilisi Boldogasszony kápolnától)
- Jelzettség a túra időpontjában az érintett jelzések sorrendjében:
- A piros sáv és piros háromszög jelzés felfestése nagyon jó, könnyen követhetőek (9/10)
- A sárga sáv jelzés felfestése ritkás és kopott, de az ösvényt nem lehet elvéteni, csak követni kell (5/10)
- Az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseinek felfestése nagyon jó, könnyen követhető (9/10)
- A zöld sáv jelzések felfestése jó, figyelmesen haladva eltévedés nélkül követhető (8/10)
A megtett távolság és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív.
Természetesen nem kell senkinek a teljes túra útvonalát végigjárnia. A látnivalók az alábbi útvonalon is megközelíthetőek:
- A Róka-hegyi kőfejtő a HÉV megállótól húszperces séta a piros sáv és piros háromszög jelzéseket követve.
- A Kevélyek kilátópontjai Pilisborosjenő buszfordulójából kereshetőek fel úgy, hogy jelzetlen földúton elmegyünk a Teve-szikláig, majd onnan az Országos Kéktúra kék sáv jelzéseit követve kapaszkodunk fel a Kevély-nyeregbe. Egy másik lehetőség Csobánka központjából a piros kereszt és piros sáv jelzések útvonala fel a nyeregbe. Ez mindkét irányból nagyjából órányi séta. A nyereg rétjéről kitérőket tehetünk a Nagy- és Kis-Kevélyre és a Mackó-barlanghoz is.
- A Pilisi Boldogasszony kápolna Pilisszántó felső végéről, a buszforduló feletti murvás parkolóból érhető el negyedórás sétával.
*Hogyan számolom a túra nehézségét? A Magyar Természetjáró Szövetség Minősítési szabályzatának pontszámítása szerint egy túrázva megtett km 1,5 pont, 100 méter szintemelkedés pedig 2 pont. Az így kiszámolt pontszámhoz hozzáadnak még 3 pontot téli túra esetén. Így egy 25 km-es, 1000 méter szintemelkedést tartalmazó, télen megtett túra kerekítve 60 pont. Egy ilyen túra végén már nincs kilométerhiányom. Ezt veszem 10/10-nek, a megtett túrám pontszámát pedig ehhez viszonyítom.
TÚRALEÍRÁS
Egyéb elfoglaltságok miatt most egy keddi napon indultam a szokásos heti túrámra, de nem utaztam messzire, hiszen Csillaghegyen, a HÉV megállójából indultam neki a Pilis hosszú gerincén végigvezető túrámnak.
Egy dolgot azonban már itt, a leírás elején tisztázni szeretnék: az emberek sokszor keverik a Pilis és a Visegrádi-hegység fogalmát, gyakran azt hiszik, hogy ez a kettő egy és ugyanaz, pedig nem! Ennek egyik oka ráadásul a turistatérképekben keresendő, hiszen a két hegységet együtt szokás ábrázolni és ez megtéveszthet sokakat. Ráadásul a két hegység szorosan összefügg egymással, a határukat nem könnyű felismerni sem a tárképeken, sem pedig a valóságban.
A terepen a sziklák színéről tudható az, hogy hol is járunk, ugyanis a Pilis üledékes kőzetekből, mészkőből és dolomitból épül fel, ezek színe pedig általában fehér, illetve sárgás (kicsit függ a szennyező anyagoktól), míg a Visegrádi-hegység vulkanizmus révén született, anyaga pedig főként a sötétszürke andezittufa. Térképen nézve a Pilis és a Visegrádi-hegység együtt egy nagy egyenlőszárú háromszögnek tűnik, ennek az északi és keleti oldalát maga a Duna határolja, míg az átfogója az északnyugat-délkeleti irányú Pilis gerinc. Tulajdonképpen a két hegység határát jelentő völgyekben fut a Pomáz és Esztergom közötti országút, tehát jó közelítéssel tekinthetjük úgy, hogy ez az 1111-es számú út a határ a két hegység között. Na, ennyit a geológiáról és a kartográfiáról. Az alábbi térképen mindez jól látható.
