A kaposvári vasútállomás előtt parkol a bringa

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A korai lefekvés után korán ébredtem a toponári Deseda Panzió és Kemping füves kertjében felvert sátramban, végül fél négy felé arra gondoltam, hogy a hálózsákomban való forgolódás helyett akár el is kezdhetnék készülődni, ha tényleg el szeretném kerülni azt, hogy a legnagyobb kora délutáni hőségben is tekernem kelljen a pedálokat! Ezért aztán leradíroztam a szőrt a képes felemről a kis elemes borotvámmal, majd még félig a hálózsákban fekve meg is reggeliztem. Csendesen összekészülődtem, elpakoltam a holmikat a kerékpáros táskába és a hátizsákomba, végül háromnegyed öt után bújtam ki a sátramból és lebontottam azt is. Öt után pár perccel állt menetkészen a bringa, de ekkor már nem is vesztegettem sokat az időt, indítottam a turista GPS-em és a mobilon a Stravát, végül nyeregbe pattanva kigurultam a panzió hatalmas, ligetes, füves kertjéből.

Siófokon parkol a bringa a tóparti sétányon

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Ebben az évben már májusban elkezdtem tervezgetni az első többnapos kerékpártúrám, persze ehhez megfelelő kondíció is kell, tehát öreg kerékpárom elővéve a tárolóból már azzal jártam munkába is. Sajnos, mindenféle családi és egyéb okok miatt ez egyre csak halasztódott, végül úgy nézett ki, július elejére csak helyrerázódnak a dolgok és nekiindulhatok végre az Országos Kerékpáros Körtúra újabb szakaszának. Szokás szerint onnan folytatom majd a hazánkat alaposan bejáró, mintegy 4100 kilométer hosszú útvonalának teljesítését, ahol két évvel ezelőtt egy forró nyári délutánon abbahagytam: vagyis a Balaton partján, Siófokon!

Az Öreg-tó partján pihen a bringa még a túra legelején

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Egy kis kitérővel kezdem most ezt a posztot, szeretném ugyanis röviden leírni, hogyan is jött létre az a most már főként csak kerékpárosok által használt útvonal, amelyen az utam nagyjából felét megteszem majd. Mindenki ismeri a Budapestről nyugat felé induló M1-es autópályát, de vajon milyen utat használtak korábban az autósok, ha el akartak jutni a fővárosból Tatabányára, Győrbe, vagy akár Bécsbe? Még a motorizáció kezdete előtt kialakult egy útvonal a települések között, amely gyöngysorként fűzte fel azokat nyugat felé haladva. Budapestről indulva Budaörsön, Biatorbágyon (akkoriban még Bián és Torbágyon), Herceghalmon, Bicskén és Óbarokon keresztül érte el a régi út Tatabányát, majd indult tovább Tatán keresztül nyugat felé.

CSALÁDI ÉS EGYÉB OKOKBÓL A KÖVETKEZŐ HETEKBEN NEM LESZNEK ÚJ POSZTOK A BLOGON! REMÉLEM, MINÉL HAMARABB RENDEZŐDNEK A DOLGOK ÉS ISMÉT OLVASHATTOK ÚJ KERÉKPÁROS ÉS GYALOGTÚRÁZÓ LEÍRÁSOKAT.

József Attila szobra a Parlament előtt ül gondolataiba mélyedve a rakpart felső peremén. De tudod például, mely verssorok vannak a szobor melletti kőlapra írva?

Újabb kvízre hívlak most, kedves Olvasóm, ebben is 12 fényképfelvételt mutatok a korábbiakhoz hasonlóan, de most a magyar szobrokról, emlékművekről. Neked nincs más dolgod, mint kiválasztani a feltett kérdésekre a képek alatti négy válaszlehetőség közül a szerinted helyeset. Persze ez a kvíz sem könnyű, csakis az találhatja el a válaszok többségét, aki már alaposan bejárta hazánk nagyvárosait. 

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Május elején idén is megkezdtem a kerékpáros szezont, és két heti bringás munkába járás után elkezdtem gondolkodni azon, merre is tekerjek az első idei bicajos túrámon? Egyelőre nem gondolkodtam hosszabb túrában, inkább csak arra voltam kíváncsi, hogyan bírom a nyeregben ülést egy rövidebb megmozduláson. Már régóta szerettem volna végigtekerni oda-vissza a budapesti rakpartokon a városon keresztül, de még otthonról indulva és érkezve is legfeljebb csak egy félnapos út lett volna ez, és ennél mindig hosszabb túrákra szoktam indulni. Most azonban adódott az alkalom, pont jó lesz ez a táv bemelegítésnek a hosszabb, országjáró tekerések előtt!

A Nyugati pályaudvar Nagykörútra néző főhomlokzata. Ezt a képet szinte mindenki felismeri, nem is kérdés ebben a kvízben!

Újabb kvízre hívlak most is, kedves Olvasóm, ebben is 12 fényképfelvételt mutatok a korábbiakhoz hasonlóan, de most a magyar pályaudvarokról, vasútállomásokról. Neked nincs más dolgod, mint kiválasztani a négy válaszlehetőség közül a szerinted helyeset, vagyis azt a várost, ahol véleményed szerint az adott épület található. Persze ez a kvíz sem könnyű, csakis az találhatja el a válaszok többségét, aki már alaposan bejárta hazánk nagyvárosait. 

Kirándulók állnak a Nyakas-kő tetején

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nem terveztem előre ezt a szerdai, május elsejei túrát, de mivel semmi egyéb elfoglaltság nem adódott erre a napra – ami persze csak kedd délutánra tisztázódott le –, az utolsó percben döntöttem az útvonaláról is. Sejtettem, hogy az ünnepnap ragyogóan napos időjárása sok kirándulót kicsábít majd a természetbe, ezért szándékosan olyan terepet kerestem magamnak, ahol legalább a zömüket elkerülhetem! Így esett a választásom a Tétényi-fennsík dimbes-dombos, erdős hátára, amely még számomra is részben ismeretlen terepnek számított, hiszen a peremén már jártam néhány helyen, azonban még soha nem vágtam át rajta! A röhej persze ebben a dologban az, hogy itt lakom a fennsík Budafok felőli végén, sőt, ide is születtem és csak pár évre költöztem el innen az életem folyamán!

Nézelődők a Tarnai-pihenő kilátópontján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már régóta szemezgettem a térképen a Budai-hegység nyugati peremén kanyargó zöld háromszög jelzéssel, amelyen Nagyikovácsitól egészen Biatorbágyig végig lehet vándorolni a kilátópontok között, végül most szombaton szántam rá magam, hogy ténylegesen is végigballagjak ezen az útvonalon. A bejárás irányáról gyorsan döntöttem: jobb Nagykovácsiban kezdeni a túrát, ugyanis így már kora délelőtt fenn lehetek a Nagy-Kopaszon és a Tarnai-pihenőnél, ezzel pedig elkerülhetem a késő délelőtt érkező kirándulók tömegét. Úgy sejtettem, a viszonyleg ismeretlen déli szakaszon úgysem fogok a kutyával sem találkozni, tehát nem probléma, ha oda csak délre, kora délutánra érkezem meg, ráadásul Biatorbágyról vonattal negyed óra alatt Kelenföldön lehetek. Aztán volt még egy okom, hogy miért most indulok erre az útra, de erről majd később.

Kilátás a Normafától. Balra a János-hegy, középen és jobbra az előtérben a budai hegyek, háttérben a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai.

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Eléggé rám járt a rúd az előző hetekben, először feleségem gerincműtéte, otthoni lábadozása és a házi munkák miatt szenvedtem túrahiányban, aztán jött az erőműves nagykarbantartás – remélem az utolsó a munkával töltött életemben, ugyanis bár februártól már nyugdíjas vagyok, de még vállaltam fél év „továbbszolgálást” a cégnél – meg a lakásban is volt sok javítgatnivaló, így aztán erdőt csak fényképen láttam több mint egy hónapig. Kivettem hát két nap szabadságot ezen a héten csütörtökre és péntekre, mivel ezekre a napokra jósoltak szép időt a meteorológusok az esős, záporos hétvégével ellentétben, azonban két napig most is otthon kellett barkácsolnom és csak szombaton reggel vehettem végre a hátamra a 25 literes Tatonka hátizsákom.

A Szabadság szobor és a háttérben Budapest. Mindenki által ismert kép, de vajon tudnád, pontosan hol készült a felvétel, ha levágnám róla a szobrot? 

Nos, pont a címkép alatt feltett kérdésről szól ez a kvíz! A következő képeken olyan várakra, templomokra, kilátókra kérdezek rá, amelyekről már mindenki tucatszámra látott képeket, ugyanis megörökítették őket már elölről, hátulról, oldalról, sőt már fentről is. A képekkel kapcsolatban annyit el kell mondanom, hogy nagyrészt idegen tollakkal ékeskedem ebben a kvízben, ugyanis azokat a Google Earth óriási fényképgyűjteményéből válogattam ki. Természetesen a képek linkjét megadom a poszt végén.

Kilátás a dombokról Egerszalókra, valamint az Eger melletti Vár-hegyre és Nagy-Eged-hegyre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Még évekkel ezelőtt, a blogolás előtti időben vágtam bele az Országos Kerékpáros Körtúrába, amely egy nagyjából 4100 kilométeres úton körbejárja Magyarországot, de mivel a munkám miatt nem tudtam egyszerre végigtekerni rajta, pár napos szakaszokra bontom az útvonalát és ezeket egymás után fűzve próbálom teljesíteni a hatalmas távot. Erre az utamra Salgótarjánból indultam, az előző túranapomon onnan tekertem el a Medves fennsíkján és a Heves-Borsodi-dombságon keresztül Galyatetőre, most onnan indulok tovább az utamon a Mátra és a Bükk között fekvő Egerbe.

Rövid pihenő a Medves-fennsíkon

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Idestova hat éve határoztam el, hogy egy életem, egy halálom, én bizony végigtekerem az Országos Kerékpáros Körtúra (röviden OKKT) több mint 4100 kilométeres, hazánkat körbejáró útvonalát. Persze eléggé nehéz egy akkora országba, amelynek a legkeletibb és legnyugatibb pontja között mindössze 520 kilométer a távolság, belezsúfolni egy ilyen hosszú útvonalat, de a szervezőknek sikerült, persze irgalmatlan kitérőkkel és kerülőkkel együtt. Aztán bele is vágtam a távba, jó pár túraleírást olvashattatok már erről a blogon, de már a blog előtti időkben is tekertem ezen azt útvonalon, szóval most egy ilyen túrát szeretnék felidézni.

A söröslovak miniszobra a Dreher Sörgyár épületei előtt

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyarországon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia cikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!

A Skála Kópé közelől, ahogy a vonalkódos cetli-nyugágyán üldögél

Már itt a poszt legelején leírom, hogy bár én gyalogosan jártam végig az összes budapesti szobrocskát, felkereshetjük azokat tömegközlekedéssel, illetve saját autón is, bár a Belvárosban jobban tesszük, ha egy helyen leparkolunk a kocsival és egyetlen sétával végigjárhatjuk az összes közeli műalkotást! A kis szobrokat nem könnyű megtalálni, de az általam megadott koordináták 3-5 méter pontossággal megadják a helyzetüket. Aztán ha az adott ponton körülnézünk, észre kell vennünk azokat! A pontok koordinátáit én magam mértem ki a turista GPS-emmel.

Figyelmes járókelőként már évek óta rendszeresen összefutok Budapesten a Magyaroroszágon élő, ukrán származású szobrászművész, Kolodko Mihály (Mihajlo Ivanovics Kolodko) köztéri miniszobraival, de egészen addig nem gondoltam arra, hogy valamennyit felkeressem városi túrák keretében, míg egy kolléganőm nem említette, hogy egy barátnőjével meglátogatott párat közülük. Csak ekkor néztem utána, vajon hány ilyen parányi kis műalkotás lehet és megdöbbentem a számukon! A Wikipédia szócikke összesen 156 szobrocskáról tud és ezekből csupán mintegy harminc található Budapesten, a többi pedig szét van szórva a világban!