Kilátás Héreg határából a Gerecse-tetőre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Lassan véget ér az idei túrakerékpáros szezon, ráadásul most úgy tűnik, a következő hetekben céges elfoglaltságok miatt nem nagyon lesz szabad hétvégém sem, amelyet kerékpározással tölthetnék, így aztán döntöttem: kiveszek két nap szabadságot, és mindkét napon csavargásra indulok kedvenc tájegységembe, a Gerecse dimbes-dombos vidékére! Itt váltam erdőjáró bakancsos túrázóvá vagy húsz évvel ezelőtt, változatos, dombgerincekkel tagolt medencéit azóta is szívesen keresem fel a túraösvényein gyalogosan és a jól kiépített, de kisforgalmú aszfaltútjain kerékpárral is! Ide szerveztem most a kétnapos túrámat úgy, hogy az első nap eltekerek Budapestről Tatabányáig, aztán következő nap pedig egy másik útvonalon vissza a fővárosba.

Kerékpárosok egy angol utcán [1]

Talán a legfontosabb, hogy amikor kerékpárra ülünk, és kigurulunk vele az utcára, akkor mint a közlekedés résztvevőinek mindenben meg kell felelnünk az előírásoknak! Ez két dolog miatt is fontos: egyrészt a kerékpárra szerelt és az általunk viselt felszerelések a biztonságos közlekedésünket is elősegítik, másrészt pedig a hiányuk miatt meg is büntethetnek bennünket a rend marcona őrei! De honnan tudhatjuk meg pontosan, hogy mit kell felszerelni a bicajra és mit kell viselnünk ahhoz, hogy szabályosan közlekedhessünk a forgalomban?

Kilátás a Móri Ezerjó Borút keskeny aszfaltcsíkjáról

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A múltkori túrám végén idő – és persze már kedv – hiányában kimaradt Iszkaszentgyörgyön az Amádé-Bajzáth-Pappenheim kastély vizitje, és egyre azon törtem a bucim, hogyan tudnám ezt pótolni, vagyis belevenni egy következő túrámba! Ezért egy délután leültem a laptopom elé, megnyitottam a kedvenc bringás útvonaltervezőm és megnéztem, milyen látnivalók is vannak még azon a környéken? Hát persze, ott van Csókakő vára szinte a szomszédban, azt is meg kellene nézni, hiszen csak romjaiban láttam eddig, viszont az utóbbi években szépen helyreállították a falait! Oda viszont a Móri Ezerjó Borúton is el lehet tekerni, az aszfaltcsíkja összeköti Mórt Csókakővel a szőlők között. De ha már ott járok a Vértes lábánál, akkor a már régen bakancslistás vértesszentkereszti apátság romjait is fel kellene keresni, és persze ott van a közelében a Majki Kamalduli Remeteség is! Ezeket kéne hát felfűzni egyetlen túrába!

Esztergom nevének pontos származása, jelentése máig nem tisztázott

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpártúráim során, hát most is összegyűjtöttem tízet ezekből a Budapesten és környékén található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát a budapesti beszédes helynevek folytatását, aztán egy kicsit továbblépve nézzünk körül a Pilisben és a Visegrádi-hegységben is. Amint látható, ez már a második rész, az első rész helyneveinek magyarázatát egy korábbi posztomban találod!

A várpalotai Thury vár előtt parkol a bringa

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az egyik rendszeresen kommentelő látogatóm a két héttel ezelőtti túrám posztját olvasva – amikor is a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) Székesfehérvár és Balatonakarattya közötti szakaszán tekertem végig – jogosan szóvá tette, hogy Szabadbattyán várát nem kerestem fel, pedig az alig száz méternyire áll a főút mellett futó kerékpárúttól! Ezzel aztán beletette a bogarat a fülembe, egyre azon gondolkodtam, hogyan tudnám a furcsa nevű Kula tornyot belevenni egy következő túrámba? Ezért aztán egy délután elővettem a laptopom, felmentem a kedvenc kerékpáros túratervezőm oldalára és Székesfehérvár könyékére zoomoltam benne. Lássuk csak, milyen látnivalók vannak még arrafelé!

A dégi Festetics kastély park felőli homlokzata

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Eléggé forgalmas volt a 61-es főút még este is, de azért jót aludtam ezen az éjszakán Tolnanémedi határában, a horgásztó melletti kis ligetben. Persze most is fenn kukorékoltam már hajnalok hajnalán, fél öt felé pattant ki a szemem, vissza sem tudtam már aludni utána. Csendesen elkezdtem hát készülődni, megreggeliztem, miután ledörzsöltem a borostát a pofalemezemről a kis elemes kézi készülékemmel, aztán összepakoltam a holmim zömét a kerékpáros táskába és a hátizsákomba. Mivel a gondnok azt mondta, csak hét óra felé fog jönni, nem is kapkodtam, hiszen még fizetnem is kellett nála az éjjeli szállásomért, ezért amikor mindennel végeztem, az összegöngyölt hálózsákom a fejem alá téve és a polifoam derékaljamon végigfeküdve még netezgettem egy jó darabig a mobilomon.

Balatonalmádiban viharos szél fújt, amikor kigurultam a tóparti sétányra

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Hogy budapesti létemre miért Székesfehérvárról indulva tettem meg ezt az utat? Ennek bizony története van, ugyanis több mint egy hónapja indultam neki az akkor még felavatás előtt álló Budapest-Balaton kerékpárútnak Kelenföldről, de csupán Székesfehérvárig jutottam el rajta, és most, másodjára nekiveselkedve a távnak onnan indultam tovább. Tehát, ha úgy tetszik, ez a BuBát bemutató útvonalleírás második része! Viszont a BuBa csupán Balatonakarattyáig tart, és ott találkozik a Balatoni Bringakörúttal, odáig pedig alig több mint harminc kilométer az út Fehérvárról, tehát megtoldottam még ezt a Balatonfüredig vezető szakasszal, így már kijött az egészből egy laza egynapos kerékpártúra!

Felmálházott kerékpárral a Szálkai-víztároló partján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jól aludtam a Szálkai-víztároló partján fekvő kis kempingben, de már fenn kukorékoltam most is pirkadatkor. Hiába, aki a tyúkokkal fekszik, az velük együtt is ébred! Mivel a büfés-gondnok még előző nap késő délutánján elmondta, hogy reggel nyolcnál korábban nem fogják kinyitni a kemping és a strand közös kapuját, volt még vagy három órám a készülődésre. Megettem hát reggelire a még késő délután a büfében vásárolt lángost, gyors macskamosdás után összepakoltam a holmim javát, végül végigfeküdtem a derékaljamon az összegöngyölt hálózsákkal a fejem alatt és a mobilomon való internetezéssel ütöttem agyon a maradék időt.

Kilátás a Mausz kápolnától

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tavaly augusztus végén Dunaföldvárra érkeztem a több mint 4100 kilométer hosszú Országos Kerékpáros Körtúra (OKKT) útvonalán való tekeréssel, most innen indultam tovább, hogy az Alföld és a Duna-Tisza-köze sík vidékei után ismét dombokra, majd később hegyekre kapaszkodhassak fel az öreg Csepel Marathon túrakerékpárommal! Általában vonattal szoktam megközelíteni a három-ötnapos túráim kezdőpontjait, hogy aztán egy kiadós pedálozás végén ismét azzal térjek vissza Budapestre, ahol lakom, azonban Dunaföldvár esetében más megoldás után kellett néznem, hiszen ide és a Duna túlsó partján fekvő Soltra is már régebben megszűnt a vasúti közlekedés. Szerencsére a családi Astra és a fiam most is kéznél volt, ugyanis ő hozott haza onnan tavaly, és ő vitt vissza oda ezen a napsütéses szerda reggelen!

Kirándulók érkeznek a Hármashatár-hegy csúcsán álló Guckler Károly kilátóhoz

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpáros túráim során, hát most összegyűjtöttem a Budai-hegységben vagy tucatnyit ezekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Igyekeztem a nem hétköznapi elnevezések közül szemezgetni, hiszen mondjuk a Remete-hegynek (ebből ráadásul több is van a Budai-hegységben), vagy a Kecske-hegynek eléggé egyszerű lehet megfejtése. Lássuk hát Budapest hegyeinek-dombjainak érdekesebb beszédes neveit!

A címkép az [1], [5] és [6] képek felhasználásával készült

Bevezetés

Már írtam egy Útravaló posztban a GPS segítségével történő tájékozódásról, amelyet aztán egy másik posztban ápdételtem, de azokban csupán a GPS-nek a természetben történő helymeghatározásban betöltött szerepéről beszéltem. Ebben a posztban viszont megpróbálom közérthetően bemutatni a műholdas helymeghatározás elvét, valamint azt, hogyan tudjuk ezt felhasználni a mindennapi életünkben. Habár ennek a fajta tájékozódásnak komoly műszaki és matematikai háttere van, ígérem, most is megpróbálok a közérthetőség talaján maradni, hogy mindenfajta tudományos képzettség nélkül is világos legyen az, amiről szólni szeretnék!

Miska huszár szobra Pákozd határában

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

Bár a kerékpártúráimról nem szoktam betenni szintmetszetet, most eléggé hegyes-dombos terepen tekertem, ezért elkészítettem a GPS adatokból a szokásos diagramot.

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nem csak én járok naponta kerékpárral a céghez, van még rajtam kívül több kollégám is, akik az autót, vagy a tömegközlekedést bringázásra cserélték. András, vállaltunk IT szakembere is hobbikerékpáros hozzám hasonlóan, és a múlt héten tekerte végig a még hivatalos felavatása előtt a Budapest-Balaton kerékpárutat, melyre lassan már kezd ráragadni a BuBa becenév – ezentúl én is így fogom hívni az egyszerűség kedvéért. Dimbes-dombos tájról mutatott pár saját maga által készített képet, meg egy, az öreg biatorbágyi vasúti viaduktról készült eszméletlenül gyönyörű panorámafotót, nekem pedig már bizsergett a talpam, hogy legközelebb ezt az útvonalat kellene végigjárni! Ez nem is váratott sokáig magára, most szombaton bele is vágtam a menetbe!

A rakparti kerékpárúton a Bálnánál

Tulajdonképpen az adta ennek a posztnak az apropóját, hogy az immár felnőttkorú lányom úgy döntött (talán az apja példáján is okulva, aki tavasztól őszig napi szinten nyomja munkából jövet-menet a Budafok-Csepel távot), hogy vesz magának egy kerékpárt és azzal jár majd be Csepelről a belvárosi munkahelyére. Persze már a bringa megvásárlásánál is ott sertepertéltem, aztán mivel nem csak gyakorlott városi bringás vagyok, de gondos atya is, megígértem Szilvinek, hogy az első éles bevetés előtt nyugodt hétvégi körülmények között végigtekerjük a lakás és a munkahely közötti útvonalat. Persze, oda-vissza különbözőt. Erről a „túráról” szól ez a poszt!

A lórévi kompállomás közelében áll a Zichy kápolna

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A balatoni Kiskörhöz és a Velencei-tavat megkerülő túrához hasonlóan régóta bakancslistás volt ez a kerékpártúra is, végül most szombaton vágtam bele, hogy végigtekerjem ezt is. A kerékpáros útvonaltervezőm szerint ez egy háztól házig több mint százöt kilométeres megmozdulás, szóval erőnlét is kell hozzá, ha nem is akkora, mint egy többnapos bringatúrához, így aztán kicsit eltoltam az eddig megtett rövidebb túrák utánra. Mondjuk egy dolog fix: emelkedő szinte egy deka sincs benne, a GPS track szerint a legnagyobb a Lágymányosi hídra felvezető kerékpárúton volt, szóval legalább az nem nehezíti meg tekerést! Eltöprengtem azon is, hogy melyik végén kezdjek bele, végül az döntött, hogy szombatra virradóan egy gyenge hidegfront átvonulását jósolták a meteorológusok, nyomában kitartó északnyugati széllel, márpedig tekerjen nyolcvan-kilencven kilométert széllel szemben az, akinek két édesanyja van, így aztán a Budapestről való indulást választottam.

Egy hosszú emelkedő tetején [1]

Ennek a posztnak az apropóját az élet adta, hogy úgy mondjam, a témája a kerékpárutakon hevert, csak le kellett hajolnom érte! Általában egymagamban járom a kerékpártúráimat, és nem sok bicajossal akadok össze az útjaim során, de az utolsó két túrámon, a balatoni Kis Körön és Velencei-tavat megkerülőn is bringások százaival futottam össze, és szomorúan vettem tudomásul, hogy egy jó részüknek halvány fogalma nincs arról, mire is szolgál a kerékpárja kormányán az a két karocska, melyek segítségével a láncot át lehet dobni az egyik lánckerékről a másikra! Sík terepen járt a lábuk, mint a motolla, viszont a legkisebb emelkedőn is csigalassúsággal, erőlködve vonszolták fel magukat, vagy tolásra váltottak. Nem tudom, hány hétvégi (alkalmi) kerékpáros olvassa majd ezt a posztot, mindenesetre leírom ide a tapasztalataimat és tanácsaimat, aztán majd meglátjuk, lesz-e valami hatása! Természetesen nem tudok mindent részletesen leírni egyetlen posztban, de igyekszem szólni a sebességváltás elméletéről és gyakorlatáról is.