A címkép az [1], [5] és [6] képek felhasználásával készült

Bevezetés

Már írtam egy Útravaló posztban a GPS segítségével történő tájékozódásról, amelyet aztán egy másik posztban ápdételtem, de azokban csupán a GPS-nek a természetben történő helymeghatározásban betöltött szerepéről beszéltem. Ebben a posztban viszont megpróbálom közérthetően bemutatni a műholdas helymeghatározás elvét, valamint azt, hogyan tudjuk ezt felhasználni a mindennapi életünkben. Habár ennek a fajta tájékozódásnak komoly műszaki és matematikai háttere van, ígérem, most is megpróbálok a közérthetőség talaján maradni, hogy mindenfajta tudományos képzettség nélkül is világos legyen az, amiről szólni szeretnék!

Miska huszár szobra Pákozd határában

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

Bár a kerékpártúráimról nem szoktam betenni szintmetszetet, most eléggé hegyes-dombos terepen tekertem, ezért elkészítettem a GPS adatokból a szokásos diagramot.

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Nem csak én járok naponta kerékpárral a céghez, van még rajtam kívül több kollégám is, akik az autót, vagy a tömegközlekedést bringázásra cserélték. András, vállaltunk IT szakembere is hobbikerékpáros hozzám hasonlóan, és a múlt héten tekerte végig a még hivatalos felavatása előtt a Budapest-Balaton kerékpárutat, melyre lassan már kezd ráragadni a BuBa becenév – ezentúl én is így fogom hívni az egyszerűség kedvéért. Dimbes-dombos tájról mutatott pár saját maga által készített képet, meg egy, az öreg biatorbágyi vasúti viaduktról készült eszméletlenül gyönyörű panorámafotót, nekem pedig már bizsergett a talpam, hogy legközelebb ezt az útvonalat kellene végigjárni! Ez nem is váratott sokáig magára, most szombaton bele is vágtam a menetbe!

A rakparti kerékpárúton a Bálnánál

Tulajdonképpen az adta ennek a posztnak az apropóját, hogy az immár felnőttkorú lányom úgy döntött (talán az apja példáján is okulva, aki tavasztól őszig napi szinten nyomja munkából jövet-menet a Budafok-Csepel távot), hogy vesz magának egy kerékpárt és azzal jár majd be Csepelről a belvárosi munkahelyére. Persze már a bringa megvásárlásánál is ott sertepertéltem, aztán mivel nem csak gyakorlott városi bringás vagyok, de gondos atya is, megígértem Szilvinek, hogy az első éles bevetés előtt nyugodt hétvégi körülmények között végigtekerjük a lakás és a munkahely közötti útvonalat. Persze, oda-vissza különbözőt. Erről a „túráról” szól ez a poszt!

A lórévi kompállomás közelében áll a Zichy kápolna

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

A balatoni Kiskörhöz és a Velencei-tavat megkerülő túrához hasonlóan régóta bakancslistás volt ez a kerékpártúra is, végül most szombaton vágtam bele, hogy végigtekerjem ezt is. A kerékpáros útvonaltervezőm szerint ez egy háztól házig több mint százöt kilométeres megmozdulás, szóval erőnlét is kell hozzá, ha nem is akkora, mint egy többnapos bringatúrához, így aztán kicsit eltoltam az eddig megtett rövidebb túrák utánra. Mondjuk egy dolog fix: emelkedő szinte egy deka sincs benne, a GPS track szerint a legnagyobb a Lágymányosi hídra felvezető kerékpárúton volt, szóval legalább az nem nehezíti meg tekerést! Eltöprengtem azon is, hogy melyik végén kezdjek bele, végül az döntött, hogy szombatra virradóan egy gyenge hidegfront átvonulását jósolták a meteorológusok, nyomában kitartó északnyugati széllel, márpedig tekerjen nyolcvan-kilencven kilométert széllel szemben az, akinek két édesanyja van, így aztán a Budapestről való indulást választottam.

Egy hosszú emelkedő tetején [1]

Ennek a posztnak az apropóját az élet adta, hogy úgy mondjam, a témája a kerékpárutakon hevert, csak le kellett hajolnom érte! Általában egymagamban járom a kerékpártúráimat, és nem sok bicajossal akadok össze az útjaim során, de az utolsó két túrámon, a balatoni Kis Körön és Velencei-tavat megkerülőn is bringások százaival futottam össze, és szomorúan vettem tudomásul, hogy egy jó részüknek halvány fogalma nincs arról, mire is szolgál a kerékpárja kormányán az a két karocska, melyek segítségével a láncot át lehet dobni az egyik lánckerékről a másikra! Sík terepen járt a lábuk, mint a motolla, viszont a legkisebb emelkedőn is csigalassúsággal, erőlködve vonszolták fel magukat, vagy tolásra váltottak. Nem tudom, hány hétvégi (alkalmi) kerékpáros olvassa majd ezt a posztot, mindenesetre leírom ide a tapasztalataimat és tanácsaimat, aztán majd meglátjuk, lesz-e valami hatása! Természetesen nem tudok mindent részletesen leírni egyetlen posztban, de igyekszem szólni a sebességváltás elméletéről és gyakorlatáról is. 

A Velencei-tó nagylátószögű panorámája a Bence-hegyi kilátóból nézve

A túra útvonala a Google térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Mivel a múlt héten a Balaton keleti medencéjét tekertem körbe öreg Csepel Marathon kerékpáromon, most egyből adódott, hogy ugyanezt megtegyem a Magyar Tenger kistestvérével, a Velencei-tóval is. A szorosan vett velencei-tavi kör azonban csupán harminc kilométer hosszú, ezért úgy döntöttem, pár látnivaló kedvéért kitérőt teszek majd, hogy ezekkel mintegy felturbózzam az amúgy sem az egyhangúságáról ismert kerékpártúrát.

Szokásomhoz híven most is vonattal terveztem az utazásom, és mielőtt útnak indultam volna, hosszan elgondolkodtam azon, hol is vágjak bele a körtúrába? A vonat megáll Velencén, Gárdonyban és Agárdon is, azonban én a tó délnyugati végében fekvő Dinnyés vasúti megállóját választottam körtúrám kezdőpontjául, mivel hazafelé tartva itt áll meg először a vonat, tehát valószínűleg itt még nem lesz teli a Budapest felé tartó kerékpárosokkal!

Zamárdiban a parti sétányon parkol az öreg Csepel Marathonom, háttérben a Tihanyi apátsággal

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Már régóta fentem a fogam a Balatoni Kiskörre, amely a Magyar Tenger keleti medencéjét járja körbe úgy, hogy Tihany és Szántód között kompon kell átkelni a túlsó partra. Tavaly nem volt rá időm, idén viszont úgy gondoltam, még a többnapos bringatúráim előtt sort kerítek rá. A pünkösdi hétvége épp megfelelőnek látszott erre a kalandra, csak éppen a szombatra várható esős délelőtt kedvetlenített el, ezért aztán egy huszárvágással egy nap szabit kivéve még a napsütéses péntekre terveztem be ezt a kerékpártúrát.

Sokáig gondolkodtam, honnan induljak neki a körnek, végül a legegyszerűbb megoldást választottam: Siófokra tudok a leggyorsabban lejutni vonattal, ott vágok hát bele a Kiskör teljesítésébe! Az óramutató járásával ellentétes bejárási irány mellett döntöttem, így Tihanyba kora délután érkezem majd meg remélve azt, hogy akkor lesz a legpáramentesebb a kilátás az apátságtól! A jegyeim még csütörtökön délután a munkából hazafelé tekerve megvettem a Kelenföldi pályaudvar elővételi pénztárában, így aztán péntek reggel már nem volt más dolgom, mint kerékpárra pattanva begurulni Budafokról a Déli pályaudvarra.

Kilátás a Fellegvárhoz vezető Panoráma útról

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

Bár a kerékpártúráimról nem szoktam betenni szintmetszetet, most eléggé hegyes-dombos terepen tekertem, ezért elkészítettem a GPS adatokból a szokásos diagramot.

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Ezt a túrát a Dunazug 300 kerékpáros túramozgalom keretében már bejártam négy éve, 2018 tavaszán, de akkor annyira megtetszett, hogy megfogadtam, ezt valamikor még meg fogom ismételni! Tulajdonképpen nincs benne semmi különös, hacsak az nem, hogy utunk jó részért a Visegrádi-hegység autóforgalom elől elzárt erdészeti aszfaltútjain tesszük majd meg! Persze ez se semmi, hiszen ritkán adódik olyan alkalom, amikor szinte háborítatlan csendben tekerhetünk, ráadásul erdőkben, hegyeken-dombokon keresztül, szép természeti környezetben! Mindenesetre azt el kell mondanom, ezen az alig több mint hetven kilométeres úton több mint ezer méter szintemelkedést is le kell győznünk! Ennyi bevezető után lássuk hát a medvét!

A Dunaparty Megálló közkedvelt kerékpáros pihenő a budafoki Duna-parton

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Tulajdonképpen semmilyen tervem nem volt erre a szombati napra, a családdal kötött roppant tisztességes megállapodás szerint minden második hétvégén indulhatok egésznapos túrára, így most csak valamilyen laza tekeréssel számolhattam. Végül úgy döntöttem, hogy ebéd után vágok majd bele, és pár ismert pontot érintve viszonylag gyorsan végzek is majd ezzel a rövid bringatúrával. De mivel minden posztom egyben ajánló is az olvasóim számára, így aztán csak kellett valami keretet is adni neki, így döntöttem egy retró csepeli és dél-budai túra mellett, vagyis igyekszem minél több múltidéző látnivalót felkeresni az utamon.

Egy kommentelőm írta a múltkori Budapest-Szob kerékpártúrámra reagálva azt, hogy a húsz kilométer feletti távok egy csupán hétvégéken bicajozó család számára már versenykerékpáros távnak számítanak, így aztán nagyjából harminc kilométer körül igyekeztem belőni a bejárandó útvonalat. Így született meg a kombinált csepeli és dél-budai kerékpártúra ötlete és mint később kiderült, nem is léptem túl annyira ezt a lélektani határt! Viszont úgy gondolom, kell is ennyi kihívás ahhoz, hogy aztán a végén elégedetten dőlhessünk hátra otthon a fotelünkben, hogy na, ma is tettünk valami olyant, amely azért jócskán kilóg a komfortzónánkból! A túra kezdőpontját a Kopaszi-gáthoz tettem, ez autóval is könnyen megközelíthető és ráadásul nagy parkoló van mellette, tehát idáig könnyen elhozhatjuk kocsival a családi bringákat.

Kerékpárosok szállnak le Nagymaroson a visegrádi oldalról érkező kompról

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, tavaly tavasszal a Duna nyugati partján tekertem el Szentendrén keresztül a Dunakanyarba, idén a döntésem a túlsó partra esett: most Vácon keresztül a folyó bal partján szerettem volna eljutni egészen a Dunakanyar nyugati végéig, Szobig! Előtte gondosan tanulmányoztam az online kerékpáros térképet és rájöttem arra, hogy ezt tulajdonképpen egyetlen rövid szakasz kivételével kijelölt kerékpárutakon is megtehetem! Egy dolog azonban az elmélet, egy másik viszont a gyakorlat, vagyis más szavakkal élve a puding próbája az evés, gyerünk hát és nézzük meg, mi igaz ebből! Mivel azt szeretném, hogy mások is kövessék a példámat, olyan részletességű leírást adok az túrámról, hogy könnyűszerrel követhető legyen az általam bejárt út! Mivel Dél-Budáról indulok majd, az ismertetett útvonalra bárhol rá lehet csatlakozni, ahogy átvág az egész városon!

Kilátás a Sánc-hegy pereméről a Dunára

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Szokás szerint idén is április vége felé vettem elő a bicajom a házunk kerékpártárolójából, el is kezdtem vele a munkába járást, azt tervezgetve, hogy a hétvégi túráimat a bakancsaim helyett immár vele fogom megszervezni, de egy hátsó tengelytörés miatt a múlt hét végén mégis gyalogosan indultam egy kis csavargásra a Pilisben. De ami késik, az nem múlik, még akkor vasárnap összeraktam a hátsó agyat az új tengellyel és csapágyakkal, aztán a szokásos munkába járással egy hétig futtattam a kerékpárt és erre a szombati napra már egy biciklis megmozdulást terveztem be magamnak. Méghozzá csupán egy félnaposat, hiszen a Giro d’Italia Budapesten megrendezett időmérő futamát a világért ki nem hagytam volna!

Kilátás Dorogra és a Nagy-Getére a Fekete-hegy alatti mezőről

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Térképen

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Ezen a szombati napon már egy kerékpártúrára szerettem volna indulni, azonban kedden hazafelé tartva a drótszamárral a munkából eltört a hátsó tengelye, így nem csak tolnom kellett kilométereken keresztül, de még valahogy be kellett szereznem az új tengelyt is, persze kompletten a kónuszokkal és csapágygolyókkal együtt. Bár csütörtökön meg tudtam venni munkából hazafelé az alkatrészeket, de időm már nem volt arra, hogy be is operáljam őket a kerékagyba. Így hát kénytelen voltam most is bakancsot húzni, de ez persze egyáltalán nem volt kényszer, sőt, még csak baj sem, így ugyanis be tudtam fejezni az Országos Kéktúra Budapest környéki hatalmas ómega hurokjának bejárását, melybe még március elején vágtam bele Visegrádon.

Kilátás a Nagy-szénás csúcsáról délkelet felé

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Earth-ön

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

 Nem jósoltak különösebben szép időt erre a nagypéntekre, kora délutánra már kisebb eső is várható volt, de csak ekkorra tudtam szabaddá tenni magam, hogy járjak egyet az erdőben! Az, hogy hová menjek, nem is volt kérdés, folytatni fogom azt a még március elején megkezdett Országos Kéktúra bejárást, melybe Visegrádon fogtam bele, és érkeztem el rajta alig egy héttel korábban Hűvösvölgybe. Most tehát innen indulok tovább, célom pedig Piliscsabán lesz a vasútállomás! A hivatalos adatok szerint ez egy mindössze 22,4 kilométer hosszú szakasz lenne, 580 méter szintemelkedéssel, de a kisebb-nagyobb kitérőkkel ez akár még 25 kilométer fölé is hízhat!

Kilátás a Hármashatár-hegy sziklás oldalcsúcsáról

A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE

A túra útvonala a Google Earth-ön

A túra útvonala GPX formátumban

A TÚRA JELLEMZŐI

TÚRALEÍRÁS

Bizony, négy hét is eltelt azóta, hogy a legutóbbi, Dobogókő és a Bécsi út közötti túrámat befejeztem és csak most tudtam újra bakancsot húzni, hogy egy kicsit kilépjek a hétköznapok taposómalmából! Közben lezajlott munkahelyem, az erőmű nagykarbantartása – tudvalevőleg ilyenkor szinte mindent szétszedünk darabjaira, hogy aztán újra összerakva bízzunk abban, hogy megint működni fog –, ráadásul a feleségem és a fiam is a Királyhágó utcai gerincgyógyászati központ kórház részlegének vendégszeretetét élvezte hosszabb-rövidebb időre. Tehát elfoglaltságom volt ragyásig, de úgy nézett ki, erre a derült vasárnap délelőttre szabaddá tudom tenni magam!

Hőmérsékleti inverzió miatti ködréteg a Kékestetőről fényképezve

Az előző posztban az időjárásunkat globálisan alakító ciklonokat és frontokat vettük górcső alá, most a lokális tényezőket igyekszem majd bemutatni. Ezekből is több van, hatásuk pedig éppen olyan fontos, mint az egész földrészünkre kiterjedő jelenségeké. Lássuk hát ezeket is, de először röviden szólnék Földünk légkörének szerkezetéről és dinamikájáról, ugyanis ennek megértése nélkül nem érthetjük meg a légköri jelenségeket sem. Ígérem, most is tartózkodom majd a bonyolult magyarázatoktól!