A Móri-árok látképe Csókakő várából

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Úgy terveztem, ezen a hétvégén folytatom az Országos Kéktúra bejárását Várgesztesről továbbindulva, de olyan szép, meleg, ráadásul tiszta időt jósoltak szombatra, hogy elgondolkodtam azon, merre is induljak. A Várgesztes és Gánt közötti durván húsz kilométer egy kellemes erdőjárás, nincsen sok kaptató és ereszkedés sem rajta, azonban nem a szép kilátásairól nevezetes. Sőt, egyetlen olyan hely sincs rajta, ahonnan körbe tekinthetnénk a környéken! Azonban, ha Gántról indulnék tovább és Csókakőig mennék, akkor az onnan nyíló kilátáson kívül alaposan megnézhetném a nemrég felújított várat is, amelyet egy őszi kerékpáros túrámon csak kutyafuttában látogattam meg! Gyerünk hát erre a kéktúra szakaszra!

Kilátás a Prédikálószék kilátójának első szintjéről a csúcs fakeresztjével

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A karácsonyi tespedés után tervbe volt véve egy túra, de szinte csak az utolsó percben véglegesedett az útvonala. Egyrészt folytathattam volna az Országos Kéktúra bejárását a Vértesben, méghozzá Várgesztesen, ahol legutóbb abbahagytam, de más célt is kereshettem magamnak. Végül ez utóbbi mellett döntöttem, méghozzá azért, mert az ünnepek alatt egy hidegfront elfújt minden párát és olyan tiszta idő kerekedett, hogy a Hármashatár-hegyről is látni lehetett a Magas-Tátrát!

Kora reggel a Zuppa-tetőn

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátuman

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Próbáltam a karácsonyi készülődés hajrájában legalább egyetlen napot találni magamnak, amikor elmehetek csavarogni az erdőkbe, végül úgy nézett ki, hogy sikerült mindennel végeznünk az arany hétvége szombatján és vasárnapra nem maradt már semmi olyasmi, amihez szükség lett volna rám. Még jól is alakultak így a dolgok, hiszen szombaton ködös, esős volt az idő, de a vasárnapra virradó éjszakára egy hidegfront végre elsöpörte a felhőket és persze meghozta a hideget is. A fagy pedig nem is ártott, hiszen eléggé csapadékos volt a december első fele és semmi kedvem nem volt a sárban dagonyázni az erdei utakon.

Mentés a Mátrában Forrás

Szinte mindenki azzal hessegeti el magától ezt a kérdést, hogy ez csak mással történhet meg, de velünk aztán biztosan nem! Pedig ha otthagyjuk a kényelmes városi terepet, az aszfaltozott járdákat és kavicsos sétányokat – ahol persze szintén érhet bennünket baleset –, az erdőben, a köves, esetleg sziklás ösvényeken fokozottan ki vagyunk téve ennek a veszélynek! Ráadásul lehetnek olyan krónikus betegségeink, melyek lehet, hogy éppen ott, távol a civilizációtól lepnek meg bennünket. Mit tehetünk a balesetek elkerülése érdekében és mit tegyünk, ha az mégis bekövetkezik? Ezt a posztot arra szánom, hogy egy kicsit körüljárjam a témát.

Kirándulók a Csobánc fennsíkjának peremén. A távolban feltűnik a Balaton és a tanúhegyek. A legtöbben navigációs segédeszközök nélkül jönnek fel ide.

Túrázni, kirándulni, az erdőben csavarogni jó, kicsit kibillent bennünket a hétköznapok taposómalmából, segít feltöltődni energiával, hogy aztán tovább dolgozhassunk a hétköznapok egyhangúságában. Természetesen mint minden másnak, ennek is megvannak a szabályai, amelyeken bár keresztül lehet lépni, de ez aztán előbb-utóbb – de inkább előbb, mint utóbb – visszaüt. Gondolom senki sem szeretné a hétvégi erdei sétáját úgy befejezni, hogy aztán a katasztrófavédelemnek kelljen kimentenie az éjszaka közepén a „vadonból”. Ez ellen pedig nem tudunk mást tenni, mint hogy megtanuljuk az erdei tájékozódás mikéntjét!

Kilátás a Somlyóvári kulcsosház tisztásáról a Tarjáni-medencére

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már előre tervezgettem, merre indulok majd az első túrámra a család covid megbetegedése és gyógyulása után, aztán az időjárás alaposan keresztbe tett a terveimnek, hiszen egy eléggé borongós, ködös hétvége ígérkezett, tehát nagyon úgy nézett ki, a mostani megmozdulásom bizony nem a szép kilátások túrája lesz! Így hát nem volt érdemes valamilyen látványos, kilátásokban gazdag túraszakasznak nekiindulni, egyszerűen csak egy késő őszi erdőjárást terveztem erre a szombati napra a Gerecse legdélebbi dombjai között az Országos Kéktúra útvonalán. Így legalább pár pecsétet is be tudok majd zsebelni, hadd gyűljenek az igazolófüzetemben!

 Buda és Pest utcatérképének részlete 1837-ből

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, esetleg kerékpártúráim során, vagy egyszerűen csak a fővárost járva, hát most is összegyűjtöttem megint tízet ezekből a Budapesten található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát budapesti beszédes helynevek folytatását! Amint látható, ez már a harmadik rész, de azt hiszem, pont olyan érdekes magyarázatokkal szolgál majd, mint az előző kettő!

Túrázók a Julianus torony  kilátóteraszán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Egészen a túrám előtti péntekig nem tudtam eldönteni, hogy ezen a szombaton hová is induljak, végül az időjárástól tettem függővé a választásom. Arra gondoltam, hogy ha valamennyire is tiszta lesz az idő, akkor visszatérek a Börzsönybe, hiszen a korábbi utam folytatva a Hegyes-tető csúcsáról, a Julianus kilátótól nagyon szép panoráma nyílik a Dunakanyarra, ha viszont az egész hétre jellemző köd megmarad szombaton is, akkor pedig a Gerecse erdőit fogom ez alkalommal is járni. Azonban végighallgatva a péntek esti meteorológiai jelentéseket és áttallózva a kedvenc időjós oldalaimat sem lettem sokkal okosabb, hiszen csak helyenként felszakadozó felhőzetet ígértek, több helyen egész napra megmaradó ködmezőkkel. Így aztán találomra a Börzsönyt választottam és eldöntöttem, hogy folytatom a pár nappal korábban Kóspallagon megszakított túrámat!

Kilátás a Pes-kő-barlang sziklapárkányáról

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Azt már a Mogyorósbánya és Tardos közötti utam leírásánál megemlítettem, hogy hirtelen akadt még pár nap szabadságom, és ebből kettőt túrázással töltöttem, az első nap tettem meg a fentebb említett nagyobbacska sétát, de a második nappal a mai napig adósotok vagyok! Mentségemre szolgáljon, hogy a napfogyatkozásról írott poszt az aktualitása miatt előzte be azt, a börzsönyi napos-ködös megmozdulásom pedig a szépsége miatt. Most viszont pótolnám ezt a hiányt és ennek az utamnak adom közre a leírását!

Ezen a napon Tardosról indultam tovább, abból a Bánya-hegy lábainál fekvő községből, ahová az előző napi túrám végén megérkeztem. Ide Budapestről nem túl egyszerű lejutni, a lényeg az, hogy reggel ötkor már a Kelenföldi pályaudvaron birkóztam a jegykiadó automatával, hogy az 5:32-kor induló Flirttel leutazhassak Tatabányára.

Napsütésben a Három-hárs gerincútján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE
Külön jelölve van rajta a ködhatár. A napfényes (kék) és ködös (szürke) részek között éles volt a határ

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az elmúlt hetekben kedvenc túraterepemen, a Gerecsében jártam többször is, ezen az őszi hosszú hétvégén is oda szerettem volna visszatérni, azonban az idén váratlanul korán beköszöntő ködös, nyirkos időjárás elgondolkodtatott. Október utolsó hetében már megülte a Kárpát-medencét a telekre jellemző ködpaplan, és szokás szerint most is csak a hat-hétszáz méternél magasabb hegyek kukucskáltak ki belőle, tehát ha a Gerecse dombjai között maradok, akkor bizony nemigen látok majd napsütést a túrámon! De hát akkor hová menjek? Végül a Börzsöny mellett döntöttem, méghozzá több okból is. Egyrészt ez a Budapesthez – tehát a lakóhelyemhez – legközelebbi olyan hegység, ahol biztosan kijuthatok a ködből és egy jókorát túrázhatok majd a napsütésben, másrészt itt nem jártam még a negyedik Országos Kéktúra bejárásom folyamán, tehát ezen a túrán bezsebelhetek az ottani bélyegzőlenyomatok közül is párat.

Emlékmű a pusztamaróti réten

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tulajdonképpen az egész úgy kezdődött, hogy rájöttem, az idei évre nyolc nappal több szabadságom van még, mint ahogy korábban kalkuláltam! Egyrészt elfelejtettem ugyanis, hogy a munkahelyem adott öt nap plusz szabadságot a hétvégékre eső ünnepnapok miatt, meg kiment a fejemből az is, hogy még a tavaly késő őszi harmadik covid oltás miatt is jóváírtak egy nap szabit erre az évre. Ezen kívül akadt még valahogy két nap, ennek még utána kell számolnom, hogyan. Szóval ahogy némi öniróniával mondani szoktam: Alzheimer bácsi már kopogtat az ajtómon!

Mindenesetre örültem az extra szabadságnak, mint majom a farkának, és azonnal ki is vettem két napot csütörtökre és péntekre! Gondoltam, járok mindkét nap egyet az őszi erdőkben, mivel amúgy is kedvencem az egyre színesedő lombú fák között a séta a csörgő-zizegő avarban, ezért aztán folytatom majd a Gerecsében a múltkor megkezdett túrámat és most majd Mogyorósbányáról vágok bele az utamba.

Részleges napfogyatkozás képe. Hasonlót láthatunk majd mi is kedd délben Magyarországról. Forrás

Joggal kérdezhetitek, kedves olvasóim, hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis egy túrablogba egy poszt a napfogyatkozásról? Fel kell hát világosítsalak benneteket, hogy napunk a legősibb tájékozódási eszközünk, amely nappal általában kéznél is van (hacsak nem borult az ég), és mivel a tájékozódás a turistáknak is fontos, úgy érzem, nagyon is a helyén van itt egy olyan blogbejegyzés, amely a napunkkal foglalkozik! Csodálatos magyar anyanyelvünk máig megőrizte a Nap égtájakkal való kapcsolatát, hiszen keleten – régiesen napkeleten – kel és nyugaton – vagyis napnyugaton – nyugszik. Délben délen delel és éjszaka északon járja a napi virtuális útját – csak éppen ekkor a látóhatár alatt teszi ezt meg.

Vaskereszt áll a Kőszikla ormán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Itt van az ősz, itt van újra, mondhatnám Petőfi szavaival élve, és ez azt jelenti a számomra, hogy éppen ideje volt már a kerékpárom eltenni téli álomra a házunk kerékpártárolójába. Az október a gyalogtúrák időszaka már számomra, szeretem ilyenkor az őszbe forduló természetet már gyalogosan szemlélni bakancsban járva az erdőket, közben azt figyelgetve, hogyan sárgulnak, vöröslenek a fák levelei, hogy aztán lassan lehullva csörgő-zörgő vastag avarszőnyeget alkossanak a lábaim alatt. Idén azonban céges munkák miatt csak most, október közepén tudtam elkezdeni a bakancsos túraszezont, viszont, ha már így alakult, akkor kedvenc tájamra, a Gerecsébe szerveztem a mostani túrámat!

Táblák és szabályok dzsungelében kerékpározunk [1]

A blogot rendszeresen olvasók tudják már, hogy rengeteget kerékpározom és mivel állandóan figyelem a körülöttem zajló forgalmat, nem tudom nem észrevenni azt, hogy milyen hajmeresztő dolgokat képesek a kerékpárosok művelni, mint a közlekedés résztvevői! Tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, a kerékpárosok egy része (a csupán pár éve megjelent rolleresekkel együtt) a közúti közlekedés partizánjai, amolyan törvényen kívüli harcosok, akik ön- és közveszélyesen tekernek az utakon! Érdekes módon ezt látom azok esetében is, akik amúgy autóban ülve többnyire szabálykövetők, nyeregbe pattanva azonban fittyet hánynak az előírások többségének! 

Pihenőhely a Tarján és Csabdi közötti kerékpárúton

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az előző túranapon a dél-budai lakásunktól indulva eltekertem a Budai-hegységen, a Zsámbéki-medencén és a Gerecse dombjai között Tatabányára (erről a túráról a múlt heti posztomban olvashattatok), most innen indulva kerekezem majd vissza, természetesen egy másik útvonalon. Megszállhattam volna erre az egyetlen éjszakára Tatabányán, de olcsóbbnak találtam azt, hogy vonattal jövök-megyek, ráadásul még személyvonattal is alig háromnegyed óra az út Kelenföldtől a volt bányászvárosig.

Így aztán ezen a hűvös reggelen negyed hét felé pattantam nyeregbe a házunk előtt és a 7-es út hajtűkanyarján át legurultam a Kelenföldi pályaudvarra, közben áldva az eszem, hogy felhúztam indulás előtt a kesztyűm, ugyanis így nem gémberedett el a kezem a kormányt markolva a fagyos menetszél miatt. A jegyem a pénztárban megvéve kitoltam a bringát a peronra, aztán már nem volt más dolgom, mint kivárni a 7:02-es oroszlányi személyvonat érkezését. Jött is az alig néhány perc késéssel (egy pontatlanul érkező nemzetközi gyors tartotta fel), nyolc óra felé pedig már a tatabányai vasútállomás előtt állva kapcsoltam be a turista GPS-em és indítottam a mobilomon a Stravát. Végül nyolc után pár perccel indultam az utamra, vagyis hogy innen visszatekerjek Budapestre, persze egy kis csavarral, ugyanis első úticélom Tata lesz majd, tehát egy ideig távolodni fogok még a lakásunktól!