Barangolások gyalogosan, bakancsban és túrakerékpáron

Bakancsban, két keréken

Bakancsban, két keréken

Tél végi panorámatúra a Pilisben

Csodálatos kilátások a pilisjászfalui kőfejtőből, a Kémény-szikláról, a Fekete-kő ormáról és a Pilis-tető csúcsáról (2021. február 5.)

2022. február 07. - horvabe

cimkep-t047.JPG

Kilátás Pilisjászfalu kőfejtőjéből a Gerecse dombjaira

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

47.png

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

- Megtett távolság a kitérőkkel együtt: 25,52 km (GPS)
- Szintemelkedés/lejtés a kitérőkkel együtt: 1303/1216 m (GPS)
- Nehézség: 9/10 (Egész napos gyalogtúra, átlagosnál több szinttel.)
- Kilátások: 9/10 (Szép panorámák a pilisjászfalui kőfejtőből, a Kémény-szikla tetejéről, a Fekete-kőről, körpanoráma a Boldog Özséb kilátótól, kilátások a Pilis-szerpentinről és a Pilisi Boldogasszony kápolnától)
- Épített látnivalók: 8/10 (Pilisjászfalu kőfejtője, a pálos kolostor romjai Klastrompusztán, a Boldog Özséb kilátó, a volt rakétabázis romjai a Pilis-tetőn, a Pilisi Boldogasszony kápolna)
- Jelzettség a túra időpontjában: A jelzett utak felfestése jó (8/10), Az Országos Kéktúra kék sáv jelzései kiválóak (10/10). A Pilis-tetőre vezető kék háromszög jelzés felfestése gyenge, de itt csak végig kell menni az aszfaltúton!

A távolság- és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív.

A túrában vannak meredek kapaszkodók és lejtők, ezek átlagnál nehezebbé teszik a teljesítését, azonban a túra két részre osztható a Két-bükkfa-nyeregnél.

TÚRALEÍRÁS

Ritkán szokott szép, tartósan tiszta idő lenni télen, de most úgy látszott az időjárás-előrejelzésekből, hogy a budaörsi kilátástúra és a börzsönyi szép panorámák túrája után megint csak tisztára fújja a levegőt egy érkező hidegfront, így tehát újra szép panorámák várnak rám a szombati túrám időpontjában! Most már csak az útvonalat kellett valahogy összehoznom, végül úgy döntöttem, Pilisjászfaluban kezdem majd a túrám és rövid kitérőt teszek a település határában a kőfejtőbe, amelyről már sokat olvastam a neten. Ezután már számomra jobban ismert helyeket veszek sorra: felkapaszkodom Klastrompuszta fölött a Kémény-sziklára, kisétálok Pilisszentlélek felett a Fekete-kő kilátópontjára, aztán az egészre a koronát a Pilis-tetőn álló Boldog Özséb kilátóval teszem fel. Egy dolgot még hozzáírtam képzeletben a túratervhez: a Pilisszántó feletti Pilisi Boldogasszony kápolnát a blog fennállásának egy évében már két túrámba is belekombináltam, de időhiány miatt mindkétszer kimaradt belőlük! Így tehát a túrám végén meg fogom látogatni ezt is a Pilis-tető délkeleti oldalában!

Negyed hat felé indultam otthonról, változóan felhős, csillagos égbolt alatt baktattam le Budafokra, aztán a 47-es tujával és a Morzsin a 6-osra váltva negyed hétre értem a Nyugatihoz. Megvettem a jegyem a konténeres jegypénztárban (a jegypénztárak csarnokát még mindig tatarozzák), aztán mire körbesétáltam az indulási csarnokban az első vágányon várakozó vonatomhoz, már igyekeznem kellett a beszállással, mert már csak egy-két perc volt hátra az indulásig.

Akkor kezdett világosodni, amikor a vonat kihúzott a pályaudvarról, aztán egészen a leszállásig elnézelődtem az ablakon keresztül. Szeretem ezt a vasútvonalat, a jobb oldalon ülve végig lehet tekinteni a Pilis hegyeinek hosszú során, ahogy a vonat elhalad a tövükben, kezdve a Nagy-Kevély sziklás ormával, a Hosszú-hegy valóban hosszú, erdős gerincével folytatva a sort, de a Pilis-tető látszik talán a legszebben! Le is fényképeztem Pilisvörösvárról, ahogy a Pilis legmagasabb hegyeként ott trónolt a völgy északkeleti oldalában. Még a tetőn álló Boldog Özséb kilátót is észrevettem, azt még felkeresem ma kora délután a túrámon!

47-01.JPG

A Pilis-tető látképe a vonatablakból

Fél nyolc után pár perccel érkeztem meg Pilisjászfaluba, gyorsan összekészülődtem a vasúti megállóban, aztán bele is vágtam a túrába, ugyanis a menetet a www.turistautak.hu térképes útvonaltervezője 25 kilométeresre saccolta, jóval több mint 1000 méter szinttel, tehát kapkodnom kell a bakancsaim, ha a túrám végén még a Boldogasszony kápolnát is fel szeretném keresni! A peronon kezdődő kék kereszt jelzéseket követve kereszteztem a vasúti síneket és vágtam bele az első kaptatóba az Állomás utcán, aztán a jelzett útról lefordulva a Nagy-Somlyó, később a Zöldlomb utcán értem el a volt kőfejtőhöz felvezető földutat.

Régi bányaépületek betonváza mellett kaptattam fel a legalsó kőfejtőudvar szintjére, itt tűntek fel a kálvária legelső stációi. Láttam képeket már róla, itt a művész csupán pár rajzvonással érzékeltette a fatáblákon Krisztus utolsó útját és szenvedéseit, azonban ezek a rajzok már kezdenek belefakulni az amúgy is szürkülő fatáblákba, néha már alig lehet kivenni az egyszerű vonásokat. A stációk mentén kanyargó keresztút ösvényén kapaszkodtam egyre magasabbra a kőfejtő udvarai között, közben kitérőket tettem a szebb kilátást nyújtó pontokra.

Tetszettek a reggel fényviszonyai: a csak nemrég felkelt nap még meleg aranyszínnel világította meg a környéket, az égen átvonuló felhősávok szürke és kékes színei pedig szép kontrasztot adtak a sárga és barna színekhez. Egy-egy ponton hosszabban is leragadtam, végül negyed kilenc felé értem fel a kőfejtő tetejére, a fakereszthez. Megálltam itt egy pillanatra, készítettem pár felvételt innen is, de a kora hajnalban megérkezett hidegfront éles északnyugati szele hamar lekergetett a némileg védettebb kőfejtőudvarokba.

Már felfelé jövet kifigyeltem egy, a keresztútból kiváló ösvényt, ezt a GPS-em is jelezte, és úgy tűnt, hogy ez a gyalogút rövidítést kínál, nem kell ugyanis visszaereszkednem Pilisjászfaluba, a kék kereszt jelzés útvonalára oda, ahol lefordultam róla, hanem viszonylag gyorsan lejuthatok az erdőn keresztül a jelzett út egy távolabbi pontjára. Gyerünk hát! Végül is nem csalódtam a rövidítő gyalogútban, eltéveszthetetlenül kanyargott a fák között, nagyjából tartva az északnyugati irányt. Gyorsan leértem rajta a Pilisjászfaluból Piliscsévre az erdőben átvezető erdei földútra és a ritkás kék kereszt jelzéseket követve hamarosan el is értem rajta Piliscsévet.

A Béke út viacolorral lerakott járdáján ballagtam be a központba, itt aztán megálltam pár percre a szovjet katonai temető kerítésénél. Megbámultam a katonás rendben álló kőgúlák hosszú sorait és hirtelen az jutott az eszembe, hogy ezek a szerencsétlenek, akik a kicsi betonpiramisok alatt nyugszanak, eljöttek több ezer kilométerre a szűkebb hazájuktól, hogy itt haljanak meg egy számukra idegen nép ismeretlen falujában. Hálát adtam a sorsomnak, hogy nekem nem kellett soha az életemben háborúba vonulnom, és kicsit megható volt a számomra, hogy még most, lassan nyolcvan évvel a haláluk után is ápolják a helyiek az idegen, ide ellenségként jött katonák sírjait.

Innen, a temetőtől láttam meg először a Pilis-tető oldalának szirtjeit, még sok kilométerre voltam tőlük, pedig még dél előtt fel fogok kapaszkodni az egyikre! A kék kereszt jelzés után itt tértem rá az Országos Kéktúra útvonalára, hogy aztán egészen Klastrompusztáig a kék sáv jelzéseket kövessem. Gyorsan magam mögött hagytam Piliscsévet, egy kicsit mélytalajú vízmosásban kezdtem meg a kapaszkodást, ez aztán a mezőkön folytatódott. Megcsodáltam innen is az egyre közelebbi sziklákat, aztán már gyorsan felkaptattam a Klastrompuszta előtti kis gerincre az ősöreg Szent Péter-fához.

Nem tudom, hány éve áll őrt itt ez a koros tölgy, de már akkor is pont ilyen hatalmasnak tűnt a számomra, amikor először megpillantottam vagy húsz éve! Készítettem róla ellenfényben pár képet, most a lombok nélkül jól látszottak a göcsörtös, ágas-bogas ágai. Innen már gyorsan beértem Klastrompusztára, szokás szerint körbejártam a pálos kolostor romjait, aztán megültem a kéktúra pecsételőpont melletti egyszem pihenőasztalnál. Gallér mögé küldtem két magammal hozott sajtos kiflit, ittam rá a szörpömről, aztán végiggondoltam a pálosok magyarországi történetét.

Boldog Özséb alapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat. A kanonok a tatárjárás után elhagyta Esztergomot és egy üres barlangot keresve magának kiköltözött a pilisi remeték közé. Őket gyűjtötte maga köré, és alapította meg belőlük a pálos rendet. Elsőként épített kolostorukat itt tárták fel pár évtizeddel ezelőtt a régészek, amely úgy elpusztult a török korban, hogy még a helyét is elfeledték az emberek, de egy másikat is építettek Pilisszentkereszt határában.

Egyébként abban a kolostorban temették el II. András király feleségét, Gertrúdot (más néven Gertrudist), akit Bánk Bánék megmerényeltek egy vadászat során itt a pilisi hegyek között. De erről nem szólnék most bővebben, hiszen Katona József megírta ezt némi körítéssel a Bánk Bánban, Erkel Ferenc pedig olyan évszázados slágereket komponált a sztorira az operában, mint a Hazám, hazám.

A Boldog Özséb által alapított pálos rend a mai napig működik hazánkban, persze nem folyamatosan. Először II. József szüntette meg a működését 1782-ben más rendekkel együtt, és csak Lengyelországban maradt fenn két kolostor. Az I. világháború után telepedtek meg újra hazánkban, de aztán a szocialista hatalom 1950-ben több más szerzetesenddel együtt tőlük is megvonta a működési engedélyt, melyet csak 1989-ben kaptak vissza újra. Visszatelepültek ismét, de a rend központja továbbra is Lengyelországban található, Częstochowában. Özsébet, az élete végéig remeteként élő alapító kanonokot 2004-ben avatták boldoggá.

Csak negyed tizenegy után indultam tovább, ekkor viszont lelkiekben felkészülve arra, hogy a túra legnehezebb kaptatója áll előttem! A zöld kereszt jelzéseket követve kezdtem meg a Kémény-sziklához vezető kapaszkodást. Természetesen sziklát nem fogok mászni, hogy feljussak a tetejére, de erre nincs is szükség, hiszen a hegyoldalból kiugró dolomitszirt lapos teteje gyakorlatilag egy szintben áll az erdős hegyoldallal! Tehát most egy oldalvölgyben kezdtem meg a meredek kapaszkodást, aztán amikor már elég magasra jutottam, a zöld kereszt jelzés jobbra tért, hogy a hegyoldalban szintezve jusson közelebb a szikla tetejéhez, amely a zöld háromszög jelzés rövid ösvényén érhető el, némi szintet vesztve.

Tizenegyre már fel is érkeztem és letelepedtem egy pihenőre a sziklákon. Lepillantva pont alattam terült el Klastrompuszta, még azt a padot is látni lehetett, ahonnan több mint fél órával korábban felálltam, hogy felkapaszkodjak ide. Kicsit távolabb pillantva feltűnt Pilicsév, mögötte pedig a Nagy-Somlyó állt őrt. Jobbra fordulva a Dorogi-medencére nyílt széles kilátás, tisztán lehetett látni Kesztölc és Dorog házait. Persze ezt az első osztályú kilátást a viharos északnyugati szélnek köszönhettem, amely még most is kitartóan ügyködött azon, hogy lefújjon a szirt tetejéről! Kétségtelen tény, hogy nem egy tériszonyosoknak való hely a Kémény-szikla, nem is üldögéltem sokáig a tetején, visszamenekültem az erdőbe, ahol a szél már csak a kopasz faágak között dudorászott.

A Kémény-sziklától már csak egy kényelmes séta volt a Pilis-nyereg erdei pihenője, ahol letelepedtem egy ebédre. Megettem a sajtos kiflijeim maradékát és röviden eltöprengtem azon, belefér-e az időmbe a Fekete-kő kilátópontjára vezető kitérő? Még csak háromnegyed tizenkettő felé járt az idő és a kaptatók zömén már túl vagyok, de még csak a túra alig felénél tartok! Bár innen már csak a Pilis-tető fennsíkján kell végigkutyagolnom, de azért az se két perc, és még kitérőt szeretnék tenni a túra végén a kápolnához is! Na mindegy, a Fekete-kőre vezető kitérő csak belefér!

Így aztán a Pilis-nyeregből továbbindulva meglátogattam a zöld háromszög jelzésen a Fekete-kő kilátópontját, ahonnan Pajkaszegre nyílik csodálatos panoráma! Illetve a falu neve eredetileg Pilisszentlélek volna, de már évek óta Pajkaszeg a neve az egyik kereskedelmi tévé kanálison A mi kis falunk nevű szappanoperában, és az bizony itt játszódik, a Pilis hegyei által körbezárt kis településen! A sziklákról tulajdonképpen csak Pilisszentlélek völgye látszik, de az olyan szépséggel, hogy nehéz azt szavakkal visszaadni! A falu a mély völgy végében fekszik, és pont felette magasodik a Fekete-kő, mintegy a völgy lezárásaképpen. Szóval ide is tettem egy rövid kitérőt, csak azután indultam tovább a Két-bükkfa-nyereg felé.

A Két-bükkfa-nyereg fontos turistaútcsomópont, itt ágazik ki a Pomáz és Esztergom közötti műútból a Dobogókőre vezető aszfaltút, ráadásul itt buszmegálló is van, mindhárom irányba gyakran induló járatokkal. Tehát ez a pont az egyetlen épkézláb kiszállási pont ebből a túrából. Több rövidítési lehetőségem volt a zöld kereszt jelzésről a Pilis-tetőre vezető keskeny aszfaltútra, de pont amiatt gyalogoltam ki az útelágazáshoz, hogy mint kiszállási pont megjelenjen ez is a túrám szintmetszetén!

Persze most is több tucatnyi autó parkolt az útelágazás környékén, ebből nyilvánvaló volt, hogy sokan lesznek fenn a kilátónál! Tulajdonképpen az előbb említett hármas útelágazásból indul egy negyedik, keskeny aszfaltút is a Pilis-tetőn álló volt rakétabázisra, de ez le van zárva egy vaskos sorompóval az autóforgalom elől. Ezen lehet leggyorsabban eltalpalni a volt rakétabázison álló Boldog Özséb kilátóhoz, és ezt az utat használja a legtöbb kiránduló is. Habár ez jelzett turistaút, a zöld háromszög jelzés vezet végig rajta egészen a kilátóig, de eléggé szórványos a felfestése, persze ez félig-meddig érthető: szinte képtelenség a kilátó felé vezető úton eltévedni, csak rajta kell maradni a kopottas aszfaltcsíkon!

Éppen egy órámba tellett, hogy kissé kilépve végiggyalogoljak az úton, persze közben több tucatnyi emberrel találkoztam, a többség szembejött, de én is utolértem pár lassabban haladót. A volt katonai bázis vasbeton kapuján belépve feltűnnek mellettünk a rakétasilók, ezek romjai között vezet az út egészen a kilátóig. A 11/2. számú honi légvédelmi tüzérosztály állomásozott itt 1995-ig Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal felszerelve. A kilátó egyébként egy volt geodéziai mérőtorony vasbeton hengere köré épült 2014-ben. Csak egyetlen kilátószintje van, de ez szerencsére a környező fák szintje fölé nyúlik, ezért körpanoráma élvezhető innen. Most eléggé sokan voltak fenn, bár a hajnali hidegfront viharos szele kitartott egészen mostanáig, viszont a körpanoráma fantasztikus volt!

Bíztam abban, hogy Tátralátó lesz ez a szeles, tiszta idő, de most nem mutatkozott a Dobogókő gerince felett a távoli szlovák magashegység! De ettől függetlenül a kristálytiszta időben a teljes környék jól látható volt, még a távoli Budapest, meg a Börzsöny is feltűnt a látóhatáron! Persze itt is rengeteget fényképeztem, és alaposan körül is néztem. Végül csak háromnegyed kettő felé untam meg azt, hogy a szélvihar ide-oda taszajgat a kilátóteraszon és menekültem le a terepszintre. Egyénként a Pilis-tető 756 méter magas csúcsán áll a kilátó, ezzel a magasságával ez a hegy a legmagasabb a teljes Pilisben és Visegrádi-hegységben. Ez a két hegység nem különül el látványosan egymástól, csupán geológiailag különböznek, hiszen a Pilis a teljes hegység üledékes kőzetekből (mészkőből és dolomitból) álló része, míg a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű.

A Pilis-szerpentinen ereszkedtem le a hegyről, és pár perc alatt a hideg téli időből a tavaszba cseppentem. A Pilis-tető déli gerincén kígyózó szerpentin a széltől is védett volt, ráadásul tűzött a nap ezerrel, nem véletlen, hogy itt a hó is elolvadt! Latyakos sárban caplattam lefelé a hegyről, de persze a szerpentinkanyarokból nyíló panoráma miatt megérte a sárdagasztás! Tulajdonképpen úgy hatásos a szerpentin, ha felfelé kapaszkodunk rajta, így minden kanyarból egyre magasabbról tekinthetünk végig a környéken, és végül a Boldog Özséb kilátóval tesszük fel az egész túrára a koronát, de lefelé se rossz menni rajta, így ugyanis nem kapkodjuk még a fülünkön keresztül is a levegőt, és zavartalanul gyönyörködhetünk a kilátásban!

Még csak háromnegyed három volt, amikor elértem a zöld barlang jelzés kiágazását és leszaladtam rajta Pilisszántó határába, a Pilisi Boldogasszony kápolnához felvezető út kezdetéhez. Innen már csak alig negyedórás út volt a meredek hegyoldalban egy kőfejtő teraszán álló kápolna, amely 2006-ban épült fel Őrfi József tervei alapján. A kápolna előtti teraszról nagyon szép a kilátás (persze hol van ez a szerpentinről, vagy a Boldog Özséb kilátóból nyíló panorámákhoz képest), azonban a kápolna építési helyének sajátos szakrális jelentősége van. Téli napfordulókor ugyanis a távoli Nagy-Kevély és Ziribár által kijelölt „irányzék” közepén kel fel a nap! Ez tényleg csodaszép látvány lehet, egyszer jó lenne látni!

De most már teljesen máshonnan sütött a nap, hiszen negyed négy felé járt az idő, így aztán nem is bámészkodtam sokáig, összekaptam magam és lesétáltam a Pilisszántó felső faluvégén kialakított buszfordulóhoz. Tíz perccel a korábban a menetrendből kinézett 15:49-es busz előtt érkeztem le, és pont volt időm kikapcsolni a GPS-t, meg levenni a fényképezőgépem tokját az övemről, aztán már indultam is vele Pilisvörösvárra. A busznak volt csatlakozása a vonathoz, aztán Aquincumban HÉV-re, a Batthyány téren pedig a 41-es tujára váltva fél ötre már Budafokon voltam. Pontban a pilisszántói indulásom után két órával léptem be a lakásunk ajtaján.

 Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blogot a facebookon is!

A bejegyzés trackback címe:

https://bakancsban-ket-kereken.blog.hu/api/trackback/id/tr6917243558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

olahtamas- 2022.02.07. 07:34:16

Szép idő volt valóban, mi a Sóúton voltunk épp.
A Fekete-köves kilátópontnál hiányolom a leírásodból a Peták pihenőt!
Mind a Pálosokhoz, mind a kéktúrához erősen kötődött!
www.mapillary.com/app/?lat=47.719800583316015&lng=18.851932166666984&z=17&pKey=1113617019117480

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.02.07. 09:01:01

@olahtamas-: Mindig tudsz valami újat mutatni! Legközelebb felkeresem majd ezt a pontot is, most biztos be volt havazva, azért mentem el mellette!

gigabursch 2022.02.07. 13:12:14

Egy pici pontosítás:
A Pálosok nem az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend. Viszont az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amely pápai jóváhagyást kapott.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.02.07. 18:38:42

@gigabursch: Bocs, hogy csak most reagálok, de kicsit utánaolvastam a dolgoknak. A pápai jóváhagyásra több utalást is találtam, a XIII. és XIV. században több pápa is foglalkozott az akkor még fiatal szerzetesrenddel, regulákat, kiváltságlevelet kaptak tőlük. Viszont nem találtam semmit sem más, Magyarországon alapított szerzetesrendekről! Ezzel kapcsolatban tudnál információval szolgálni, mert az általam olvasott források is az egyetlenségüket hangsúlyozzák.

gigabursch 2022.02.07. 19:31:40

@horvabe:
Hogy hol lehet precízen utánaolvasok? Utánajárok. Ipolyi Arnold munkássága rémlik, de ez nagyon bizonytalan.
Most így fejből:
Az XII - XIV században (nem előzmények nélkül) alapított 'magán' szerzetesrendet/oltalma alá vett remeteközösségeket.
Ennek volt hitéleti oldala is, meg - a maga módján - adooptimalizálás része is.
Utánajárok.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.02.08. 05:58:20

@gigabursch: Köszi az utánajárást, de azért ne vidd túlzásba! Szóval én magam is keresgélek majd a szabadidőmben, de az mostanában nincsen sok.

Lobo Marunga 2022.02.09. 11:41:56

@gigabursch: Ez nagyon bonyolult kérdés, pontosan kell megnevezni és értelmezni a fogalmakat. A tágabb fogalom a szerzet, ezen belül egyfajta szerzet a szerzetesrend, de van még pl. szerzetesi kongregáció, meg pápai jogú szerzet, meg sok egyéb. És szerzetesrend is többféle van, és persze azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző korokban hogyan kezelte ezeket az egyházjog. Éppen emiatt kell óvatosan osztogatni a jelzőket is. Talán az áll legközelebb az igazsághoz, hogy a pálosok az egyetlen ma is működő,magyar alapítású férfi szerzetesrend. De ha ennyi jelző kell az "egyetlen" kimondásához, akkor szerintem már jobb elhagyni. Hasonló kedvencem: A dégi kastély Magyarország legnagyobb látogatható klasszicista kastélya a Dunántúlon. Legalább három jelző csak azért, hogy kimondhassuk hogy "legnagyobb". Akkor már legyen inkább az, hogy ez egy nagy és szép kastély. A pálosok meg egy régi és magyar alapítású szerzetesrend.

horvabe · https://www.kektura.click.hu 2022.02.09. 18:08:02

@Lobo Marunga: Ma délután igyekeztem egy kicsit kiművelődni a szerzetesrendek terén, végül a pálosok saját honlapján megtaláltam az általad is megfogalmazottakat: " az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend". Sajnos, ennél többet nem találtam.
süti beállítások módosítása