Emlékmű a pusztamaróti réten

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tulajdonképpen az egész úgy kezdődött, hogy rájöttem, az idei évre nyolc nappal több szabadságom van még, mint ahogy korábban kalkuláltam! Egyrészt elfelejtettem ugyanis, hogy a munkahelyem adott öt nap plusz szabadságot a hétvégékre eső ünnepnapok miatt, meg kiment a fejemből az is, hogy még a tavaly késő őszi harmadik covid oltás miatt is jóváírtak egy nap szabit erre az évre. Ezen kívül akadt még valahogy két nap, ennek még utána kell számolnom, hogyan. Szóval ahogy némi öniróniával mondani szoktam: Alzheimer bácsi már kopogtat az ajtómon!

Mindenesetre örültem az extra szabadságnak, mint majom a farkának, és azonnal ki is vettem két napot csütörtökre és péntekre! Gondoltam, járok mindkét nap egyet az őszi erdőkben, mivel amúgy is kedvencem az egyre színesedő lombú fák között a séta a csörgő-zizegő avarban, ezért aztán folytatom majd a Gerecsében a múltkor megkezdett túrámat és most majd Mogyorósbányáról vágok bele az utamba.

Részleges napfogyatkozás képe. Hasonlót láthatunk majd mi is kedd délben Magyarországról. Forrás

Joggal kérdezhetitek, kedves olvasóim, hogyan kerül a csizma az asztalra, vagyis egy túrablogba egy poszt a napfogyatkozásról? Fel kell hát világosítsalak benneteket, hogy napunk a legősibb tájékozódási eszközünk, amely nappal általában kéznél is van (hacsak nem borult az ég), és mivel a tájékozódás a turistáknak is fontos, úgy érzem, nagyon is a helyén van itt egy olyan blogbejegyzés, amely a napunkkal foglalkozik! Csodálatos magyar anyanyelvünk máig megőrizte a Nap égtájakkal való kapcsolatát, hiszen keleten – régiesen napkeleten – kel és nyugaton – vagyis napnyugaton – nyugszik. Délben délen delel és éjszaka északon járja a napi virtuális útját – csak éppen ekkor a látóhatár alatt teszi ezt meg.

Vaskereszt áll a Kőszikla ormán

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Itt van az ősz, itt van újra, mondhatnám Petőfi szavaival élve, és ez azt jelenti a számomra, hogy éppen ideje volt már a kerékpárom eltenni téli álomra a házunk kerékpártárolójába. Az október a gyalogtúrák időszaka már számomra, szeretem ilyenkor az őszbe forduló természetet már gyalogosan szemlélni bakancsban járva az erdőket, közben azt figyelgetve, hogyan sárgulnak, vöröslenek a fák levelei, hogy aztán lassan lehullva csörgő-zörgő vastag avarszőnyeget alkossanak a lábaim alatt. Idén azonban céges munkák miatt csak most, október közepén tudtam elkezdeni a bakancsos túraszezont, viszont, ha már így alakult, akkor kedvenc tájamra, a Gerecsébe szerveztem a mostani túrámat!

Táblák és szabályok dzsungelében kerékpározunk [1]

A blogot rendszeresen olvasók tudják már, hogy rengeteget kerékpározom és mivel állandóan figyelem a körülöttem zajló forgalmat, nem tudom nem észrevenni azt, hogy milyen hajmeresztő dolgokat képesek a kerékpárosok művelni, mint a közlekedés résztvevői! Tapasztalataim alapján nyugodtan mondhatom, a kerékpárosok egy része (a csupán pár éve megjelent rolleresekkel együtt) a közúti közlekedés partizánjai, amolyan törvényen kívüli harcosok, akik ön- és közveszélyesen tekernek az utakon! Érdekes módon ezt látom azok esetében is, akik amúgy autóban ülve többnyire szabálykövetők, nyeregbe pattanva azonban fittyet hánynak az előírások többségének! 

Pihenőhely a Tarján és Csabdi közötti kerékpárúton

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az előző túranapon a dél-budai lakásunktól indulva eltekertem a Budai-hegységen, a Zsámbéki-medencén és a Gerecse dombjai között Tatabányára (erről a túráról a múlt heti posztomban olvashattatok), most innen indulva kerekezem majd vissza, természetesen egy másik útvonalon. Megszállhattam volna erre az egyetlen éjszakára Tatabányán, de olcsóbbnak találtam azt, hogy vonattal jövök-megyek, ráadásul még személyvonattal is alig háromnegyed óra az út Kelenföldtől a volt bányászvárosig.

Így aztán ezen a hűvös reggelen negyed hét felé pattantam nyeregbe a házunk előtt és a 7-es út hajtűkanyarján át legurultam a Kelenföldi pályaudvarra, közben áldva az eszem, hogy felhúztam indulás előtt a kesztyűm, ugyanis így nem gémberedett el a kezem a kormányt markolva a fagyos menetszél miatt. A jegyem a pénztárban megvéve kitoltam a bringát a peronra, aztán már nem volt más dolgom, mint kivárni a 7:02-es oroszlányi személyvonat érkezését. Jött is az alig néhány perc késéssel (egy pontatlanul érkező nemzetközi gyors tartotta fel), nyolc óra felé pedig már a tatabányai vasútállomás előtt állva kapcsoltam be a turista GPS-em és indítottam a mobilomon a Stravát. Végül nyolc után pár perccel indultam az utamra, vagyis hogy innen visszatekerjek Budapestre, persze egy kis csavarral, ugyanis első úticélom Tata lesz majd, tehát egy ideig távolodni fogok még a lakásunktól!

Kilátás Héreg határából a Gerecse-tetőre

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Lassan véget ér az idei túrakerékpáros szezon, ráadásul most úgy tűnik, a következő hetekben céges elfoglaltságok miatt nem nagyon lesz szabad hétvégém sem, amelyet kerékpározással tölthetnék, így aztán döntöttem: kiveszek két nap szabadságot, és mindkét napon csavargásra indulok kedvenc tájegységembe, a Gerecse dimbes-dombos vidékére! Itt váltam erdőjáró bakancsos túrázóvá vagy húsz évvel ezelőtt, változatos, dombgerincekkel tagolt medencéit azóta is szívesen keresem fel a túraösvényein gyalogosan és a jól kiépített, de kisforgalmú aszfaltútjain kerékpárral is! Ide szerveztem most a kétnapos túrámat úgy, hogy az első nap eltekerek Budapestről Tatabányáig, aztán következő nap pedig egy másik útvonalon vissza a fővárosba.

Kerékpárosok egy angol utcán [1]

Talán a legfontosabb, hogy amikor kerékpárra ülünk, és kigurulunk vele az utcára, akkor mint a közlekedés résztvevőinek mindenben meg kell felelnünk az előírásoknak! Ez két dolog miatt is fontos: egyrészt a kerékpárra szerelt és az általunk viselt felszerelések a biztonságos közlekedésünket is elősegítik, másrészt pedig a hiányuk miatt meg is büntethetnek bennünket a rend marcona őrei! De honnan tudhatjuk meg pontosan, hogy mit kell felszerelni a bicajra és mit kell viselnünk ahhoz, hogy szabályosan közlekedhessünk a forgalomban?

Kilátás a Móri Ezerjó Borút keskeny aszfaltcsíkjáról

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A múltkori túrám végén idő – és persze már kedv – hiányában kimaradt Iszkaszentgyörgyön az Amádé-Bajzáth-Pappenheim kastély vizitje, és egyre azon törtem a bucim, hogyan tudnám ezt pótolni, vagyis belevenni egy következő túrámba! Ezért egy délután leültem a laptopom elé, megnyitottam a kedvenc bringás útvonaltervezőm és megnéztem, milyen látnivalók is vannak még azon a környéken? Hát persze, ott van Csókakő vára szinte a szomszédban, azt is meg kellene nézni, hiszen csak romjaiban láttam eddig, viszont az utóbbi években szépen helyreállították a falait! Oda viszont a Móri Ezerjó Borúton is el lehet tekerni, az aszfaltcsíkja összeköti Mórt Csókakővel a szőlők között. De ha már ott járok a Vértes lábánál, akkor a már régen bakancslistás vértesszentkereszti apátság romjait is fel kellene keresni, és persze ott van a közelében a Majki Kamalduli Remeteség is! Ezeket kéne hát felfűzni egyetlen túrába!

Esztergom nevének pontos származása, jelentése máig nem tisztázott

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpártúráim során, hát most is összegyűjtöttem tízet ezekből a Budapesten és környékén található helyekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Lássuk hát a budapesti beszédes helynevek folytatását, aztán egy kicsit továbblépve nézzünk körül a Pilisben és a Visegrádi-hegységben is. Amint látható, ez már a második rész, az első rész helyneveinek magyarázatát egy korábbi posztomban találod!

A várpalotai Thury vár előtt parkol a bringa

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Az egyik rendszeresen kommentelő látogatóm a két héttel ezelőtti túrám posztját olvasva – amikor is a BuBa (Budapest-Balaton kerékpárút) Székesfehérvár és Balatonakarattya közötti szakaszán tekertem végig – jogosan szóvá tette, hogy Szabadbattyán várát nem kerestem fel, pedig az alig száz méternyire áll a főút mellett futó kerékpárúttól! Ezzel aztán beletette a bogarat a fülembe, egyre azon gondolkodtam, hogyan tudnám a furcsa nevű Kula tornyot belevenni egy következő túrámba? Ezért aztán egy délután elővettem a laptopom, felmentem a kedvenc kerékpáros túratervezőm oldalára és Székesfehérvár könyékére zoomoltam benne. Lássuk csak, milyen látnivalók vannak még arrafelé!

A dégi Festetics kastély park felőli homlokzata

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Eléggé forgalmas volt a 61-es főút még este is, de azért jót aludtam ezen az éjszakán Tolnanémedi határában, a horgásztó melletti kis ligetben. Persze most is fenn kukorékoltam már hajnalok hajnalán, fél öt felé pattant ki a szemem, vissza sem tudtam már aludni utána. Csendesen elkezdtem hát készülődni, megreggeliztem, miután ledörzsöltem a borostát a pofalemezemről a kis elemes kézi készülékemmel, aztán összepakoltam a holmim zömét a kerékpáros táskába és a hátizsákomba. Mivel a gondnok azt mondta, csak hét óra felé fog jönni, nem is kapkodtam, hiszen még fizetnem is kellett nála az éjjeli szállásomért, ezért amikor mindennel végeztem, az összegöngyölt hálózsákom a fejem alá téve és a polifoam derékaljamon végigfeküdve még netezgettem egy jó darabig a mobilomon.

Balatonalmádiban viharos szél fújt, amikor kigurultam a tóparti sétányra

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Hogy budapesti létemre miért Székesfehérvárról indulva tettem meg ezt az utat? Ennek bizony története van, ugyanis több mint egy hónapja indultam neki az akkor még felavatás előtt álló Budapest-Balaton kerékpárútnak Kelenföldről, de csupán Székesfehérvárig jutottam el rajta, és most, másodjára nekiveselkedve a távnak onnan indultam tovább. Tehát, ha úgy tetszik, ez a BuBát bemutató útvonalleírás második része! Viszont a BuBa csupán Balatonakarattyáig tart, és ott találkozik a Balatoni Bringakörúttal, odáig pedig alig több mint harminc kilométer az út Fehérvárról, tehát megtoldottam még ezt a Balatonfüredig vezető szakasszal, így már kijött az egészből egy laza egynapos kerékpártúra!

Felmálházott kerékpárral a Szálkai-víztároló partján

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Jól aludtam a Szálkai-víztároló partján fekvő kis kempingben, de már fenn kukorékoltam most is pirkadatkor. Hiába, aki a tyúkokkal fekszik, az velük együtt is ébred! Mivel a büfés-gondnok még előző nap késő délutánján elmondta, hogy reggel nyolcnál korábban nem fogják kinyitni a kemping és a strand közös kapuját, volt még vagy három órám a készülődésre. Megettem hát reggelire a még késő délután a büfében vásárolt lángost, gyors macskamosdás után összepakoltam a holmim javát, végül végigfeküdtem a derékaljamon az összegöngyölt hálózsákkal a fejem alatt és a mobilomon való internetezéssel ütöttem agyon a maradék időt.

Kilátás a Mausz kápolnától

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tavaly augusztus végén Dunaföldvárra érkeztem a több mint 4100 kilométer hosszú Országos Kerékpáros Körtúra (OKKT) útvonalán való tekeréssel, most innen indultam tovább, hogy az Alföld és a Duna-Tisza-köze sík vidékei után ismét dombokra, majd később hegyekre kapaszkodhassak fel az öreg Csepel Marathon túrakerékpárommal! Általában vonattal szoktam megközelíteni a három-ötnapos túráim kezdőpontjait, hogy aztán egy kiadós pedálozás végén ismét azzal térjek vissza Budapestre, ahol lakom, azonban Dunaföldvár esetében más megoldás után kellett néznem, hiszen ide és a Duna túlsó partján fekvő Soltra is már régebben megszűnt a vasúti közlekedés. Szerencsére a családi Astra és a fiam most is kéznél volt, ugyanis ő hozott haza onnan tavaly, és ő vitt vissza oda ezen a napsütéses szerda reggelen!

Kirándulók érkeznek a Hármashatár-hegy csúcsán álló Guckler Károly kilátóhoz

Már többször is felmerültek egy-egy posztomban a beszédes helynevek magyarázatai, ilyenekkel szinte mindenhol összeakadok a gyalogos, vagy kerékpáros túráim során, hát most összegyűjtöttem a Budai-hegységben vagy tucatnyit ezekből és a magyarázatokkal együtt írok belőlük egy posztot! Igyekeztem a nem hétköznapi elnevezések közül szemezgetni, hiszen mondjuk a Remete-hegynek (ebből ráadásul több is van a Budai-hegységben), vagy a Kecske-hegynek eléggé egyszerű lehet megfejtése. Lássuk hát Budapest hegyeinek-dombjainak érdekesebb beszédes neveit!