Bevezetés

Azt hiszem, senkinek sem kell bizonygatnom, hogy az internetben csakis egy dolog az állandó, mégpedig a folyamatos változás! Honlapok, weboldalak tűnnek el és születnek helyettük újak, ráadásul a szoftverfejlesztők külön élvezetüket lelik abban, hogy minden évben új applikációkkal lepjék meg a felhasználókat! Nem kivétel ez alól az offline mobilos tájékozódás sem, és bár pontosan egy évvel ezelőtt már írtam egy posztot arról, hogyan tudjuk felhasználni a mobiltelefonjainkat tájékozódáshoz a természetben, de annyi minden változott azóta, hogy az akkori posztomban leírtak már teljesen elavultak. Egy ideig azon gondolkodtam, hogy naprakészre frissítem, de aztán rájöttem, egyszerűbb, ha írok egy újat helyette – persze a felépítését és bizonyos részeket megtartva!

Kilátás a Dunára a remetebarlangoktól

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Napokig gondolkodtam, hová kéne ezen a szombati napon túrára indulni, végül úgy döntöttem, mivel szép, napos időt ígértek erre a napra a meteorológusok, most is egy kilátás-túrát teszek, de most a Dunakanyar börzsönyi oldalán! Többször voltam már a remetebarlangoknál, Zebegényben és fenn a Hegyes-tető csúcsán álló Julianus kilátónál is, de most arra gondoltam, felfűzöm mindezen helyeket egyetlen, nagyjából húsz kilométeres körtúrára!

Sárviszonyok egy alföldi túrámon egy komolyabb zivatar után

Bevezetés

Bizony, sokszor előfordul velünk, hogy túrázni indulnánk hazánk egy távoli (vagy talán nem is annyira távoli) pontjára, de nem tudjuk, hogy milyenek lesznek a sárviszonyok az utunk során. A kezdő túrázók ilyenkor szokták a rutinosabbak segítségét kérni, illetve olyanokét, akik nem sokkal korábban jártak azon a környéken. Most arról szeretnék írni pár sort, hogyan tudjuk saját magunk megállapítani az interneten hozzáférhető adatok segítségével, hogy mekkora sárra számíthatunk egy adott területen. Ígérem, nem leszek most sem túlságosan hosszú, viszont reklámokat is kaptok, ugyanis kénytelen vagyok bizonyos internetes oldalak elérhetőségét ideírni, sőt, még képernyőmentéseket is láttok majd ezekről a következőkben! Tehát ez itt a reklám helye, sőt a következőkben leírtak termékmegjelenítést is tartalmaznak! :-)

Kilátás a Kő-hegyről Budaörsre és a távoli Törökugratóra

 A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Bármilyen furcsa, ezek a Budaörs határában, vagy részben a település házai között álló kopár dolomitrögök a Budai-hegység talán legtöbbször megbámult dombjai. Naponta tízezrek autóznak el az M1 és M7 autópályák közös szakaszán szinte a tövükben, de mégis csak kevesekben fogalmazódik meg az a gondolat, hogy meg kéne mászni azokat már csak azért is, körbetekinthessünk a csúcsaikról! Eddig én is csak pár dombon jártam, főként más túráim részeként, e blog első posztjában már felkapaszkodtam a házak között álló Kő-hegyre és a Kálvária-dombra, három héttel ezelőtt pedig a Törökugrató és a Huszonnégyökrös csúcsain néztem körül. Ekkor döntöttem úgy, hogy ha egyszer tiszta idő lesz, akkor sorra járom ezeket a többségében kopár sziklaszirteket.

Kapaszkodás az Ezüst-hegy gerincén a Nagy-Kevély felé

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az ünnepek alatti családi programok miatt csak 28-án, kedden tudtam bakancsot húzni, hogy kicsit kiszabadulhassak a lakásból. Felhős, borongós időt jósoltak erre a napra, ez azonban nem nagyon zavart, egy dolog volt a lényeg: ne legyen köd, ugyanis a Budaörs feletti kopár dombokat szemeltem ki úti célnak, azok köves csúcsairól pedig nagyon szép a kilátás! Sajnos, amikor felkeltem és kinéztem az ablakon, láttam csak, hogy éjszaka mégis leszállt a köd, ez viszont teljesen átírta a terveimet! Nem baj, ha nem jött be az „A” terv, jöjjön hát a „B” variáns! Már régóta talonban volt egy, a Kevélyek körüli csavargás, akkor most inkább oda megyek!

Panoráma a Guckler Károly kilátóból 2020. november 21.-én

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Idén eléggé korán túl lettünk a karácsonyi bevásárlásokon, és mivel az ünnep hetében már szabadságon voltam, úgy gondoltam, járok egyet a budai hegyek között! Kedden hétágra sütött a nap, de ekkor még a boltokat jártuk, viszont szerdára sem jósoltak sokkal rosszabb időt, gyerünk hát! Viszont hová menjek? Ekkor jutott eszembe laci_52 nicknevű kommentelőm beírása az előző túrám posztjánál, aki megjegyezte, kár hogy nem fért bele a szép kilátások túrájába a Hármashatár-hegy tetején álló Guckler Károly kilátó! Legyen hát most ez a kilátópont az egyik célpontom úgy, hogy végiggyalogolok a Budai-hegység északi gerincén Óbudától egészen Nagykovácsiig!

Panoráma a János-hegyen álló Erzsébet kilátóból

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az előző napokban már szabadságon voltam, de az ünnepi készülődés és vásárlások miatt most is csak a szokásos szombati napon tudtam túrára indulni. Pénteken egy erős hidegfront elvitt magával minden párát és ködöt, így aztán arra gondoltam, miért ne lehetne ez a megmozdulásom a szép kilátások túrája? Azonnal eszembe jutott, hogy végig kellene látogatni a Kis- és Nagy-Hárs-hegy kilátótornyait, megfejelve az egészet a János-heggyel, de ez így eléggé soványka túra lett volna, így aztán a Budai-hegység hajtogatós térképét kezdtem el nézegetni, mivel tudnám még kiegészíteni az ötletemet. Így vettem észre a Budaörs határában álló Törökugratóra felvezető sárga háromszög jelzést, ráadásul ezen az útvonalon még soha nem jártam! Akkor pedig onnan indulok és majd a Csíki-hegyeken és a Sorrentón keresztül kapaszkodok fel a Normafához! Utána pedig jöhet a már eltervezett kilátótúra!

Bevezetés

Régen, a magyar gyalogos turizmus hőskorában a turistautak jelzéseinek formáját ötletszerűen alakították ki különféle színeket, számokat és alakzatokat használva, ebben a dzsungelben 1929-ben vágtak rendet, amikor bevezette a Magyar Turista Szövetség a Dr. Strömpl Gábor által kidolgozott egységes turistaút-jelzésrendszert. Mivel hazánkban legfeljebb csak középhegységek vannak, így a megalkotott rendszer nem mutatta az adott turistaút nehézségét, viszont információval szolgált arról, hogy hová is vezet a jelzett út, ezenkívül bizonyos fontossági sorrendet is megállapított közöttük.

Kő-hegy, Petőfi kilátópont

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tulajdonképpen semmilyen tervem nem volt erre a hétvégére, péntek délután ültem csak le, hogy kitaláljak egy túrát a szombati napra. Aztán kiterítve magam elé a Pilis és a Visegrádi-hegység hajtogatós térképét egyből a szemembe ötlött a sárga sáv jelzés útvonala, amely Szentendréről kapaszkodik fel több szép látnivalót is érintve Dobogókőre, hogy aztán onnan leereszkedjen Dömös fölé, a Rám-szakadék aljához. Az egészet persze nem tudom egyszerre végigjárni, de a szentendrei HÉV végállomástól Dobogókőig tartó szakasza simán belefér egy túranapba, még egy-két kisebb kitérővel, például a Vasas-szakadékkal és a vadiúj Bölcső-hegyi kilátóval együtt is! Gyorsan kiszámoltam a turistautak.hu-n, mennyi ezen az útvonalon a táv és a szint, ez durván 21 kilométerre és 960 méter emelkedésre adódott, ezt simán bevállalom még egy rövid, decemberi elejei napon is, gyerünk hát!

Kirándulók a Tarnai-pihenő kilátópontján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Még szeptemberben vágtam bele a Budai Zöld jelzés kanyargós útvonalába, amely az átlagos turistajelzésektől eltérőn Budapest belvárosában kezdődik, a Gellért-hegy Duna-parti lábánál. Az első túrámon a Gellért térről indulva a Gellért-hegyen, a Vérmezőn és a Városmajoron keresztül kapaszkodtam fel a Széchenyi-hegyre, majd onnan vágtam át a Gugger-hegyre és a túrám az Árpád kilátó után a Szépvölgyi úton fejeztem be. Második túranapomon onnan indulva a Hármashatár-hegyen és a Virágos-nyergen keresztül ballagtam el Solymárra, majd a Zsíros-hegyen keresztül érkeztem meg Nagykovácsiba. A mostani túrámon innen indulok tovább.

Túra a Cuha-patak kanyargós völgyében

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonal GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Azzal fejeztem be a bakonyi négynapos túrám utolsó túranapjának leírását, hogy az eső elvette a kedvem attól, hogy befejezzem a Közép-dunántúli Piros túrát az utolsó, Vinyétől Zircig tartó szakaszával, inkább hazautaztam, bízva abban, hogy talán szebb időben tudok majd ide visszatérni! Ez azonban nem nagyon akart összejönni, borongós, esős napok követték egymást és egyre kevésbé bíztam már abban, hogy visszatér még ebben az évben a vénasszonyok nyara! Azonban november első szombatjára, pont arra az egyetlen napra, amikorra a túrát beütemeztem a naptáramban, félig-meddig az előrejelzéseknek is ellentmondva csak összeszedte magát az időjárás és kisütött a nap!

Szerpentinező aszfaltúton a Kőris-hegy csúcsa felé

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Mint a mormota, úgy aludhattam a sátramban ezen az éjszakán, ugyanis csak fél hat után ébredtem fel, de ekkor viszont már egy pillanat alatt kiment az álom a szememből! Persze, sietnem egyáltalán nem kellett, hiszen a késői napkelte miatt fél nyolc előtt most sem indulhattam volna útnak, így aztán a szokásos kényelmes tempómban kezdtem meg a készülődést. Megreggeliztem, aztán megborotválkoztam és gyors macskamosdást tartottam, végül berámoltam a holmim a hátizsákomba. Maradt még vagy félliternyi vizem, ez ki fog tartani az Odvaskő panzióig, de ott mindenképpen vízhez kell majd jutnom, ugyanis onnantól egészen a túranap végéig, Vinyéig nem fogok lakott helyet érinteni!

Bakonyi táj a Németh tanya felett

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jót aludtam ezen az éjszakán is, bár többször is felneszeltem arra, mintha repülőgépek és helikopterek távoli hangját hallanám. Végül hajnalban, amikor végleg kiröppent az álom a szememből, a térképem elővéve megnéztem, milyen messze lehetek a pápai katonai repülőtértől. Úgy saccoltam, mintegy 30-35 kilométer lehet a távolság, ha onnan fúj a szél, könnyen elhozhatja a hangot idáig! Ekkor még csak fél öt felé járt az idő és mivel éreztem, ebből már nem lesz alvás, a fejlámpám fényében megreggeliztem, pár deci víz és a fürdőszivacsom segítségével megmosakodtam, aztán komótosan összerámoltam a cókmókot.

Kilátás Olaszfalura a Csengő-hegyi kilátóból

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jól aludtam ezen az éjszakán a Vadalmás-forrás melletti erdei pihenő padjai között felvert sátramban, talán a forrás andalító, csobogó hangjának hatására. Ennek ellenére most is már hajnalok hajnalán fenn voltam, hiába no, aki a tyúkokkal fekszik, az velük együtt is ébred! Mivel nem volt mobilnet a völgyben, a fejlámpám fényében a Bakony térképen nézegettem az erre a napra tervezett utamat. Az itinerem szerint ezen a napon 26,4 kilométert kellene megtennem 811 méter szinttel a 644 méter magas Papod csúcsáig, ez pedig a nagy málhámmal nem piskóta táv! Ráadásul a szintet mindig alábecsülik a túratervező alkalmazások, a valóságban lehet, hogy az a 811 méter inkább 900, vagy még annál is több! A térképet elnézve lesznek majd kaptatók ragyásig, de a legnehezebbnek a utolsó, a Papodra felvezető ígérkezik majd! Tehát ehhez a menethez képest az előző napi túrám csak bemelegítésnek volt jó! No, majd meglátjuk!

KDP pecsételőpont a Márkus szekrényén

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Még 2018 őszén vágtam bele a nagyjából 300 kilométer hosszú Közép-dunántúli Piros túrába (rövidítve KDP-be) az északi végén, Piszkén, és egynapos túrákkal kereszteztem az útvonalán a Gerecsét és a Vértes egy részét. Aztán egy évvel később már egy négynapos sátras túrán jártam végig a Vértes maradékát és a Keleti-Bakony fennsíkjait, idén ősszel pedig szerettem volna befejezni ezt a túramozgalmat, és megtenni a Bakonyban a még hátra lévő, nagyjából 115 kilométeres távot egészen Zircig. Szeretem ezt az október végi, november elejei időpontot túrákkal sűrűn kitölteni, hiszen talán ilyenkor a legszebb az őszi színekben pompázó erdő és a vénasszonyok nyara biztosítja általában hozzá a megfelelő időjárást is. Így aztán ebben az évben október 18-án, egy hétfői napon vágtam bele a menetbe.