Pihenőhely a Tarján és Csabdi közötti kerékpárúton
A TÚRA ÚTVONALÁNAK SZINTMETSZETE
A túra útvonala a Google Térképen
A túra útvonala GPX formátumban
A TÚRA JELLEMZŐI
- Megtett távolság a gyalogos kitérőkkel együtt: 85,83 km (GPS)
- Szintemelkedés/lejtés a gyalogos kitérőkkel együtt: 800/827 m (GPS)
- Nehézség: 9/10 (Egész napos kerékpártúra, sok szintemelkedéssel)
- Kilátások: 4/10 (Ez nem a szép kilátások túrája, de azért sok helyről körbe lehet tekinteni az utunk során)
- Épített látnivalók: 7/10 (A 2020-as Év Kerékpárútja Tatabánya és Tata között, a Tatai vár, az Agostyáni Arborétum, a Tarján és Bicske közötti kerékpárút, a volt biatorbágyi vasúti viaduktok és a Budapest-Balaton kerékpárút Biatorbágy és Budapest határa közötti szakasza)
- Jelzettség a túra időpontjában: A túra útvonala a kerékpárutak kivételével nincs jelezve (bővebben a szövegben).
A távolság- és szintadatok a túra során felvett GPS track kiértékeléséből származnak. A többi adat abszolút szubjektív.
Természetesen nem kell mindegyik látnivalót egyetlen túrán felkeresni, az összes említett kerékpárúton egyetlen alkalommal végigtekerni, csak ötleteket szerettem volna adni egy hosszabb-rövidebb családi kerékpártúrához!
TÚRALEÍRÁS
Az előző túranapon a dél-budai lakásunktól indulva eltekertem a Budai-hegységen, a Zsámbéki-medencén és a Gerecse dombjai között Tatabányára (erről a túráról a múlt heti posztomban olvashattatok), most innen indulva kerekezem majd vissza, természetesen egy másik útvonalon. Megszállhattam volna erre az egyetlen éjszakára Tatabányán, de olcsóbbnak találtam azt, hogy vonattal jövök-megyek, ráadásul még személyvonattal is alig háromnegyed óra az út Kelenföldtől a volt bányászvárosig.
Így aztán ezen a hűvös reggelen negyed hét felé pattantam nyeregbe a házunk előtt és a 7-es út hajtűkanyarján át legurultam a Kelenföldi pályaudvarra, közben áldva az eszem, hogy felhúztam indulás előtt a kesztyűm, ugyanis így nem gémberedett el a kezem a kormányt markolva a fagyos menetszél miatt. A jegyem a pénztárban megvéve kitoltam a bringát a peronra, aztán már nem volt más dolgom, mint kivárni a 7:02-es oroszlányi személyvonat érkezését. Jött is az alig néhány perc késéssel (egy pontatlanul érkező nemzetközi gyors tartotta fel), nyolc óra felé pedig már a tatabányai vasútállomás előtt állva kapcsoltam be a turista GPS-em és indítottam a mobilomon a Stravát. Végül nyolc után pár perccel indultam az utamra, vagyis hogy innen visszatekerjek Budapestre, persze egy kis csavarral, ugyanis első úticélom Tata lesz majd, tehát egy ideig távolodni fogok még a lakásunktól!